Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-11 / 213. szám

1981. szeptember 11., péntek o MÉSZÖV kongresszusi küldöttválasztó gyűlés Orosházán HNF-feladatok a népgazdaság támogatásában Álmodozó igazgató (Folytatás az 1. oldalról) vetkezeti jogszabályok kor­szerűsítését, továbbfejleszté­sét, a küldöttgyűlés hatáskö­rének a bővítését javasolta. Csökkenteni szükséges a bi­zottságok számát, ezzel elke­rülhetőek a párhuzamossá­gok. Nagy Pál kevermesi küldött a takarékszövetkeze­tek nagyobb önállóságát, a jogszabályok egységes értel­mezését sürgette. Mihály András Orosháza szövetkeze­ti kereskedelmét méltatta, különös tekintettel az új be­ruházásokra, amelyek SZÖ- VOSZ- és megyei összefogás nélkül aligha valósulhattak volna meg. Bakos János bé­késcsabai küldött a 15 éves múltra visszatekintő lakás- szövetkezetek fejlődését, gondjait vázolta. Dr. Pauko­Együttes ülést tartott teg­nap, szeptember 10-én a Gépipari Tudományos Egye­sület Központi Végrehajtó Bi­zottsága és a GTE Békés megyei Végrehajtó Bizottsága Szanazugban, a MEZŐGÉP üdülőjében. A tanácskozás napirendjén a Békés megyei szervezet beszámolója szere­pelt. Az eseményen részt vett dr. Tremplán Zénó, a GTE elnöke, a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem pro­fesszora, valamint Meleghe­gyi József, az egyesület fő­titkára, a forgácsolószerszám­gyár igazgatója. A Békés megyei szervezet beszámolóját Volen György terjesztette a részvevők elé, aki elmondta többek közt, hogy megyénkben a gépipari végzettségű felső- és közép­fokú képesítéssel rendelke­zők 15 százaléka tagja a GTE-nek. A szervezet 9 szakosztályban, 600 taggal tevékenykedik. Feladatai kö­zé elsősorban a szakmai és tudományos ismeretek bőví­tése tartozik. Az eredményes munkához az elmúlt időszakban olyan ••••••••••••■■•■•••■•••»••••••••••••••I vits Tiborné a SZÖVOSZ el­ismerését tolmácsolta a me­gyei szövetségnek,, a szövet­kezeteknek azért, hogy hoz­zájárultak az ország, a me­gye áruellátásához, az üzlet- hálózat fejlesztéséhez. El­mondotta : Békés megyében javult a gazdálkodás színvo­nala, de vannak még tarta­lékok. A VI. ötéves tervben a kongresszusi határozatok alapján ezt mindenképpen fokozni kell. Zalai György a megyei tanács és a megyei pártbizottság nevében ered­ményes munkát kívánt a kongresszusi küldötteknek. Sarkadi István vitazárója után elfogadták a határozati javaslatot, és megválasztot­ták a kongresszusi küldötte­ket és az országos tanács megyei tagjait. s. S. szervezeti kereteket hoztak létre, amelyek nagyban se­gítették azt. hogy a műszaki értelmiségiek minél széle­sebb réteget kapcsolhassanak be ebbe a munkába. A szer­vezet az idén több országos jelentőségű tanácskozás szer­vezésére is vállalkozott. így többek közt a mezőgazdasági gépkarbantartással foglalko­zó művezetők első országos kollokviumát is itt, Békés megyében rendezték meg. A GTE helyi szervezetei, bi­zottságai ezenkívül 37 elő­adást, 20 tanfolyamot, tanul- mányutakat, kiállítást szer­veztek. A GTE Békés megyei Vég­rehajtó Bizottságának mun­kájáról, terveiről elismerés­sel szólt dr. Tremplán Zénó, és Meleghegyi József. A GTE főtitkára külön is hang­súlyozta a vállalatvezetők szerepét a szervezet tevé­kenységében. Segítségük nél­kül elképzelhetetlen lenne a szakmai és tudományos is­meretek gyors terjedése a műszaki értelmiség körében. K. J. A Hazafias Népfront Bé­kés megyei gazdaságpolitikai munkabizottsága szeptem­ber 10'én, tegnap Szeghal­mon tartotta meg soron következő ülését. Elsőként Kerekes Kálmán, a helyi pártbizottság titkára is­mertette a nagyközség múlt­jának, jelenének legfonto­sabb sajátosságait, majd a VI. ötéves terv főbb célkitű­zéseiről beszélt. Ezután Inzsel Ottó, a HNF Országos Tanácsának vezető­je elemezte a kongresszusi állásfoglalásból adódó nép­frontfeladatokat, s ezen be­lül a mozgalomnak a szem­léletformálásban, a kisterme­lők támogatásában, érdek- védelmében vállalt szerepét is. Utalt arra: korrektségre kell törekedniük a termékek forgalmazásával, illetve ér­tékesítésével foglalkozó szerveknek, kereskedelmi egységeknek. Ugyanis bebi­zonyosodott, hogy a jelenlegi felvásárlási rendszer nem váltotta be a hozzáfűzött re­ményeket. A Paksi Atomerőműben átadták az üzemeltetőknek az első turbina idegengőzös indításához és a cirkulációs mosatáshoz szükséges irá­nyító részt. A reaktorépület­ben levő blokkvezénylő az atomerőmű legfontosabb irá­nyítóközpontja. Innen el­lenőrzik, irányítják a fő technológiai rendszereket, innen tudják a szakembe­rek teljes összefüggésükben áttekinteni a lejátszódó, bo­nyolult és sokrétű folyama­tokat. Már is innen vezény­lik az atomerőmű tűzjelző­rendszerét, a házi üzemi villamos rendszert, itt van a központja a több száz, kü­lönféle méretű és rendelte­Tegnap délelőtt tartotta a Szolnok—Békés megyei Élel­miszer és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat békés­csabai ipartelepén levő be­mutatótermében a Kozmeti­kai és Háztartás-vegyipari Vállalat filmvetítéssel egybe­kötött szakmai tájékoztató­ját. A KHV képviseletében elő­ször Patocska István, a mar­ketingosztály vezetője is­mertette a vállalat gazdasá­gi stratégiáját és a közeljövő legfontosabb elképzeléseit. Ezután Bereczki Péter, a cso­magolási és fejlesztési osz­tály vezetője a termékek megjelenésével, korszerűsíté­sével kapcsolatos vállalati elképzeléseket, terveket is­mertette a tájékoztatón részt vevő állami és szövetkezeti kereskedelem megyei veze­tőinek és a boltvezetőknek. Az ipartelepítéssel kap­csolatban az előadó a kis- és középüzemek létrehozásá­nak fontosságát hangsúlyoz­ta. Mint elmondotta, nem szükséges például az sem, hogy a fővárosból kitele­pített gyáraknak Budapes­ten legyen a központjuk. Egy-egy vidéki „leányválla­lat” önállósulása az adott település szempontjából is több előnnyel járna. Jó né­hány esetben maguk a helyi vezetők sem tájékozottak eléggé abban: mikor merre induljanak el valamilyen kisüzem létesítésekor? A népfrontbizottságok — más szervekkel együtt — sokat segíthetnek az ilyen ter­mészetű kérdések sikeres megoldásában. Az előadás után Hajdú Zsigmond, a HNF szeghalmi gazdaságpolitikai munkabi­zottságának vezetője az ag­rárértelmiség helyzetéről tá­jékoztatta a megyei testü­letet. tésű, közöttük pár centi át­mérőjű és derékvastagságú tolózárak, csövek nyitásá- nak-zárásának. A bonyolult irányítás technológiájának, számító­gép segítségével, többszörös biztonsággal kell működnie. A blokkvezénylő kiszolgá­lására önálló számítógép- központ létesül, öt számító- géprendszerrel. Ezek gyűj­tik, rendszerezik és dolgoz­zák Tel a 3600 mérőhely és szabályozó adatait, a jellem­ző változásokat, s minden­ről folyamatosan tájékoz­tatják a blokkvezénylő ügye­letes mérnökét. A számító­gép információja alapján történik majd például az üzemanyagcsere is. Dr. Ceglédi György, a KHV igazgatóhelyettese a szakmai tájékoztató hasz­nosságáról beszélt. Kiemelte, hogy a közvetlenül a lakos­ságtól érkező információk mennyire fontosak számuk­ra. Az élő kapcsolat fogyasz­tó és termelő között mind­két félnek előnyös. ' Ezt követően a meghívot­tak véleményezték a válla­lat különböző termékeit, és sürgették az új cikkek meg­jelenését. Különösen a virág­illatú szappanok és desodo- rok forgalomba hozását tar­tották időszerűnek. Dr. Ceg­lédi György ígéretet tett. hogy az ünnepekre megjele­nik a gyöngyvirágillatú szappan, valamint az új Ni- vea- és Exotic-készítmények. L. S. lősünk nem tipikus je- ! lenség, ha valakinek I I mégis ismerősnek tűnne, pusztán a véletlen műve. Előre kell bocsáta- nom, igazgatónk — bár sze­reti az élet minden örömét —, nem szerelemről, nem csípős halászléről, mégcsak nem is egy kapitális szar­vasbikáról álmodozik, ha­nem jól működő gazdaság­ról, jó ütemű műszaki hala­dásról, jó politikai környe­zetről. Az igazsághoz tartozik az is, hogy nem a cselekvés helyett, hanem azt megelő­zően adja fejét álmodozás­ra. Mi több: ezt várja el munkatársaitól is. És íme, máris direktorunk álmai ne­továbbjához érkeztünk. Megszállottként hisz ab­ban, hogy egyszer minden felelős beosztásban dolgozó munkatársa, a főmérnöktől a művezetőkig, csupa olyan emberekből áll majd, akik­nek lesz bátorságuk önálló­an gondolkodni, s amikor problémamegoldással fog­lalkoznak képzeletüket sza­badjára engedni. Módszeresen fáradozik egy ilyen csapat kialakításán. Igazgatónk rendszeresen „partira” hívja munkatár­sait és közülük mindazok el­jönnek, akik erre kedvet éreznek. Kívülállóknak első pillantásra ez . a kötetlen, sokszor csapongó beszélge­tés időt vesztegető locsogás­nak tűnhet. Ámde, aki már néhányszor végigülte a „par­tikat”, meggyőződhet arról, hogy ezeken a találkozókon nagy ötletek is születnek. A vállalatnál dolgozó kitűnő koponyák itt mindig jelen vannak, és engedve az igaz­gató bátorításának, ilyenkor mindent elmondanak, ami eszükbe jut az éppen terí­tékre kerülő témáról. Fan­táziájuknak nem szab kor­látot senki és semmi. Derű és sok-sok értékes gondolat, kollektív töprengés, okos problémamegoldás jellemzi ezeket a csoportos álmodo­zásokat. A résztvevők szá­ma egyre nő. igazgatónk ál­ma egyre inkább valósággá válik. Mikor halad még gyor­sabban ez a folyamat? Majd ha igazgatónk másik álma is akadály nélkül megvaló­sulhat: annak, aki fejével és kezével jól és sokat dolgo­zik, annak jól fizethet, aki pedig rosszul dolgozik, az ráfizet. A részletek most nem érdekesek, mert akik ismerik a bér és jövede­lemszabályozásnak jelenlegi rendjét, ellentmondásait, azok néha szintén dédelget­nek ilyen álmokat. Mutató­ban ezúttal csak egyet; mondjuk azt, hogy az újítási díjakat teljes egészében a termelési költségek terhére számolhatnák el a vállala­tok, nem pedig a részesedé­si alap terhére, mint most, elriasztva ezzel az újítókat, csökkentve az értékes újítá­sok számát, növelve az újí­tási díjak megállapítása kö­rüli jogviták gyakoriságát. Jól tudom, ennek a helyzet­nek a megváltoztatása egye­lőre bizony még vágyálom marad. De az álmodozást szerencsére semmiféle ren­delet nem tiltja. Térjünk hát vissza hősünk álmaihoz. Megbízható kooperáció, pontos szerződésteljesítés. Álomvilág. A ritka kivétele­ket nem számítva, hol van­nak azok a vállalatok, szö­vetkezetek, amelyek fegyel­mezetten, könyörgésre nem várva, külön juttatást nem igényelve korrekt szerződést kötnek termékeikre, vagy szolgáltatásaikra igényt tar­tó vállalatokkal? Kötelezett­ségüknek pontosan, szépen eleget tesznek, ha hibáznak, nem vitáznak, amit elrontot­tak,'kijavítják. Ha váratla­nul szállítási nehézségük tá­mad — áthidaló javaslataik­kal együtt — azonnal küldik az akadályközlést, nehogy partnerüket lehetetlen hely­zetbe hozzák. Ha gyártmá­nyukon változtatni, vagy áraikon módosítani akarnak, ezt csak vevőikkel egyetér­tésben, velük konzultálva te­szik. Amennyiben rászolgál­tak, megkérik a felárat, de ha úgy alakul, akkor a köt­bért is vita nélkül kifizetik, nem dolgoztatva feleslege­sen a bíróságokat. Lehet, hogy egyszer még ezek az álmok is teljesülnek? Még csak egyet hadd em­lítsek meg a rini konokul re­ménykedő igazgatónk álmai­ból. Felsőbb szervek, ellen­őrzés, elszámoltatás. Kedves igazgatónknak szinte már rögeszméjévé vált, hogy a gazdasági, politikai ellenőr­zésnek, a számonkérésnek minden szinten érdemibbé kellene válnia. Például ne csak azt vizsgálják az arra illetékesek, hogy egy rende­letet, határozatot miként tel­jesít a vállalat, hanem azt is, hogy a teljesítés feltéte­leivel rendelkezett-e, azt megteremthette-e, egyálta­lán a rendelet, vagy a hatá­rozat az ‘életben jónak bizo­nyult-e? Hátha már elavult az előírás, esetleg betű sze­rint ugyan nem, de érdem­ben megtörtént a végrehaj­tás. Vagy: ha nehezen telje­síthető, az arra illetékesek mit segíthetnének, mit segít­senek a vállalatnak? Termé­szetes, ahol mulasztást ta­pasztalnak, ott a felelősség­re vonás sem maradhat el. ízt megkönnyítendő de­valválni kellene a ..bőrpapírokat”, az ügyesen megfogalmazott iga­zoló jelentéseket. Gyakrab­ban meg lehetne vizsgálni például azt is, hogy milyen lehetőségeket hagyott ki, milyen haszontól esett el egy adott vállalat? Érdem­ben kellene tanulmányozni az okokat, ha belevágott va­lamibe, és az nem sikerült. Ha a kockázat, amit vállalt, arányban állt az elérhető eredménnyel, de előre nem látható nehézségek miatt nem vált be a számítás, ilyenkor nem elmarasztalást, hanem — az eredménytelen­ség dacára is — dicséretet érdemel a kezdeményező vezető. Ellenkező esetben legközelebb nem mer, és nem fog kockáztatni. Hogy, a számomra kimondottan rokonszenves igazgató álmai mit jelentenek? Ennek el­döntését rábízom a kedves olvasóra. Gyertyános Zoltán A küldöttek a beszámolót hallgatják Fotó: Martin Gábor Napirenden a GTE Békés megyei szervezetének munkája Elednek a Paksi Atomerőmű technológiai rendszerei KHV-tájékoztató a megyeszékhelyen Divat lett a Kuka, így, nagy­betűvel. Eddig naivul azt hit­tem: a kuka egy hatalmas ke­rekekre szerelt, vagy anélkül gurítható, vonszolható szemét- tároló edény, amely teli van mindenféle kacattal, a guberálók nem kis örömére. Aztán jött a tánc- és popdalfesztivál a pat­togó Kuka Bluessal. Már lábadoztam a kukamérgezésből, ami­kor a GF 29-76-os, csinos, csupaablak autóbuszon, a gépkocsi­vezető jobb kezénél megpillantottam a feliratot. A piros ala­pon, fehér betűkkel nyomott öntapadós remekművön ez állt: „Kuka utas vésd az észbe, hogy ne szólj bele a vezetésbe.” Megütközve néztem a cetli szélén a torzonborz oroszlán­fejre emlékeztető állatfigurát, amelyik vigyorogni látszott. El­gondolkoztam: miért is akarnék én belcbeszélni a vezetésbe? Az útvonal ugyebár adott, a gáz- és a kuplungpedálra a sofőr rátette a lábát, a sebességváltó is a kezében van, a kormány- kerékről nem is beszélve. Vajon miért kell nekem olyat az emlékezetembe vésni, ami a legdurvább, a legcröszakosabb álmaimban sem fordult meg a fejemben? Ülök és elmélke­dem, de nem tudom megoldani a rejtélyt, csak hallgatok. Lehet, hogy mégis Kuka utas vagyok? (s. s.) Kuka utas ■ : ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ Népművészeti vásár Békéscsabán Negyedik alkalommal ren­dezi meg szeptember 13-án, vasárnap az IBUSZ Utazási Iroda, valamint a Kereske­delmi és Vásári Iroda a csa­bai népművészeti vásárt a bé­késcsabai vásárcsarnokban. Győrtől Hódmezővásárhelyig az ország szinte minden tá­járól érkeznek az árusok. Fazekasok, iparművészek, kosárfonók kínálják majd megvételre szebbnél szebb darabjaikat. Eddig 100-an je­lezték részvételüket, lesz te­hát miből válogatniuk az idelátogatóknak; Az előző vásárokon- mint­egy 5-6 ezren jelentek meg, s a szervezők bíznak benne, hogy az érdeklődés ez alka­lommal sem csökken. Az itt kapható áruk iránt, érdeklő­dőknek nem kell az ország távoli részein élő népművé­szeket felkeresniük egy-egy festett kancsóért. vagy más darabért. Ugyanakkor az el­adók sok szép áruja is ha­marabb vevőre talál. A vásárcsarnokba érkezők nemcsak a vásárosok porté­káit tekinthetik meg, hanem kulturális programot is kí­nálnak a szervezők. Délelőtt 10 órától a Balassi tánc- együttes tagjai ropják majd a táncot mintegy egyórás műsorukban. Délután újabb programmal kedveskednek a zene barátainak; ezúttal a telekgerendási citerazenekar lép fel. L. J. Képcsarnok-kiállítások országszerte A hazai kortárs műkincs-ke­reskedelem gazdája, a Képcsar­nok Vállalat az ország minden jelentősebb városában fellelhető, reprezentatív bemutatótermeiben rendszeresen bemutatókat, kiál­lításokat is rendez. A képzőmű­vészeti világhetet megelőzően ezekben a napokban is több új tárlat nyílt, illetve fog megnyílni országszerte. Szeptember 10-én négy város­ban volt ünnepélyes megnyitó. A szekszárdi Szinyei Merse te­remben Németh László festőmű­vész, a szombathelyi Derkovits teremben Csizmadia Zoltán fes­tőművész, a nagykanizsai Egry József teremben Gy. Fehér Etel­ka festőművész, a budapesti bel­városi Mcdnyánszky teremben pedig Csabai Kálmán. Munkácsy- díjas festőművész kiállítását te­kinthetik meg az érdeklődők szeptember 24-ig. Szintén négy képzőművészeti kiállítást nyitnak meg szeptem-, bér 17-én. Vilhelm Károly fest­ményeinek a dunaújvárosi be­mutatóterem Szilágyi Ildikó öt­vösművész alkotásainak a buda­pesti Paál László terem, Bojtor Károly festőművész munkáinak a pécsi, Kossuth Lajos utcai ki­állítóterem, Prutkay Péter grafi­kusművész alkotásainak pedig a fővárosi Csók Galéria ad helyet október első napjáig. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom