Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-06 / 234. szám
kedd HHaUKTiltl 1981. október 6., Olajkályha után kandalló? Nemigen van olyan országa a földnek és olyan területe az életnek, ahol az energiaválság ne okozna nehézséget. Közismert, hogy hazánkat is érintik ezek a gondok: importunkban az energetika részesedése 13 százalék körül mozog, az utóbbi hét esztendőben csak a kőolaj ára — nem rubel elszámolású viszonylatban — 11-szeresére emelkedett. Ismert az is, hogy a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programja intézkedések sorát irányozta elő a felhasználás csökkentése érdekében, és ha ezt sikeresen végrehajtjuk, 1985-re 1—1,5 millió tonna kőolajnak megfelelő megtakarítást érhetünk el, ami több száz millió dollárt jelent. Miből tevődnek össze ezek a milliók, mit jelent az energiatakarékosság, például — az energiahordozóktól ugyancsak függő — Békéscsabai Tüzeléstechnikai Vállalatnál ? E kérdésekről beszélgettünk Varga Jánossal, a vállalat igazgatójával. II cserépkályha reneszánsza — Már az is, hogy régi nevüket, a „kéményseprőt” megváltoztatták, jelez valamit ... — Igen, a tevékenységünk megváltozását — magyarázza. — Ez a vállalat már megért egy válságot, amikor 1968-ban a szén elvesztette népszerűségét, és tömegesen tértek át a szénhidrogéntüzelésre. Ekkor kellett új szakmát tanulnia a kéményseprőknek, a tüzeléstechnikait: meg kellett ismerkedniük az olajkályhák, gázkazánok felépítésével, működésével. Eltűntek viszont a cserépkályha-építő szakemberek, akikre most újra szükség van. Négy-öt éve ugyanis reneszánszát éli a cserépkályha, egyre többen szeretnének ezzel fűteni, ami érthető is, hisz jól tartja a meleget. Jelenleg évente körülbelül kétszáz új cserépkályhát építenek a vállalat dolgozói, és több mint ezret „renoválnak”. Persze, ennél jóval többen térnek vissza a régi fűtési formához, mivel nem csak ők elevenítették föl ezt a mesterséget. Különösen a költségvetési keretből gazdálkodó intézmények, iskolák kezdeményezik a cse- répkályha-építést, nem véletlenül. Az emelkedő energiaárakkal ugyanis az ő bevételük nem nő együtt. Nem a legszerencsésebb azonban — és ez már a tüzeléstechnikai vállalat gondja — a cserépkályha és a gáztüzelés házasítá- sa, mivel az égéstermékek a kéményben lehűlve és lerakodva, nehezen eltávolítható, szagos réteget alkotnak. 14 millió forintos megtakarítás Tény tehát, hogy sokan mondanak le az olaj- vagy esetleg a gáztüzelésről, de jóval többen vannak, akik megmaradnak mellette. Szeretnének viszont ők is (legyen az üzem vagy magán- személy) takarékosabban, olcsóbban fűteni. Hogyan segíthet ebben a tüzeléstechnikai vállalat? — Azt tudja mindenki, hogy ha a korom lerakódik, romlik a hatásfok, ezért egy jól beállított berendezést is ajánlatos egy-egy fűtési szezonban egyszer-kétszer meg- tisztíttatni. De fontos a tüzelőrendszerek beszabályozása is, a hőleadó és a hőtermelő szerkezetek összhangja. Gyakorlati tapasztalat, hogy a névleges teljggítménye alatt vagy felett üzemelő kazánok hatásfoka gyengébb. Rendelkezünk olyan műszerekkel, amelyek a füstgáz összetételét mérik, és ebből a hatásfokrá is következtetni lehet. Az is megállapítható a mérésekkel, hogy hol a hiba a berendezésekben. Olajjal is olcsóbban Számszerűen kimutatható, hogy a vállalat tevékenysége az elmúlt esztendőt tekintve, 14 millió forint értékű energiamegtakarítást jelent. Ezt a duplájára növelhetik, ha elfogadják az energiaracionalizálási pályázatukat, és megkapják a kért 7—8 millió forintos hitelt. Akkor tovább tudják növelni szakembereik számát, új gépeket, műszereket vásárolhatnak. Jelenleg, a statisztika szerint, több mint kétmillió olajkályha van a lakosság tulajdonában. De nem elhanyagolható a közületi tulajdonú állomány sem. Számottevő tehát a felhasznált tüzelőolaj mennyisége, évente körülbelül egymillió tonna. Ez olyan nagy mennyiség, hogy ha más tényezőket figyelmen kívül hagyunk is, akkor sem lehet rövid időn belül más energiahordozóra (szénre, gázra) átváltani. A tüzelőanyagcsere mellett tehát nagyobb súlyt kell fektetni a tüzelőanyagok abszolút megtakarítására is, és ebben segítségünkre lehetnek többek között a tüzeléstechnikai szakemberek is. Szatmári Ilona Emelkedik a cukor- tartalom Minden eddiginél nagyobb tömegű répát dolgoz fel a mostani szezonban a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyára. A jövő év februárjáig várhatóan 430 ezer tonna cukorrépa halad át a feldolgozó vonalakon. Ennek negyedét már átvették a termelőktől, 77 ezer tonnát pedig feldolgoztak. Kedvezően alakul a cukortartalom, az utóbbi napokban elérte a 16 százalékot. A múlt évben egyszer sem mérhettek ilyen magas értéket. Szakemberek véleménye szerint november végén, december elején átlagosan 17 százalékra nő a répa kivonható cukortartalma. Ez kedvez a termelőknek, hiszen az átvételi árakat a cukortartalom után kapják. A cukorgyár folyamatosan, fennakadások nélkül üzemel. Néhány újdonság is segíti a benne dolgozók munkáját. Említést érdemel az a kis- mozdony, amely a fogadóállomáson könnyíti meg a tolatásokat. Néhány napon belül működni kezd a gépesített mészkőellátást biztosító berendezés. Ennek lényege: a korábbi kézi rakodás helyett gép adagolja a mészkövet és kokszot a felhordóra, amely egy új automata mérlegre továbbítja ezeket az anyagokat. Megszüntették tehát a kézi rakodást és pontosabbá vált az adalékok mérése. M. Sz. Zs. Befejezés előtt a gépesített mészkőellátó Az új román kismőzdony Panaszos levélre válaszolva: Új utakon az útfenntartás Szerkesztőségünkhöz né" hány nappal ezelőtt levél érkezett Gyomáról, az 1. számú általános iskolából, ámelynek vezetői a következőkre hívták fel figyelmünket: „A napokban a 46-os út Gyoma belterületi szakaszát megfejelték. Az alkalmazott technológia : bitumenleöntés (sajnos, foltosán), majd arra apró kő terítése. Tudjuk, ez elfogadott technológia, de hogy ez így van jól elké’ szítve, azt sokan nem hisz- szük el. Hogy lehet-e rajta biztonságosan közlekedni, hogy érvényesült-e az anyaggal való maximális takarékosság elve, azt sokan kérdezzük. Tisztelettel kérjük, ha van lehetőség megtekinte. ni, tegyék meg!” A levél kézhez vételét követően Gyomára látogattunk, ahol egyrészt személyesen tapasztalhattuk, hogy a kiszórt kőzúzalék valóban felverődik a kocsikra, illetve kiszóródik az út szélére, nehézkessé téve ott a kerékpárosok közlekedését. Másfelől arról is tudomást szereztünk, hogy a szeptember végi tanácsülésen is témává vált az útfelújításnak eme furcsa módja Gyomán, s nagyon sokan fejezték ki elégedetlenségüket a KPM munkájával kapcsolatosan a felszólalók közül. Mindezektől indíttatva kerestük fel a KPM Békés megyei Közúti Igazgatóságának főmérnökét, Szabó Lajost, aki tájékoztatásunkra, és Gyoma lakosságának magyarázatul a következőket mondotta: — Űj technológiáról van szó, amelyet a KPM még 1979-ben vásárolt meg Franciaországtól, s ezt követően hozta létre Zalaegerszegen az elsőt, majd örményesen a második emulziógyárat. Mi az utóbbinak a körzetébe tartozunk, idén kezdtük meg a technológia kísérleti alkalmazását területünkön. Eddigi tapasztalataink szerint kátyúzásnál már nagyon jól bevált, és ugyanez mondható az aszfaltszőnyegépítésnél, amiről mindenki személyesen is meggyőződhet, mert az Endrőd—Kondoros közötti utat is így hoztuk rendbe. Más a helyzet záróréteg készítésénél, amellyel Gyoma belterületén próbálkoztunk először. Sajnos, nekünk kísérleti útfelületeink nincsenek, így az új technológiát tökéletesíteni csak közforgalmú útjainkon tudjuk. Az észrevételek alapján ellenőriztük az eddigi munkát, és megállapítottuk, hogy a technológiai fegyelmet gyomai üzemmérnökségünk dolgozói — akik egyébként az említett Endrőd—Kondoros közti utat is csinálták — nem sértették meg, miután kísérletről van szó, most derülhetett ki, hogy nincs szükség ennyi kőzúzalék kiszórására. Intézkedtünk is, az utak szélére kicsapódott felesleges anyag összegyűjtésére, és újrahasznosítására. A kísérletekhez még any- nyit, hogy az sem mindegy, milyen kőzúzalékot használunk, meg kell találnunk a legmegfelelőbbet, ami szintén javít a helyzeten. Ennél is fontosabb szempont azonban a gazdaságosság. Hagyományos technológiával egy-egy négyzetméternyi útfelületet 200 forint költséggel állítottunk el úgy, hogy az anyagot 120 fokra kellett hevíteni, Annyit mondhatok még el, hogy az útfenntartásban, rövidesen az új technológia válik meghatározóvá, sőt szemben az idei gyakorlattal, amikor az egymillió 200 ezer négyzetméter zárórétegből egymillió 100 ezret a régi technológiával készítettünk el, jövőre már megfordulnak az arányok. összegezve: megértést és türelmet kérünk mindazoktól, akiket ez a váltás-átállás közvetlenül is érint. Figyelembe kell venni, hogy a mi úthálózatunk leterhel- tebb, mint a franciáké, így legfeljebb négy órára tudunk útelzárást elrendelni, szemben az ott alkalmazott egész napos lezárásokkal. Gyomán egyébként 20 ezer négyzetméter záróréteg készül az új módszerrel, de már megkezdtük Ecsegfalva és Dévaványa között 100 ezer négyzetméter útfelület felújítását ezzel a technológiával. A jövő útja egyelőre visszavonhatatlanul ez. A beszélgetést követően másnap ismét Gyomán jártunk, és el kell mondanunk, hogy az útszélre kicsapódott fölösleges kőzúzalékot I valóban összegyűjtötték, az I út állapota szemmel látható- I an és érzékelhetően is jobb I volt, mint napokkal ezelőtt. | Az „érési idő” a főmérnök I szavait látszik igazolni. Népgazdaságunk helyzetét ismerve valóban ilyen utak vezetnek majd a jövőbe. (kő váry) 4. ami nem kis veszélyt jelentett az útépítőkre nézve, az új eljárással egy négyzetméter kiépítése 15—16 forint. Igaz, nem végleges megoldás, de négy-öt éven át megvédi magát az utat, ennyi idő alatt pedig összegyűlhetnek az anyagiak a végleges felújításhoz. A cukoroldali muszertábla nemcsak tájékoztat, beavatkozásra is lehetőséget nyújt Fotó: Veress Erzsi Villanyvasúttal Gyékényestől az Adriáig Az új lipcsei Merkur szállá Üj szállodát kapott Lipcse. Az NDK—japán együttműködéssel két és fél év alatt felépült, 700 vendég fogadására alkalmas szálló az Interhotel szállodahálózat tagja. Mind a japán Ka- dzsima cég, mind az NDK-beli építővállalatok jó munkát végeztek; a létesítmény nemcsak méreteit, de külső és belső kialakítását, felszerelését, berendezését tekintve is megfelel a vásárlátogató nemzetközi közönség igényeinek. A szálló ez év tavaszán fogadta az első vendégeket. Az idei őszi vásár idegenforgalmának lebonyolításában pedig már — gasztronómiai és egyéb létesítményeivel — komoly szerepet vállalt a nevezetes lipcsei vendéglátás hírének öregbítésében. Befejeződött a Zágráb— gyékényesi nemzetközi vasútvonal villamosítása, s az ünnepélyes avatás másnapján, vasárnap már villanymozdony vontatta szerelvények közlekedtek Zágráb és a magyar határállomás között. A száz kilométer hosz- szúságú vonal villamosítása révén mintegy negyven százalékkal nőtt a szakasz átbocsátó képessége, s villanymozdony repítheti a vonatokat déli határunktól egészen az Adriai-tengerig. A magyar—jugoszláv vasúti együttműködés keretében Gyékényesen kilenc vágány felett építették meg a villamos felsővezetéket, s a MÁV az ország jelenlegi legkorszerűbb biztosító berendezésével szerelte fel az állomást. A nemzetközi vonal korszerűsítésének következő lépése a Budapest—Dombóvár közötti szakasz villamosítása lesz, amely jövőre kezdődik, s még ebben a tervidőszakban befejeződik. 1986-ban kezdődik el a tervek szerint a dombóvár— gyékényesi vasútvonal villamosítása, amellyel véget ér majd a fontos nemzetközi vasúti szakasz korszerűsítése.
