Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-24 / 250. szám

1981. október 24., szombat Fogfájós fogtechnikusok Békéscsabán, a Luther ut­cai labor ajtaján viharvert tábla hirdeti: „Belépni élet- veszélyes és tilos!” (Nem csodáljuk.) Első pillantásra is hihetetlen, hogy manap­ság ilyen körülmények kö­zött dolgozhat valaki. Ez a munkahely a Fogtechnikai Vállalat 9-es számú telepe. A vezetékek tartják össze Az adminisztrációs helyi­ség s a telepvezető, Appo- nyi Lajos irodája egy-egy kis sufni. A raktár sötét, leve­gőtlen, szűk. Az ajtókat csak a jóindulat fogja, de csuk- hatatlanok. Az egész épüle­tet a vezetékek tartják ösz- sze. A két munkaterem vagy magyarázza ezt, a fogászat Magyarországon az egészség­ügyi alapellátás része, de a fogorvosok által előírt, be­mért fogpótlásokat, fogsoro­kat vállalati dolgozók gyárt­ják. Állampolgári jogon évente jár mindenkinek egy alsó-felső fogsor. Szerencsé­re erre nincs mindig szük­ség,. hiszen csak nem rom­lik el évente az új fog! A betegnek minimális össze­get; 104 forintot kell fizet­nie fogsoronként. A fogpót­lás ára sem sok. Mi hete­sek nem is ezért' zúgoló­dunk, hanem, hogy miért kell 2-3 hetet fogatlanul szé­gyenkeznünk? Átmeneti megoldás adódna ugyan, csak nincs hozzá idő és ember. A fogtechnikusok jelenlegi körülményeik között képte­sen törés, kapocspótlás, ko­molyabb bajok esetén min­denki csak az orvosához for­dulhat. A fogtechnikusok szak­munkásképző intézetekben szerzik meg képesítésüket. Világszerte sokat fejlődik ez a szakma, s a lépéstartásról a magyar fogtechnikusoknak sem szabad lemondaniuk. A továbbképzésükről a köz­ponti vállalatnak kell gon­doskodnia. Szakmai forródrót Megvénk fogorvosainak fő­orvosa is sokat és sok he­lyen járt, kért, intézkedett, magyarázott azért, hogy a békéscsabai fogtechnikusok végre megfelelő munkahely­A laboratóriumban Fotó: Fazekas László a gipszelőhelyiség falának támaszkodva félő, hogy a malter felét vállunkon visz- szük tovább. Százhúsz négy­zetméteren dolgozik húsz­egynéhány fogtechnikus, többségük fiatal. A hőmér­séklet hűvös időben tűrhe­tő, nyáron elviselhetetlen. Fűtenek az előttük égő vi­aszt olvasztó lángocskák. Me­legít a gáz, ahol az alap­anyagokat napi öt órán át főzik. 1952 óta készül ebben az épületben a kivehető fog­pótlás, rögzített fogsor. Öt éve már bezárhatták volna az életveszély miatt. Leg­utóbb 1981. szeptember 24- én legyezte le a következő­ket a szakszervezeti bizott­ság munkavédelmi felügye­lője: „Az egész laboratórium elavult, korszerűtlen és bal­esetveszélyes.” Az okok rész­letezése szükségtelen. — Hogy baleset még sincs, az a kollégáknak köszönhe­tő — vallja a telepvezető. — A tanács már többször felajánlott ingyenterületet, vagy olcsó épületet, hogy jobb körülmények közé köl­tözhessünk. A vállalatunk­nak erre sincs pénze. A megyében négy helyen dol­gozott fogtechnikai telep: Gyulán, Szarvason, Oroshá­zán és Békéscsabán. A gyu­laiak vannak a legjobb hely­zetben, az orosházi egységet felszámolták, mert vesztesé­ges volt. A tervek szerint ez év szeptemberében kap­tuk volna meg korszerű la­boratóriummá alakítva a Luther utca másik oldalán álló IKV-házat. Ekkorra irá­nyították hozzánk az oros­házi dolgozókat is. A ház nincs kész, csak mi, a régi helvünkön lettünk többen. A legújabb értesülésünk sze­rint késleltető okok miatt az IKV csak jövő szeptember­re tudja átalakítani a labo­ratóriumot. Egészségügy teljesítménybérben Furcsa fogalom: egészség­ügyi szolgáltatás teljesít­ménybérben. A kettősség lenek hamarabb elkészíteni a végleges fogakat. Apponyi Lajos el is magyarázta a miértet, a munkafolyamato­kat. — A beteget a fogorvos látja el, megállapítja, be­méri, milyen pótlásokra, fogsorra van szüksége. A hozzánk érkező viaszlenyo­matok alapján készítjük el, állítjuk össze egyenként a fogakat. Nagyon pontosan kell dolgoznia az orvosnak és nekünk is. Ha teljesen fo­gatlan a beteg, nehéz be­mérni a fogsorok helyes mé­retét,. állását. Ilyenkor bi­zony megtörténik, hogy a teljesen kész fogsoron mó­dosítani kell. Mégis azt mondhatom, hogy ritkán van reklamáció. Tévedhet a tech­nikus és az orvos is, hiszen itt századmilliméterekről van szó. A „retúrmunkákat” nem számítják újra a telje­sítménybérbe. Ezt sérelmez­zük, és higgye el, nem a havi 100 forint miatt, amit így veszíthetünk. A többszö­ri próbálás, esetleg igazítás, a többféle munkafázis miatt a határidőket egyelőre nem lehet lerövidíteni. Ideiglenes fogsort, vagy pótlást elvileg 4-5 nap alatt készíthetnénk, de hogyan? Gondoljuk csak végig: a fogorvosi rendelők tömve, a betegnek újra és újra várnia, az orvosnak pe­dig ismételnie kellene, ahányszor másik pótlást, fogsort készít. Ezért nem ter­jedt el ez a módszer. Sokan úgy képzelik, mi­lyen rengeteget keresnek a fogtechnikusok! Régen, ta­lán, amikor még ők is „szájban” dolgoztak. Most ép­pen az a legfőbb gondunk, hogy a fiataljaink nem lát­ják munkájukat a beteg szájában. Egyetértünk az egyik pécsi professzor javas­latával, aki szerint a labo­ratóriumokban fogorvosi szé­ket kellene elhelyezni, s az orvosaink itt mutatnák be nekünk az elkészített fogak behelyezését. Talán kevesen tudják, vállalunk úgy is fog- sorjavítást, hogy a beteg az utcáról jön be. Természete­re kerüljenek. A békéscsa­bai szakrendelőben dolgozik már összekötő fogtechnikus is, aki a teleppel tartja a közvetlen kapcsolatot. Az irányítás mégsem egészség- ügyi, bár az együttműködés jó az orvosok és a fogtech­nikusok között. A szakmai „forródrót” tökéletesedését ebben a rendszerben az je­lenti majd, ha a megyei pro- tetikus főorvos veszi kezébe az ügyek intézését. Tervsze­rű betegirányítással, egysé­ges vezetéssel, korszerű la­boratóriumokkal lehetne a határidőkön rövidíteni, az itt-ott meglevő hibákon ja­vítani. (Bár az ideiglenes fogpótlásokról a budapestiek elmondták, hogy fennáll a veszély: sok beteg nem men­ne vissza az orvosához a végleges fogért, megelégedne a tetszetős, de gyenge fog­gal is.) A központ kéthetenként el­lenőrzi a békéscsabaiak mun­káját. A napokban országos komplex vizsgálat zajlik, amelyet Békésben dr. Ga­lamb Sarolta, a Központi Sztomatológia Intézet me­gyei főinstruktora és Tóth Ernő, a Fogtechnikai Válla­lat központjának instruktora vezetett. Tőlük tudjuk, hogy a fogtechnikusok országszer­te a békéscsabaihoz hasonló gondokkal küzdenek. A munka minőségét értékelve, a