Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-15 / 242. szám
1981. október 15., csütörtök Új gépek A Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyára korszerű kontaktcsiszoló gépsorán ketten elég távol dolgoznak egymástól. A zaj is nagy. A két munkás együttműködését segíti elő a gépre szerelt tükör, amely egyúttal munkavédelmi célokat is szolgál Nagy teljesítményű, több fejes automata sorfúró gép, amelyen fél éve dolgoznak a gyárban. Nagyobb szakértelem kell hozzá, a termelékenysége azonban tízszerese a réginek Fotó: Veress Erzsi Megkérdeztük a Lenin Tsz-t: Megy-e a meggy? Közeledik az őszi fatelepítések ideje. Mind több kiskerttulajdonos figyeli aggodalommal az elárusítóhelyek kínálatát. Vajon sikerül-e beszerezni azt a facsemetét, amelyet szeretne, talál-e olyan fajt, amelynek gyümölcsét majdan szüretelni akarja? Aggodalma jogos. Hiszen a múlt évben hiába kereste a kertbarát a meggy- és őszibarack-csemetéket, csak a szerencsések juthattak hozzá. Ezért kérdeztük meg a megye szaporítóanyag-ellátásáért felelős békéscsabai Lenin Tsz-t, mi várható az idei telepítések idején, lesz-e elegendő őszibarack, megy-e a piacukon a meggy? Győri László, a szövetkezet kertészeti ágazatának vezetője félig-meddig biztató választ adott. Eszerint a tavalyinál több, 26 ezer meggyfaoltványt kínálnak az idén eladásra. Minden jelentkező igényt azonban csak jövőre tudnak kielégíteni. Az oltványelőállítás ugyanis hosz- szas folyamat — három év gondos munkájával „készül” a csemete. Koráhban az alma vezette a népszerűségi listát, mintegy három évvel ezelőtt a figyelem a meggy, a cseresznye, az őszibarack és más, értékes gyümölcsű csonthéjas felé fordult. A tsz szakvezetése a lehetőségekhez mérten gyorsan változtatott a faiskola termelési szerkezetén. A nagyobb érdeklődésre számot tartó oltványok előállítását tűzte ki célul. A már említett három év nevelési idő miatt azonban ennek eredménye igazán csak jövőre látható — akkor több mint 100 ezer meggycsemetét kínálnak a kertbarátoknak. A közeli napokban megnyílik a szövetkezet hét gyümölcs- és szőlőoltványt áruló lerakata — Sarkadon, Gyulán, Békésen, Mezőberény- ben, Orosházán, Szarvason és Békésszentandráson. Folyamatosan feltöltik alapanyaggal a Békéscsabán, egész évben nyitva tartó árudát is. Nyolc gyümölcsfaj száz fajtáját, valamint november közepétől szőlőoltványokat árusítanak majd. m. sz. zs. Háromnegyedév nagyüzemeinkben Hogyan működik a kisvállalat? Lapunkban már írtunk arról, hogy mely szervek jogosultak kisvállalatot alapítani, és milyen tevékenységi körrel célszerű megbízni ezeket a vállalkozásokat. Most tekintsük át röviden a kisvállalatok fő működési elveit. A nagy- és kisvállalat között abban nincs különbség, hogy mindkettő az egyszemélyi felelős vezetés elvén áll. Ezt az elvet azonban a kisvállalatoknál a sajátosságoknak megfelelően kell alkalmazni. Ezek a termelő egységek lényegében kis létszámú szervezetek, így tehát nagyobb lehetőség nyílik a kollektív munkavállalói érdekeltség kialakítására, a közös felelősség- és kockázatvállalásra. Ezért az egyszemélyi vezetői felelősség elvét fenntartva növelni lehet a kollektíva közvetlen befolyását a gazdálkodásra. A kisvállalat működésének és vezetésének sajátosságai behatárolják az alkalmazható érdekeltségi rendszert és a gazdasági szabályokat is. A jövedelem- és keresetszabályozási rendszert illetően két modell kerül kialakításra. Az egyik esetben a termékelőállító vállalatoknál a nyereségadózás jelenlegi rendszere működik majd. E szervezetek ugyanúgy fizetnék a városi és községi hozzájárulást, a nyereségadót és részesedési alapot terhelő progresszív adót, mint a nagyvállalatok. A tartalékalapot kivéve az érdekeltségi alapok felhasználása megegyezik az általánossal. A tartalék'alapol viszont a termékelőállító' kisvállalatok az adózatlan nyereségből képezhetnék, hogy ezáltal ellensúlyozzák a piaci kockázatot. Ebben a rendszerben a bértömegnövekmény szabályozásával határolják be a bérjellegű kifizetéseket. A fogyasztási szolgáltatást végző kisvállalatoknál a nyereségérdekeltséget a bruttó jövedelemadóztatáson alapuló módszer segítségével kell érvényre juttatni. A bruttó jövedelem az árbevétel és nem bérjellegű költségek különbsége. A teljes bérköltség és járuléka része az adóalapnak. A bruttó jövedelmet lineáris adó terheli. A jövedelemadó mértéke ebben a rendszerben is olyan, hogy a kisvállalatok adóterhei összességükben megegyeznek a vállalati szabályozásban általánosan érvényesített elvonás nagyságával. A dolgozók személyi jövedelme a munkaszerződésben meghatározott alapbér szintjéig garantált. A teljes kifizetett személyi jövedelem után társadalombiztosítási járulékot kell fizetni az általános szabályok szerint. A vezetők alapbérét mindkét esetben az alapítószerv határozza meg, mozgóbérét az adózás utáni nyereségből kell fizetni. Célszerű ezért a vezető mozgóbérének nagyságát a jövedelmezőséghez kötni. L. L. Az új tervidőszak első kilenc hónapja azt ígéri, hogy nagyüzemeink többségénél nem okoz gondot az éves terv teljesítése. Most azonban e tény értékelése nem mindig egyszerű és egyértelmű. Vannak olyan üzemek, ahol a különféle exportcélkitűzéseket, hatékonysági elképzeléseket teljesítik, ugyanakkor elmaradnak a tervtől, ha a mennyiségeket nézzük. Azokat a nagyüzemeket, melyek jelentős tőkés exportot bonyolítanak le, alapvetően érintette a különféle valuta- árfolyamok sokszori módosulása. Az összképet gyakran ez is befolyásolta. A BÉKÉSCSABAI MEZŐGÉP VÁLLALAT minősítésénél is több tényezőt kell figyelembe venni. Először is azt, hogy a vállalat nagy struktúraváltást hajtott végre. Legfontosabb kooperációs partnere az NSZK-beli Claas egy új kombájnt hozott ki még az elmúlt évben, és ehhez a MEZÖGÉP-esek elkészítették az adaptert. Kiderült azonban, hogy ez a kombájn nem vált be, ezért a Claas az idei évre teljesen átszerkesztette ezt a típust. Ehhez új adapter is kellett, és ennek elkészítésére összesen hét hónapjuk volt a MEZÖ- GÉP-eseknek. Hogy ez milyen rövid idő, azt jól bizonyítja az a tény, mely szerint normális körülmények között három évig tart egy-egy adapter sorozat- gyártásának megindítása. Most viszont a sürgető idő és a piaci igény miatt nullszéria nélkül azonnal hozzáfogtak a sorozatgyártáshoz. Ezzel egy időben egy új silóadaptert fejlesztettek ki a Hesston megrendelésere is. A vállalatnál így ez évben a termelés 25 százaléka új, még sohasem gyártott gépekből adódik. Egy ilyen nagyarányú váltásnak előnyei és hátrányai is vannak. Az előnye az, hogy tőkés exportjukat a tavalyi 2,5 millió dollárral szemben az idén mintegy ötmillió dollárra teljesítik. Ennek az ősszegnek 79 százaléka már be is folyt a vállalathoz. Teljesítik szocialista exDortkötelezettségeiket is. Bírálatok érik viszont a vállalatot a belföldi szállítások késése miatt. Mintegy kétszáz adapter szállításával csúsznak', mert a vállalatnál úgy ítélték meg a helyzetet, ■hogy a legfontosabb az újonnan kifejlesztett és tőkés exportra szánt betakarítóadapterek elkészítése, mert így nemcsak megtarthatták, de ki is szélesítették dollárpiaci kapcsolataikat. A magyar mezőgazdaság helyzetét viszont olyannak ítélték, hogy itt a már meglevő hatezer kukoricabetakarító adapter mellett viszonylag kisebb jelentősége van a tőlük várt újabb kétszáznak. Természetesen ezek szállításáról sem mondanak le — sőt az exportkötelezettségek teljesítése után — már folyamatosan érkeznek' a gépek az AGRO- KER-hez. A SZELLŐZŐ MÜVEK SARKADI GYÁRA nem küzd hasonló gondokkal. Sőt náluk még sohasem volt ilyen egyenletes és ütemes a termelés, mint az idén. A háromnegyedév 112 millió forintos árbevételi tervét 119 millió forintra teljesítették, úgy, hogy az egyes negyedévek termelése gyakorlatilag egyforma volt. De sikerült megoldani a havi termelés egyenletességét is, már csak az egy-egy dekádon belül vannak nagyobb hullámzások. A kiegyensúlyozott munka egyik következménye a készlet alapos csökkenése. Ez a sok gondot okozó mutató Sarkadon 25,5 millió forintról 17 millió forintra változott. Teljesítették szocialista és tőkés exportkötelezettségeiket, és belföldön sincs semmilyen lemaradásuk. Egyszóval az év hátralevő időszakát nyugodtan várják Sarkadon, bíznak benne, hogy hajrá nélkül jelentősen túlteljesíthetik célkitűzéseiket. AZ ALFÖLDI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR dolgozói is izgalom nélkül várhatják az év végét. Máris bizonyos, hogy az orosházi gyárban még karácsony előtt befejezik a késztermék- gyártást, és utána hozzákezdhetnek a jövő évi élőgyártásokhoz. A háromnegyedév 103 millió forintos tervét 104 millió forintra teljesítették, és eddig minden a program szerint haladt. Ugyanez mondható el nagy beruházásukról, az acélöntődéről is. Az osztrák kivitelezők az ütemterveknek meg-- felelően végzik munkájukat, már megtörtént a sikeres próbaolvasztás, és így — várhatóan — nem lesz akadálya az idei üzembe helyezésnek. AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR a gondok ellenére nem áll rosszul. Termelési tervüket 20 millió forinttal túlteljesítették, és a szeptember végét egymilliárd 780 millió forinttal zárták. Ennek megfelelően terven felüli a gyár árbevétele is. Pedig jó néhány problémával kellett már eddig is megküzdeniük az üveggyáriaknak. Az első félévben felújították a hengerelt síkhutát, és itt elvégezték a tetőcserét -is. Ezzel párhuzamosan egy másik huta tetőszerkezetét is felújították, a következőn pedig most folynak a munkálatok. Egy-egy ilyen tetőcsere mintegy 90 napig tart, és ez alatt az idő alatt nem lehet termelni azokban az egységekben. Ez naponta egymillió forintnyi termeléskiesést okoz. A belföldi igények tetemes növekedése és a termelést korlátozó tényezők hatására eredetileg is a tőkés export jelentős csökkenését tervezték' az üveggyárban. Ezt a csökkenést ugyan sikerült némileg mérsékelni, de így is jelentős lesz a dollárbevétel-kiesés. Azt a piaci stratégiát választották, hogy legrégibb, legfontosabb partnereiket megtartották, de még így is rendkívüli erőfeszítéseket követel majd a rekonstrukció után várható termeléstöbblet külpiaci elhelyezése. Ez azért valószínűleg kellemesebb gond lesz, mint a mostani. Ho°v minél előbb megszűnjön az üveghiány, megkezdődött a csomagoló II. program első üteme. Ez a nagyszabású terv egy új huta építését irányozza elő, több mint egymilliárd forintos költséggel. Az első ütemben — 200 millió forintért — új gépet és a hozzá tartozó kiszolgáló berendezéseket állítanak üzembe. A nagy termelékenységű, duplacseppes gép négyszer annyit gyárt, mint amelyiknek a helyére kerül. Így 8 ezer tonnával több öblösüveget gyárthatnak majd. Megváltozott a gondok jellege a síküveg-feldolgozó üzemben is. Eddig az volt a probléma, hogy nem tudták kihasználni a hőszigetelőgyártó kapacitást, mert kicsi volt az igény. Most az energiaárak emelkedése, és az új szabvány miatt ugrásszerűen megnőtt a kereslet. Tavaly 75 ezer négyzetmétert gyártottak, az idén 121 ezer négyzetmétert. Bevezet- sék a két műszakot, de még így sem győzik. Az igények kielégítésére új gyártósort telepítenek, mely rövidesen dolgozni kezd. Természetesen már az ötnapos munkarend szerint, ugyanis az Orosházi Üveggyárban október 5-től erre tértek át. Lónyai László Sok gondot, jelentős termeléskiesést okoz az Orosházi Üveggyárban a huták tetőszerkezetének cseréje II basa és a minaret Tv-film a magyar mezőgazdaság fejlődéséről Hangzatos nevet viselnek — egykori keleti eredetükre utalva — a Gabonatermesztési Kutató Intézetben nemesített, úgynevezett durum búzák, amelyeknek az idén volt az első bemutatkozószezonjuk. Az Országos Fajtaminősítő Tanács engedélye alapján a Gabonatröszt segítségével több hazai gazdaságban termesztették a két búzafélét, a basát és a minaretet, amelyek mindenekelőtt sütőipari tulajdonságaikkal tűnnek ki társaik közül. A Gabonatröszt összesítése szerint mintegy 1500 tonnányi termés érkezett a raktárba. Megfelelő tisztítás előzi majd meg az őrlést. A laboratóriumi ellenőrzésekkel megállapították: a durum búza kevesebb szénhidrátot és több fehérjét tartalmaz. Sütőipari tulajdonságai kielégítik a tésztaipar igényeit. Az idei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezt a két búzát csak a déli országrészekben érdemes termeszteni, ott, ahol a tél valamivel enyhébb. Egyetértés született címmel a magyar mezőgazdaság elmúlt három és fél évtizedes fejlődését bemutató filmet készítettek a televízió munkatársai. A nagyrészt filmarchívumokból és a tv dokumentációiból válogatott felvételek felhasználásával, valamint riportok nyomán született alkotás megismerteti a nézőkkel a földreformtól a gépállomások megalakulásáig terjedő időszak agrárhelyzetét, s végigkísérik a kamerák az első szövetkezetek létrejöttének körülményeit is. A ma már megérdemelt nyugdíjukat élvezők szólnak a kamera, illetve a mikrofon nyilvánossága előtt arról a hatalmas munkáról, amelynek következtében kialakultak az eredményesen gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek. A film „élő részét" Kunszent- miklóson rögzítették szalagra. Az alföldi település egyike volt azoknak, ahol először alakultak meg a mezőgazdasági szövetkezetek, majd — a nagyüzem előnyeit felismerve — kiválóan gazdálkodó tsz-szé egyesültek. Az alkotást még ez évben műsorára tűzi a televízió.
