Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-06 / 234. szám
1981. október 6., kedd Szovjet dalok és táncok Megnyílt a KPVDSZ kulturális hónapja szédet. A megyei titkár részletesen elemezte a kulturális hónap je’entöségét. Kiemelte: a mosi huszonegyedik alkalommal sorra kerülő rendezvénysorozat a szövetkezetekben dolgozók kulturális igényeinek kielégítését, szórakozását hivatott úgy szolgálni, hogy levetkőzve a kampányszerűséget, utat is mutasson a folyamatosság, az év minden napjára kiterjedő művelődés megvalósítása felé. Most októberben több mint hetven alapszervezeti rendezvényt tartanak, és hat kiemelt megyei programra is sor kerül. A szónok beszéde végén szólt azokról a társadalmigazdasági feladatokról is, amelyek az ágazati szak- szervezet tagjai előtt állnak, amelyek sürgető megoldása életszínvonalunk további emelkedésének záloga. A megnyitó beszéd után a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet Vörös Hadsereg déli hadseregcsoportjának művészegyüttese adott műsort. A dalokat és táncoAz orosz föld szépségeiről szól a dal... kát, a szólistákat, zenészeket és táncosokat a közönség elismerő tapsa köszöntötte a mezőkovácsházi művelődési központ színpadán. (N. L.) A Mézőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kapta meg azt a jogot, hogy az idén megrendezhesse a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete XXI. kulturális hónapjának megyei megnyitóját. Pénteken este zsúfolásig megtelt a nagyközség művelődési házának nagyterme, ahol Rákóczi Ferenc, a szakági szervezet megyei titkára mondott köszöntő-megnyitó beRákóczi Ferenc a kulturális hónap jelentőségét méltatta A művészegyüttes kórusa és zenekara Fotó: Fazekas László Tízéves az óvodai nevelési program Tíz évvel ezelőtt lépett életbe az óvodai nevelési program. Amint Keresztúri Ferencné, az Országos Pedagógiai Intézet óvodai csoportvezetője elmondta, neveléselméleti, óvodadidakti" kai szakemberek, gyermekpszichológusok, fiziológusok, gyakorló pedagógusok, s más szakterületek képvise- lőinek közreműködésével számba veszik a nevelési program tapasztalatait. Az eredmények vitathatatlanok, a közoktatás fejlesztésének távlati terveit figyelembe véve azonban felmerült a továbbfejlesztésének igénye. Szakkörökben téma, hogy a jövőben a gyermekek melyik életkorban részesüljenek óvodai nevelésben, hány éves korukban kezdjék iskolai tanulmányaikat, avagy: az óvoda előkészít vagy felkészít az iskolai tanulásra. A válaszokat ismerve fogalmazhatjuk majd meg a program előírásait, hiszen ha az óvoda előkészít az iskolára, az óvodai nevelés során a gyermekeknek azokat a képességeit, tulajdonságait fejleszti, amelyekre az iskolai nevelés-oktatás építhet; ha viszont az óvoda felkészít az iskolára, akkor átvállalja annak egyes feladatait. Kérdés azonban, hogy ez utóbbit megteheti-e, ismerve e korosztály élettani sajátosságait. A program fejlesztése előtt dönteni kell arról is, hogy az óvoda feladata-e megkezdeni a gyermekek idegen nyelvű, úszás- stb. oktatását. Ezek a foglalkozások az óvodában a legfontosabb tevékenységtől, a játéktól vonhatják el a gyermekeket. Szükséges meghatározni azt is: mit várhat a szülő az óvodától és az óvoda a szülőktől, valamint azt, hogy az óvónők száma, általános műveltsége megfelelő-e? A jelenlegi nevelési program megfelel a mai követelményeknek, alkalmazásának eredményeként fokozódott a gyermekek érdeklődése, önállósága, gondolkodásának fejlődése. Az óvoda formálja a gyermekek személyiségét. A fejlődéshez hozzájárultak számos oktatás- és szociálpolitikai intézkedések és nem utolsósorban a társadalom, amely anyagilag és erkölcsileg támogatja az óvodát. Következésképpen a tervezettnél nagyobb mértékben bővült az óvodai hálózat. Ma már az óvodák száma csaknem ötezer, a helyek száma pedig több mint 385 ezer; csaknem 60 ezerrel több, mint amennyi öt évvel ezelőtt volt. Az óvónők 60 százaléka felsőfokú, 33 százaléka középfokú végzettségű. A képesítés nélküliek aránya csökkent. KÉPERNYŐ Négyszázötven éves a pápai kollégium Pápán, a Petőfi Gimnáziumban vasárnap befejeződött — a jogelőd intézmény — a történelmi múltú kollégium alapításának 450. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepi hét. Az alma matert egy hét alatt sokezer öregdiák . kereste fel. Vasárnap az öreg kollégium terme zsúfolásig megtelt; a kintrekedteknek az udvaron hangszórón közvetítették az ünnepi beszédet és a köszöntők szavait. A jubileumi ünnepség résztvevőit Németh Zoltán, a pápai Városi Tanács elnöke üdvözölte. Ezután Pozsgay Imre művelődési miniszter emelkedett szólásra, köszöntötte az iskola hallgatóit, a pápai öregdiákokat, s fölelevenítette a nagy hírű alma mater 450 esztendős történetét, melynek során az 1531-ben alapíttatott pápai református kollégium önmaga jelölte ki helyét a magyar iskolatörténet, mi több, a magyar történelem legszebb, legfényesebb lapjain. A nemzeti lét, a fennmaradás és a felemelkedés eszméit hordozó-hirdető iskola átvészelte az ellenreformáció viharait, a magyar oktatás és nevelés fellegvára volt a felvilágosodás korában, a reformkorban és a szabadság- harc korszakában. Ha talán túlzás is kijelenteni — mondotta a szónok —, hogy Petőfi Sándor vagy Jókai Mór éppen Pápán lett forradalmárrá, az mindenképpen bizonyos, hogy szellemi eszmélésük az ősi iskola falai között történt, ott, ahol az első évek iskolamesterének Gyzdawith Péternek, a pápai — de mint maga írja „nem pápista” — káplánnak katedrájára, később olyan nagy tudású-hatású professzorok állottak, mint Kocsi Csergő Bálint, Márton István, Tarczy Lajos, avagy a reformkor híres történelemtanára, Bo- csor István. Tőlük vették át a világosság és a szabadság égi szövétnekeit nemzedékről nemzedékre az utódok. Lobogott a szellem fáklyája Pápán a szabadságharc bukását követően, az. önkény- uralom éveiben, a kiegyezés (Tudósítónktól) Dévaványa nagyközségi Tanácsa a VI. ötéves terv (1981—85) időszakában 8 tantermes általános iskolát tervez felépíteni. Az általános iskola teljes építési költsége 30 millió forint lesz, melyet részben központi keretből, részben a lakosság társadalmi hozzájárulásából szeretne biztosítani. Az általános iskola építését csak abban az esetben tudják elkezdeni, ha a lakosság anyagi támogatása rendelkezésükre áll. Bízván a lakosság támogatásában, fejlődésükért érzett felelősségben, az MSZMP közutáni felemás világban. Hű maradt a, kollégium a forradalmi hagyományokhoz 1919- ben: 66 diákja harcolt a Vörös Hadseregben, szegült szembe az intervenciós támadással. A két világháború közötti időszak pápai diákjai közül sokan az ünnepségen is jelen voltak, s némelyek tanítványként ismerték meg Benedek Sándort, Trócsányi Dezsőt, Szabadi Bélát, Szathmáry Lajost, Tóth Endrét, a szónok által említett kiváló pedagógusokat, a népfőiskolái tanfolyamok és faluszemináriumok megindítóit. Mai társadalmi életünk sok-sok neves személyisége — tudósok, művészek, politikusok — közül az Adyért, József Attiláért rajongó, Veres Pétert olvasó, festőnek készülő, s korunk legnagyobb magyar költőjévé vált, Nagy László korán eltávozott alakját idézte föl ünnepi beszédében Pozsgay Imre. Szólt a felszabadulást követő évekről, a szegényparaszti sorból Pápára kerülő fiatalokról, kiknek törekvése 1947-ben az ország legjobb középiskolási népi kollégiumává tette Pápát, s beszélt arról, hogy a négy es fél évszázados örökség méltó utódokra szállt, a Petőfi Sándor Gimnázium diákjai az utóbbi három évtizedben hívek voltak a pápai hagyományokhoz, az intézmény névadójához: az iskolapadból kikerülve az ország javét iparkodnak szolgálni. Beszéde után a művelődési miniszter átadta a pápai Petőfi Gimnáziumnak és Egészségügyi Szakközépiskolának a Minisztertanács jubileumi oklevelét, majd kitüntetéseket nyújtott át a tantestület legkiválóbb tagjainak. A jubileumi ünnepséget megelőzően egyházi megemlékezést tartottak a pápai református templomban, amelyen részt vett Gyuricza László, a Veszprém megyei Tanács elnöke is. A négy és fél évszázada alapított pápai kollégium jubileumi hete vasárnap délután a város református templomában ünnepi hangversennyel ért véget. ségi bizottsága, a HNF községi bizottsága és a nagyközségi tanács felhívással fordult a Dévaványán lakó és dolgozó állampolgárokhqg, aktív keresőkhöz és nyugdíjasokhoz, hogy önkéntes anyagi hozzájárulásukkal segítsék elő az általános iskola építését. Az anyagi támogatás befizetése az aktív keresők részéről a munkahelyei) keresztül, a nyugdíjasok részéről közvetlenül a tanács 628- 34 464 számú fejlesztési alap számlájára történjen — minden év október 15-ig. Szalay Sándor Az isztambuli vonat A televízió általában nem hét elejére tartogatja legjobb műsorait, pedig — talán a hétfői szünnap miatt — kedden csaknem annyian ülnek a képernyő elé, mint szombaton. vagy vasárnap. Lassan már szokássá válik, hogy ez a sorozatok napja. Bevallom, nem vagyok híve a sorozatoknak. Ismeretterjesztő filmek esetében témakörökre tagolható a mondanivaló, s így önmagában is érdekes lehet egy-egy rész. De nem mindenkinek adódik módja arra, hogy egy játékfilm minden részét meg tudja nézni, márpedig így értelmetlenné válik a cselekmény. Különben sem hiszek abban, hogy egy történetet ne lehessen a mozifilmek megszokott idejébe sűríteni. A sorozatok legfőbb hibája, az időhúzás, s emiatt elsikkad, jelentéktelenné válik a lényeges mondanivaló. Előítéletekkel ültem tehát a tv elé úgy egy hónapja, amikor Az isztambuli vonat című magyar—olasz filmsorozat első részét vetítették. Ellenben Graham Greene neves regényíró, s a koprodukció is érdekesnek ígérkezett ahhoz, hogy végignézzem a sorozatot. Az első rész nem is okozott túl nagy csalódást, hacsak az a felfedezés nem, hogy a párizsi pályaudvar helyett mindvégig a budapesti Keletit csodálhattam. Ezen a kis illúziórontáson kívül más bajom nem volt az első résszel, hiszen kellőképpen sejtelmes és titokzatos cselekményt, s jó színészeket ígért a film. A második részben már kezdtem azon gondolkodni, vajon ez az okos, és szimpatikus Czinner István, aki a Tanácsköztársaság megdöntése után a csodával határos módon menekült meg a haláltól, miért akar visszatérni Magyarországra, vagy — ha már erre szánta el magát — miért nem teszi ezt sokkal óvatosabban? A film végére sem kaptam meg a választ erre a kérdésre, így csak bosszankodni tudtam a főhős értelmetlen halála, a bécsi tolvaj értelmetlen megmenekülése, s a zsidó fiú naiv viselkedése miatt. Az egész történet leghihetőbb figurájának Mabei, az újságírónő tűnt. Kár, hogy a regényt nem ismerem. Lehet, hogy kitűnő korrajzot ad, érzékeltetve a harmincas—negyvenes évek végének általános közérzetét. Egy biztos: a film egyes emberi sorsokat emelt ki, s ezáltal széttöredezett, elsikkadt éppen a lényeg. Mert a hasonló úticélon kívül ezeket az embereket nemigen kötötte össze semmi. S így a néző nem tudott sem velük, sem a kor problémáival azonosulni. G. H. Felhívás Dévaványa lakosaihoz MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Emlékezés az 1848—49-es szabadságharc vértanúira. 8.49: Nótacsokor. 9.14: Rend(szer) a lelke mindennek, 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14 — különkiadás. 10.35: Magyar muzsika. 11.39: Irgalom. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza. A kinevezés. 14.20: Magyar történelmi dalok. 14.43: Arcképek a jugoszláv iro- •■dalomból. 15.10: Kosa György dalai Po Csü-ji verseire. 15.28: Nyitnikék. 16.05: Zengjen a muzsika. 17.07: Ciróka-maróka. 17.26: Mary Poppins. 17.45: A Szabó család. 19.15: Romantikus operákból. 20.00: Élő történelem. 21.10: Verbunkos muzsika. 21.29: Bombaár! — avagy Reluxa verseny. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Heinz Holliger oboázik, Edit Picht-Axenfeld csembalón játszik, Marcal Cer- vera gordonkázik. 22.50: Szakértelem. 23.00: A Budapesti kamaraegyüttes felvételeiből. 