Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-15 / 242. szám

Kumpel 1981. október 15., csütörtök NSZK oktatási küldöttség megyénkben Képünk a békéscsabai vendéglátóipari szakmunkásképzőben készült, ahol dr. Fekete Antalné igazgatónő fogadta a ven­dégeket. (Fotó: Fazekas László) A Német Szövetségi Köz­társaság különböző tartomá­nyaiból hétfőn 16 tagú kül­döttség érkezett megyénkbe. A delegáció a Művelődés- ügyi Minisztérium és a Kül- kapcsolatok Intézete meghí­vására utazott hazánkba. A küldöttség tagjai az NSZK szakmunkásképzéssel foglal­kozó országos szervezetének tagjai, akik látogatásuk so­rán a magyarországi szak­munkásképzési rendszer és a gyakorlati oktatás, valamint az üzemek és az iskolák kap­csolata iránt érdeklődtek el­ső sorban. Békés megyei tartózkodá­suk során ellátogattak a bé­késcsabai 611. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetbe, a vendéglátóipari szakmun­kásképző iskolába, valamint a FÉKON békéscsabai tan­műhelyébe. Emellett megte­kintették a békéscsabai mú­zeumot, és a Szlovák tájhá­zat. A továbbiakban megis­merkedtek a szabadkígyósi mezőgazdasági és élelmiszer­ipari szakmunkásképző inté­zet munkájával, valamint a mezőhegyesi szakmunkás- képző intézetbe és mezőgaz­dasági kombinátba is elláto­gattak. A gyulai 613-as szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézetben folyó oktató-neve­lő munka, valamint a gya­korlati oktatás színhelyeinek megismerése után ellátogat­tak a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezet tanműhelyébe is. A delegáció tagjai, akik a Békés megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának ven­dégszeretetét élvezték, láto­gatásuk végeztével hangot adtak elégedettségüknek. Ügy ítélték meg, hogy ha­zánkban, s ezen belül Békés megyében, jó az üzemek és a képzőintézmények közötti kapcsolat, s a szakmunkás- képzés igen fontos helyet foglal el a hazai középiskolai oktatáson belül. A vendégek tegnap, a késő délutáni órákban Budapestre utaztak. B. S. E. Tanácsülés Orosházán fl látássérültek teljesebb, Tegnap, szerdán Mihály András elnökletével ülést tartott Orosháza Városi Ta­nácsa. Először megtárgyalták az üveggyár termelési tevé­kenységét és hatását a város­ra és környékére. Az Orosházi Üveggyár az Üvegipari Művek legnagyobb termelő egysége, állóeszköz állománya 2,5 milliárd forint, 3 ezer 100 dolgozót foglal­koztat. Orosháza legnagyobb ipari üzeme meghatározó je­lentőségű a város életében. A gyár az V. ötéves tervet 10,7 százalékkal túlteljesítet­te anélkül, hogy a tervezett rekonstrukció megvalósult volna. A termelési érték az 1975-ös ezer 71 millió fo­rintról 2 ezer 78 millió fo­rintra nőtt 1980-ra. Áz üveggyár dolgozóinak Lapunk kulturális mellék­letének, a Köröstájnak írói, költői, képzőművészei, hon­ismereti kutatói, esztétái és a meghívott vendégek ma, csütörtökön Szarvason ren­dezik meg egész napos talál­kozójukat. A vendéglátó vá­ros hetek óta nagy szeretet­tel és szívélyességgel készíti elő a Szarvasra érkezők programját, mely délelőtt 10 órakor az óvónőképző inté­zetben kezdődik. Ekkor „Ven­dégünk a Magyar Televí­zió” címmel gyermek- és ifjúsági filmek premier előt­ti bemutatóját láthatják a Köröstáj-nap ■ résztvevői, majd kora délután Békés József író, a Magyar Tele­vízió dramaturgjának veze­tésével eszmecserét rendez­nek a látottakról. Ezen részt vesz Katkics Ilona rendező, Csukás István és Vidor Mik­lós író is. A nyugdíjasok munkalehe­tőségeiről tanácskozott szer­dai ülésén a Hazafias Nép­front Országos Elnökségének idős korúakkal foglalkozó társadalmi munkabizottsága a HNF székházában tartott ülé­sén. A megbeszélésen átte­kintették azokat a rendelete­ket, amelyek a nyugdíjasok munkavégzésének lehetősége­it szabályozzák, s megvitat­68 százaléka orosházi, 32 szá­zalék a vonzáskörzet 26 köz­ségéből bejáró dolgozó. A bejáró dolgozók 70 százaléka a Volán autóbuszjárataival közlekedik, a többiek a vas­utat veszik igénybe. A gyár utazási költséghozzájárulás­ként öt. év alatt 19 millió fo­rintot fizetett ki. Sok gondot okoz, hogy a növekvő feladatokat csökke­nő létszámmal kell megolda­nia a gyárnak. Második napirendi pont­ként a város lakosságának kereskedelemi és ipari szol­gáltatásának ellátási színvo­naláról számolt be Tóth Já­nos, osztályvezető. A beszá­molót élénk vita követte, ti- zenketten szóltak hozzá a fontos témához. A délutáni program Tesse- dik Sámuel szobrának meg­koszorúzásával folytatódik, .itt dr. Tóth Lajos mond rö­vid beszédet, majd a Ruzics- kay-alkotóházban Jansik Ta­más, a városi tanács elnöke és Ruzicskay György Mun- kácsy-díjas, érdemes művész fogadja a nap résztvevőit. Este 19 órai kezdettel az Árpád Szálló dísztermében nagyszabású Köröstáj irodal­mi és zenei est lesz. Az es­ten a kulturális melléklet­ben publikáló írók és köl­tők műveit Vajda Márta és Nagyidat István, a Békés megyei Jókai Színház tag­jai mutatjákxbe. Az est ze­nei programjában áz óvónő­képző énekkara és a szarvasi zeneiskola művész-tanárai szerepelnek. (—n) ták: miként lehetne mind több idős, ám még aktív em­bert bevonni a bedolgozói munkakörökbe. Beszámoló hangzott el a fővárosban mű­ködő nyugdíjas munkaközve­títő iroda tevékenységéről is, s ezzel összefüggésben az ülé­sen szorgalmazták: az ország­ban másutt is létesítsenek ha­sonló célú hasznos intézmé­nyeket. emberi életéért Október 15-én a látássé­rültek nemzetközi napján a világ számos országában hívják fel a közvélemény fi­gyelmét a vakok, gyengén- látók sajátos helyzetére, ke­resve gondjaik megoldásának lehetőségét, a társadalomba való széles körű és telje­sebb értékű beilleszkedésük útját. Ez alkalomból nyilat­kozott az MTI munkatársá­nak Bódi István, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szö­vetségének főtitkára. — A látássérült emberek segítésének az igazán ered­ményes s hasznos módja az — s ezt az utat járjuk ha­zánkban is —, hogy gondos­kodunk teljesebb, gazdagabb emberi életük megteremté­séhez szükséges feltételekről. Az utóbbi évtizedekben e törekvés nyomán jelentős eredmények születtek, ezt jelzi, hogy a vakok közül mind többen jutottak rend­szeres munkához, bekapcso­' lódva így a társadalmi ér­tékteremtő — s az egyéni életben is oly nélkülözhe­tetlen — tevékenységbe. Ez lényegesen megváltoztatta a vakok életmódját, s lendí­tőereje volt kulturális igény­szintjük növekedésének is. — A munkavállalás, a tel­jesebb életvitel kialakítása . azonban csak úgy lehetséges, ha a látássérültek képesek vállalni a mindennapi köz­lekedést, ügyeik önálló inté­zését. Ezúttal időszerű arra felhívni a figyelmet, hogy napjainkban megszaporodtak az ezt nehezítő tényezők, el­sősorban a motorizáció nagy­arányú fejlődése okoz sok gondot. Ezért a .szövetség szükségesnek tartja, hogy a társadalom közvetett és köz­vetlen segítsége az eddigi­eknél jobban terjedjen ki e problémákra is. így például az immár fél évszázada al­kalmazott fehér bot — amely használójának tájékozódását segíti, egyszersmind környe­zetének figyelmét is felhívja fogyatékos emberre — a leg­egyszerűbb, igen hasznos esz­köze az önállóan közlekedő vakoknak, indokolt volna te­hát használatát kötelezővé, s így általánossá tenni. Emellett számos országban Köröstáj-nap Szarvason Irodalmi-zenei est az árpád dísztermében II HNF a nyugdíjasokért tesznek nagy szolgálatot az arra rászorulóknak a vakve­zető kutyák. Hazánkban je­lenleg csupán néhány tucat­nyian élhetnek ezzel a se­gítséggel, ezért fontos tö­rekvésünk, hogy mind több kutyát képezzenek ki erre a célra, a jól idomított állatok ugyanis szinte teljes bizton­sággal oldják meg a vak em­berek közlekedési gondjait. Az önálló munkába járásá­nak, ügyintézésnek egyéb­ként sokaknál ma “ még pszichikai gátjai is vannak, ezek leküzdésében a szövet­ség felvilágosító, tudatfor­máló tevékenységére is nagy szerep hárul. Budapesten és másutt az épülő, fejlődő nagyvárosok­ban gyakran veszélyeztetik a munkálatok okozta akadá­lyok a látássérültek bizton­ságos mozgását. Az eddigi­eknél következetesebben ér­vényesítendő követelmény, hogy az építkezések állvá­nyait, eszközeit, a munka­gödrök biztonsági korlátjait. szigorú rend alapján helyez­zék el. A tömegközlekedési eszközök megállóit úgy ala­kítsák ki, hogy oszlopok, fák, gödrök • ne okozzanak ott balesetveszélyt. Távolab­bi célként megfogalmazható az is, hogy a nagyobb for­galmú kereszteződéseknél hangjelzést is adó lámpa­rendszereket szereljenek fel. Az utak, közterületek rend­je, a közlekedésben részt vevők fegyelmezettsége egyébként olyan követel­mény, amely nemcsak a lá­tássérültek, hanem az egész lakosság érdekeit szolgálja. örvendetes tény, hogy a látássérült emberek mind­inkább érzik a társadalom mindennapos segítségnyúj­tását. S hogy e támogatás to­vábbra is eredményes le­gyen, ahhoz szükséges a szakemberek folyamatos tá­jékoztatása a vakok és gyen­génlátók problémáiról, vala­mint az is, hogy az ismeret- terjesztés különböző fóru­main helyet kapjanak a lá­tássérültek helyzetével, gondjaikkal kapcsolatos tud­nivalók — mondotta Bódi István. Ruzicskay-est a Korona Pódiumban Francia—magyar irodalmi előadóestet rendezett Ruzics­kay György, szarvasi festő­művész tiszteletére Budapes­ten a Korona Pódium, Violon d’ Ingres (Ingres hegedűje) címmel. A műsorban több ne­ves művész — így Császár Angéla, Dunai Tamás, Voith Ági, Győri Franciska — mű­ködött közre. Műsorvezető, s Ruzicskay György beszélge­tőpartnere a neves riporter, Sediánszki János volt. Az előadással párhuzamo­san kisebb kiállítást rendez­tek a festőművész párizsi vonatkozású képeiből. Kedden, a késő délutáni órákban Békéscsabán, az £pítők Mun­kácsy Mihály Művelődési Házában nyílt meg a Mai lengyel ex libris című kiállítás. A lengyel nemzeti múzeum gyűjteményéből