Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-10 / 212. szám

1981. szeptember 10., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Válaszolnak az illetékesek Parkolgatunk? Parkolgatunk! Képünk Békéscsabán, a Mun­kácsy utcában készült, ahol egyirányú a forgalom Fotó: Szekeres András Nem minidg „világos” a világos! Nagy Sándor bélmegyeri lakos, a MÁV és VOLÁN menetrendjeit bírálja. Ügy érzi, nem eléggé alkalmaz­kodik egyik sem az utasok érdekeihez, kívánságaihoz. Mivel levélírónk konkrét hiányosságokról nem ír, ál­talánosít, így érdemben nem tudnak válaszolni az illeté­kesek. * * * Gombkötő Lászlóné, oros­házi lakos azt kifogásolta, hogy a közelmúltban család­jával Békéscsabára szeretett volna utazni. Az állami gaz­dasági megállóban akartak „ ... Érdeklődéssel olva­som hétről hétre a Szer­kesszen velünk rovatot, mert sok hiányosságra irányítja rá a figyelmet, .amely — orvosolható. Öröm az is, ha gyorsabban-lassabban —, de jó szándékkal közreadják az emberek nemes cselekedete­it. A saját tapasztalataimból szeretnék megírni néhány sort, talán ezek a gondok is megoldhatók ... ’ Az oros­házi Csillag Áruház élelmi­szerosztályán vásároltam a napokban 20 deka tepertőt. Nagyon szeretem a tepertőt, ez alkalommal azonban nem élvezhettem ennek örö­mét ... Csak odahaza vet­tem észre, hogy emberi táp­lálkozásra alkalmatlan. Nem­csak a kesernyésen avas íze miatt, hanem azért sem, mert annyi volt a törmelék benne, hogy jó részét kis- kanállal lehetett volna el­fogyasztani ... Visszavittem, kíváncsi felszállni, de a Volán-járat nem állt meg. Pedig koráb­ban több esetben indultak innen. Panaszát a Volán 8. szá­mú Vállalat illetékes veze­tői megvizsgálták. Kiderült, hogy az említett autóbusz- járat vezetője nem követett el mulasztást, mivel a leg­újabb rendelkezés szerint nem kell megállnia az álla­mi gazdasági várónál. * * * Tóth János dombegyházi lakos szintén autóbuszjára­tokat reklamált. A válasz: 1981. augusztus 31-től közle­voltam, mit szól az osztály- vezető. Két dolog lepett meg: az egyik az: meg sem nézte a kifogásolt áru minősé­gét ... Uvegzsetont adott, hogy visszakaphassam a pén­zem. Bántó volt, hogy 80 fillér „borravalót” kaptam volna jó tepertő helyett. Ott is hagytam a zsetont. Nem tetszett az sem, hogy a részlegvezető a Gyulai Húskombinát monopol hely­zetére hivatkozott, amely azt szállít, ami van, így sem tudja kielégíteni az igénye­ket ... Ezt így nem tudom elfo­gadni. Először is, hogyan kerülhet ki egy ilyen jó hírű üzemből minőségileg kifogá­solt áru, másodsorban, miért veszi át a kereskedelem. Hi­szen az avas tepertőt már illatáról is könnyű felismer­ni... Az avas tepertőről keserű szájízzel, de jó szán­dékkal írtam meg e pár sort.. kedik autóbuszjárat Mező- kovácsházáról Battonyára. Innen 10.30 órakor biztosít­ja a vállalat a csatlakozást Dombegyház, illetve Kun- ágota felé. .......A muronyi nyugdíja­sok klubjának tagjai kirán­duláson vettek részt. Szép volt az út, néhol több időt töltöttünk a tervezettnél — írja egyebek között Cseróh Sándorné. — Így természe­tesen az előzetesen bejelen­tett időtől számítva két és fél órával később érkeztünk a füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz éttermébe... A ggódtunk, hogy harag­szanak ránk, mert hát így meg úgy, az étel elkészítése, melegítése stb___ Nem ez t örtént. Nagyon udvariasak voltak velünk, türelmesek, nem tudjuk elfelejteni az itt eltöltött kellemes időt. Ezért az étterem dolgozóinak sze­retnénk köszönetünket ki­fejezni ...” .......Közeleg a hűvös idő, l assan be kellene szerezni a téli tüzelőt. Nem tudom, mi­vel fogunk meleget varázsol­ni. Szenet és brikettet is sze­retnénk vásárolni. Brikett azonban nincsen, holott so­kan rendelkezünk olyan sparherttel, amelyben ezzel a leggazdaságosabb a fűtés” — írja Kovács Lajos Gyomé­ról. • „ ... Milyen rendelet vagy házirend szabályozza a laká­sok előtti parkolókban a há­zilag vállalt gépkocsik javí­tását, műszaki vizsgára való előkészítését? — kérdezi töb­bek között Csávás Lajos, Bé­késcsaba, őr utcai lakos. — Mert a mi környékünkön ez a ma már nagybani »másod- állás«-vállalás divattá vált... Nekem azért tűnt fel, mert általában a bérházak előtt kialakított parkolóban észre­vétlenül kialakult az önként vállalt "házirend", ki hol parkol. Csakhogy ezek a gépkocsi-tulajdonosok kiszo­rulnak a házuk elől, nem jut hely járművük számára a javításra felvállalt kocsik miatt...” • (Sajnos, több városból és lakótelepről érkezett hason­ló panasz. Ezért a fenti so­rokat az illetékesek figyel­mébe ajánljuk.) .......Kukából is sok, ami s ok — írják Békéscsabáról a Kulich Gyula-lakótelep 11. háztömb lakói. — Korábban szóvá tettük ugyan, hogy a Szerkesztői üzenet Puskás László, Békés: A főállású takarítónőt — meg­egyezés szerint /— napszá­mosként is alkalmazhatják. De megoldható úgy is, hogy a társasházi közösség alkal­mazottnak felveszi. Ez eset­ben természetesen be kell jelenteni az SZTK-ba. A ta­karítónő szempontjából az utóbbi a kedvezőbb, mert ha baleset éri, vagy nyugalom­ba vonul, anyagilag jobban jár, ha munkaviszonyban áll. zöldségboltból sok — leérté­kelt áron még eladható — zöldség és gyümölcs kerül a kukába. Ha nem fér, mel­lérakják, s a nagy melegben gyorsan bomlik, bűzlik stb___ A z csak rendjén, hogy ők külön kukát kaptak. De mi nem kukát kértünk, hanem emberséges megoldást, hogy ha már sok a romlott porté­ka, vitessék el naponta ... Ugyanis mind a négy a ll­es háztömb előtt áll. Ebben a háztömbben sok nyugdíjas lakik, szívesen ki­ülünk napközben a kispadra. De nem bírjuk, elviselni a bűzt. Csak azt kérnénk, hogy a romlott árut szállít­sák el naponta. Hiszen a la­kók és az üzletek részére négy kuka áll rendelkezésre. De kukából is sok, ami sok ...” „ .. .Békéscsabán, a Szarva­si úton a Szent László utcá­tól a Szabolcs utcáig az út átépítése, szélesítése régen befejeződött — írja Frankó László nyugdíjas. — Ennek ellenére a Kék Macska kö­zeiében levő két műanyag autóbuszváró még mindig nem került helyére. Így az autóbuszra várakozók áznak, ha esik az eső, ráadásul ron­gálják a félretett várókat. Az egyik 150 méternyire van eredeti helyétől, a másik hol felállítva, ahol feldöntve he­ver a földön ... Jó lenne, ha az illetékesek helyükre raknák addig, amíg illetéktelen személyek meg nem rongálják vagy össze nem törik...” „ ... A napokban betér­tem Békéscsabán a Vénusz kávéházba — írja Nagy Jó- zsefné. — Meglepett, hogy még el sem készült a két­szintes társasház, máris meg­nyílt az egyedi megrendelés­re készített, szép berendezé­sével ez a hangulatos, szesz­mentes, csendes kis szórako­zóhely ... Csupán kávéból hétfélét kínálnak fogyasztásra, de kapható többféle tea, az üdí­tő italok egész sora, hideg és meleg szendvics, frissen sült palacsinta. Nagyon ked­ves a „tenyérnyi” terasz is. Örömmel jövök ide, mert beszélgethetek a barátaim­mal... ” „...Napok óta nem volt a környékünkön kőbányai világos sör. Ezért nagy volt az öröm 1981. augusztus 29- én, szombaton délelőtt, ami­kor szállítmány érkezett a közkedvelt nedűből Békés­csabán, a Kulich Gyula-la­kótelepi ÁBC-be. Sorba áll­tam jó magam is, s mind­járt vásároltam hat üveg­gel ...” A meglepetés akkor ért, amikor ki akartam bontani. Egyik üvegben parafadugó volt, a másikban valami csú­szós, hosszúkás anyag. A sör természetesen nem volt világos — mint a neve jelzi — hanem teljesen zavaros. Olyan gusztustalan volt, hogy órákig nem tudtunk ránézni a rég óhajtott italra ...” Az üzlet vezétője termé­szetesen visszavásárolta a két üveg sört. Egyben közöl­te, hogy bizony elég gyako­ri a különböző palackos ita­lokban a szenny, az idegen anyag. Abban a pillanatban is tudott mutatni egy üveg likőrt, amelyben légy volt. Szerencsére ezt ő vette ész­re, nem a kedves vevő ...” Elgondolkodtam azon: hogy kerülhetett a sörös­üvegbe a parafadugó. Aztán megfejtettem a rejtélyt: valószínű, korábban pálinka­féleség volt benne, a dugó belecsúszott. A likőrben lé­vő légyre is akad magyará­zat: sajnos, sok „kedves” vevő piszkosan viszi vissza az üvegeket. Fültanúja voltam nem­egyszer olyan esetnek, ami­kor a bolti eladó nem akar­ta visszavásárolni az olyan üdítős üveget, amely tele volt döglött léggyel. A ve­vő nyomdafestéket nem tű­rő szavakkal illette az el­adót és feljelentéssel fenye­gette, mert „nem teljesíti a kötelességét” ... Nem ismerem a sör- és likőripar üvegmosó automa­táit, de elképzelhető, hogy az erősen piszkos üveget nem tudja olyan alaposan kimosni, mint odahaza azt megtehetnék, és nem ven­nénk el embertársaink ked­vet a sörtől, üdítőtől, vagy más italtól...” Kiss J.-né, Békéscsaba Egy orosházi olvasó Lám így is lehet... Az utóbbi időben sok újságcikk jelent meg a maszek kézbe került vendéglátóipari egységekről. Nagy részük bírálja az új vezetőket vagy alkalmazottaikat — olykor nem is minden ok nélkül —, ami megegyezik a vendé­gek véleményével. Olyan kijelentések is elhangzanak: „Túl gyorsan akarnak meggazdagodni, nem törődnek a vendéggel, csak a saját zsebükkel.” Bizonyára van benne némi igazság, hiszen: „Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.” Mindenesetre két olyan „kocsmáról” is tudok, ahol az új vezető rövid idő alatt — figyelemmel a vendégek meg­elégedésére és a saját tisztes hasznára — alakított ki ol­csó, jól menő szórakozóhelyet. Az egyik ilyen Békéscsabán a Jókai utcai Borozó, amely mérete és hangulata miatt egy budai kisvendéglő emlékét idézi. Itt régebben elvétve lehetett találkozni vendéggel, most viszont gyakran alig lehet helyet kapni. Ezért a tényért az új vezető és felesége érdemel elismerést. Kis cigányzenével, jó borokkal, gyors, udvarias kiszolgálással kedveskednek az odalátogatóknak. Másik ilyen egység a Jóbarát, régi nevén: a Magyar Király. Ez a néhai vendéglő különböző átalakítások, fel­újítások után szimpla italbolttá vált, megszűnt az ét­keztetés, úgy látszik, nem érte meg. (?) Egy maszeknak kellett az üzlet vezetését átvenni ahhoz, hogy újra ren­tábilis legyen az ételkészítés. Pedig az itt kapható egytál­ételek olcsók — ami manapság nagy szó —, ízletesek és bőségesek. A kiszolgálás színvonaláról pedig hadd álljon itt egy példa. A vendég egy pohár sört és egy doboz cigarettát kért. Mikor a felszolgáló hozta, akkor vette észre: gyufa sincs. Már előre félt a rendreutasítástól. — Ugyanis hangzot­tak már el ilyen vélemények vendéglátósok szájából: „Nem tudta egyszerre mondani!”. Vagy: „Ne szórakozzon velem, nem vagyok a cselédje.” „Majd, ha ráérek, hozok, nem fogok szaladgálni külön egy vacak gyufáért.” Sőt: olyat is hallottam: „Hozzon magának, ha rá akar gyúj­tani” ... stb. A vendég halkan szólt: — Elnézést, gyufát elfelejtettem kérni. Rendreutasítás helyet csak annyi volt a válasz: — Szóra sem érdemes, máris hozom. Saját öngyújtóját az asztalra tette, majd elment, és külön hozott egy doboz 40 filléres gyufát. Mint a fenti példa mutatja, az új üzletvezetők, felszol­gálók között sokan komolyan veszik hivatásukat, a ven­déglátást. Ügy érzem, nem csak a rosszról kell írni, hanem érdemes, sőt kell írni arról is, ami jó, követésre méltó. Talán elérjük, hogy a magyar vendéglátás újra visz- szaszerzi az utóbbi időben igencsak megtépázott tekinté­ly®*- Varga P. Tamás Üjabb OTP-társasházzal gyarapodott a Sárrét „fővárosa”, Szeghalom. A képen látható épület 81 családnak ad kényel­mes otthont VISSZHUNG „Az alkatrész nyomában” című, augusztus 12-én meg­jelent írásunk újabb visszhangot váltott ki, ezúttal az AGROTRÖSZT vezérigazgató-helyettese fűzött meg­jegyzéseket a cikkünkben felvetett problémákhoz. Le­velének a közérdeklődésre leginkább számottartó ré­szeit az alábbiakban közöljük. „ ... Az ismert, nehéz pótalkatrész-ellátási helyzetben az AGROTRÖSZT és vállalatai — így az AGROKER és a MEGÉV — hathatós lépéseket tettek a kurrens alkat­részek pótlására. Ennek során számos intézkedés tör­tént, és van folyamatban annak előmozdítására, hogy az árucsere-forgalom bővítése keretében a pótalkatrészek kölcsönös szállítása növekedjen, s az importgépekhez szükséges cikkek kellő választékban és időben, megfe­lelő mennyiségben rendelkezésre.álljanak. Sok beszerezhetetlen importcikk hazai gyártása szer­vezetten folyik, több százmillió forintot tesz ki évenként az importgépekhez belföldön előállított alkatrészek ér­téke. Kereskedelmi szervezetünk minden gyártásra vállalkozóval egyezteti hiánypótlási igényét, és a gyár­tás lehetőségeit. Sajnos, esetenként a kettős beszerzés (impor és hazai) kockázatának, készletterheinek vállalá­sa és a magasabb ár elfogadása is szükséges ... Mindezek mellett egyetértek azzal, hogy a gazdaságo­san megoldható alkatrész-felújítás, és a jó minőség­ben, gazdaságosan felújított részegységek nagyobb arányban történő alkalmazása fontos kérdés. Az e terü­leten meglevő lehetőségeink jobb kihasználása részét kell, hogy képezze a további munkánknak, mérsékelheti az új alkatrészek felhasználásának mértékét. Ennek ér­dekében gondot fordítunk a használt, de gazdaságosan felújítható alkatrészek termelésbe való visszaállítására. Folyamatban van a használt, amortizált gépek vissza­vásárlása, bontása és a hibátlan alkatrészek termelésbe való visszajuttatása feltételeinek kidolgozása és megvaló­sítása ... Piackutatást folytatunk a felesleges alkatrész­féleségekre vonatkozóan, visszavásárolva és az alkatrész- ellátás vérkeringésébe visszajuttatva azokat... Remélem, hogy a zavartalan alkatrészellátás megvaló­sítására tett intézkedéseink vázolása kiegészíti, illetve pontosítja az ön lapjában Szekeres András elvtárs tollából írtakat... Németh Lajos vezérigazgató-helyettes * * * . ,,Hát a kivitel nem valami fényes” szöveggel fotó je­lent meg lapunk 1981. augusztus 6-i számában. Erre Ábrahám György, a Békés megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatója reagált. „ ... Fentiekkel kapcsolatban szíves tudomásukra hoz­zuk, hogy a kivitelező a békéscsabai Városi Tanács költségvetési üzeme volt. Munkájukkal meg voltunk elé­gedve. Az áruházat hiba nélkül vettük át. A beázás, és ennek következtében a vakolathullás csak később jelentkezett. Vállalatunk 1981. május 5-én kérte a Békés megyei Beruházási Vállalatot, mint bo­nyolítót a szükséges intézkedések megtételére...” A kivitelező a beázás okát megszüntette, a vakolatot kijavította és a festést Is hamarosan elvégzi...” Szeretem a tepertőt Levelekből sorokban...

Next

/
Oldalképek
Tartalom