mieink a jó közepes me­zőnyhöz tartoznak. A vál­lalat laboratóriumainak 60 százaléka régi, korszerűtlen, de ez nem vigasz számunk­ra. A megyei tanács nem­régiben nagy összeggel is segített, hogy a békéscsabai labor modern felszerelést kaphasson. Ez majd az új helven állítható munkába. Egy bizonyos: nemcsak a fogtechnikusok várják már a beköltözés napjait, hanem a munkájukra szoruló sok ezer, romló vagy hiányos fogú beteg is. Bede Zsóka Még a mi folyóink a legtisztábbak, de... A Békés megyei Tanács településfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottsága teg­napi kihelyezett ülésén Gyu­lán, Győri Imre bizottsági elnök vezetésével megtár­gyalta Gyula város település- környezetvédelmének hely­zetét, majd a felszíni és a felszín alatti vizeink tiszta­ságával foglalkozott, végül a lakossági szolgáltatások megyei hosszú távú fejlesz­tésének koncepciójával is­merkedett meg. Itt a legtöbb a zöldterület Az emberi környezet meg­óvásáért folyó munka vizs­gálatára azért került sor éppen Gyulán, mert itt a la­kosság és a város vezetése mindig nagy súlyt helyezett arra, hogy a város az emberi élet megfelelő kereteként funkcionáljon. Ez a törek­vés, amely egyben követel­mény is, magában foglalja a szennyezetlen és természet- szerű állapotok megóvását, a természet öntisztító képessé­gének optimális kihaszná­lását, a szennyezés kibocsá­tását csökkentő, illetve megszüntetését szolgáló be­rendezések alkalmazását és az emberi tevékenység meg­felelő irányú módosítását. A műszaki, jogi, gazdasági esz­közökön kívül ehhez a lakos­ság nagymértékű, aktív, cél­irányos közreműködése is nélkülözhetetlen. Ez utóbbit igazolja, hogy az elmúlt öt­éves tervben előirányzott 17 millió forint értékű társadal­mi munkával szemben 71 millió forint értékűt végzett a város lakossága — mondta dr. Takács,Lőrinc, a város tanácselnöke, aki a napirend előadója volt. Az elért eredmények leg­fontosabb példái: a szenny­víztisztító kapacitást há­romszorosára növelték, a csatornázatlan területek fo­lyékony hulladékainak el­szállítására megfelelő gé­pesítettséget biztosítottak, több mint négyezer lakásban van már gázfűtés, a volt tizennégy közületi légszeny- nyezővel szemben ma már csak egy van, amelynek szennyezőanyaga meghalad­ja a megengedett mértéket, megtörtént a városi szemét­telep korszerűsítése, a lakás- állomány negyven százalékát már be tudták kapcsolni az intézményes szemétszállítás­ba, a zöldterület egy lakos­ra számítva itt a legna­gyobb a megyében a városok között, a gondozott parkfe­lület évről évre növekszik. A környezetvédelem fon­tosságát Gyulán maga az idegenforgalom is nagymér­tékben indokolja, s ennek a város igyekszik is megfelelni — állapították meg egybe­hangzóan a vitában felszó­lalók. Ugyanakkor néhány megoldásra váró feladatra is felhívták' a figyelmet: a vár és fürdő környékének for­galmi és parkolási gondjaira, a városkörnyék vízparti ré­szeinek tervszerűbb hasz­nosítására, a városrendezési terv szükségesnek látszó ap­ró módosításaira. A vitában Romhányi Endre, az Orszá­gos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal főosz­tályvezetője is részt vett. Ja­vaslat született a tanácsko­záson arra vonatkozóan, hogy a környezetvédelemmel kap­csolatos feladatokat a telepü­lésfejlesztési tanácsi bizott­ságok hatáskörébe kellene utalni, mert jelenleg nincs gazdája a helyi tanácsoknál. A víz minősége folyamatosan romlik A felszíni és felszín alatti vizeink tisztaságának helyze­téről a KÖVIZIG igazgató­ja, Takács Lajos tájékoztat­ta a bizottságot. Felszíni vizeink legnagyobb tömegét a Körösök biztosít­ják. Ezek országos^ viszony­latban a legtisztább vízfo­lyások közé tartoznak, de lassú vízminőségromlásuk fo­lyamatosan tapasztalható. Az okok között szerepel, hogy egyrészt már bizonyos szeny- nyezettséggel lépik át az or­szághatárt, a duzzasztás ide­je alatt az állóvíz jelleg do­minál, amely gyors eutrofi- zálásra hajlamos. Figyelem­re méltó mennyiségű vegy­szer is a folyókba jut a nem szakszerűen felhasznált mű­trágyából, de különösen az Élővíz-csatorna juttat sok szennyező anyagot a Körös­be. (A mai állapotot jobban tükrözné, ha szennyvízcsa­tornának neveznénk. Ugyanis a Békéscsaba alatti szaka­szon a csatorna vize gyakor­latilag mindennemű vízhasz­nálatra alkalmatlan). Vál­tozás csak egy kellő kapaci­tású biológiai tisztító Bé­késcsabán történő üzembe helyezése után várható. A bizottság javasolta is a megyei tanácsnak, hogy a tisztítómű építésének kezde­tét 1983-ra tervezze, hogy a hetedik 5 éves terv elejére elkészülhessen. Szó esett ezenkívül a szarvasi holtág vízminősé­gének javításáról. A bánya­tavak hasznosítását, védel­mét is szükségesnek látta a bizottság, különösen a bé­késcsabai téglagyári „göd­rök” rendezését. Ivóvízkészletünk nem korlátlan A kis mélységekben elhe­lyezkedő talajvizek és réteg­vizek adják a felszín alatti vízkészletünket. A békési medencében a talajvízkész­let utánpótlódik, igen gaz­dag, de vegyi és bakteriális szennyezettsége miatt ivó­víznek alkalmatlan. Terüle­tünkön az ivóvízbeszerzést jelenleg szinte kizárólag a folyóvízi rétegekben talál­ható rétegvizek jelentik. Er­re épültek ki a törpevízmű­vek, a városi vízművek. Ezek vize elfogadható, bár nem kifogástalan. A Maros hordalékkúp rétegvizeinek minősége, az áramlási és utánpótlási viszonyok miatt, kedvezőbb. Tudományos fel­táró kutatása most folyik. Az eddigi tapasztalatok sze­rint e vízadó rétegek csapa­dékból is utánpótlódnak, s így a felszínről is elszennye­ződhetnek. A vitában többen hangsú­lyozták vizeink, s ebben a felszín alatti vizeink tiszta­ságának megóvását, további szennyeződésének megaka­dályozását. Világszerte is nagy gond az ember létfel­tételét jelentő ivóvíz biztosí­tása, tisztaságának garantá­lása, s ez hazánkban is egy­re nagyobb figyelmet köve­tel. A bizottság javasolta a Maros-hordalékkúp kutatá­sának meggyorsítását. Szor­galmazta a szennyvízcsator­názás ütemesebbé tételét, mert ennek hiánya a felszín alatti vizeink egyik fő szeny- nyezője. A bizottság végül a megyei hosszú távú szolgáltatásfej­lesztési koncepcióval ismer­kedett meg, amelyben dön­tést a közeljövőben a me­gyei tanács hoz. —e— Rendészeti vezeték értekezlete Békéscsabán A Békés megyei Rendőr­főkapitányságon a napokban tartották idei értekezletüket megyénk rendészeti vezetői. A különböző üzemek, intéz­mények rendészeti vezetői először Pikó János rendőr al­ezredes éves beszámolóját hallgatták meg, aki rámuta­tott: az elmúlt évben csök­kent a visszaeső bűnözők, ugyanakkor növekedett a nagy kárt okozó, szervezet­ten végrehajtott bűncselek­mények, s a rablások száma. Az árak gyakori változásai a vendéglátóipari egységek dol­gozóit időnként visszaélések- ré csábították, fokozódott az ÁFÉSZ-eknél a vásárlók megkárosítására irányuló te­vékenység. Jelentősen emel­kedtek az üzemanyagárak az utóbbi években, s ennek is megmutatkoztak következmé­nyei a bűnügyi statisztikák­ban. Egyre több a benzinlo­pás és a menetlevél-hamisí­tás. A bűncselekmények 20— 25 százaléka a mezőgazdaság­ban fordult elő. Sajnálatos tény, hogy a sikkasztások el­követői nagyon sok esetben felelős beosztású, pénz- és anyaggazdálkodással megbí­zott személyek. Megyénk jelentős idegen- forgalmat bonyolít le. Ennek egyik negatív következménye, hogy növekedtek a bűnözés nemzetközi vonásai: gyakori a valuta- és- devizaszabályok megszegése, sokan folytatnak üzérkedést nyugati országok­ból behozott termékekkel. A felsoroltak alapján Pikó János fontos feladatként je­lölte meg az üzemi rendésze­tek és a belső ellenőrzés ha­tékonyságának növelését, az ellenőrzések gyakoribbá téte­lét. A beszámoló után a hozzá­szólók között volt dr. Pincé- si István őrnagy, aki a vám­bűncselekményekről szólt részletesebben. Noha ezek az összes bűncselekménynek me­gyénkben mindössze egy szá­zalékát teszik ki, mégis je­lentős kárt okoznak a nép­gazdaságnak. Élelmes turis­táink, akik Törökországba utaznak, a legritkább esetben térnek haza néhány irhabun­da nélkül. Sokan kevésbé fel­tűnő dolgokkal, például arany ékszerekkel üzérked­nek, de volt olyan eset is, amikor külföldi rendszámú gépkocsival parkoltak le ál­lampolgáraink egy termelő- szövetkezetben, s ott értéke­sítették határainkon túlról behozott áruikat. A baj ott van, hogy senkinek sem ju­tott eszébe: vásárlás helyett a rendészeti szerveket kellett volna értesíteni. L. J. Pártaktívák az Állami Biztosítónál Az Állami Biztosító Bé­kés megyei Igazgatóságának pártalapszervezete minden év októberében aktívaérte­kezletet tart a városi és a járási fiókokban dolgozó párttagok bevonásával. A párttagok ezúttal október 20-án, kedden a bélmegyeri pártszékházban találkoztak. Az ülésen részt vett Inokai János, a békési városi párt- bizottság első titkára, aki felszólalásában hasznosnak nevezte ezt a hagyományos aktívaértekezletet. Két napirendi pontot vi­tattak meg. Az elsőben Szabó András, megyei igaz­gató az idei év gazdasági eredményeit elemezte, majd ismertette az 1982. évi fel­adatokat. Felhívta a figyel­met az eddiginél gyorsabb fejlődésre, a munka haté­konyságának javítására, az ügyfélszolgálat gyorsítására. Zoltán Tamás párttitkár a párt XII. kongresszusának határozatából adódó felada­tokról és az alapszervezet 1981. évi tevékenységéről tá­jékoztatott. Felszólalásában kiemelte, hogy minden egy­ségnél " hangsúlyozottabban kell foglalkozni a párttaggá neveléssel. A KISZ, illetve a szakszervezet pártirányításá­nak erősítése is a feladatok közé tartozik. L. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom