Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-11 / 213. szám

1981. szeptember 11., péntek Morzsák A baleset alig 10—15 j perce történt, mégpe­dig a figyelmetlen Wart- burgos miatt, aki hátul- I ról belerohant egy lé­pésben haladó kis Fiat­ba. A Fiat előtt ugyanis j egy kerékpáros döcö- 1 gött, szemben pedig jó- j kora kamion, előzésről tehát szó sem lehetett. | És ekkor jött a Wart­burg. Hátulról, és akko­ra sebességgel, hogy szegény kis Fiat szinte a levegőbe emelkedett, maga alá gyűrve a gya­nútlan biciklist. Csat­tanás, sikítás, káromko­dás — csönd. A kamion­sofőr kisegíti a fejét ta­pogató rémült Fiatost, aztán közös erővel ki­szabadítják az autó alól a biciklist. Rendőrség, mentő. A Wartburgos egyre ingerültebben szemléli kocsijából az eseményeket. Hát nem dühítő, hogy most ugrott a kellemesnek ígérkező strandprogramja? ... * * * Az élelmiszerüzlet előtt nagy ládákban virít a zöldség, gyümölcs. Nincs sok vevő, csak szőlőre várnak ketten-hárman. Nekem paradicsompap­rika kellene, itt is van előttem egy ládányi, rá­adásul szép, egészséges áru. A mérleg alatti polcon ott a halom pa­pírzacskó. Kézenfekvő hát a felismerés: gyor­sabb, egyszerűbb, ha be­lekészítem egy zacskóba a négy szem paprikát, míg egy középkorú asz- szonyságnak méri a sző­lőt az elárusítónő. Meg is kérdezem tőle, vehe­tek a paprikából, de ba­rátságtalan, elutasító hangjától kiesik a ke­zemből a papírzacskó. Elfordul, s miközben újabb kiló szőlőt dob a mérlegre, még ejt egy­két hangos megjegyzést, mondván, mit képzelnek egyes izgága vevők! El is megy a kedvem a vá­sárlástól. Üres szatyorral a ke­zemben azon töprengek, vajon miért tilos a ve­vőknek a pénzükért a tőlük karnyújtásnyira so­rakozó zöldségből, gyü­mölcsből választani, hi­szen ma már a kenyér­től a gombon át a hűtő- szekrényig mindent ma­gunk választunk. Két eset lehetséges. Vagy azt feltételezik, hogy fi­zetés nélkül távozom a teli zacskóval, magyarul ellopom — vagy a hi­bás, rossz, éretlen, ro­hadt zöldséget és gyü­mölcsöt is rám akarják ■ sózni. Gondolom, egyik változat sem válik a ke­reskedők dicsőségére. * * * Ottfelejtették. Hát, is­tenem, előfordul ilyesmi, emberek vagyunk. Eb­ben a rohanó, zaklatott világban nem is csoda. Csak szét kell nézni a talált tárgyak ' raktárá­ban, és nyomban belát­juk: az emberi feledé- kenység, figyelmetlen­ség és felelőtlenség ha­tártalan. Szóval ottfelejtették. Csak erre lehet követ­keztetni, hiszen még ja­nuárban bevitték, eléggé komoly problémákkal — aztán nem jelentkeztek többé. Egy értesítésen . ugyan figyelmeztették őket feledékenyséaükre, de hát annyiféle értesí­tést kap az ember. Hol tüdőszűrésre hívják, hol a postára, hol meg a gáz- számlát kifizetni. Csoda, ha nem tud az ember észben tartani minden intéznivalót. értesítést, egyebet? És különben is, itthon csak a bajt szaporítja, mindig út­ban van. zajos. Egyszóval: januárban bevittek a. kórházba egy csecsemőt. aztán — ...ott­felejtették”. T. I. Telekellátás, telekkínálat megyénkben Mit keli tudni a tartós földhasználatról? A lakás- és üdülőépítés előfeltétele a* építésre alkal­mas földrészlet, szőkébb értelemben a lakó- és üdülő­telek-ellátás megteremtése. Az építésre alkat rrfas föld­terület kijelölése, a telek kialakítása, közművesítése és beépítésre alkalmassá tétele — a tclekgazdálkodás — a tanácsok egyik fontos feladata. Jelentőségét alátámaszt­ja, hogy az elmúlt húsz év alatt megyénkben mintegy 55 ezer új lakás épült fel, s ennek 67 százaléka családi ház volt. A családiház-építés ará­nya az összlakásépítéshez vi­szonyítva megyénkben az egymást követő tervidősza­kokban csökkent, de abszo­lút számát tekintve növeke­dett. A telekgazdálkodás je­lentősége tehát nem csökken. A jogos lakásszükséglet ki­elégítését — a településren­dezési tervvel összhangban — csak tervszerű, átgondolt telekpolitikával, a tanácsok helyes __ telekgazdálkodásával lehet megvalósítani. A telek- szükséglet jobb kielégítését, a kínálatot segítette elő a személyi tulajdonban levő többlettelkek utóbbi években történő értékesítése. így pél­dául 1977-ben a többlettelek száma 925, 1978-ban 518, 1979-ben 409, 1980-ban 301- re csökkent. A forgalomba hozott többlettelkek azokhoz az állampolgárokhoz kerül­tek, akik a telket azóta vagy beépítették, vagy két éven belül be fogják építeni. A telekellátásról minden település az építtetői igé­nyekkel összhangban gon­doskodik. E szempontból a legnagyobb feladat a városi, a nagyközségi tanácsokra és az OTP-re hárul, ahol a több szintes lakások építésé­nek a korábbi tervidőszakot meghaladó nagyságrendje mellett csak kismértékben csökkent a családiház-építés. Emellett a földrengés, vala­mint az ár- és belvíz követ­keztében összedőlt és gaz­daságosan helyre nem állít­ható lakóépület-újjáépítés telekszükségletét is — köz­ponti segítséggel — késede­lem nélkül ki kellett elégí­teni. _ A kétszintes egyedi vagy társas és a csoportos korsze­rű csáládiház-építés iránti igények növekedtek. Ehhez szükséges telkek a földszin­tes, de elavult lakóépületek bontásával szabaddá tett épí­tési övezetben, vagy a túl­zott nagyméretű telkekből álló belső földrészletek e cél­ra történő feltárásával, ki­alakításával állnak az épít­tetők rendelkezésére. A zök- kenőmentesebb csoportos, korszerű családiház-építés céljára a nagyobb települé­sek a lakóterület bővítésével is új építési telket alakítot­tak ki. illetve alakítanak ki, az OTP terület-előkészítő te­vékenységének bevonásával. Ezzel jelentősen bővült, il­letve bővül az állami telek- kínálat. és emellett a telek­szabályozó szerepét is be­tölti. A tanácsokra jellemző he­lyes és takarékos telekgaz­dálkodás mellett a tanács és az OTP által kialakított tel­kek kínálata a kereslettel összhangban van. A tervsze­rű összhangot jellemzi, hogy a tanácsok és az OTP által kialakított hagyományos családiház-telekből, a társas- háztelekből. a csoportos, kor­szerű építési telekből és az üdülőtelekből a múlt évben 1942 telek értékesült. és ez évben a telekkínálat megha­ladja az 2110-et. Az idei és a jövő évi ál­lami telekkínálatot a taná­csok és az OTP további te­lekkialakítással kívánják nö­velni. Például Békéscsabán, a Kastélykertben csoportos, korszerű lakótelkek, a Pongrácz utca környékén hagyományos családiház-te- lek kialakítása van folya­matban. Gyulán, az Űjvári­új ker-tben 100 hagyományos családi ház telekkialakításán dolgoznak a mai kialakított csoportos, korszerű lakótelek mellett. Szarvason, a Szen­tesi út mellett kétszáz cso­portos. korszerű és telepsze­rű több szintes lakóépüle­tekhez szükséges telek kiala­kítása van folyamatban. Gyoma-Endrőd településpár összeépítése kapcsán 135 cso­portos. korszerű telek kiala­kítása 1982-re fejeződik be. Ez csak néhány példa a me­gye 76 településéből. Egy-egy település konkrét telekkíná­latáról, a telek elhelyezkedé­séről, a tartós használatba vételről a helyi tanácsok és az OTP fiókjai részletesebb tájékoztatást adnak. Mit kell tudni az állami lakó- és üdülőtelek tartós használatba adásáról? Az állami lakó- és üdülő­telek-kínálat és -kereslet összhangja, a növekvő épí­tési igény is azt igazolja, hogy az építeni szándékozók túlnyomó többsége megis­merte és megkedvelte az épí- tésitelek-szerzés új formáját, a lakó- és üdülőtelkek tar­tós használatba adását. A telekszerzésnek ez a kezdet­ben kevésbé ismert új lehe­tősége nem csökkentette az állami telek iránti keresle­tet. Az állami lakó- és üdü­lőtelek tartós használatát törvényerejű rendelet és a végrehajtásra kiadott mi­nisztertanácsi, minisztériumi rendeletek tették lehetővé. A hagyományos családiház-tel- ket 1981. évtől lehet tartós használatba adni, amely az állampolgárok részére is kel­lő biztosítékkal szavatolja a telken megépített lakó- és üdülőépület személyi tulaj­donjogát. a rendelkezési jo­gosultságot. A lakó- és üdülőtelek tar­tós használóját a helyi ta­nács jelöli ki, és az állam­polgár a tartós használatba adásról szóló szerződést a he­lyi tanáccsal vagy ennek le­bonyolításával megbízott OTP-fiókkal köti meg. A földhasználó a telket a szer­ződésben vállaltaknak meg­felelően köteles beépíteni és rendeltetésének megfelelően használni. A földhasználót terhelik a használattal járó kötelezettségek, viseli a ter­heket, ide értve az adót is. A telken létesített épület tu­lajdonjogának - átruházása esetén az épület új tulajdo­nosával kell a telek haszná­latba adásáról új szerződést kötni. A használó az építés céljára használatba vett, de be nem épített telek haszná­lati jogáról a földtulajdonos javára lemondhat. A telekhasználó halála ese­tén a használati jog — a Pol­gári Törvénykönyv, az örök­lésre vonatkozó szabályai sze­rint — arra száll át, aki egyébként a telek tulajdon­jogát örökli. A telket építés céljára az épület fennállásá­ig, de legalább ötven évre kell használatba adni. A tar­tós használatba adásról szó­ló szerződést az illetékes föld­hivatal az ingatlannyilván­tartásba lépést bejegyzi, vagyis teíekkönyvezi. A tartós használatba adás ellenértékét a telek forgalmi értéke alatt állapítják meg. Elsősorban a telek értékét és a közművesítés költségét ve­szik figyelembe. Mintegy ön­költséget megközelítő hasz­nálati díjat számítanak ki, amelyet mérsékelni lehet szo­ciális, jövedelmi helyzetet fi­gyelembe véve. A használati díj megfizetésére a helyi ta­nács — a szociális és jöve­delmi helyzettől függően •— részletfizetési kedvezményt ad, az OTP kölcsönt nyújt­hat. A tartós használatba adott telken a használó ál­tal létesített épület, egyéb lé­tesítmény, berendezés, fel­szerelés, növényzet, valamint a termelésének eredménye a földhasználó tulajdona. A telekhasználati jog meg­szűnik az épület tulajdonjo­gának átruházásával, a szer­ződésben meghatározott idő elteltével, a feltételek bekö­vetkeztével, a telekhasznála­ti jogról való lemondással. Az építés céljára használatba adott telek használati joga akkor is megszűnik, ha a földhasználó a beépítésre vo­natkozó kötelezettségét nem teljesítette, vagy külön sza­bály alapján az épület lebon­tását rendelték el. A telek­használati jog megszűnése esetén a volt használó részé­re — a jogszabályban meg­határozott — pénzbeni kár­talanítás jár. Ezt akkor is alkalmazni kell, ha a telek­használati jogot a kisajátítá­si eljárás keretében szüntet­ték meg. A telekhasználati jog meg­szűnése esetén a volt föld- használó a tulajdonában levő javakat elviheti. Az el nem vitt javak — az értéküknek megfelelő térítés ellenében — a földtulajdonos, illetve a te­lekhasználó jogutódja tulaj­donába mennek át. A telek­használó részére a telek ér­tékét növelő munkák ellen­értékét is meg kell téríteni. További kedvezmény: ha a használó a beépített telken az épület, építmény tulajdo­nát közeli hozzátartozója ja­vára, vagy csere-, illetve tar­tási szerződéssel átruházza, az új tulajdonosnak a telek­használati jogért használat­bavételi díjat nem kell fizet­ni. Kalocsán, a közelmúltban felújított Visky Károly Múzeum­ban numizmatikai állandó kiállítás nyílt. Az érméket a múlt század derekán kezdték gyűjteni a kalocsai gimnázium je­zsuita tanárai. A gyűjtemény ma már nyolcezer-ötszáz érté­kes régi pénzt számlál, a római kortói napjainkig. A szak­szerű felmérés után, korszakonként tablókra bontva és ma­gyarázó térképekkel, szövegekkel kiegészítve került bemuta­tásra a gyűjtemény. A képen: a korszakok szerint csoporto­sított numizmatikai tablók (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) Kulturális bizottság alakult Gazdag program kiskereskedőknek # A telekellátással, a telek- kínálattal meg a lakó- és üdülőtelek tartós használatá­val kapcsolatban felmerülhe­tő valamennyi kérdésre még ebben a cikkben sem lehe­tett a választ megadni, ezért kérjük az érdeklődő olvasó­kat, hogy a helyi tanáccsal vagy az OTP-fiókkal szíves­kedjenek a kapcsolatot fel­venni. Emellett természete­sen mi is megadjuk a szük­séges segítséget. Molnár Gyula, a megyei tanács ÉKV-osztályának csoportvezetője Megyénkben a magánke­reskedők a kiskereskedelmi forgalom mintegy 2—2,5 szá­zalékát bonyolítják le. Az előrejelzések alapján a lét­szám a VI. ötéves tervben 35—40 százalékkal emelke­dik, az eladás pedig meg­kétszereződik. Ezzel párhu­zamosan nő a vállalkozói kedv, amely nem nélkülöz­heti a kulturált kereske­dést. Mindez elképzelhetet­len jó közösségi élet nélkül. Ezért hozták létre néhány hónapja Békés megyében is a magánkereskedők kulturá­lis bizottságát, amelynek 9 tagja van. Pálinkás Andrásné, a tes­tület elnöke elmondotta: régóta foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy jó lenne az elszigeteltségből kilépni, ér­deklődni egymás élete, mun­kája iránt. Szervezetten foglalkozni a fiatalokkal, a családtagokkal, a betegekkel és a nyugdíjasokkal. Most itt az alkalom: az elképze­léseket valóra válthatják, szabad idejüket értelmesen, kulturált körülmények kö­zött tölthetik el. A KISOSZ megyei szervezete segíti tö­rekvéseiket, lehetővé teszi, hogy választ kaphassanak a társadalmi kérdésekre, kö­zösen ismerkedhessenek a művészetekkel, az irodalom­mal, a zenével, ugyanakkor jusson elegendő idő a pi­henésre, a szórakozásra. Céljaik között szerepel a közösségi szellem ápolása, a kereskedői morál javítása, az emberi kapcsolatok szo­rosabbá fűzése. A program meglehetősen gazdag. Lesznek országjárá­sok, sportnapok, szellemi vetélkedők. Még ebben az évben megtartják a nyugdí­jasok napját, kirándulást szerveznek Miskolctapolcá­ra. Jövő tavasszal ellátogat­nak Budapestre, ahol meg­nézik a Parlamentet. Kiszé­lesítik a társadalmi meg­mozdulásokat. önkéntes munkával járulnak hozzá a gyermekintézmények szebbé tételéhez. (s. s.) II bárom perc letelt Különös szorongás lett úrrá rajta, a kulcs a karikán szokatlan csörömpöléssel nyitotta a lakásajtót. Egy pillanatra le­hunyta a szemét, hogy néhány perc múl­tán megkönnyebbülten nyithassa fel újra, amint az előszobába lépve első tekintete a földre zuhant levélre esik majd. De nem volt ott levél. Fel keilen^ 'szereltetnem egy levélszek­rényt — gondolta, és hisztérikus nevetés­ben tört ki. — Semmi kétség, megőrültem — fakadt ki hangosan. A tükör elé lépett: a borzas hajjal keretezett, nemes vonalú arc, ami visszanézett rá, idegennek tűnt előtte: te­le volt feszültséggel, vibrálással — az ő arca sohasem volt ilyen! Kiöltötte a nyel­vét, elfordult. A hetedik napja, hogy nem kap levelet tőle: se telefon, se levél. — Mennyivel egy­szerűbb neki! — gondolta keserű-sóváran. — Könnyen veszi az életet, kiegyensúlyo­zott, a helyén van mindig! Belépett a nappaliba, tehetetlenül ros- kadt egy ódivatú karosszékbe. Már nem remegett. Csak felszakadtak az emlékek: egy arc, egy nevetés, egy simogatás. Most talán — már mást simogat úgy?... Azért lett mellőzve ő. a régi kedves? Na nem! Ezt a napot tűzte ki: ha ma sem jön le­vél, cselekedni fog. Amennyit ő tud... Visszájára fordítani a közös szépségeket, keresztülnézni a (ki tudja? talán csak egy­oldalú) szerelem emelte vastag, elhomályo­sító üvegfalon. És ha valóban úgy van, ahogyan -most érzi, összetörni, szilánkokra zúzni a hazugságot, a közönyt, a hallga­tást. A posta még nyitva volt. — Távolsági beszélgetést kérek. — Hová? Megmondta. Igen, három perc elég lesz. A postai nagy faliórán cinikus lassúság­gal haladt előre a mutató. Aztán jött á hívás. Meghallotta a hangját, s már gyen­ge volt megint; de ezt csak ő érezte, nem láthatta más. Magabiztos hang, határozott szavak. Kérdések, melyekre meg se várta a választ. És egy-két pillanat, amikor majdnem elárulták a feltörni készülő könnyek. A vonal másik végén nyugodt csend fo­gadta éterbe kiáltott bánatát. Az évekről, hónapokról, az e pillanatban mindent be­borító múltról: a boldog kezdetről, s... igen. a nem várt végről. Milyen bonyolult dolog is egyszerűen szeretni! Aztán ritkultak a szavak, és egyre több lett a csend. A másik sem szólt, csak né­hány pillanat után: — Tudomásul vettem. Érezte, nem maradt más: ki kell mon­dani a búcsúszót, csak nem tudta, hogyan. — Kár volt... elhitetned velem, hogy fontos vagyok, hogy jelentek valamit... Még mindig nem tudta, hogyan köszön­jön el — legszívesebben levágta volna a telefont, de itt még azt sem lehet. — Tessék kérem befejezni, letelt a há­rom perc! A központos kisasszony hangja derűs volt, életvidám, és azonnal bontotta a vo­nalat. Szédült, amikor kilépett a fülke ajtaján. Elköszönni sem kellett: milyen frappán­san megoldotta ezt is az élet! Nevetségesnek érezte magát, de furamód könnyűnek. Mint mikor kiderül egy ha­zugság, amit már régen titkolunk. — Hiszen ez sem volt más — gondolta, és belépett a lakása ajtaján. A konyhába ment, teavizet tett a gázra. És hirtelen ott, akkor csattant tudatába a felismerés: hi­szen ővele ittak mindig teát. az ő szokása volt, ő kapatta rá ... Nem! — zárta el gyorsan a lángot. — Okosabb lesz, ha most egy darabig eszem­be se jut teázni! Legalább a döntésnek ez a formája ma­radhasson neki. Szűcs József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom