Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-15 / 242. szám

1981. október 15., csütörtök Trójában nem lesz háborúi Fotó: Veress Erzsi Gobelinkiállítás Gyulán Elvégeztetett?! — az em­beriség sorsáért felelősséget érzők gyakran tették és te­szik fel ma is ezt a kérdést. A világirodalom számtalan kiemelkedő alakját foglal­koztatta az emberiség útjá­nak, jövőjének kérdése, hisz a pusztulás veszélyére fel­hívni a figyelmet mindig is kötelessége volt, s ma is az egy alkotó embernek. A XX. század első évtizedeinek drá­mairodalma — épp az első világháború szörnyűséges emléke, s a következő rém­képe miatt — bővelkedik az e témakörrel foglalkozó, mí­ves alkotásokban. Ezek kö­zül iűzött műsorára hatot a Békés megyei Jókai Színház és a TIT .megyei szervezete új drámasorozatában. Régi, jó törekvés újjáélesztése ez, olyan törekvésé, amely nem pusztán az információadást tartja szem előtt, hanem „kö­zös meditációra” hívja a hallgatóságot. A drámasorozat első elő­adásaként Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború című drámáját állította szín­re Udvaros Béla rendező. A nálunk kevéssé ismert próza- és drámaíró, akit a XX. századi francia iroda­lom egyik legkiemelkedőbb alakjaként tart számon az irodalomtörténet, az euró­pai és világtörténelem leg­sötétebb időszaka, a fasiz­mus előestéjén alkotta ezt a drámáját. A görög—trójai háborút övező jól ismert le­genda csupán könnyen le- hántható burkát adja korá­nak, sőt, a mának is szóló mondanivalójához. Mik egy háború kirobbanásának előz­ményei ? Megakadályozhat­ja-e egyszerű halandó a sors megfellebbezhetetlennek tű­nő döntését? A mai ember már nem hisz a sorsban. Jól tudja viszont azt, amire gyorsan rádöbben a trójai hős, Hektói- is: a háború ki­robbanásának pusztán gaz­dasági okai vannak. Ezek azonban köznapi ember szá­mára olyan szövevényesek, érthetetlenek, mintha maga a láthatatlan, megfoghatatlan sors döntene. Megdöbbentő erejű dráma ez, főként ak­kor, ha a harmincas évek végének színházába képzel­jük. De jócskán akad mon­danivalója a mai ember szá­mára is, s épp ezt igyekezett kihangsúlyozni Udvaros Bé­la rendezői-narrátori minő­ségében. Nem a nagyszínházi elő­adás, inkább az intimebb pódiumműsor keretébe illett ez a program. A hely és az idő nem is kínált más lehe­tőséget, hisz díszlet és jel­mez nélkül, a szükségesnél kevesebb színésszel kellett megoldani a szövegében sem teljes előadást. Mindennek ellenére elérte célját a be­mutató. Betöltötte ismeret- terjesztő feladatát, hisz egy nálunk kissé idegenül csen­gő világirodalmi nagyság ne­vével ismertette meg a jó­részt fiatalokból álló hallga­tóságot. Ha nem is teljessé­gében, de bemutatta egyik legjelentősebb, a világ sor­sáért nemcsak aggódó, ha­nem jobbító szándékkal megírt színpadi művét. Bár visszafogott művészi átéléssel, s egy pódium jel­legű műsor elvárásaihoz al­kalmazkodó technikai felké­szültséggel, a főbb alakokat megformáló színészek is megtették a magukét azért, hogy érthetővé, átérezhetővé tegyék a drámát. Gálfy Lász­ló Hektor, Felkai Eszter Andromakhé, Vajda Márta Kasszandra és Heléna, vala­mint Nagyidai István Parisz és Aiax szerepében, ha nem is kiemelkedőt, de jó színé­szi teljesítményt nyújtott. A drámasorozat első elő- adása_ után érdeklődéssel vár­juk a jóval ismertebb szer­ző világhírű művét: Bertolt Brecht Kurázsi mama című drámáját, amelyet ugyancsak a TIT értelmiségi klubjában láthatunk november 9-én. — gubuez — A magánoktatói tevékenység új szabályozása A magánjellegű, iskolán kí­vüli oktatás új szabályozásá­val évtizedek óta érvényben levő rendelkezés korszerűsí­téséről határozott a napok­ban közzétett rendeletében a művelődési miniszter. Az ok­tatási rendszer államosításá­val, 1948-ban megszűntek Magyarországon a magánis­kolák, ám ezt követően is in­dokoltnak vélte a kormány­zat, hogy bizonyos területe­ken magánszemélyek is foly­tathassanak oktatói tevé­kenységet. Az ezzel kapcso­latos korábbi jogszabály vi­szont az illetékes miniszter engedélyéhez — tehát igen magas szintű jóváhagyáshoz — kötötte ezt a munkát. Az új rendelkezés lényege az, hogy a jövőben a főváro­si, illetve a megyei tanácsok szakigazgatási szervei enge­délyezhetik a hozzájuk for­dulóknak az iskolán kívüli ok­tatómunka megkezdését. így a módosított szabályozás egy­ben része az államigazgatási munka korszerűsítését, a fel­adatok ésszerűbb elosztását célzó törekvéseknek is, hi­szen a tanácsok — egy-egy terület gazdáiként — képesek a legjobban felmérni az ott élő lakosság művelődési, kép­zési igényeit, s ennek nyo­mán dönthetnek arról, hogy lehetőséget nyújtanak-e a magánoktatóknak ismeret- anyaguk átadására. A ren­delkezés részletesen szabá­lyozza az oktatási engedé­lyekkel kapcsolatos kérdése­ket is. A magánjellegű képzési for­mák fenntartásához társadal­mi érdek is fűződik: számos szakterület elismert művelő­je vállal olyan tanítványo­kat, akik az állami oktatási formák között csak nehezen találnának speciális érdeklő­dési körüknek megfelelőt. E körbe tartozik például az ének-, zene- vagy tánctaná­rok, illetve más művészetpe­dagógusok magánoktatói munkája. Emellett az általá­nos iskolákban, valamint a közép- és felsőfokú taninté­zetekben folyó oktató-nevelő munkát segítik azok, akik rendszeres korrepetálással, a tananyag ismételt átvételével igyekeznek felzárkóztatni a gyengébb képességű tanuló­kat társaikhoz. Éppen a két leggyakrabban előforduló ma­gánoktatói tevékenységet — a nyelvoktatást, valamint a kü­lönböző tantárgyak vizsgáira való felkészítést — az új jog­szabály nem köti engedély­hez, amennyiben egyidejűleg öt tanítványnál többet nem vállal a magántanár. Oktatói munkáját azonban ez esetben is köteles bejelenteni az el­ső fokú adóhatóságnak. A vállalatok, a szövetkeze­tek, az állami intézmények, illetve a társadalmi szervek által szervezett tanfolyamo­kat, képzési formákat to­vábbra sem köti engedélyhez a szabályozás. Nemes anyag, míves meg­munkálás, a szó legneme­sebb értelmében vett alázat — néhány jellemzője, a gobe­linszövés művészetének — mesterségének. Ezt a művé­szeti ágat hazánkban Fe- renczy Noémi munkássága fémjelzi, nemcsak a művé­szi minőség, hanem az anyaggal való kapcsolat relá­ciójában is. (Ugyanis Fe- renczy Noémi mindig maga szőtte gobelinjeit, s ez, a ter­vező-, alkotó- megvalósító­munka végigvitele morális hátteret is ad művészetének.) Solti Gizella Munkácsy díjas gobelinművész Feren- czy Noémi tanítványa volt. A mester erkölcsi, szakmai öröksége új utakat kereső tehetséggel, önállósággal pá­rosul nála. Aki megnézi ki­állítását a gyulai művelődé­si központban, tapasztalhat­ja a textilművészetben végbe ment változásokat is. Vala­mikor, ha textilről volt szó, mindenkinek a környeze­tünkben található funkcioná­lis, azaz alkalmazott művek jutottak az eszébe: falvédők, térítők, ruhaanyagok, kár­pitok. Az utóbbi évtizedben lezajlott művészeti változá* „Édes anyanyelvűnk” verseny A sátoraljaújhelyi Városi Tanács — más intézmények­kel közösen — az idén nyol­cadik alkalommal rendezi meg a középfokú iskolák ta­nulói számára az „Édes anya­nyelvűnk” országos versenyt. A döntőre október 17-én és 18-án kerül äpr Sátoraljaúj­helyen, az országszerte lezaj­lott területi döntők legjobb­jai, összesen százhuszonegy diák részvételével. Az orszá­gos döntő hatvankét gimna­zista és szakközépiskolás, to­vábbá ötvenkilenc szakmun­kásképző intézeti tanuló ad számot magyar nyelvi felké­szültségéből. sok azonban a textilművésze­tet sem kerülték ki. Létre­jött az autonóm textil, va­gyis a „használhatóságtól” telejesen függetlenített mű­tárgy, nemcsak síkban, ha­nem térben is. A hagyományőrző faltex­tiltől a minitextilen keresz­tül a szobortextilig terjed Solti Gizella kiállításának bemutatott anyaga, mely­nek keletkezési időpontja a 70-es évek második fele. A művek nemcsak szokatlan tartalmukkal, formájukkal, adnak élményt (gyümölcs­sorozat: a falra függesztett nagyméretű „Aszalt alma” című mű, és az üvegekben elhelyezett valódi gyümölcs alakú, méretű, színű szövött tárgyak), hanem új megol­dású felületeikkel is. Örömmel üdvözöljük ezt a kiállítást, mert kissé fest- ménygrafika-centrikus gya­korlatunkat megtöri a me­gyénkben méltánytalanul mellőzött iparművészet e sokak által kedvelt műfajá­val. A tárlat november 9-ig tekinthető meg. Ibos Éva Siófoki színházi évad hat együttes fellépésével A siófoki dél-balatoni kul­turális központban október 17-én kezdődik az idei szín­házi évad. A megállapodás szerint a veszprémi, a kapos­vári, a szegedi, a kecskeméti, a szolnoki és a Madách Szín­ház együttese kilenc alka­lommal — havonta egy-egy — előadást tart a városban. A sorozatot a veszprémi Pe­tőfi Színház Németh László: Harc a jólét ellen című da­rabjának bemutatásával nyitja meg. A kulturális köz­pont az előadásokra bérletet hirdetett meg. HANGSZÓRÓ Útvesztők Már lassan közhellyé vá­lik, hogy az élet produkálja a legregényesebb, legizgal­masabb helyzeteket. Nem véletlen, hogy azokat a fil­meket, rádiójátékokat, regé­nyeket szeretjük leginkább, amelyek alakjaiban önma­gunkra, a cselekményben pe­dig saját életünkre isme­rünk. Sokszor nagyobb a be­csülete egy-egy jó dokumen­tumműsornak, mint egy já­tékfilmnek, rádiójátéknak, hisz nem az író által elkép­zelt, hanem hús-vér embe­rekkel valóban megtörtént eseményeknek lehetünk fül­vagy szemtanúi. A Rádiószínház legutóbbi műsorában, hétfőn, Borenich Péter izgalmas dokumentum­játékát hallhattuk, igaz, kis­sé késői időpontban. Az „Út­vesztők” cselekménye :— mint egy igázi drámáé — fo­kozatosan bontakozott ki. Akár nevezhetjük első felvo­násnak is azt a részt, amely­ben az elhunyt felesége, testvére, unokaöccse, barátai szólaltak meg, keresetlen, hétköznapi egyszerűséggel. Aztán — mintegy ellenpólus­ként — egy másik drámai mag is felbukkant. Igaz, a fiatal mérnök nem életét ve­szítette el, „csupán” a kar­rierje, a házassága futott zá­tonyra. Mi is történt hát? Sajnos, mindennapos dolog: az országúton este kivilágí- tatlanul haladó kerékpárt el­ütötte egy szabályosan köz­lekedő személygépkocsi. Az idős kerékpáros meghalt. Mint a vizsgálat kiderítette, a személygépkocsi vezetője teljesen szabályosan közle­kedett. Mégis — mindenféle fellebbezés után — egy év szabadságvesztésre, és két év vezetéstől való eltiltásra ítélte a bíróság. „Az ország­utak első számú ellenségé­nek a személygépkocsi-veze­tőt tartják” — mondta elke­seredetten az élő áldozat, akit a büntetésen kivül sok­kal inkább kínzott a lelkiis- meretfurdalás. Hisz bűnös­ség ide vagy oda, mégis egy ember halálát okozta. Ez a hétköznapi dráma vé­gül is — a körülményekhez képest — jól végződött. A mérnök felkereste az elhunyt családját, s azok némi fenn­tartás után elfogadták őt, mert haláláért egyedül az ál­dozat volt felelős. No, és a közlekedésbiztonsági szer­vek, amelyek még mindig sokkal elnézőbbek egy kivi- lágítatlan kerékpár, mint egy rossz helyen parkoló gépko­csi tulajdonosával szemben. Gyakran hallunk, olvasunk a közlekedési balesetekről. A száraz tényéknél azonban sokkal hatásosabb, meggyő­zőbb egy-egy ilyen dokumen­tumműsor. Hisz szereplői épp olyan emberek, mint bárme­lyikünk. S drámájuk intő példa arra, hogyan kerül­jünk el hasonló útvesztőket. G. K. MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Keringők fúvószenekarra. 8.38: Kodály: Székely fonó. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Brummadzag, a zenebohóc. 10.50: Egy éj Velencében. 11.25: Idegenforgalmunk előőrsei. 11.40: Irgalom. 12.35: Németh G. Béla: Küllő és kerék. 12.45: Zenemúzeum. 14.29: Mindenki könyvtára. 15.10: Magyar zeneszerzők voká­lis műveiből. 15.28: Csiribiri. 16.05: Operaáriák. 1^.25: OIRT-hangjátékfesztivál. A gyaloghintó. 17.07: A 168 óra hallgatói kér­ték . . . 17.32: Külföldről érkezett. 17.52: A Purcell énekegyüttes Weelkes-madrigálokat éne­kel. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Hallgassuk együtt! 20.05: Köztársaság tér — 1956. 21.00: Népzenei Hangos Üjság. 21.40: Adottságok — lehetőségek a7 állami gazdaságok sző­lő- és bortermelésében. 22.20 : Tíz perc külpolitika. 22.30: Operahármasok. 23.00: Metronóm. 23.20: Dzsesszfelvételekböl. 0.10: A Régi zene stúdiójának együttese La ndini-mű veket ad elő. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Madaras Gábor nótákat énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. Gázbányás^ok. 13.25: Látószög. 13.30: Prokofjev: Gyermekzene. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Húszas stúdió. 18.33: Slágerlista. 19.11: Hétvégi panoráma. 20.33: A 04. 05. 07 jelenti. 21.05: Földön, vízen, levegő­ben . . . 22.15: A tegnap ‘slágereiből. 23.15: Operettrészletek. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A filmzene slágereiből. 10.00: Romantikus muzsika. 11.05: Jacqeline du Pré gordon- kázik, Daniéi Barenboin zongorázik. 12.05: Gioconda. 13.07: Töltsön egy órát kedven­ceivel ! 14.07: Vivaldi: Hat hegedűver­seny. Op. 6. 15.00: Zempléni Mária énekel. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: „Bűvös égi szikra ...” 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Kilométer-diplomácia. 18.30: Holnap közvetítjük . . . 19.05: Üj operalemezeinkből. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. Közben: kb. 20.15: Napos oldal. Kb. 20.35: A hangversenyközvetítés . folytatása. Kb. 21.45: Verbunkos muzsika. 22.15: Világirodalmi miniatűrök. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális ma­gazinműsor. Szerkesztő: Kardos Ernő. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) 9.05: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 9.30: Környezetismeret. (Alt. isk. 2. oszt.) 10.05: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 10.45: Magyar nyelv. (Alt. isk. 2. oszt.) 11.05: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 11.45: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) 12.05: Világnézet. (Középisk> IV. oszt.) (f.-f.) 14.35: Iskolatévé. Környezetisme­ret. (ism.) 14.50: Magyar nyelv, (ism.) 15.00: Osztályfőnöki óra. .(ism., f.-f.) 15.25: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Itália múzeumaiban, (ism.) 16.45: Postafiók 250. 17.05: Tízen Túliak: Társasága, (f.-f.) 17.45: Tévébörze, (f.-f.) 17.55: Állunk szolgálatára, (f.-f.) 18.25: Reklám, (f.-f.) 18.30: Telesport. 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Magyar népmesék. 21.00: Reklámújság, (f.-f.) 21.10: Szép magyar tánc. 21.15: A vizsgálóbíró asszony.- 22.40: Tv-híradó 3. 20.10: Családi kör. (f.-f.) II. MŰSOR 18.05: Angol nyelv. 18.20: Pedagógusok fóruma. (ism., f.-f.) 18.55: Szülők iskolája. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Beszédtéma — beszéljünk róla! (f.-f.) 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Reklám, (f.-f.) 21.10: Az ember zenéje. 22.05: O. — az Oberhausen, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.00: Kulturális híradó. 18.05: Labdarúgás. 18.35: Rajzfilmek. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.50: Fiatalok órája. 20.35: A csodák világa. 21.00: Kulturális vetélkedő. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: A nagymama unokája. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Tv-kabaré. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Külpolitikai műsor. 20.50: Vetélkedő. 21.45: Napló. 22.00: BEMUS ’81. Hangverseny. II. MŰSOR 17.15: Pszichoterápia. 18.30: Zágrábi körkép csütörtö­kön. 19.15: Négy keréken. 19.27: Ma este. 19.30: Napló. 20.00: 3—2—1 . . . Indulj! 23.00: Hírek. MOZI Békési Bástya: Néhány interjú magánügyben. Békéscsabai Épí­tők Kultúrotthona: Meghívás egy gyilkos vacsorára. Békéscsabai Szabadság: d^. 10 órakor: Gyors­hajtás, 4 és 7 órakor: Mephisto I., II. rész. Békéscsabai Terv: Dollárpapa. Gyulai Erkel: Klein úr. Gyulai Petőfi: ... És megint dühbe jövünk. Orosházi Béke: A szentév. Orosházi Partizán: Ide­iglenes paradicsom. Szarvasi Táncsics: Seriff az égből. Fotó: Martin Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom