Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-24 / 250. szám
1981. október 24., szombat Fogfájós fogtechnikusok Békéscsabán, a Luther utcai labor ajtaján viharvert tábla hirdeti: „Belépni élet- veszélyes és tilos!” (Nem csodáljuk.) Első pillantásra is hihetetlen, hogy manapság ilyen körülmények között dolgozhat valaki. Ez a munkahely a Fogtechnikai Vállalat 9-es számú telepe. A vezetékek tartják össze Az adminisztrációs helyiség s a telepvezető, Appo- nyi Lajos irodája egy-egy kis sufni. A raktár sötét, levegőtlen, szűk. Az ajtókat csak a jóindulat fogja, de csuk- hatatlanok. Az egész épületet a vezetékek tartják ösz- sze. A két munkaterem vagy magyarázza ezt, a fogászat Magyarországon az egészségügyi alapellátás része, de a fogorvosok által előírt, bemért fogpótlásokat, fogsorokat vállalati dolgozók gyártják. Állampolgári jogon évente jár mindenkinek egy alsó-felső fogsor. Szerencsére erre nincs mindig szükség,. hiszen csak nem romlik el évente az új fog! A betegnek minimális összeget; 104 forintot kell fizetnie fogsoronként. A fogpótlás ára sem sok. Mi hetesek nem is ezért' zúgolódunk, hanem, hogy miért kell 2-3 hetet fogatlanul szégyenkeznünk? Átmeneti megoldás adódna ugyan, csak nincs hozzá idő és ember. A fogtechnikusok jelenlegi körülményeik között képtesen törés, kapocspótlás, komolyabb bajok esetén mindenki csak az orvosához fordulhat. A fogtechnikusok szakmunkásképző intézetekben szerzik meg képesítésüket. Világszerte sokat fejlődik ez a szakma, s a lépéstartásról a magyar fogtechnikusoknak sem szabad lemondaniuk. A továbbképzésükről a központi vállalatnak kell gondoskodnia. Szakmai forródrót Megvénk fogorvosainak főorvosa is sokat és sok helyen járt, kért, intézkedett, magyarázott azért, hogy a békéscsabai fogtechnikusok végre megfelelő munkahelyA laboratóriumban Fotó: Fazekas László a gipszelőhelyiség falának támaszkodva félő, hogy a malter felét vállunkon visz- szük tovább. Százhúsz négyzetméteren dolgozik húszegynéhány fogtechnikus, többségük fiatal. A hőmérséklet hűvös időben tűrhető, nyáron elviselhetetlen. Fűtenek az előttük égő viaszt olvasztó lángocskák. Melegít a gáz, ahol az alapanyagokat napi öt órán át főzik. 1952 óta készül ebben az épületben a kivehető fogpótlás, rögzített fogsor. Öt éve már bezárhatták volna az életveszély miatt. Legutóbb 1981. szeptember 24- én legyezte le a következőket a szakszervezeti bizottság munkavédelmi felügyelője: „Az egész laboratórium elavult, korszerűtlen és balesetveszélyes.” Az okok részletezése szükségtelen. — Hogy baleset még sincs, az a kollégáknak köszönhető — vallja a telepvezető. — A tanács már többször felajánlott ingyenterületet, vagy olcsó épületet, hogy jobb körülmények közé költözhessünk. A vállalatunknak erre sincs pénze. A megyében négy helyen dolgozott fogtechnikai telep: Gyulán, Szarvason, Orosházán és Békéscsabán. A gyulaiak vannak a legjobb helyzetben, az orosházi egységet felszámolták, mert veszteséges volt. A tervek szerint ez év szeptemberében kaptuk volna meg korszerű laboratóriummá alakítva a Luther utca másik oldalán álló IKV-házat. Ekkorra irányították hozzánk az orosházi dolgozókat is. A ház nincs kész, csak mi, a régi helvünkön lettünk többen. A legújabb értesülésünk szerint késleltető okok miatt az IKV csak jövő szeptemberre tudja átalakítani a laboratóriumot. Egészségügy teljesítménybérben Furcsa fogalom: egészségügyi szolgáltatás teljesítménybérben. A kettősség lenek hamarabb elkészíteni a végleges fogakat. Apponyi Lajos el is magyarázta a miértet, a munkafolyamatokat. — A beteget a fogorvos látja el, megállapítja, beméri, milyen pótlásokra, fogsorra van szüksége. A hozzánk érkező viaszlenyomatok alapján készítjük el, állítjuk össze egyenként a fogakat. Nagyon pontosan kell dolgoznia az orvosnak és nekünk is. Ha teljesen fogatlan a beteg, nehéz bemérni a fogsorok helyes méretét,. állását. Ilyenkor bizony megtörténik, hogy a teljesen kész fogsoron módosítani kell. Mégis azt mondhatom, hogy ritkán van reklamáció. Tévedhet a technikus és az orvos is, hiszen itt századmilliméterekről van szó. A „retúrmunkákat” nem számítják újra a teljesítménybérbe. Ezt sérelmezzük, és higgye el, nem a havi 100 forint miatt, amit így veszíthetünk. A többszöri próbálás, esetleg igazítás, a többféle munkafázis miatt a határidőket egyelőre nem lehet lerövidíteni. Ideiglenes fogsort, vagy pótlást elvileg 4-5 nap alatt készíthetnénk, de hogyan? Gondoljuk csak végig: a fogorvosi rendelők tömve, a betegnek újra és újra várnia, az orvosnak pedig ismételnie kellene, ahányszor másik pótlást, fogsort készít. Ezért nem terjedt el ez a módszer. Sokan úgy képzelik, milyen rengeteget keresnek a fogtechnikusok! Régen, talán, amikor még ők is „szájban” dolgoztak. Most éppen az a legfőbb gondunk, hogy a fiataljaink nem látják munkájukat a beteg szájában. Egyetértünk az egyik pécsi professzor javaslatával, aki szerint a laboratóriumokban fogorvosi széket kellene elhelyezni, s az orvosaink itt mutatnák be nekünk az elkészített fogak behelyezését. Talán kevesen tudják, vállalunk úgy is fog- sorjavítást, hogy a beteg az utcáról jön be. Természetere kerüljenek. A békéscsabai szakrendelőben dolgozik már összekötő fogtechnikus is, aki a teleppel tartja a közvetlen kapcsolatot. Az irányítás mégsem egészség- ügyi, bár az együttműködés jó az orvosok és a fogtechnikusok között. A szakmai „forródrót” tökéletesedését ebben a rendszerben az jelenti majd, ha a megyei pro- tetikus főorvos veszi kezébe az ügyek intézését. Tervszerű betegirányítással, egységes vezetéssel, korszerű laboratóriumokkal lehetne a határidőkön rövidíteni, az itt-ott meglevő hibákon javítani. (Bár az ideiglenes fogpótlásokról a budapestiek elmondták, hogy fennáll a veszély: sok beteg nem menne vissza az orvosához a végleges fogért, megelégedne a tetszetős, de gyenge foggal is.) A központ kéthetenként ellenőrzi a békéscsabaiak munkáját. A napokban országos komplex vizsgálat zajlik, amelyet Békésben dr. Galamb Sarolta, a Központi Sztomatológia Intézet megyei főinstruktora és Tóth Ernő, a Fogtechnikai Vállalat központjának instruktora vezetett. Tőlük tudjuk, hogy a fogtechnikusok országszerte a békéscsabaihoz hasonló gondokkal küzdenek. A munka minőségét értékelve, a mieink a jó közepes mezőnyhöz tartoznak. A vállalat laboratóriumainak 60 százaléka régi, korszerűtlen, de ez nem vigasz számunkra. A megyei tanács nemrégiben nagy összeggel is segített, hogy a békéscsabai labor modern felszerelést kaphasson. Ez majd az új helven állítható munkába. Egy bizonyos: nemcsak a fogtechnikusok várják már a beköltözés napjait, hanem a munkájukra szoruló sok ezer, romló vagy hiányos fogú beteg is. Bede Zsóka Még a mi folyóink a legtisztábbak, de... A Békés megyei Tanács településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága tegnapi kihelyezett ülésén Gyulán, Győri Imre bizottsági elnök vezetésével megtárgyalta Gyula város település- környezetvédelmének helyzetét, majd a felszíni és a felszín alatti vizeink tisztaságával foglalkozott, végül a lakossági szolgáltatások megyei hosszú távú fejlesztésének koncepciójával ismerkedett meg. Itt a legtöbb a zöldterület Az emberi környezet megóvásáért folyó munka vizsgálatára azért került sor éppen Gyulán, mert itt a lakosság és a város vezetése mindig nagy súlyt helyezett arra, hogy a város az emberi élet megfelelő kereteként funkcionáljon. Ez a törekvés, amely egyben követelmény is, magában foglalja a szennyezetlen és természet- szerű állapotok megóvását, a természet öntisztító képességének optimális kihasználását, a szennyezés kibocsátását csökkentő, illetve megszüntetését szolgáló berendezések alkalmazását és az emberi tevékenység megfelelő irányú módosítását. A műszaki, jogi, gazdasági eszközökön kívül ehhez a lakosság nagymértékű, aktív, célirányos közreműködése is nélkülözhetetlen. Ez utóbbit igazolja, hogy az elmúlt ötéves tervben előirányzott 17 millió forint értékű társadalmi munkával szemben 71 millió forint értékűt végzett a város lakossága — mondta dr. Takács,Lőrinc, a város tanácselnöke, aki a napirend előadója volt. Az elért eredmények legfontosabb példái: a szennyvíztisztító kapacitást háromszorosára növelték, a csatornázatlan területek folyékony hulladékainak elszállítására megfelelő gépesítettséget biztosítottak, több mint négyezer lakásban van már gázfűtés, a volt tizennégy közületi légszeny- nyezővel szemben ma már csak egy van, amelynek szennyezőanyaga meghaladja a megengedett mértéket, megtörtént a városi szeméttelep korszerűsítése, a lakás- állomány negyven százalékát már be tudták kapcsolni az intézményes szemétszállításba, a zöldterület egy lakosra számítva itt a legnagyobb a megyében a városok között, a gondozott parkfelület évről évre növekszik. A környezetvédelem fontosságát Gyulán maga az idegenforgalom is nagymértékben indokolja, s ennek a város igyekszik is megfelelni — állapították meg egybehangzóan a vitában felszólalók. Ugyanakkor néhány megoldásra váró feladatra is felhívták' a figyelmet: a vár és fürdő környékének forgalmi és parkolási gondjaira, a városkörnyék vízparti részeinek tervszerűbb hasznosítására, a városrendezési terv szükségesnek látszó apró módosításaira. A vitában Romhányi Endre, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal főosztályvezetője is részt vett. Javaslat született a tanácskozáson arra vonatkozóan, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat a településfejlesztési tanácsi bizottságok hatáskörébe kellene utalni, mert jelenleg nincs gazdája a helyi tanácsoknál. A víz minősége folyamatosan romlik A felszíni és felszín alatti vizeink tisztaságának helyzetéről a KÖVIZIG igazgatója, Takács Lajos tájékoztatta a bizottságot. Felszíni vizeink legnagyobb tömegét a Körösök biztosítják. Ezek országos^ viszonylatban a legtisztább vízfolyások közé tartoznak, de lassú vízminőségromlásuk folyamatosan tapasztalható. Az okok között szerepel, hogy egyrészt már bizonyos szeny- nyezettséggel lépik át az országhatárt, a duzzasztás ideje alatt az állóvíz jelleg dominál, amely gyors eutrofi- zálásra hajlamos. Figyelemre méltó mennyiségű vegyszer is a folyókba jut a nem szakszerűen felhasznált műtrágyából, de különösen az Élővíz-csatorna juttat sok szennyező anyagot a Körösbe. (A mai állapotot jobban tükrözné, ha szennyvízcsatornának neveznénk. Ugyanis a Békéscsaba alatti szakaszon a csatorna vize gyakorlatilag mindennemű vízhasználatra alkalmatlan). Változás csak egy kellő kapacitású biológiai tisztító Békéscsabán történő üzembe helyezése után várható. A bizottság javasolta is a megyei tanácsnak, hogy a tisztítómű építésének kezdetét 1983-ra tervezze, hogy a hetedik 5 éves terv elejére elkészülhessen. Szó esett ezenkívül a szarvasi holtág vízminőségének javításáról. A bányatavak hasznosítását, védelmét is szükségesnek látta a bizottság, különösen a békéscsabai téglagyári „gödrök” rendezését. Ivóvízkészletünk nem korlátlan A kis mélységekben elhelyezkedő talajvizek és rétegvizek adják a felszín alatti vízkészletünket. A békési medencében a talajvízkészlet utánpótlódik, igen gazdag, de vegyi és bakteriális szennyezettsége miatt ivóvíznek alkalmatlan. Területünkön az ivóvízbeszerzést jelenleg szinte kizárólag a folyóvízi rétegekben található rétegvizek jelentik. Erre épültek ki a törpevízművek, a városi vízművek. Ezek vize elfogadható, bár nem kifogástalan. A Maros hordalékkúp rétegvizeinek minősége, az áramlási és utánpótlási viszonyok miatt, kedvezőbb. Tudományos feltáró kutatása most folyik. Az eddigi tapasztalatok szerint e vízadó rétegek csapadékból is utánpótlódnak, s így a felszínről is elszennyeződhetnek. A vitában többen hangsúlyozták vizeink, s ebben a felszín alatti vizeink tisztaságának megóvását, további szennyeződésének megakadályozását. Világszerte is nagy gond az ember létfeltételét jelentő ivóvíz biztosítása, tisztaságának garantálása, s ez hazánkban is egyre nagyobb figyelmet követel. A bizottság javasolta a Maros-hordalékkúp kutatásának meggyorsítását. Szorgalmazta a szennyvízcsatornázás ütemesebbé tételét, mert ennek hiánya a felszín alatti vizeink egyik fő szeny- nyezője. A bizottság végül a megyei hosszú távú szolgáltatásfejlesztési koncepcióval ismerkedett meg, amelyben döntést a közeljövőben a megyei tanács hoz. —e— Rendészeti vezeték értekezlete Békéscsabán A Békés megyei Rendőrfőkapitányságon a napokban tartották idei értekezletüket megyénk rendészeti vezetői. A különböző üzemek, intézmények rendészeti vezetői először Pikó János rendőr alezredes éves beszámolóját hallgatták meg, aki rámutatott: az elmúlt évben csökkent a visszaeső bűnözők, ugyanakkor növekedett a nagy kárt okozó, szervezetten végrehajtott bűncselekmények, s a rablások száma. Az árak gyakori változásai a vendéglátóipari egységek dolgozóit időnként visszaélések- ré csábították, fokozódott az ÁFÉSZ-eknél a vásárlók megkárosítására irányuló tevékenység. Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az utóbbi években, s ennek is megmutatkoztak következményei a bűnügyi statisztikákban. Egyre több a benzinlopás és a menetlevél-hamisítás. A bűncselekmények 20— 25 százaléka a mezőgazdaságban fordult elő. Sajnálatos tény, hogy a sikkasztások elkövetői nagyon sok esetben felelős beosztású, pénz- és anyaggazdálkodással megbízott személyek. Megyénk jelentős idegen- forgalmat bonyolít le. Ennek egyik negatív következménye, hogy növekedtek a bűnözés nemzetközi vonásai: gyakori a valuta- és- devizaszabályok megszegése, sokan folytatnak üzérkedést nyugati országokból behozott termékekkel. A felsoroltak alapján Pikó János fontos feladatként jelölte meg az üzemi rendészetek és a belső ellenőrzés hatékonyságának növelését, az ellenőrzések gyakoribbá tételét. A beszámoló után a hozzászólók között volt dr. Pincé- si István őrnagy, aki a vámbűncselekményekről szólt részletesebben. Noha ezek az összes bűncselekménynek megyénkben mindössze egy százalékát teszik ki, mégis jelentős kárt okoznak a népgazdaságnak. Élelmes turistáink, akik Törökországba utaznak, a legritkább esetben térnek haza néhány irhabunda nélkül. Sokan kevésbé feltűnő dolgokkal, például arany ékszerekkel üzérkednek, de volt olyan eset is, amikor külföldi rendszámú gépkocsival parkoltak le állampolgáraink egy termelő- szövetkezetben, s ott értékesítették határainkon túlról behozott áruikat. A baj ott van, hogy senkinek sem jutott eszébe: vásárlás helyett a rendészeti szerveket kellett volna értesíteni. L. J. Pártaktívák az Állami Biztosítónál Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának pártalapszervezete minden év októberében aktívaértekezletet tart a városi és a járási fiókokban dolgozó párttagok bevonásával. A párttagok ezúttal október 20-án, kedden a bélmegyeri pártszékházban találkoztak. Az ülésen részt vett Inokai János, a békési városi párt- bizottság első titkára, aki felszólalásában hasznosnak nevezte ezt a hagyományos aktívaértekezletet. Két napirendi pontot vitattak meg. Az elsőben Szabó András, megyei igazgató az idei év gazdasági eredményeit elemezte, majd ismertette az 1982. évi feladatokat. Felhívta a figyelmet az eddiginél gyorsabb fejlődésre, a munka hatékonyságának javítására, az ügyfélszolgálat gyorsítására. Zoltán Tamás párttitkár a párt XII. kongresszusának határozatából adódó feladatokról és az alapszervezet 1981. évi tevékenységéről tájékoztatott. Felszólalásában kiemelte, hogy minden egységnél " hangsúlyozottabban kell foglalkozni a párttaggá neveléssel. A KISZ, illetve a szakszervezet pártirányításának erősítése is a feladatok közé tartozik. L. S.
