Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
1981. október 18,, vasárnap — Olyan volt, és ilyen lett — mutatja Szabó Lajos, a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóságának igazgatóhelyettes főmérnöke a Nagygyantéról Geszt felé vezető utat ott, ahol az egyik félpályán a munka még nem kezdődött el, a másikon pedig már befejeződött. A különbség óriási. Az út alépítményének a teherbírását annak idején a geszti gróf fogataihoz méretezték. Ma autóbuszok, több tonnás tehergépkocsik közle- kednek az úton, amit csak az ismétlődő javítások tesznek lehetővé. — A még rendelkezésünkre álló kőanyagot használjuk fel. A legrosszabb útszakaszt hozzuk rendbe — tájékoztat Nagy Gábor, a sar- kadi üzemmérnökség vezetője. „A MI MUNKÁNK VESZÉLYES” A munkafolyamat egyszerű. A sorban érkező tehergépkocsik a terítőládába billentik a követ, ami ebből szépen elrendezve kerül az útra. Ezután az úthenger, majd a bitumenszóró, végül a zúzalékszóró gépkocsi követkeik. A gépek munkájára Nagy Ferenc brigádjának a tagjai ügyelnek. Ahol szükséges, megigazítják, elegyengetik á követ. — Miről nevezetes Geszt? — kérdezem Nagy Ferenctől, hogy lássam, mennyire ismeri szőkébb hazáját. — A kastélyáról, az úttörőtáborról és — egy kis gondolkodás után kivágja: — a szilvapálinkájáról. — Ivott már gesztit? — Természetesen. Az az igazi. Fahordóban érlelik a cefrét, és fával fűtik az üstöt. De akármilyen finom is ez a pálinka, csak munkaidő után iszom. A mi munkánk veszélyes... — Mondja csak el, hogy miért! — biztatja Nagy Gábor. — Rendben van. Egy példa . .. Vésztőről Sarkadra szállítják a kendert. A gépkocsivezetők a sebességkorlátozó jelzőtáblát mintha észre sem vennék. Három és fél méter útvonalengedéllyel 4 és fél méter széles a ra. kományuk. Elferdítik, ki- döntik a jelzőtáblákat. Talán a teljesítménypótlék „ösztönzi” őket, minket pedig a nyavalya tör ki. Nem szeret panaszkodni Nagy Ferenc. A rosszból tehát ennyi elég. Inkább valami másról beszél. — Három éve Geszten az ifjúsági táborhoz építettünk utat. Amikor elkészültünk, Szerb József, az iskola igazgatója és Erdei Lajos tanácselnök meghívott minket egy kis „geszti” kóstolóra. A „MŰHELY” PEDIG BEÁZIK Október közepétől már a rossz időre kell felkészülni. Reggeli fagyra, ködre, az esőre, sárra. Ilyenkor a brigád nem épít, nem is újít fel utat, hanem cserjét írt, kaszál és árkot tisztít. Csökken a kereset, mert alig lesz teljesítménybér-pótlék. — Mennyi a különbség? — fordulok Juhos Istvánhoz. — Vagy 300 forint, pedig a munka rosszabb, a „műhely” pedig beázik. — Amikor pedig leesik a hó, fázni fognak. — Á, dehogy, mi azt szeretjük, ha havazik. Akkor, amikor hóeltakarításon dolgozunk, 30 százalék veszélyességi pótlék jár. Tizenkét órás váltással készenlétet is tartunk, amikor telepi munka és gépkocsin való őrjárat a feladatunk. Előre tervezik, már most tudja mindenki, hogy melyik napon lesz szolgálatban. Hogy jobban érthető legyen, Nagy Gábor példának szánva megemlíti: Juhos Pistára karácsony másnapján kerül sor. Juhos István felkapja a fejét: — Tavaly is így volt. A saját névnapomon 11 vagon só érkezett, amit géppel raktak ki. De a vagonokról lehullott sót Kovács Sándorral együtt nekem kellett össze- sepemem. A vagonokat is mi takarítottuk ki. — Nem valami nagy ünneplés — jegyzem meg. — Nem, de pótoltam. Tóth Imrével, a billenős gépkocsi vezetőjével és a brigádtársaimmal, Nagy Ferenccel, Jenei Józseffel, Both Sándorral, Fazekas Lajossal és Veres Alberttal összejöttünk Sarkadon az. „üveges” bisztróban, és koccintottunk egymás egészségére. FELHORDJAK A SARAT AZ ÚTRA... Veres Albert a szakszervezeti bizalmi. A jegyzetfüzetemből visszaidézem neki azt, amit 'Juhos Istvántól hallottam. Vagyis, háromszáz forinttal kevesebb lesz a kereset. Nyilvánvalóan tudja is ezt. — Igen. De véleményem szerint teljesítménybért csak meghatározott • teljesítmény után lehet fizetni. Máskülönben baj lenne, mert elértéktelenedne a pénz. Valóban. Tehát nem tesz semmit azért, hogy ne csökkenjen a bér. Az idős Fazekas Lajos kissé indulatosan megjegyzi : — Egy éve bizalmi, és kerekperec kijelentem, hogy eddig még nem csinált semmit. Ékre már Hódosi József művezető is megszólal: — Akkor nem volt ott, és nem is kellett ott lennie, amikor a béremelést vitattuk meg. Éppen Veres Albert volt az, aki javasolta, hogy Lajos bácsi kapjon 50 fillérrel több órabért, mert egyedül ő kezeli a fűrészgépet. A fűrészelés pedig nem mérhető teljesítményben. — No lám, most derül ki, hogy mi történt a „háta mögött” tavasszal — fordulok Fazekas Lajoshoz, aki így már megbékél. És talán az ellentétek elsimításáért mondja Both Sándor: — Azért az üzemben van becsületünk. Anyagilag is. Csak az a baj, hogy a munkánkat nem mindenki becsüli meg. — Például? 4— A gépkocsivezetők közül egyesek felhordják a sarat az útra, útépítésnél rámennek a frissen hengerelt pályára, szemétlerakóhely: nek tekintik az út árkát, és még sorolhatnám. Nem ártana, ha szigorúbban lépnének fel velük szemben. Ilyen vonatkozásban teljes az egyetértés. Pásztor Béla Könyvet választhat Aj előfizetőért Szabad idejükben egyre többen foglalatoskodnak a házkörüli, vagy a hobbikertekben. A sikeres zöldség- és gyümölcstermesztéshez azonban nemcsak szorgalmas munkára, hanem fejlődő szakmai tudásra is szükség van. A magyar kertészek és kertbarátok hetilapjának, a Kertészet és Szőlészetnek a szerkesztői szeretnék, ha lapjukat minél többen olvasnák, ezért indítottak a napokban előfizető akciót. Azok az olvasók, akik legalább egy új előfizetőt szereznek az újságnak, vagy maguk válnak előfizetővé, ajándékkönyvek között választhatnak. A jelentkezéseket a Kertészet és Szőlészet címére (Budapest, postafiók 14. 1355) kell elküldeni az ajándék- könyv megjelölésével. Választható: dr. Balázs Sándor és dr. Filius István: Zöldség- termesztés a házikertben, vagy dr. Lászay György: 88 színes oldal az évelőkről, esetleg dr. Kovács Sándor: Nyári gyümölcsök termesztése című kötete. K gazdasági munkaközösség Az állami gazdálkodó szervezetek (vállalatok, költség- vetési szervek) dolgozói, nyugdíjasai gazdasági munkaközösséget hozhatnak létre. Ilyen esetben indokolt tehát ezt vállalati gazdasági munkaközösség formájában működtetni. Ez annyit jelent, hogy elsősorban a vállalat eszközeit hasznosítják, tevékenységéért a vállalat szerződésben meghatározott feltételek mellett felelősséget vállal. Ennek keretében a vállalat meghatározhatja a szakcsoport tevékenységének jellegét és mértékét,, kiköthet vagyonjogi biztosítékokat. A vállalati gazdasági munkaközösség tagjainak anyagi felelőssége a bevitt vagyonra és a szakcsoportban szerzett jövedelemre korlátozódik, az ezt meghaladó anyagi felelősség a vállalatot terheli. A vállalati gazdasági munkaközösség működéséhez az igazgató hozzájárulása szükséges. Ha az igazgató ezt megvonja, a vállalati gazdasági munkaközösség megszűnik. A gazdasági munkaközösség tagjai az elért bruttó jövedelem után társulati adó fizetésére kötelezettek, és az itt szerzett személyes jövedelem után a kisiparosokra vonatkozó általános szabályok szerint adóznak. Az eddigiekben bemutatott új szervezeti formák mellett szükségessé vált néhány már működő gazdálkodási forma továbbfejlesztése is. Ennek keretében került sor a szerződéses üzemeltetés körének kiterjesztésére, az ipar és a szolgáltatások területén való alkalmazására. A vállalatok a jövőben a legfeljebb 15 dolgozót foglalkoztató egységeiket, szerződéses üzemeltetési formában is működtethetik a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletekre kialakított szabályozáshoz hasonlóan. A szerződéses üzemeltetésnél a részlegvezető és a vállalat jogviszonyát polgárjogi szerződés tartalmazza. Szerződés azzal köthető, aki a nyilvánosan meghirdetett pályázaton a legkedvezőbb ajánlatot teszi. A vállalat, részleg működéséhez szükséges állóeszközöket a vezető használatba adja, a forgóeszközöket ugyancsak a vezető rendelkezésére bocsátja, aki azokat megvásárolhatja. A vezető munkaviszonya a szerződés időtartama alatt szünetel, azonban ez az idő — a munkajogi szabályok szempontjából — beleszámít a munkaviszonyba. A részlegben dolgozók a vállalattal állnak munkaviszonyban, munkabérüket a vállalat nevében a vezetők fizetik ki. A szerződéses részlegben keletkező jövedelemmel a vezető szabadon rendelkezik, abból az ott foglalkoztatott dolgozók keresetét kiegészíti. Ez nem minősül bérjellegű kifizetésnek. L. L. Kötegyáni Petőfi Tsz Holtpontról fordulópontra ? A kötegyáni Petőfi Termelőszövetkezet végleges keretei mintegy hét évvel ezelőtt alakultak ki, amikor a helyi közös gazdaság egyesítette erőit a szomszédos Üjszalonta termelőszövetkezetével, a Békével, Ez a tény az így kialakult négy és fél ezer hektáras mezőgazdasági üzem átlagosnál kedvezőtlenebb természeti és közgazdasági adottságain természetesen mit sem változtatott. Zátonyra futottak Kötegyán és Üjszalonta földjei egyáltalán nem tartoznak a jobbak közé, ráadásul a Fekete-Körös közelsége, a talajok rossz víz- gazdálkodásával társultan állandóan magas talajvízszintet alakított ki, évről .évre „garantálva” a belvíz jelentős kártételét. Ezért is vágott bele a később frigyre lépő két tsz már 1968-ban a vízrendezésbe. Sajnos, az 1971-ig tartó munkálatok nem oldották meg a termőtáblákon keletkező fölösleges vizek elvezetését. Sőt, az 1970-es árvizet követően megépült vízügyi lokalizációs töltés (a Fekete- és a Sebes-Körös között tulajdonképpen le is rontotta a szóban forgó vízrendezés hatásfokát). Ezek után még külön csodának számít, hogy a termelőszövetkezet 1977-ig veszteségmentesen gazdálkodott. Ami viszont ezután követke-' zett, az még ma is rossz álomnak tűnik Kötegyánban és Üjszalontán: 1978-ban több mint 1800, 1979-ben 1400, majd 1980-ban megközelítően 1900 hektár termő- területen pusztított a belvíz, különösen súlyos — 22 millió forintot meghaladó — kárt okozva a termelő közösségnek. Ezek a sorozatos csapások nemcsak, hogy felemésztették a szövetkezet erőit, de további 23 millió forint veszteséggel és csaknem hétmillió forint alaphiánnyal is megterhelték a gazdálkodás zátonyra futott hajóját. Világossá vált, hogy a holtpontról külső segítség nélkül ez a hajó nem mozdítható el. Megjött a segítség A tárca kezdeményezésére a két évvel korábban kezdődött gyakorlat szerint külön bizottság alakult Békés megyében és — a dobozi Petőfi, a gyulai Lenin, a sarkadi Lenin, a biharugrai Felszabadult Föld, a sarkadkeresz- túri Egyetértés, a vésztői Körösmenti, és a méhkeréki Balcescu Tsz-eket követően — a kötegyáni Petőfi Tsz- ben is felmérték a világos helyzet okait, összetevőit, javaslatot téve a közös gazdaság gondjainak egyedi rendezésére. A javaslat alapján végül is a PM és a MÉM együttesen intézkedett a kötegyáni kibontakozás feltételeinek megteremtésére, jelentős anyagiakat biztosítva ehhez a folyamathoz. Az indításnál a szövetkezetnek azt kell figyelembe vennie, hogy földterületének átfogó talajrendezését csak 1983-tól kezdheti meg, de a gazdálkodás biztonságának fokozására már addig is meg kell tennie a megfelelő lépéseket. E lépések közül a legfontosabb a belvizes és belvíztől veszélyeztetett területek sorsának átmeneti rendezése. Jelenti ez egyfelől azt, hogy évente legalább kétszáz hektáron kell mélylazítaniuk a földeket, illetve, hogy ezeken a részeken csak őszi kalászosok termesztésével k ísérletezzenek. Az állattartásban a tartósan veszteséges ágazatok „kiváltása” libatartással, illetve a sertéstenyésztés fejlesztésével hozhat fordulatot. Végül a változtatások harmadik nagy területéül a nem mezőgazdasági tevékenységek felfuttatását jelölik meg a két tárca közös intézkedései. fl többit meglátjuk El kell mondanunk, hogy a központi megsegítés mellett a kibontakozás lehetőségeiben a fordulatot elősegíti a termelőszövetkezet tagságának, vezetésének reális helyzetmegítélése, és a teendők megértése is. Már az idén ötezer libát állítottak be a korábban tartott törzs, és pecsenyegyöngyös állomány helyébe, s számukat a következő esztendőben tízezerre növelik. A sertéstartás fellendítéséhez behatóan tanulmányozták a hunyai- módszert, majd kocáikat kihelyezték a tagokhoz, utána a kiadott 220 koca szaporulatát felvásárolva és hízóba állítva az idén már hatezer sertést értékesít a két falu tsz-e a tavalyi két és fél ezerrel szemben, megkezdve a régi telep korszerűsítését is. A nem mezőgazdasági tevékenységek közül a faipari fejlesztés ígérkezik legkecsegtetőbbnek, miután ennek hagyományai is vannak a szövetkezetben és piaca is jól alakul. A gazdaság kétszáz hektáros nyárfása szolgáltatja az alapanyagot, aminek feldolgozásához a felszabaduló marhahizlaldák szolgáltatnak teret, a vásárlók pedig a TSZKER közvetítésével a szabolcsi termelő- szövetkezetek, amelyek gyümölcsösládát kérnek a Petőfi Tsz ipari melléküzemágától. Hogv mi hibádzik még ezek után? Egy rátermett szakember az előbb említett üzemág élére, illetve a két falu közötti 2800 méteres út kiépítése végre, amiből kétezer méterhez a tsz ugyancsak segítséget kaphat. A többit majd meglátjuk. Kőváry E. Péter Ebtenyésztők taggyűlése A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének békéscsabai szervezete a napokban taggyűlést tartott, melyen mintegy 50 kutyatulajdonos vett részt. A vezetőségi beszámoló tájékoztatást adott arról, hogy a szervezet kiképzési csoportja az idén nagy sikerű őrző-, védő-, nyomozó-, járőr- és karhatalmi munkakutya-bemutatót tartott Békéscsabán, Orosházán, továbbá a dolgozó ifjúság kempingtalálkozó alkalmából Szanazugban és Me- zőberényben. Ismételten megrendezték az Alföld Kupa kutyás sportvetélkedőt, amelyen mesterkiképzők is részt vettek. A taggyűlésen új titkárt választottak, a vezetőségét pecjig kibővítették. Meghatározták, hogy a jövőben a titkári, kiképzés vezetői és vezetőségi fogadóórák a Lencsési úton levő kutyakiképző területen a délelőtti órákban lesznek, amikor a munkakutyakiképzést tartják. Az országos munkakutya-vetélkedőt október 25-én, a Budapest melletti Üröm községben rendezik meg, amelyre a legjobb kutyavezető-képző iskolákat (köztük a békéscsabait) hívták meg. A helyi szervezet megalakulásának 15. évfordulója alkalmából 1981—82-ben tenyészszemléket, Pósteleken országos kiállítást és bemutatókat szerveznek. P. B. A kényes és drága ezüst-cink akkumulátorok töltőfeszültségét századvoltnyi pontossággal kell biztosítania a HTY által gyártott kis teljesítményű akkumulátortöltőknek. A pontosságról az igényes elektronika gondoskodik, a beállítást pedig korszerű műszerek segítségével nagy tapasztalatú szakemberek végzik Fotó: Lónyai László Fennakadásokat okozott az eső Megyénkben ezen a héten átlagosan 10—30 milliméter csapadék hullott, s ez kisebb- nagyobb fennakadást okozott a mezőgazdaságban. Mégsem lehet azt mondani, hogy baj van a búza vetésével, hiszen a korábban indult munka eredményeként már hatvan százaléknál tartanak össszes- ségében az üzemeli. A meteorológiai előrejelzések biztatóak, így a jövő héten még mindig az optimális időt kihasználva vethetnek. A megyén keresztül utazva mindenütt zöldellő repce- és őszi- árpa-táblákat látni, de szépen sorol a szeptember végén vetett búza is. Hátráltatta az eső a kukoricatörést. A szemesnek eddig egyharmadát, a hibrid vetőmagnak 64 százalékát takarították be. A csapadék miatt a korábbinál nagyobb mennyiségek szorulnak szárításra. A cukorrépának eddig negyven százaléka került le a földekről. A jövő hét elejétől a cukorgyárak feloldják a szállítási korlátozásokat, így hétfőtől az átvevőhelyek felvevőképességétől függően hordhatják a termést az üzemek. Befejeződött a napraforgó és a rizs aratása, a seprűcirok vágása is a vége felé közeleg. A zöldségnövények közül a fűszerpaprika kis hányada vár még szedésre, hasonló a helyzet a burgonyánál. Jól haladtak a talajmunkák, a letakarított földeket azonnal birtokba veszik a műtrágyaszórók és talajművelőgépek, rövidesen befejezik a tervezett 33 ezer hektárnyi terület istállótrágyázását is. m. sz. zs.
