Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-10 / 212. szám

1981. szeptember lO., csütörtök o Üzemi balesetek helyett — biztonságos munka Mi van raktáron? Hz anyag nem vész el, csak rosszkor érkezik Egyet akar a munkavéde­lem és az állami egészség- ügyi szolgálat; hogy biztosít­sák az egészséges emberek alkotó munkáját egy-egy üzemben, vállalatnál, szövet­kezetben, állami gazdaság­ban. így van ez a gyomai Körösi Állami Gazdaságban is, ahol Kovács József, vál­lalati munkavédelmi vezető őrködik a munkavédelmi sza­bályok betartásán, és irá­nyítja a társadalmi őröket is. A termeléssel párhuzamosan hálózza be ez a rendszer a gazdaságot, s feladata az üzemi balesetek megelőzése, a veszélyforrások felkutatá­sa és felszámolása. Két esztendeje annak, hogy a Minisztertanács 47. számú rendeletében újra szabályoz­ta a munkavédelmi jogokat és kötelességeket. A vállalati vezetőknek és maguknak a dolgozóknak is nagyobb lett a felelőssége. A végrehajtási utasítás a szakszervezetek megyei tanácsainak javasla­taival kiegészítve ez év jú­liusban látott napvilágot. A gyomaiak ennek alapján ál­lítják majd össze jövő év közepére az új vállalati mun­kavédelmi szabályzatot. Az elmúlt ötéves tervben sok pénzt költöttek munka- védelmi és szociálpolitikai célokra. Felújították az autó­buszparkot, hogy a munkás- szállítást korszerűsítsék. In­tézkedési tervük fő célja az anyagmozgatás, a rakodás, a nehéz fizikai munka, a ter­melés megkönnyítése volt. Biztosították a védőruhákat és az egyéni védőfelszerelé­seket, bár ezeket a dolgozók nem mindig használják ren­deltetésszerűen. A telepített munkahelyeken csaknem száz Szeptember 4-én, a Békés­csabai Állami • Gazdaság I. kerületének a szarvasmarha­telepén, a beton támfalasszi. lázssilójánál Kispál Ferenc X—100—4 típusú lánctalpas traktorral tömörítette a szecskázott kukoricát. Köz­ben a siló palánkjának a gömbvasból készült jelző­korlátját a traktor átszakí­totta, és mintegy 5 méter magasból lezuhant a szántó­földre. Kispál Ferenc sérü­léseket szenvedett. A baleset előzménye: tech­nológiai utasítás hiánya mi­att szokássá vált a végfalak traktorral való megközelíté­százalékos a szociális ellátott­ság. Öltöző, tisztálkodási le­hetőség áll a dolgozók ren­delkezésére. A nem telepí­tett munkahelyeken, például a rizsőröknél, a legeltető ju­hászoknál, az erdészeknél vi­szont vannak még gondok. Az új ötéves terv időszaká­ban legalább az időjárás vi­szontagságaitól próbálják vé­deni őket, ezért egy-egy mun­katerületen könnyűszerkeze­tes házikókat állítanak fel. A nagy kampánymunkák ide­jén, például az aratásnál au­tóbuszból átalakított mozgó szociális létesítmény járja a földeket. A gépműhely szo­cialista brigádjai alakították az autóbuszt fürdésre és ét­kezésre alkalmassá. A főosztályi szintű értéke­lés szerint tavaly az üzemi balesetek és a kiesett mun­kanapok alacsony számával előkelő helyet foglalt el a Körösi Állami Gazdaság az ország többi gazdasága kö­zött. Az idén sem fordult elő halálos, súlyos csonkulásos, vagy tömeges baleset, foglal­kozási megbetegedés. Üzemi baleset 9 volt, ez 219 kiesett munkanapot jelentett. Bal­eset főként a perifériális munkaterületeken tapasztal­ható, ahol az ellenőrzés is valószínűleg lazább. Az új munkavédelmi rendelet a munkahelyi vezető elsőrendű feladatává teszi a fokozot­tabb ellenőrzést, de a dolgo­zó is köteles önmagára vi­gyázni. Talán különösnek tű­nik ez utóbbi gondolat, még­sem az. Sok a felelőtlen, a védőberendezéseket nem használó, testi épségére nem ügyelő ember. Ezentúl pél­dául mindenki köteles mű­szakkezdés előtt ellenőrizni a se. Ezt bizonyították az el­görbült vaskorlát oszlopai. Hasonló baleset megelőzé­sére a Szakszervezetek Bé­kés megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelője a további munkát ideiglenesen felfüggesztette. Előírta, hogy a végfalat traktorral 2 mé­ternél jobban megközelíteni nem szabad. Ezt a távolságot nappal bójával vagy sárga­fekete műanyaggal, éjszaka pedig lámpával kell megje­lölni. Az itt dolgozókat so­ron kívül ismét munkavé­delmi oktatásban kell része­síteni. P. B. gépét, a munkaterületét. Ha hibát lát, kijavítja, ha eére nem képes, szól a felettesé­nek. A jövőben az alkohol­szondáztatást sem lehet meg­tagadni. A munkavédelmi is­mereteket a vezetők és a be­osztottak körében megfelelő­en terjeszteni kell, s erről tanfolyamok, vizsgák során gondoskodnak. Foglalkozási megbetege­dést nem észleltek még ed­dig. Nagy gondot fordítanak továbbra is a veszélyeztetett munkaterületeken a megelő­zésre. A VI. ötéves tervben 55 millió forintot szánnak mun­kavédelemre és szociálpoliti­kára. A költségvetésben leg­többet az üzemi étkeztetésre, munkásszállításra, a munka- körülmények javítására és sok más egyébre költenek. Az anyagmozgatás további könnyítéséért elektromos ka­pudarukat, rakodóállásokat építenek. A növényvédőszer- raktárat már az előírásnak megfelelően kibővítették. A lakatosműhely mennyezetét hangtompítóval, a hegesz­tők munkahelyét elszívóbe­rendezéssel szerelik fel. Újabb találmányok, szaba­dalmak bevezetésével egysze­rűsítik, biztosítják az egyes munkafolyamatok védelmét. Az idén remélhetően meg­valósul a gazdaság vezetői­nek egyik nagy terve is: üzemorvost kapnak. Orvosi rendelőt a Körösi majorban és Kőszigeten rendeznek be. így házon belül végzik a munkaalkalmassági és idő­szakos orvosi vizsgálatokat, valamint a dolgozók gyógy­Munkavédelmi előadások A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a dolgozók és más személyek szakképzetlensége, munkavédelmi ismereteinek hiá­nyossága és a fegyelmezetlenség okozza az összes balesetek csak­nem felét. Olyan ismerethiány­ról van szó, amely megfelelő munkavédelmi továbbképzéssel, gyakorlással pótolható. A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának munkavédelmi osztálya a munkavédelmi okta­tási módszerek fejlesztésének elősegítésére előadássorozatot szervez, melyet szeptember 18- án reggel 9 órai kezdettel az Orosházi Üveggyár kultúrházá- ban országosan is elismert szak­emberek, a megyei üzemek munkavédelmi vezetőinek és szakszervezeti munkavédelmi ak­tíváinak tartanak. Az előadások tárgya: a felnőttoktatás, a mun­ka lélektana, az üzemen belüli közlekedési rend szabályai, a kö­töttpályás szállítás. Az előadások után a részvevők gyárlátogatáson vehetnek részt. Az építőipar munkájához több ezernyi anyagféleséget használ, kezdve a filléres dolgoktól a több százezer fo­rintos berendezésekig. Hogy e nagy mennyiségű anyag beszerzése milyen gond, azt csak maguk az anyagbeszer­zők és közvetlenül a kivite­lezésen dolgozók tudják, ér­zik. Milyen is az anyagellá­tás és anyaggazdálkodás az építőiparban? Erre kerestük a választ a Békési Építőipa­ri szövetkezetben. o — Éves termelésünk meg­haladja a 70 millió forin­tot. Fő profilunk a lakások, ipari és kommunális létesít­mények építése, ez adja ter­melésünknek több mint 90 százalékát. A többi a felújí­tásból és asztalosrészlegünk termeléséből származik. Munkánk során több mint négyezerféle anyaggal dolgo­zunk. Ez egyben azt is je­lenti: raktárkészletünk 12 millió forint lehet, ami vi­szont 13,5 millió forint körül alakul — fogad Tamási Gé­za, a szövetkezet elnöke. A békési szövetkezet saját forgóalapja átlagosan 17—18 millió forint között mozog, a befejezetlen termeléstől füg­gően. Ha ütemesen tudnak számlázni, akkor nincs is ba;... Ha viszont a kivitele­zés csúszik, • akkor hitellel tudnak csak gazdálkodni, mint például ez év tavaszán. Márciusban ötmillió forint hitelt vettek fel, igaz alig három hónap alatt vissza is fizették. Ha viszont a meg­engedettnél magasabbak a raktárkészletek, azufán bün­tetést kell fizetni. o Szóval sem a hitel, sem pe­dig a magas raktárkészlet nem jó, mert mindegyik több százezer forintot vihet el a nyereségből. Akkor hát mi az optimális határ, s ezt ho­gyan lehet tartani? — Ez utóbbi nagyon ne­héz — válaszol az elnök, s mielőtt a kérdést boncolgat­nánk, elöljáróban elmondta: két évvel ezelőtt 40 millió forintos termeléshez 17 mil­lió forint volt a szövetkezet raktárkészlete, ami után te­temes büntetést róttak rá­juk. Visszatérve az eredeti gondolatra, megtudom: a szövetkezet, hasonlóan más építőipari egységekhez, ter­melő-, TEK- és nagykeres­kedelmi vállalatoktól, vala­mint kiskereskedelmi egysé­gektől szerzi be anyagszük­ségletét. A munkájukhoz szükséges anyagféleségek 65 százalékát — például ce­ment, mész, vasbeton ele­mek, fa- és acéláruk, fala­zóanyagok, nyílászárók stb. — a termelő vállalatoktól vá­sárolják. Az anyagrendelést a szállítást megelőzően 30— Az ablakok korábban érkez­tek 180 nappal, bizonyos szerel­vényeknél egy évvel vagy még korábban le kell adni. — A legrövidebb a rende­lési idő a falazóelemeknél, a leghosszabb a gépészeti egy­ségeknél, szerelvényeknél — magyarázza Tamási Géza, s egy példát is említ: — A közelmúltban egyik létesít­ményükhöz egy kazánt épí­tettek be, amit két évvel ko­rábban kellett megrendelni­ük, hogy időre megkapják. Aztán az is előfordul, hogy a szállító a megrendelőben feltüntetettnél jóval koráb­ban, más ütem szerint szál­lítja le az igényelt anyago­kat. Az előbbi esetnél elő­fordulhat — erre több pél­da is volt —, hogy mire le­szállítják az igényelt beren­dezést, az elavulttá válik, esetleg közben megszüntetik gvártását, amiről sem a megrendelőt, sem a tervezőt nem vagy csak késve érte­sítik. Mindez gyakran — az áttervezések miatt — a ha­táridő csúszásához vezet. o Ha viszont korábban ér­kezik az anyag, akkor az a kivitelezőnél forgóalap- és készletezési gondokat okoz, helyet foglal, leköti a pénzt, gyakran kerülgetni kell, és olykor a tárolás során a ter­mék minősége is romlik. Az­tán előfordul a késedelmes szállítás is. Ilyen esetben vi­szont a megrendelő késedel­mi kötbért nem számol fel, mivel csak ez az egyetlen beszerzési forrása ... — Az ütemezett anyag- szállítással vannak még problémák, de tárgyilagosan el kell mondanom: a kivite­lezők, vagyis mi, a megren­delők is követünk el hibá­kat. A feleslegessé vált anyagféleségektől nem sza­badulunk meg időben, terv- módosítások esetében a fe­leslegessé vált, de megren­delt anyagokat elfelejtjük le­mondani, s csak' amikor Az UNESCO irányításával a világ mintegy 120 állama vesz részt a föld vízkészleté­nek gazdaságos hasznosítását célzó nemzetközi hidrológiai program munkájában, amelynek vezető testületé a kormányközi tanács. Magyar- ország is tagja a kormány­közi tanácsnak, amelynek megüresedett elnöki székébe a testület párizsi ülésén dr. Kovács Györgyöt, az MTA levelező tagját, az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanárát, a Vízgazdálkodási Tudományos Elfekvő anyagok a raktárté­ren megérkezik, akkor kapunk észbe, hogy ez, vagy az csu­pán a raktárkészletünket nö­veli — magyarázza az elnök. De vannak bizonyos kurrens cikkek, mint például a be­tonacél, amiből érdemes tar­talékolni, mert az bizony gyakran hiánycikk, meg az­tán csaknem mindenhol fel­használható. Mi lesz a felesleges anya­gok sorsa? A tömeganya­gokból a szükségesnél ter­mészetesen többet rendelnek. A megmaradt és felesleges készleteket — például né­hány négyzetméternyi par­ketta-, márványlapot — le­értékelt áron értékesítik. Idestova egy éve működik a Békés megyei Építőipari Szervezetek Koordinációs Irodája. Ennek egyik felada­ta, hogy segítséget nyújtson a szervezetbe tömörült kivi­telezőknek anyagbeszerzé­sükhöz, anyagellátásukhoz. Az elmúlt hónapok arra en­gednek következtetni, hogy mindinkább beváltja az iro­da a hozzáfűzött reménye­ket. Javult a kivitelezők egymás közti kapcsolata, anyagféleségekkel segítik egymást. Persze, ezek csak az első lépések. Az irodának az elkövetkező hónapok egyik feladata lesz, hogyösz- szefogja a vállalatok, szö­vetkezetek anyaggazdálko­dását, esetleg egy koordiná­ciós raktár megteremtésével tegye hatékonyabbá a me­gyei építőipari szervezetek munkáját, ami mindenkép­pen segítené a kivitelezőket. Kép, szöveg: Szekeres András Kutató Központ főigazgató­ját választották meg. A ma­gyar vízügyi szakemberek­nek a nemzetközi program megvalósításában kifejtett közreműködésének elismeré­sét jelenti, hogy közfelkiál­tással bízták meg az elnöki teendők ellátásával dr. Ko­vács Györgyöt. A teljes egyetértést jelzi, hogy egyet­len más szakembert sem je­löltek erre a poszra. Ezúttal került először szocialista or­szágbeli szakember a kor­mányközi tanács elnöki szé­kébe három évre. kezelését. Bede Zsóka A Körösi Állami Gazdaság gépszerelői alakíthatják át egy új szabadalom alapján az autó­darukat, könnyen, pneumatikusan irányíthatóvá Fotó: Martin Gábor Lezuhant a traktor Betonacél, amiből érdemes tartalékolni Magyar elnököt választott a nemzetközi hidrológiai program vezető testületé

Next

/
Oldalképek
Tartalom