0.10: Bálint János cimbalmozik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Boross Jolán nótákat énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél. 13.32: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Csak fiataloknak! 19.42: Véleményem szerint. 19.52: A csárdáskirálynő. 20.33: Népdalok. 21.10: Hogyan veszett össze Iván Ivanovics Iván Nyi- kiforoviccsal? 21.29: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára. 23.15: Berlini slágerkoktél. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Kamaramuzsika. 10.35: Népzene sztereóban. 11.05: Magyar művészek operafelvételeiből. 11.41: A Régi zene együttes játszik. 13.07: Fiatalok Stúdiója. 13.32: Beethoven kései műveiből. 15.00: Iskolarádió. 15.35: Zenekari muzsika. 16.48: Mi a véleményed? 17.08: Üj operalemezeinkből. Humperdinck: Jancsi és Juliska. 19.00: Iskolarádió. 19.35: Ránki Dezső zongorahangversenye. Közben: kb. 20.20: Modern írók portréi. Kb. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.30: Dzsesszfelvételeinkből. Kb. 21.50: Kórusok, hangszerszólók. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Az Ottawán együttes slágereiből. 17.15: Üttörőhíradó. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.30: A ceglédi Táncsics Mihály úti iskola kórusa énekel, a zeneiskola úttörőzenekara játszik. 17.35: Üzemi lapszemle. 17.40: Régi nóta, híres előadók. Cselényi József énekel, Pertis Pál zenekara játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Piramis együttes új dalaiból. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lapés müsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Földrajz. (Alt. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 8.35: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) 9.00: Környezetismeret. (Alt. isk. 4. oszt.) 9.30: Magyar nyelv. (Ált. isk. 3. oszt.) 9.55: Történelem. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 10.35: Technika. (Ált. isk. 1. oszt.) 10.55: Csak gyerekeknek! 1. Csin-csin. (f.-f.) 2. Mikro- bi. 11.15: Charlie angyalai, (ism.) 12.04: Indiai impressziók, (ism.) 13.45: Iskolatévé. Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) (ism.) 14.00: Technika, (ism.) 14.20: Magyar nyelv, (ism.) 14.35: Környezetismeret. (Alt. isk. 4. oszt.) (ism.) 14.55: Történelem, (ism., f.-f.) 15.25: Napköziseknek, szakköröknek. (ism.) 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: örsi Ferenc: Teréz, (ism.) 17.35: Reklám, (f.-f.) 17.40: MAFC—AEK Athén férfi kosárlabda-mérkőzés a Kupagyőztesek Európa Kupájáért. (f.-f.) A szünetben: kb. 18.20: Reklám, (f.-f.) Kb. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A7 Onedin család. 20.50: Szép magyar tánc. 20.55: Szemle, (f.-f.) 21.45: Stúdió ’81. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Interfórum. 20.20: Zenei műemlékvédelem. 20.40: Zsámbéki séta. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Reklám, (f.-f.) 21.10: A város felülről. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.20: Fiatalok klubja. 18.10: Népdalok. 18.20: Politikai fórum. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 15.45: Népdalok. 20.15: Román színházi est. George Langelan: A csoda. 21.50: Könnyűzene. BELGRAD, I MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: Akarni kell, merni kell. 18.15: Tv-naptár. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Stop — belpolitikai műsor. 21.00: A távolság sír a tavasz után. II. MŰSOR 18.45: Nagy kiállítások. 19.15: Szóljon a zene. 19.27: Ma este. 20.00: Külföldi szórakoztató zenei műsor. 20.55: Dokumentumműsor. 21.25: Zágrábi körkép. 21.50: Válogatás a7 iskolatelevízió műsorából. MOZI Békési Bástya: Transzport. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: A naplopó, 6 és 8 órakor: Rendőrök háborúja. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Frontvonal mögött I., II. rész. ■Gyulai Erkel: Nevem: Senki. Gyulai Petőfi: 25 millió fontos váltságdíj. Orosházi Partizán: Hotel a Halott Alpinistához. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Languszta reggelire, 22 órakor: Piedone Afrikában.
