Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-24 / 250. szám

1981. október 24., szombat HNF-tanácskozás a kommunális kötvényről A lakosságot közvetlenül szolgáló létesítmények, a he­lyi intézményhálózat fejlesz­tésének egyik új eszközéről, a kommunális kötvényekről tájékozódott pénteki ülésén a Hazafias Népfront telepü­léspolitikai munkabizottsá­gának város_ és községgaz­dálkodási albizottsága. A HNF OT székházában meg­tartott tanácskozáson Feke­te László, az OTP vezér­igazgató-helyettese utalt ar­ra, hogy a jelenlegi tervidő­szak fejlesztési lehetőségei­nek tükrében mind fonto­sabbá válik a lakosság ál­dozatkészségének hasznosítá­sa, a tanácsi beruházások megvalósításában. Ehhez azonban a helyi kezdemé­nyezéseknek az eddigieknél szervezettebb támogatása szükséges. Ennek érdekében dolgozta ki az OTP a kom­munális kötvényformát, amellyel érdekeltté kívánja tenni a lakosságot abban, hogy megtakarításait tartós betétben helyezze el, s ez­zel egyszersmind segítse a kommunális feladatok mi­előbbi megoldását. E forma lényege: egy-egy településen értékpapírokat bocsátanak ki, amelyek a helyi tanács tervében sze­replő és az alapellátást szol­gáló valamely létesítmény anyagi fedezetét. teremtik elő, illetve azt egészítik ki, s amelyeket bárki megvásá­rolhat. Az OTP a lényegé­ben tartós betétként kezelt kötvényeket három-négy éves lejárati idő után, 5,5 százalékos kamattal fizeti vissza. A tanácsnak pedig az értékesített kötvények ösz- szegétől függően — hasonló lejárati idővel — hitelt nyújt a beruházáshoz. Ez évtől kísérletként az ország tíz településén be is vezetik a településfejlesztési hozzájárulás új eszközét — hangzott el az ülésen. A te­lepülések kiválasztásánál azokat a megyéket részesí­tették előnyben, ahol a ki- sebb-nagyobb közösségek már eddig is bizonyították áldozatkészségüket: az átla­gosnál nagyobb értékű tár­sadalmi munkát végeztek. Amellett arra is ügyeltek, hogy valamennyi település- kategória képviselői szere­peljenek az „úttörők” kö­zött. A kísérleti megvalósí­tást széles körű előkészítő munka előzte meg, s ennek eredményeként a következő hetekben-hónapokban kibo­csátják a kötvényeket. Tatabányán a tervek sze­rint eev százszemélyes óvoda épül meg, a tanácsi költség- vetési összeghez és a válla­latok támogatásához hozzá­téve kötvénykibocsátásból tervezett nyolcmillió forin­tot. Arra az esetre* is gon­doltak, ha a vártnál keve­sebben vásárolnak ilyen ér­tékpapírokat: ekkor egy már meglevő óvoda bővítésére fordítják a pénzt. Baján a szennyvízcsatorna-rendszer megteremtéséhez várnak tíz­millió forintnyi hitelt a köt­vénykibocsátás révén. A Vas megyei Nádasdon az általános iskola bővítését, a űaranya megyei Boly köz­ségben pedig az öregek nap­közi otthonának felépítését tervezik a kötvények segít­ségével. A legnagyobb ösz- szeget, több mint 20 millió forintot, Hajdúszoboszlón várják az új orvosi rendelő- intézet- létesítéséhez. Az ülésen hangsúlyozták az alapos előkészítés fontos­ságát: az állampolgárok kap­janak pontos tájékoztatást a tervezett létesítmény hasz­náról, jellemzőiről, egyszóval tudják, hogy mire használ­ják pénzüket. Ebben a ta­nácsok mellett nagy szerep hárul a helyi népfrontbizott­ságok felvilágosító, közvéle­mény-formáló tevékenységé­re. S e munka nem állhat meg a szervezés szakaszánál, hiszen csak akkor lehet ered­ményes eszköze a kommu­nális kötvény társadalmi cél­jai megvalósulásának, ha a lakosság mindvégig figye­lemmel kísérheti az életkö­rülményeinek javítását szol­gáló beruházásokat. Napirenden az egészségügy (Tudósítónktól) Medgyesbodzáson a köz­ségi pártvezetőség és a köz­ségi közös tanács a napok­ban közös ülést tartott. Meg­tárgyalták a társadalmi ün­nepségek alakulását és az egészségügy helyzetét. Szor­galmazták a társadalmi ün­nepek színvonalasabbá téte­lét, hogy az ünnepség az ün­nepeltek, illetve a hozzátar­tozók számára emlékezetes maradjon. Ennek elérése ér­dekében kötött a községi ta­nács megállapodást a mező­kovácsházi Társadalmi Ün­nepeket Szervező Irodával. Az egészségügyi beszámo­ló részletesen foglalkozott a betegellátás eredményeivel, a táppénzes napok alakulásá­val és a hiányosságokkal. A beszámolóból kitűnt, hogy a táppénzes napok szá­ma az előző évihez viszo­nyítva csökkent. Csécsei István Papi békegyűlés Békéscsabán Október 23-án, tegnap dél­előtt a Hazafias Népfront megyei bizottsága papi bé­kegyűlést rendezett Békés­csabán, a városi tanács dísz­termében. Ezen Szikszai Fe­renc, a HNF megyei titkára köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitká­ra időszerű nemzetközi kér­désekről tartott tájékoztatót. Abból indult ki, hogy a bé­kés egymás mellet élést és az enyhülést előmozdító fo­lyamat a helsinki záróok­mány aláírása után sajnos, kedvezőtlen fordulatot vett. Az Egyesült Államok impe­rialista körei ugyanis új külpolitikai koncepciót dol­goztak ki, mivel „nyugtala­nítani kezdte őket” a béke megőrzésére irányuló törek­vés, a tőkés országokban el­mélyülő infláció és munka- nélküliség, valamint még számos egyéb momentum. A főtitkár ezután az em­beriséget fenyegető globá­lis fegyverkezési program ki­dolgozásáról, a Nyugat-Eu- rópában egyre erősödő béke­harcról és a szocialista or­szágok következetes béke­mozgalmáról beszélt. Befe­jezésül hangsúlyozta: az Or­szágos Béketanács a jövőben is számít a papi békemunka eredményes folytatására; s azt kéri, hogy mindenki en­nek szellemében tevékeny­kedjék a maga területén. A békegyűlés a kérdések meg­válaszolásával ért véget. —y—n Szakszervezeti munka a sarkad! Szellőző Műveknél (Tudósítónktól) A Szellőző Művek vállalati szakszervezeti bizottsága ok­tóber 21-én, a sarkadi gyár­egységében tartotta soron kö­vetkező ülését. A szakszerve­zeti bizottság Valach Endré­nek, a gyáregység igazgató­jának beszámolóját hallgatta meg a gyáregység -munkájá­ról. Az előadó egyebek között 'elmondta: 1975-ben 35 mil­lió forintot termeltek kétszáz dolgozóval, tavaly 139 milli­ós termelési értéket állítot­tak elő 280 dolgozóval. A be­számolóból kiderült az is, hogy a gyáregységben a bér- színvonal 1976-ban 29 ezer 600 forint volt, mely 1980- ban 40 ezer 344 forintra nö­vekedett, s ennek eredmé­nyeként szinte a minimumra csökkent a fluktuáció. A be­számolóból kitűnt az is: a gyáregység társadalmi és gaz­dasági vezetése tudja, hogy melyek azok a göndok, ame­lyek foglalkoztatják a dolgo­zókat, és igyekeznek ezeket — a lehetőségeken belül — gyorsan megoldani. A vállalati szakszervezeti bizottság a beszámolót elfo­gadta, és felhívta a gyáregy­ség társadalmi és gazdasági vezetésének figyelmét arra, hogy a jövőben is határozot­tan képviseljék a dolgozók érdekeit. Nyíri Sándor KISOSZ-csoportgyűlős Orosházán Október 22-én, csütörtökön délután tartották meg Oroshá­zán, az Alföld Szálló éttermében a járás és a város kiskereske­dőinek csoportgyűlését, Soós Ti­bor elnökletével. Ott volt az összejövetelen többek között dr. Gyürky Rudolf, a KISOSZ nyugalmazott elnöke, dr. Benis Mihály, az országos szervezet főosztályvezetője, Rácz Gábor, a HNF megyei bizottságának mun­katársa. Varga , Sándor, az oros­házi Városi Tanács kereskedelmi csoportvezetője. Dr. Sebestyén József, megyei titkár beszámolójában az elsők között említette, hogy az MSZMP megyei bizottságának végrehajtó bizottsága júliusban tárgyalta Békés megye magánkereskedői­nek munkáját, szerepét a lakos­ság ellátásában. Ezzel összefüg­gésben megállapította: a párt XII. kongresszusa óta megjelent rendelkezések kedvezően hatot­tak a kiskereskedőkre is. Bővült a családi munkán alapuló tevé­kenység, több szakmában lehe­tővé vált az alkalomszerű árusí­tás. Egyre többen vállalkoznak kötöttáru-, műszaki kereskedés és vendéglátó üzlet létrehozására. Az is örvendetes, hogy kedve­zően alakul a megye magánke­reskedőinek létszáma, szakmai összetétele. Jelenleg 496 kiskeres­kedő van szőkébb hazánkban, akik a kiskereskedelmi forga­lom 2,5 százalékát bonyolítják le. Figyelemre méltó: közülük csak­nem 250-en községekben, ellátat­lan területeken dolgoznak. Tóth Pálné orosházi pecsenye- sütő a piactéri új pavilonok közművesítését sürgette. Varga Sándor az árak feltüntetését, a kalkuláció hiányosságait tette szóvá és megígérte, hogy a ta­nács költségvetési üzeme no­vember 15-ig elkészíti a csator­nát. Dr. Benis Mihály azt fej­tegette: a tisztességes kereskedői munkát meg kell becsülni, és nagyobb figyelmet szükséges fordítani a szervezet szakmai továbbképzésére. Végül a békés­csabai és az orosházi csoport nevében ajándékot nyújtottak át dr. Gyürky Rudolfnak, nyug­díjba vonulása alkalmából. (s. s.) Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1981. október 22-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Az Angolai Népi Köztársa­ság Jósé Eduardo dos Santos elnök által vezetett párt- és állami küldöttségének Ma­gyarországon tett hivatalos, baráti látogatása fontos ese­mény volt pártjaink, orszá­gaink és népeink sokoldalúan fejlődő internacionalista kap­csolataiban. A két ország kö­zötti barátsági és együttmű­ködési szerződés, az MSZMP és az MPLA-Munkapárt kö­zötti kapcsolatok továbbfej­lesztéséről szóló megállapo­dás új lehetőségeket teremt együttműködésünk elmélyíté­séhez. Pártunk, kormányunk, a magyar nép támogatja az angolai nép forradalmát, és azt a harcát, amelyet a soro­zatosan ismétlődő imperialis­ta agresszív támadásokkal szemben hazája szuverenitá­sának és területi integritásá­nak védelméért folytat. Moamer el-Kadhafi ezre­desnek; a népi Líbia vezető­jének Magyarországon tett hivatalos, baráti látogatása újabb ösztönzést adott széles körű kapcsolataink és együtt­működésünk további elmélyí­téséhez. Hazánk és Szíria baráti kapcsolataiban jelentős ese­mény volt a Szíriái Arab Űj- jászületés Szocialista Pártja delegációjának magyarorszá­gi látogatása. Párt- és kormányküldött­ségünk részvétele a nicara- guai forradalom győzelmének második és a Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front meg­alakulásának huszadik évfor­dulóján rendezett ünnepsége­ken, valamint a Magyaror­szágon folytatott megbeszélé­seink újólag megerősítették hazánk, népünk szolidaritását a nicaraguai nép nemzeti­társadalmi felemelkedésének ügyével. 7. A Magyar Szocialista Munkáspárt az internaciona­lista szolidaritás és az elvtár­si együttműködés szellemé­ben ápolja és fejleszti kap­csolatait a kommunista pár­tokkal. Pártjaink, országaink, szo­cializmust építő népeink kap­csolatait szolgálta küldöttsé­günk részvétele a mongol né­pi forradalom 60. évforduló­jának ünnepségein és a Len­gyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszu­sán. A monopoltőke uralma el­len fellépő, a szocializmusért küzdő kommunista pártokkal való szolidaritásunkat erősí­tette részvételünk a Spanyol Kommunista Párt X. kong­resszusán, valamint azok a megbeszélések, amelyeket az argentin, a ciprusi, a portu­gál testvérpárt főtitkárával, a kambodzsai, a francia, az iz­raeli, a mexikói, az olasz és a venezuelai testvérpárt ma­gas szintű küldöttségével folytattunk. 8. A Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi munkásosztály közös érdekei­nek, az enyhülés, a leszerelés ügyének előmozdítása céljá­ból a kapcsolatok bővítésére törekszik a szocialista, a szo­ciáldemokrata pártokkal. Ezt szolgálta pártunk küldöttsé­gének részvétele a brit mun­káspárt kongresszusán, s a Német Szociáldemokrata Párt vezetőivel, a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt képviselői­vel folytatott véleménycsere. A találkozók elősegítették egymás álláspontjának jobb megismerését, a békét és a nemzetközi biztonságot, az egyetemes emberi haladást szolgáló együttműködés fej­lesztését. II. A Központi Bizottság és a Minisztertanács áttekintette a lakásépítés helyzetét, állást foglalt a lakásépítés, -fenn­tartás, -gazdálkodás és -el­osztás fejlesztésének irányel­veiről. 1. A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapí­totta, hogy a lakásépítés és -gazdálkodás az elmúlt évti­zedben az 1970. évi együttes határozatának megfelelően alakult. A lakásépítés üteme meg­haladta a legtöbb európai or­szágét: tíz év alatt a lakásál­lomány 13 százalékkal, alap­területe 31 százalékkal nőtt, a komfortos lakások aránya megkétszereződött. 1970-ben minden tizedik, jelenleg pe­dig minden negyedik lakás három- és többszobás. Jelen­tősen javult a lakások fel­szereltsége. Csaknem 3 mil­lióan költöztek korszerű, új otthonba. Emelkedett az ön­álló lakással rendelkezők ará­nya, mérséklődött a laksűrű­ség. 1970-ben száz szobára mintegy 200 személy jutott, 1980-ban pedig 150. A második 15 éves lakás- építési programban előirány­zott 1 millió 200 ezer új la­kásból az V. ötéves terv idő­szakában 453 ezer készült el, és felújítottak 75 ezer taná­csi lakást. A lakásfelújítás a korábbinál nagyobb szerepet kapott, üteme a következő időszakban tovább fokozódik. A tizenötéves lakásépítési terv időarányosan megvaló­sul, céljai elérhetőek. A jelentős eredmények el­lenére a lakásépítés és -el­osztás terén továbbra is van­nak feszültségek. Még sok jogos lakásigényt nem lehe­tett kielégíteni. Főleg az egy­személyes és a kislétszámú háztartások arányának növe­kedése és a városba áramlás következtében többen tarta­nak igényt önálló lakásra. A társadalmi, gazdasági fejlő­déssel, az életkörülmények javulásával együtt felerősöd­tek az igények a jobb minő­ségű és nagyobb lakások iránt. A lakáscseréknek a le­hetségesnél kisebb szerepük van a szükségletek kielégíté­sében. Indokolatlanul eltérő a lakosság egyes csoportjai­nak hozzájárulása a lakás- építési és -fenntartási költ­ségekhez. 2t A Központi Bizottság és a Minisztertanács további erőfeszítéseket tart szüksé­gesnek a lakáskörülmények javításáért. Erősítve a bevált lakáspo­litikai elveket, tovább kell fejleszteni a lakásgazdálko­dási rendszert. Elő kell segí­teni, hogy a jogosultak belát­ható időn belül önálló lakás­hoz jussanak. Az igények ki­elégítésében a fokozatosság érvényesüljön. Növelni kell a lakosság érdekeltségét a sa­ját szervezésű építkezésben. Indokolt, hogy a lakáshoz ju­tás és a lakásfenntartás ál­lami támogatása egyre in­kább a családok szociális, jö- vedelrfti és vagyoni helyze­tétől függjön. A lakosság anyagi erőforrásait jobban mozgósítva, a teherviselést egyenletesebbé kell tenni az állam és a lakosság, illetve a lakosság egyes csoportjai között. A lakbérek jelenleg a lakóházak fenntartási és fel­újítási költségeinek csak a kisebb részét fedezik, ezért a lakbéreket — életszínvonal- és szociálpolitikánk figyelem- bevételével — fokozatosan emelni kell, hogy azok fede­zetet nyújtsanak a lakóházak fenntartásához. A Központi Bizottság és a Minisztertanács szükségesnek tartja, hogy a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás továbbfejlesztésének irányelveit a leginkább érin­tett és erre felkért társadal­mi és állami szervek 1982. február közepéig tárgyalják meg. Észrevételeiket és ja­vaslataikat a Miniszterta­nácshoz juttassák el. A Központi Bizottság és a Minisztertanács az irányelve­ket a viták tapasztalatainak figyelembevételével véglege­síti. (MTI) A békéscsabai József Attila-lakótelep távlati képe; előtérben a Szabó Pál tér Fotó: Martin Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom