Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-24 / 250. szám

‘Tel flTEB-ülésen hangzottéi: Ipari üzemeink öt éve A Békés megyei Tanács termelési és ellátási bizott­sága rendszeresen foglalko­zik átfogj iparpolitikai kér­désekkel is. Legutóbbi ülé­sén a megye könnyű- és gépiparának V. ötéves terv­időszaki tapasztalatairól és a VI. ötéves tervi célkitűzések­ről volt szó. Élen az élelmiszeripar Visszatekintve az eltelt öt évre megállapíthatjuk, hogy ez a tervciklus sok-* alapvető változást hozott az iparban, /i gyorsan változó világgaz­dasági körülmények, a szin­te állandó cserearányromlás, az egyensúlyi helyzet ked­vezőtlen megváltozása nyil­vánvalóvá tette, hogy a terv mennyiségi előirányzatának öncélú követése a gondokat tovább fokozná. Ezt mérle­gelve az MSZMP Központi Bizottsága 1978-ban — az objektív helyzetnek megfe­lelően — új irányt szabott a népgázdaságnak. A gazda­sági munka fő célja az egyensúlyi helyzet javítása, az elért életszínvonal tartá­sa lett, és egyben fel kellett készülni a jövőbeni fejlődés­re. A mennyiség helyett a minőség került az értékelés középpontjába, olyan termé­keket várt a népgazdaság az ipartól, melyek gazdaságo­san gyárthatók és minden piacon jól értékesíthetők. Természetes, hogy a fenti változások alapvetően érez­tették hatásukat megyénk­ben is. A megye könnyű- és gépiparának termelése — gyakorlatilag változatlan lét­szám mellett — több mint zi százalékkal nőtt. A növe­kedési ütem azonban 1978-ig évről évre csökkent, 1979- ben és ’80-ban lényegében változatlan szinten maradt. Az iparban foglalkoztatottak száma mintegy 56 ezer volt, lényegében ezen a számon stabilizálódott is. Egyre in­kább uralkodó lesz megyénk iparszerkezetében az élelmi­Negyedszázados múltra te­kint vissza a takarékszövet­kezeti mozgalom. Békés me­gyében, Tótkomlóson szer­vezték meg az első egysé­get. A sikeres munkának kö­szönhetően ma már a szö­vetkezetek behálózzák' az egész megyét. A takarékszö­vetkezeteket elsősorban a falvakban lakók pénzügyei­nek intézésére hozták létre. A takarékosságra ösztönzés mellett napjainkban azon­ban egyre inkább termelés- fejlesztési funkciót is be­töltenek. Ezt egyébként a növekvő termelési hitelek száma is bizonyítja. A kistermelők takarmá­nyozásra, ólak építésére, gyümölcsfa-telepítésre, me­zőgazdasági kisgépek vásár­lására, fólia alatti termesz­tésre stb. Vehetnek fel hi­telt. A kölcsön folyósítása­kor előnyben részesítik a termelői alapok bővítését szolgáló beruházásokat. Né­hány éve még 15 ezer forint volt, ma már 25 ezer forint a hitel felső határa. A takarékszövetkezetek a hitelezők számából és a ki­fizetett összegből tájékozód­I szerinar, ma már ez az ága­zat adja az ossz ipari ter­melés mintegy felét. Váltani kellett A megye könnyűipara V. ötéves tervi termelési érték­tervét 97 százalékra teljesí­tette, miközben az összter­melésből való részesedése 28 százalékról 25 százalékra csökkent. Sok dolgozó ment el az ágazatból, több mint 17 százalékkal dolgozhattak kevesebben a tervidőszak utolsó évében, mint a kezde­tén. Ennek »*>• > külső hatá­soknak tud:. ' be, hogy exporttervüket csak 80 szá­zalékra tudták teljesíteni, de ezen belül a tőkés export tervteljesítése 98 százalékos volt, és ez igazán kedvező­nek mondható. Megyénk gépipara a terv­időszak kezdetén jól fejlő­dött, az utolsó évben azon­ban számottevően vissza­esett a termelés. így az iparág részesedése a me­gye össztermeléséből csak 16,4 százalék volt az elmúlt évben. A létszám öt év alatt 0,4 százalékkal nőtt, de úgy, hogy közben a tanácsi és a szövetkezeti iparban lénye­gesen csökkent a dolgozók' száma. A megye gépipara exporttervét 86 százalékra teljesítette, a tőkés exportot pedig 104 százalékra. Ez összhangban állt a népgaz­dasági célkitűzésekkel. A tervidőszak végére me­gyénk ipari fejlődésében is az intenzív növekedés je­gyei váltak meghatározóvá. Ez azonban nem ment zök­kenők nélkül, mert me­gyénk gazdaságát, ha nem is váratlanul, de sok esetben felkészületlenül érte a gaz­dasági körülmények hátrá­nyos megváltozása. Mérhető eredmények ezért ott szü­lettek, ahol a technológiai, piaci és szakmai feltételek kedvezőbbek voltak, vagy már korábban is az intenzív fejlődési szakaszban dolgoz­tak. A minőségi váltás je­lentős eredményeként köny­velhető el, hogy a könnyű­iparban a korszerű gyártás- technológián alapuló új ter­mékcsaládok jöttek létre, a hatnak a termelési kedv alakulásáról. Az elmúlt év­ben például 5 ezer 930 szö­vetkezeti tag 57 millió fo­rint kölcsönt vett fel az év első kilenc hónapjában. Az idén, hasonló időszakot fi­gyelembe véve, 5 ezer 990- en folyamodtak termelési kölcsönért, 66 millió forint értékben. Ez azt bizonyítja, hogy a termelési kedv ki­egyensúlyozott. A felvásárolt állatok el­lenértékeként 1980-ban 342, ebben az évben 376 millió forintot fizettek ki a taka­rékszövetkezetek., Tejre a gazdáknak az elmúlt évben 37, az idén (valamennyi szám az év első kilenc hó­napjára vonatkozik) 28 mil­lió forintot utaltak ki. Ezek az adatok is jelzik: a kister­melés mely területén ta­pasztalható növekedés vagy éppen visszaesés. Végül is tehát 1981-ben nemcsak a termelési hitel összege nőtt, hanem a felvásárolt állatok ellenértékeként kifizetett pénz is. Ez utóbbi egyébként kedvezően befolyásolta a be­tétállomány növekedését. így történhetett meg, hogy egy év alatt 33 millió forinttal gépiparban pedig több ter­mékcsoport bázisa alakult ki a megyében. Ezek a változá­sok már megteremtették' a lehetőségét a VI. ötéves terv sikeres indításának. Fokozódik a verseny A jelenlegi tervidőszakban nem várhatjuk, hogy a gaz­dasági fejlődés külső felté­telei számunkra kedvezően alakulnak. A tőkés piacokon élesedik a verseny, nehezül az értékesítés, és nemcsak az új piacok megszerzéséért, hanem a régiek megtartásá­ért is nagyon keményen meg kell dolgozni. Kedvezőtlen körülmények között kell te­hát folytatni a munkát az egyensúly megteremtéséért. A piaci helyzet bizonyta­lansága és a feltételek állan­dó változása miatt a terve­ket többnyire csak általá­nosságokban lehetett elkészí­teni, főleg mint vállalatpoli­tikai elképzeléseket. Itt is ál­talában több alternatív lehe­tőséget dolgoztak ki az üze­mek, a külsődleges erőfor­rások különböző mértékű igénybevételének megfelelő­en. A tervek a nem rubel- elszámolású piacok dekon­junktúrája és a rubelreláció kontingentális bizonytalan­sága mellett, a hazai piac le- hétőségeit sem tudták telje­sen felmérni. De gondot okoz az ármozgások előre­jelzése, a valutaárfolyamok állandó módosulása is. A tervek szerint a megye ipara mintegy 20—22 száza­lékkal nő öt év alatt, és köz­ben növeli verseny- és pi­acképességét. A tervidőszak­ban is tovább tart majd az élelmiszerinar átlagnál dina­mikusabb fejlődése. A minő­ségi termékek gyártását még tovább kell fokozni, és na­gyobb teret kap majd a pia­ci és az ármunka. Ha me­dvénk ipara jól kihasználja lehetőségeit és tartalékait, akkor — ha nem is köny- nyen —, de teljesítheti VI. ötéves tervi célkitűzéseit. emelkedett megyénkben a takarékszövetkezetek betét- állománya. A hagyományoknak meg­felelően a takarékszövetke­zetek között októberben a takarékossági hónap alkal­mából most is versenyt hir­dettek. Ennek' eredménye csak a későbbiekben válik ismertté. E verseny korábbi sikerét bizonyítja, hogy ta­valy egyetlen hónap alatt 30 millió forinttal nőtt a be­tétállomány. A versenyt ed­dig háromszor az endrődiek nyerték. A megyében a takarékszö­vetkezeteknek' 85 ezer tag­juk van és a lakosság szá­mához viszonyított szerve­zettség 2-3 százalékkal ma­gasabb az országos átlagnál. Idén Telekgerendáson, Mu- ronyban, Bucsán három új kirendeltség kezdte meg mű- ködését. Ezzel 54-re emel­kedett a takarékszövetkezeti egységgel rendelkező közsé­gek száma. A közeljövőben Tarhost, Bélmegyert, Űjsza- lontát is bevonják a műkö­dési körzetbe. Takarékszö­vetkezet egyetlen városban, Szarvason működik. Üj szolgáltatásnak szá­mít az átutalási betét. Ilyen tevékenységgel egyelőre a nagyobb egvségeket bízták meg. A községekben 1300-an vették igénybe ezt a szol­gáltatást. Az OTP megbízá­sából ebben az évben ifjúsá­gi takarékbetétkönyvek ke­zelésére is vállalkoztak'. K. J. — Nem lehet igaz — hi­tetlenkedett egy pénzügyi szakember, aki nemrégiben az újkígyósi Aranykalász Tsz-be látogatott. Kétkedését rögtönzött termésbecsléssel oszlatták el a szövetkezet vezetői. Kivitték a határba, ahol személyesen győződött meg arról, hogy errefelé nem ritkák a hektáranként tíz tonnánál is többet adó kukoricaföldek. A kis történetet Bozó Jó­zsef elnökhelyettes és Farkas Sándor növénytermesztési főágazat-vezető meséli a tsz- irodában. Arcukon látszik, büszkék rá, hogy az idén is ilyen szépen hoz a kukorica. • Farkas Sándorral egy UAZ-ban zötykölődünk a kombájnosok felé. Közben el­mondja, hogy a tsz területé­nek felén, két és fél ezer hektáron kukoricáznak, a termés fele már biztonság­ban van. A kombájnolás üte­mét a szárító fogadóképessé­géhez igazítják. Van, ami­kor éjjel is dolgoznak, de most elég a nyújtott műszak. Szemén látszik, hogy az elő­ző éjszaka végig talpon volt. Nem fáradt, de azért ma két­szer annyi kávét ivott, mint szokott. Szívesebben beszél a munkáról: — Most 25 százalék körüli a szemek nedvességtartalma, tavaly egyszer sem ment harminc alá. Az idén kisebb lesz a szárítási költség. Még húsz esőmentes nap kéne, hogy sikerrel zárhassuk az őszi csúcsot — töpreng han­gosan. • A hatalmas kukoricatábla szélén éppen egy IFÁ-ba ürít a kombájn. A gépkocsi- vezető Csende Géza, szőke, mosolygós fiatalember: — Három éve jöttem a téeszbe, de közben bevittek katonának, ezért még csak alkalmazott vagyok. Nem­rég került fel a házamra a tető, félig már készen van. Segítenek persze, kedvezmé­nyesen kapok fuvart a tsz- től. Remélem, majd bevesz­nek a brigádba is, csak addig bizonyítani kell. Ilyenkor nem nehéz a munka. Baj ak­kor van, ha esik, beragad • a járgány a sárba. Szerencsére, az idén nem sok ilyen nap volt. Melléürítés? Olyan nem fordulhat elő. Itt min­den szemet be kell szállítani, a pénzünket is a bevitt mennyiség után kapjuk. Alig múlt tizenegy óra, megérkezik az ebéd, a Ró­na étteremből. Hárman azon­Új felvágottfélék Ü felvágottfélék gyártá­sát kezdték meg a Győr- Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat győri gyárában. Az egyik újdonság a marhahúsból készült sza­lámi, amelynek fűszerezése is eltér az eddig alkalmazott ízesítésektől. Paprikát csak nal mellételepednek. Az árokparton ülve kanalazzák a levest. — Ettem már jobbat is, de nem ez a lényeg ... Más­fél hónapja, mióta a csúcs megy, jobban keresünk — mondja Kovács Antal kom- bájnos. — Az igaz, de többet is dolgozunk. Nemcsak időben, Csende Géza Fotó: Veress Erzsi a munka is nehezebb — véli Török Sándor, a másik gép kezelője. — Reméljük, az idén is lesz- prémium — veszi át a szót társa —, tavaly négy­ezer forintot kaptam. Én már 21 éve dolgozom trakto­ron és kombájnon. Az Utostól kezdve minden tí­pust vezettem, a legjobbnak ezeket a John Deere-ket ta­lálom. Igaz, mostanában sok a baj velük, mert van kö­zöttük kilencéves is. Ekkora termés betakarítása megvise­li őket. Azt lehet mondani, hogy a kukorica valósággal megeszi a gépet. Megérkezik Nagy József kombájnos, a leves neki se nagyon tetszik. A második fogással, a hatalmas rántott szelettel már elégedett a kis csapat. — Négy óra felé gyakran már megéhezek — mondja Nagy József —, és hatig, a nyújtott műszak végéig ki kell valahogy bírni. Búcsúzás után a főága­zat-vezető megjegyzi: — Ezekre a gépekre a leg­jobb embereinket rakjuk, hiszen milliós értékekkel dolgoznak. • Délelőtt sem panaszkod­hattunk a látványra, de az este elénk táruló kép való­ban megragadó. Villogó fé­nyek jelzik, merre járnak a gépek. Kombájnok, teher­autók reflektorai ragyognak minimális mennyiségben tartalmaz, fűszerezésében a bors, a szerecsendió, a kori- ander és a kömény dominál. A grillkolbász tiszta sertés­húsból készül, zsiradék és grillfűszerek hozzáadásával. Már a gyárban megfőzik, s fogyasztás előtt csak sütni a sötét ég alatt. A Claas Dominátorok porolva nyelik a sorokat. A tábla közepén váratlanul egy fiatalasszony­nyal akadunk össze. Vadas- né Rákóczi Gabriella beosz­tott agronómus négyéves ik­reit is kihozta az esti mun­kára: — Én vagyok itt most a felelős vezető, ha valami baj van, azonnal megyek az ügyeletes műhelybe. A srá­cokat nem bírtam otthon hagyni. Imádják a gépeket, a kombájnokat. Közben valamelyik gyerek rázendít, mamája siet meg­vigasztalni az apróságot. Csende Gézát és Üjfalucz- ki Jánost kérdezem, hányat fordultak ma. — Négyig számoltam, az­tán már nem figyeltem rá — mondja Csende. Állunk a teherautó tövé­ben, a hatalmas gépeket fi­gyeljük, amint az utolsó so­rokat vágják. Délelőtti is­merőseink, Török Sándor és Kovács Antal kicsit fárad­tabbak és porosabbak, mint előző találkozásunkkor. Nem is tagadják, hogy elég volt mára. — Otthon még vár egy fél műszak, takarmányt darálok az állatoknak — kezdi Ko­vács Antal. — Utána jön a fürdés. Bizony, háromszor is le kell magam mosni, hogy tényleg tiszta legyek. A fe­leségem meleg vacsorával vár. Ilyenkor már egy ku­pica pálinka se esne jól. Reggel igen, de akkor nem lehet. Esténként egy kicsit nézem a tévét és irány az ágy. Nem, nem haragszik az asszony, hogy ilyen koszos ruhát kell rám mosni. A pénzért meg kell szenvedni — mosolyodik el. A fiatal Török Sándort nehéz szóra bírni: — Nekem nincs kedvem ilyenkor már bármibe is kezdeni. Hogy mitől ilyen pi­ros a szemem? Begyulladt a portól. Hiába zárt a fülke, csak bejön. Én is tévézek egy kicsit, aztán igyekszem pihenni, mert napi tizenkét órának nem lehet fáradtan nekikezdeni. Hazafelé az UAZ-ban: — A hat kombájnból ket­tő maradt estére — magya­ráz Farkas Sándor —, remé­lem, holnapra mindegyiket rendbe hozzák. Ez a Török Sanyi tényleg ilyen csendes, szerény. De azért mindent megcsinál, az olyan munkát is, amit más nehezen vállal­na el. Az a jó, hogy hiába dolgozunk sokan a tsz-ben, kevés a fegyelmezetlenkedő ember. Csak még húsz na- Dig volna ilyen idő, nem lenne okunk a panaszra! M. Szabó Zsuzsa kell. Egy másik újfajta kol­bász sertés- és marhahúsból készül, zsiradék hozzáadásá­val és speciális fűszerezéssel. Az új készítményeket nemcsak Győr-Sopron me­gyében, hanem Budapesten, Pest megyében és a Dunán­túl egy részén is forgalomba hozzák. Lónyai László Takarékszövetkezetek Hatvanhatmillió forint termelési kölcsön / Éjjel-nappal ri TH THT #*S8Ea3k3fjc. 1® € :$íT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom