Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-15 / 242. szám
1981. október 15., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! A békéscsabai középiskolák közül elsőként az egészségügyi szakközépiskola rendezte meg a fiatalok demokratikus fórumát, a diákparlamentet. Közel 400 tanuló jelenlétében hangzottak el az iskolai munka eredményesebbé tételére vonatkozó javaslatok Fotó: Lehoczki Pál Levelekre válaszolva Kékesi Hona kondoros! olvasónk panaszolja, hogy nem kapott jegyet a Piedone Egyiptomban című filmre. Leírja, hogy két nappal a vetítés előtt már nem lehetett jegyet vásárolni. A Békés megyei Moziüzemi Vállalat vezetői kivizsgálták az ügyet, és így válaszoltak. Kondoroson a községi tanács hangosbemondóján értesítették az érdeklődőket, s a mozi vitrinjében is olvashatták a film vetítési idejét, s a nagy érdeklődésre számot tartható film külön előadásáról szóló hirdetést. Az üzemvezetők jegyelővételben akár egy héttel korábban is eladhatják a jegyeket, s azokat nem néhány órával az előadás előtt kell kibocsátaniuk. Elővételt bármelyik mozi, bármelyik filmre biztosíthat, amit vetít. Mindenkinek; jogában áll napokkal az előadás előtt megvenni, vagy eltetetni azt, még a panaszosnak is. Az is gyakorlat, és nemcsak a kondorosi mozinál, hogy az üzemi, iskolai közönségszervezők eltehetik munkatársaik, diákjaik részére a jegyeket, és ezeket előadás előtt ’ veszik át. Rokkant gyermekek üdültetéséért Nőklub az öregek napközijében A Körösi Vízgazdálkodási Társulat KISZ-szervezete nemrégiben határozta el, hogy támogatja a Mozgás- korlátozottak Gyulai Egyesületét. Januárban egynapi keresetüket ajánlották fel az egyesület céljaira, s a napokban újabb elképzelésükkel jelentkeztek. Akcióprogramjukban takarékossági versenyt hirdettek. Az így és a különféle munkaakciók során keresett pénzüket a rokkant gyermekek üdültetésére kívánják felhasználni. Segítségnyújtásuk más KISZ-szervezetek számára is példa lehet. Gyulán korszerűsítik a Vértanúk útját, emiatt a híd mellett aluljárót építettek. Ez az út nyáron megfelel a célnak, de vajon télen hogyan fognak a gyalogosok a meredek járdán csúszkálni? Néhány figyelemreméltó ötlet már született: jó lenne sítalpakat, vagy hegymászóbakancsokat mellékelni az erre járóknak Fotó: Béla Ottó Sarokba állni Talán már nem is divat ez a fajta büntetés, sőt már j a mostani anyákat sem küldték jó szüleik kisebb-na- 1 gyobb csínytevésük után lehiggadni a sarokba. A mai gye- l rekeket meg éppen nem. Rájuk ez egészen más formában ; vonatkozik, és egyáltalán nem röpke pár percre. Mind- ; járt világos lesz, hogy miért, csak a cipőboltban kell '• széjjelnézni, vagy elkapni egy-két mondatfoszlányt az | anyukák beszélgetéséből. Ami úgy kezdődik: képzeld, már ■ megint... És így fejeződik be: mit tehettem volna ... Hát igen, ha megint eljön az. idő — és elég sűrűn —, * hogy a lánygyermeknek is cipőre van szüksége, csak áll, J és ámul az anya, ha éppen nem strapacipői akar venni, l hanem valami csinosabbat. De ilyet húzzon a lábára? • Ugyanis már az 5—6 éves gyermekének való 31.es szá- > mú cipellő is középmagas sarokkal készült, és kimondot- j tan az utolsó női divat szabályainak megfelelő fazonban, i És ez még nem minden'. Ahogy a számok — vagyis az ■ évek — nőnek, úgy nő a cipősarok is, s lesz még fel- \ nőttesebb a fazon. A 35-ös cipőnél már megüti a magas j mércét, pedig ez a szám a 10—11 évesek lábára való. : Egyik különösen „szép” példány: körömcipő, kis díszí- ■ téssel, hadd örüljön az a gyerek, hogy ö már nagylány- ■ sorba lépett. Pedig „csak” a lábát teszi tönkre, azt vi. : szont egy életre. De hát a többi se jobb, és lábrontás is ■ hamarabb kezdődik, amint azt a vásárolható cipők a ! polcon mutatják. Mintha soha nem is lett volna a kor- : nak és az egészségnek megfelelő gyermekcipődivat. Pedig volt, mióta világ a világ, és nem a felnőttek ■ divatját majmoló, és főleg nem magas sarkúba kénysze- • rített. Ki a ludas ebben, kit jkell tetten érni, és sarokba i állítani? A szülőt biztosan nem, mert mit tehet, azaz ; vehet, ha nincs más? A kereskedelem már nem teljesen | vétlen, hiszen válogathatna a gyári kínálatból. De a ! döntő mégsem ő, hanem a gyárak, s még inkább a tér- ' vezés. Az a józan ésszel föl nem fogható elképzelés, ; hogyha mégoly kicsi is a lány, mivel a női nemhez tartozik, csak a legújabb női divat boldogíthatja. Illik neki, j nem illik, jó vagy rossz? Mindegy. Vagy mégsem? V. M. ■ A Hazafias Népfront gyulai városi vezetősége a közelmúltban találkozót rendezett az öregek Kálvin utcai otthonában. Az ünneplőbe öltözött nagymamákat és nagypapákat a nőklub vezetői arra kérték, hogy ha esténként unokáiknak mesélnek, emlékezzenek meg saját fiatalságukról is, amikor a gyerekeknek gyakran még cipőjük sem volt, és igen fiatalon dolgozniuk kellett a megélhetésért. Arról is beszélgettek a résztvevők, hogy a munkában megfáradt öregek hogyan élhetnek okosan, egészségesen nyugdíjas korukban. Szeretnék, hogy Gyulán is épüljön nyugdíjasok háza, ez sokat segítene az időskorúak helyzetén. A népfront munkatársai elmondták, hogy a családgondozásnak fontos része az öregekkel való törődés. A találkozón szó esett arról is, hogy az öregek gondjain a fiataloknak kell segíteniük. B. O. Hulladékfelvásárlás MÉH-mádra (Tudósítónktól) A takarékosság, a hulladékhasznosítás napirenden levő téma. Ezért keltette fel érdeklődésemet az az újság- hirdetés, melyben a MÉH kéri az autósokat, hogy használt gumiabroncsaikat és akkumulátoraikat október 11- én a békéscsabai használtautó-piacon megvásárolja. A jelzett időpontban elmentem az Illésházi utcába, ahol ott állt a MÉH felvásárló teherautója. Egy idősebb wart- burgos férfi állt az autónál. Csomagtartójából 5 darab gumit adott az átvevőnek, aki a mérlegelés után 2 forintot nyújtott az eladónak. A megdöbbent arcot látva így szólt: „az átvételi árat nem mi találtuk ki, ez kilogrammonként 5 fillér”. A férfi bosszúsan legyintett, és anélkül, hogy felvette volna az áru „ellenértékét”, távozott. Biztos, hogy ezzel az akcióval a MÉH nem csak őt lepte meg. Nem hagyott nyugton a téma, ezért másfelé is érdeklődtem. Békésen egy magánkereskedő 20—30 forintot ad az újrafutőzható gumikért, az orosházi Univerzális Szövetkezet is a mérettől függően 22—37 forintot ad. Ezek után ki az, aki 2 forintért 5 autógumit elvisz a MÉH-nek? Bizonyos, hogy az alacsony átvételi ár gátja a gumihulladék újrahasznosításának. Nagy Lajos VISSZHANG a félig illetékes válaszol A Békés megyei Népújság október 1-i számában két fotó jelent meg a Jókai Színház épületének utcafrontjáról, jogosan, és sokadszor kifogásolva azt a látványt és pusztítást, amit a párkányokra telepedett galambok okoznak. A másnapi számban még párizsi példát is javasol a lap, ahol emberi fülre ártalmatlan, de a galambokat zavaró ultrahanggal igyekeznek más helyre űzni ezeket az állatokat. Nos, galambügyben nem mi vagyunk az illetékesek, minden lehetséges felső fórumtól segítséget kértünk, de nem kaphattunk, mert ezek az állatok nem fertőznek, és intézményesítetten nem irthatok. Saját kezdeményezésre az éjszakai órákban több tucatot összefog- do^tattunk, kockáztatva a lezuhanásunkat, de ez a megoldás nem vezetett eredményre. Ultrahangunk nincs, és nem tudjuk, milyen más középületre űzzük a madarakat. Mi is szeretnénk, ha a várható színházi rekonstrukció után megszépülő épületünkön nem tanyáznának a hívatlan vendégek. A reggeli söprögetés hiányát is szemünkre vetik. A képen látható fa árnyékából kiderül, hogy a felvétel legalábbis délután készült. A színház vezetői rendszeresen ellenőrzik, hogy reggelenként a mi dolgozóink alaposan feltakarítják az utcát. Napközben erre már nincs lehetőségünk, hiszen a színház előtti utcarész autóbuszmegállóvá válik. Tudjuk, hogy munkanapokon a színház és a szomszédos iskola előtt 319 autóbusz áll meg. Ma is érvényes az a városi tanácsi rendelkezés, mely szerint az ilyen járdaszakaszok rendszeres tisztán tartása az üzemeltető 8. számú Volán feladata. Tudomásunk szerint a Volán megállapodott a város illetékes hivatalával, hogy napjában többször modern takarítógépekkel tisztítsák a járdákat. A galambok megmaradtak, a takarítógép azóta eltűnt. Mindkettőt őszintén sajnáljuk, és gyakran szenvedjük is a színház megközelí tésekor. Jókai Színház igazgatósága Döntött a Legfelsőbb Bíróság Bonyodalmak egy adócsalás körül Egy kőműves kisiparost a tanács pénzügyi osztályának vizsgálata alapján négy évre kétmillió forint általános jövedelmi adó és négyszázezer forint községfejlesztési hozzájárulás fizetésére köteleztek. A kisiparos a városi illetékhivatal adóosztálya ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy a kivetés indokolatlan becslés és