való, kü­lönböző technikával készült kis grafikai illusztrációkat a rendezők 16 nagyméretű tablón tárták az érdeklődők elé, ezzel is reprezen­tálva a lengyel könyvművészetet. A szocialista brigádklubban ren­dezett kiállítás október 20-ig, naponta 14-től 19 óráig várja a láto­gatókat. A Békéscsabán bemutatott kiállítás anyagát a hónap végén Franciaországban tárják a nagyközönség elé Fotó: Szekeres András Kirándulnak az endrödi nyugdíjasok (Tudósítónktól) Endrődön, az öregek nap­közi otthonának korszerűsí­tése, bővítése már nagyon időszerűvé vált. A helyi ipa­ri szövetkezetek, az ÁFÉSZ és a termelőszövetkezetek, valamint a lakosság támoga­tásával, vagyis teljes társa­dalmi összefogással a közel­múltban megindult- az épít­kezés, melynek során többek között fürdőhelyiség és or­vosi rendelőszoba is kialakí­tásra kerül. Amennyiben az időjárás is kedvez ez lesz a napközi otthon lakóinak leg­szebb karácsonyi ajándéka. Ehhez járultak hozzá októ­ber 9-én, pénteken a helyi nyugdíjas klub férfitagjai közűi is. jó néhányan, akik egy napot dolgoztak társadal­mi munkában az épület át­alakításán. A nyugdíjasok a hét végé­re kirándulást ütemeztek programjukba. Vasárnap hajnalban negyvenötén utaznak Budapestre, az EN- CI autóbuszával. Délelőtt el­látogatnak a Szépművészeti Múzeumba, délután pedig az Operába. Este a Fővárosi Nagycirkusz vendégei lesz­nek. Persze mindezek mel­lett jut néhány óra városné­zésre is. Sztanyik Károly Gondoskodás a megváltozott munkaképességű dolgozókról Ötven vállalatnál készített felmérés alapján állapította meg szerdán a Nyomda-, a Papíripar- és a Sajtó Dolgo­zói Szakszervezetének elnök­sége, hogy a vállalatok dön­tő többségénél sokoldalúan gondoskodnak — erkölcsi, emberi, társadalmi és anya­gi támogatással — a megvál­tozott munkaképességű dol­gozók munkahelyi beilleszke­déséről, élet- és munkakörül­ményeik, szociális helyzetük javításáról. Az utóbbi évek­ben sokat fejlődött és javult a vállalati rehabilitáció, min­denekelőtt szemléletbeli vál­tozás tapasztalható a rehabi­litációs munkahelyek kijelö­lésénél. Az elnökségi ülésen hang­súlyozták: továbbra is szük­ség van a szervezési, újítási és fejlesztési javaslatokra, kezdeményezésekre, amelyek a megváltozott munkaképes­ségűek ésszerű foglalkoztatá­sát segítik elő. Felhívták a figyelmet arra is, hogy azok a vállalatok, melyeknél ma­gas, vagy növekvő a csökkent munkaképességűek létszáma, keressenek közösen megol­dást a biztos egzisztenciát nyújtó foglalkoztatás megte­remtésére. A színvonalasabb vendég­látóipari szakmunkásképzést hivatott szolgálni az az ok­tatási kabinet, amelyet teg­nap, szerdán délelőtt adtak át rendeltetésének Békéscsa­bán. A korábbi Ezerjó Étte­rem helyén, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat sza­kács, cukrász, felszolgáló és eladó tanulóinak jobb kép­zésére nyílik lehetőség. A kor­szerűen felszerelt kabinetben egyszerre, csoportos foglalko­zásokon ötven ipari tanuló gyarapíthatja szakmai isme­reteit, a gyakorlati képzésen túl. A 2,3 millió forintos költ­séggel kialakított oktatási egységet a vendéglátóipari vállalat üzemelteti a Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző felügyele­tével. Fotó: Szekeres András

Next

/
Oldalképek
Tartalom