irreálisan túlzott bruttó haszonkulcs alkalmazásával történt. Azt is elmondta, hogy adócsalás bűntette miatt eljárás folyik ellene. A nyomozás során üzleti könyveit és bizonylatait lefoglalták, emiatt állításait nem tudja igazolni. Ezért kérte, hogy ezeket az iratokat a bíróság szerezze be, és a tanács által időközben elrendelt végrehajtást függesz- sze fel. Az első fokú bíróság a keresetnek helyet adott, de a fellebbezésre a másodfokú bíróság elutasító végzést hozott. Ezt azzal indokolta, hogy a kisiparos nem jelölt meg olyan bizonyítékokat, amelyek alapján a végrehajtás felfüggesztése indokolt lenne. E döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: A jogerős államigazgatási határozatok végrehajtása a- bíróság előtt megtámadható, ha a tényállás nincs megfelelően földerítve és helyrehozhatatlan következményekkel járhat. Ezért a felfüggesztésnek elsősorban az a célja, hogy a kellően meg nem alapozottnak tűnő államigazgatási határozatok foganatosítását megakadályozza. A bíróság azonban a végrehajtást méltánylást érdemlő körülmények miatt nem függesztheti fel. Ugyanígy ilyen intézkedésre nem szolgálhat alapul, hogy a jogerős határozat nagy összegű fizetési kötelezettséget ír elő, illetve hogy annak fedezete biztosítva van. A kisiparos keresetében arra hivatkozott, hogy olyan felvett összegek után is adózásra kötelezték, amelyek az építtetők érdekeit szolgálták, s amikből jövedelme nem volt. Az első fokú bíróság az adócsalás miatt indult büntető eljárás iratainak beszerzése nélkül, kellő alap hiányában rendelte el a végrehajtás felfüggesztését. A másodfokú bíróságnak pedig — a büntetőiratok birtokában — a kisiparost részletesen meg kellett volna hallgatnia afelől, hogy az államigazgatási határozatot milyen bizonyítékokra hivatkozva támadja meg, s csak ezután foglalhatott volna állást abban a kérdésben: van-e jogi lehetőség a végrehajtás felfüggesztésére. Mindezek alapján megállapítható: a jogerős végzés megalapozatlan. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét fokú döntést hatályon kívül helyezte, egyben az első fokú bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Halálos baleset a toronydaruban Tragikus szerencsétlenség történt az egyik állami építőipari vállalat munkahelyén, ahol megbízásukra egy gépesítő vállalat a tulajdonát képező és saját alkalmazottja által irányított toronydaruval dolgozott. A kezelő észrevette, hogy a fékberendezés nem jól működik. Arra gondolt, hogy víz került bele, s az megfagyott benne. Ezért elhatározta, hogy a darut melegítéssel próbálja üzemképessé tenni. Segítségül hívta az építőipari vállalat egyik munkását, aki olajba mártott ronggyal felment a darura. — A rongyot csak akkor gyújtsa meg, ha én is felérek! — figyelmeztette a kezelő. — Ennek ellenére az illető a rongyot meggyújtotta, ettől saját ruházata is lángra lobbant, és a szerencsétlen ember olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy másnap a kórházban meghalt. A történtek miatt a daru- kezelőt foglalkozási körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségéért jogerősen elítélték. A halálos baleset különböző pereket vont maga után. Előbb az SZTK az elhunyt ember, özvegyének megállapított járulék visszatérítéséért a gépesítő vállalattól száznyolcvanezer forint megfizetését követelte. A bíróság kimondta: a történtekért huszonöt százalékban a szerencsétlenül járt ember felelős, ezért a vállalatot csak a peresített összeg hetvenöt százalékának megfizetésére kötelezte. Az állami építőipari vállalat az elhunyt dolgozó özvegyének temetési és egyéb költségeit megtérítette, s az ezen a címen juttatott tizenhatezer forint visszafizetéséért a gépesítő vállalat ellen pert indított. — A halálos balesetet kizárólag a szerencsétlenül járt ember okozta — védekezett a gépesítő vállalat. Egyébként is a darut az építőipari vállalat üzemeltette, á kezelő, mint kirendelt dolgozó, az ő utasításuk szerint végezte munkáját, tehát kár- felelősséggel nem tartozik. A jogvita a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a vállalatot a peresített összeg hetvenöt százalékának megfizetésére kötelezte. Hajdú Endre A közelmúltban ünnepelte Békéscsabán Oláh Mátyás és felesége, Erzsiké néni házasságkötésük 50. évfordulóját. Ez alkalomból a családtagok, barátok és ismerősök otthonukban köszöntötték őket Fotó: Lónyai László
