Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-05 / 208. szám

Területi közlekedési vetélkedő rcra-rmsraa-------------­1 981. szeptember 5., szombat o A versenykezdés pillanatában Fotó: Veress Erzsi Az új KRESZ életbe lé­pése óta minden évben meg­rendezik a szervezett szállí­tásban és közlekedésben részt vevő vállalatok az or­szágos közlekedési vetélke­dőt, a „Legjobb gépjármű- vezető” cím elnyeréséért. Az ötfordulós verseny területi döntőjét tegnap délután Bé­késcsabán tartották. Ezen Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok és ' Békés megye képviseletében nyolcvanan indultak. Az elméleti kérdé­seket tartalmazó tesztlapok kitöltésében azok vehettek részt, akik helytálltak a ko­rábbi megyei döntőkön, és hároméves balesetmentessé­get igazolni tudtak, vagy for­galmi minősítő vizsgát tet­tek. A vetélkedőn megjelente­ket Rácz György, az Autó— Motor című lap — a vetél­kedő gazdája — sajtófőnöke üdvözölte, majd ismertette a feltételeket. Eszerint har­mincöt tesztkérdésre kellett választ adni az egyes kate. góriák részvevőinek. A ver­senykategóriák a következők voltak: gyalogos, kerékpáros, segédmotor-kerékpáros, mo­torkerékpáros, magán- és hi­vatásos személygépkocsi-ve­zető, három és fél tonnánál kisebb, illetve, ennél na­gyobb teherautót vezetők, autóbuszvezetők, mezőgazda- sági vontatóvezetők. Az or­szágos döntőre a gyalogosok és kerékpárosok kivételével a két első helyezett jut to­vább minden kategóriából. Az értékelés ideje alatt a versenyzők megtekintettek egy újdonságnak számító, szervokormánnyal éllátott Csepel D—750 típusú teher­autót. A teherautó-szemle után tartották az ünnepélyes ered­ményhirdetést. Eszerint Gombkötő Sándor Békés me­gyei kerékpáros első helye­zett lett. Az október 11-én, Budapesten sorra kerülő or­szágos döntőn megyénket a következő versenyzők képvi­selik: Budai János segédmo­tor-kerékpáros, Liska János- né magánszemélygépkocsi­vezető, Bérezi József hivatá­sos személygépkocsi-vezető, Varjú István, a három és fél tonna alatti személygépko­csit vezetők kategóriájában, valamint a mezőgazdasági vontatóvezetők közül Juhász Pál és Cséfalvy József. M. Sz. Zs. Tájékoztató pályakezdőknek A Kner Nyomdában szep­tember első napjaiban ösz- szesen harminckét pályakez­dő fiatal állt munkába. A fiatalok munkakezdése al­kalmával a vállalat gazda­sági vezetése tájékoztatót szervezett. Az újonnan mun­kába lépőket a vállalat párt-, szakszervezeti és KISZ-ve- zetői fogadták, és tájékoz­tatták a társadalmi szervek vállalati munkájáról. A fia­talok hasznos útbaigazítót kaptak az őket leginkább érintő munkajogi kérdések­kel kapcsolatban is. A 32 fiatal egy része a Kner Nyomda Dürer üze­mében tanulta a könyvkötő szakmát, mások a nyomda­ipari szakközépiskola vég­zősei, akik nyomdai gép­mesterként, formakészítő­ként tevékenykednek majd. A kezdő gépmesterek vi­szonylag nagy száma ellené­re sincs elég gépkezelő a nyomdában, több fiatal gép­mesterre lenne már ma is igény. A pályakezdő fiatalok között találhatók üzemmér­nökök és közgazdászok, sőt egy muzeológus is, aki gya­kornoki idejének eltelte után a gyomai Kner Múzeumba kerül. A fiatalok a vállalat vezetőinek tájékoztatója után közösen megtekintették a Kner Nyomda békéscsabai üzemeit. S. I. ■ : j Szeptember 4-én leveszem... Szeptember elején egy fiatal és csinos, bikinibe öltö­zött lány képe borította el Franciaország hirdetőtábláit. Rajta felirat: „Szeptember 2-án leveszem a felső ré­szét!”. A hirdetésekkel agyonuntatott járókelők vállrán- t ditás nélkül léptek tovább: nyilván szezon végi turista­utat, napolajat vagy mosószert hirdet valaki. Ám szep­tember 2-án az ígéret szerint meztelen keblek virítottak országszerte, és a plakáton újabb felirat: „Szeptember 4- én leveszem az alsó részét!”. Erre már felhördült a köz­vélemény, és elszabadult a tömegtájékoztatás pokla: tévé- és rádióműsorok, napilapcikkek áradata foglalko­zott a rejtélyes plakáttal. A francia nőmozgalmak tajték- zottak: „Botrány”, „A nők kizsákmányolásának újabb ; ékes példája” — nyilatkozták. És eljött szeptember 4-e: a plakáton ugyanaz a lány, szavát megtartva, az említett ruhadarab nélkül, csak ép­pen háttal a szemlélőnek. A felirat pedig: „Avenir, a hir­dető cég, mely betartja ígéreteit”. Kiderült, hogy az or­szágos izgalmat kavaró plakátsorozatot az Avenir hirde- ; tővállalat készíttette. Ezzel kívánta megnyugtatni a pon­tosságában kételkedő megbízóit. Mint a példa is bizo- ■ nyitja, ritka sikerrel. (MTI) Tudományos vándorgyűlés Gyulán B halláskárosodás megelőzéséért gyermekkorban Négy éve alakult meg a Magyar Fül-orr-gégeszakor- vosok Egyesületének főként gyermekmegbetegedésekkel foglalkozó szekciója. Igen nagy fontosságú ez a szak­terület,. hiszen más halláská- rosodási vagy egyéb prob­lémák jelentkeznek a gyer­mekkorban, mint a felnőt­teknél. A 70 tagú szekció évenként rendez tudományos vándorgyűlést, amelyen min­dig megvitatják az aktuális egészségügyi gondokat, ered­ményeket. Szekszárd, Zala. egerszeg és Szeged után Gyu­lán találkoztak tegnap, szep­tember 4-én délután a ván­dorgyűlés részvevői. Első­ként a rendező Békés me­gyei kórház osztályvezető főorvosa, dr. Borbényi Oli­vér köszöntötte őket, majd Dér Lajos tanácselnök-he­lyettes mutatta be a ven­déglátó várost. A délutáni ülések leveze­tő elnökei, dr. Lábas Zoltán kandidátus, dr. Miriszlai Er­nő kandidátus és dr. Hirschberg Jenő kandidátus véleménye szerint a mostani találkozó jelentősége az, hogy segíti a szakorvosok tu­dományos képzését, feltárja a terület műszerezettségi helyzetét, s jelzi a gondokat és eredményeket az Egész­ségügyi Minisztériumnak. A tudományos ülés első napján nyílt meg Gyulán a megyei audiológiai gyermekszakren­delés is, ahová a fül-orr-gé- geszakorvosok utalhatják majd be betegeiket. A megyei kórház szakmai munkájának elismerését je­lenti, hogy dr. Borbényi Oli­vért is felkérték, .segítse az Egészségügyi Minisztérium újonnan alakuló munkacso­portját. Ez a közösség a 0—18 éves korú gyermekek hallás- károsodásának vizsgálatával, a szűréssel és rehabilitáció­val, a folyamat módszerei­nek kidolgozásával foglalko­zik a legkritikusabb életkor­ban. Az orvosokat és a vé­dőnői hálózatot iá mozgósít­ja majd a munkacsoport, amelynek vezetője dr. Sza­bó Elemér, a szabadsághe­gyi gyermekgyógyintézet hal­lásrehabilitációs osztályának vezetője. A végső cél az lesz, hogy a jelenleg kialakult gyermekkörzeti szakorvosi ellátás mellett körzeti fül- orr-gégeszolgálat is dolgoz­zon. Jól szervezett megelő­zéssel, szűrővizsgálatokkal és rehabilitációval érhető el, hogy a halláskárosodottak száma csökkenjen a felnö­vekvő nemzedékben. Többek között ezt a fontos témát is megvitatja a vándorgyűlés, amely ma, szeptember 5-én délután fejezi be munkáját. B. Zs. Tanfolyam a vadászmestereknek A következő évtől a va­dásztársaságok vadászmes­terei munkakörüket csak akkor tölthetik be, ha leg­alább alápfokú vadgazdál­kodási képesítést szereznek. Ezt elősegítendő, a MA- VOSZ Békés megyei Intéző Bizottsága, a megyei tanács szakhatóságával közös szer­vezésben tegnap, szeptember 5-én, és ma délelőtt tanfo­lyamot nyitott Csabacsüdön a bemutató vadgazdaságban. Ezen a tanfolyamon önkén­tes jelentkezés alapján, a megye vadásztársaságai­nak vadászmesterei és tag­jai vesznek részt, és ja­nuárban tesznek vizsgát 43 óra elméleti oktatás és 12 óra gyakorlati foglalkozás után. Az alapfokú vadgaz­dálkodási végbizonyítvány megszerzéséhez a szabad szombati napokra szervezett tanfolyami előadásokkal és foglalkozásokkal segíti hoz­zá a hallgatókat a megyei IB. (k. e. p.) Gazdag leletek Árpáson Gazdag leletekre bukkan­tak a győri Xantus János Múzeum régészei Árpáson, ahol a nyári hónapokban folytatták a római kori tele­pülés, Mursella több éve tartó kutatását. A rendkívül gazdag leletanyag — egy nagyobb és egy kisebb, ezüstszegekkel kivert arany övcsat, továbbá két arany cipőcsat és arany lemezdí­szek. amelyek feltehetően a halott gazdag ruházatát díszíthették — egy 5. szá­zad első feléből származó magányos sírból kerültek elő. Hasonló, csatos öltözé­ket a germán népcsoportok viseltek. Eszerint a fiatal férfi — akinek a csontváza is teljes épségben megma­radt — a germán törzsi arisztokráciához tartozha­tott. A most napvilágra került sír az arany öltözékkiegészí­tőkön kívül egyéb értéke­ket is rejtett. Rábukkánták egy nagyméretű bronz­edényre, amelyhez hasonlót az eddigi feltárások tanúsá­gai szerint — valószínűleg az ötvözet drága volta mi­att — igen ritkán raktak a koporsókba. Épségben ma­radt még egy zöld üvegpo­hár, továbbá egy agyagpo­hár is. Az értékes leleteket a Xantus Múzeum állandó ki­állításán tárják az érdeklő­dők elé. Én elmentem a vásárba... Szeptember 6., vasárnap: Országos állat- és kirakóvásár. Albertirsa, (Pest), Érsekvad- kert (Nógrád), Kaposvár (So­mogy), Kiskunhalas (Bács), Kis­újszállás (Szolnok), Orgovány (Bács), Pécs, Szarvas (Békés), Tápiószecső (Pest). Autóvásár Albertirsa (Pest), Balassagyar­mat (Nógrád), Debrecen, Gyön­gyös (Heves), Győr, Gyula (Bé­kés), Jászberény (Szolnok), Kis­kunfélegyháza (Bács), Kiskun­halas (Bács), Lenti (Zala), Mis­kolc, Nyíregyháza (Szabolcs), Oroszlány (Komárom), Pápa (Veszprém), Pécs, Szeged, Szen­tes (Csongrád), Székesfehérvár (Fejér), Tab (Somogy), Tisza- kécske (Bács), Törökszentmik- lós (Szolnok). Országos állatvásár. Jászapáti (Szolnok). Népművészeti vásár. Tatabánya. 1981. szeptember 7., hétfő: Országos állat- és kirakóvásár. Bugyi, (Pest), Doboz (Békés), Dunaújváros (Fejér), Eger (He­ves). Győr. Marcali (Somogy), Miske (Bács), Nagyvázsony (Veszprémi, Tompa (Bács). Országos állatvásár. Csongrád. Szeptember 8., kedd: Országos állat- és kirakóvásár. Pétervására (Heves), Recsk (Heves). Zalaegerszeg. Szeptember 9., szerda: Országos állat- és kirakóvásár. Biharkeresztes (Hajdú), Csor­na (Győr), Mezőcsát (Borsod), Tiszakarád (Borsod). Országos állatvásár. Heves (Heves), Makó (Csong­rád). Szeptember 10., csütörtök: Országos állat- és kirakóvásár. Pápateszér (Veszprém), Sarkad (Békés). Országos állatvásár. Orosháza (Békés). Szeptember 11., péntek: Országos állat- és kirakóvásár. Alap (Fejér). Szeptember 12., szombat: Országos állat- és kirakóvásár. Csépa (Szolnok), Szegvár (Csongrád), Szentlőrinc (Bara­nya), Tószeg (Szolnok). Autóvásár. Szentlőrinc (Baranya). Szeptember 13., vasárnap: Országos állat- és kirakóvásár. Cibakháza (Szolnok), Dabas (Pfest), Nagykáta (Pest), Sza­badszállás (Bács), Terén.y (Nóg­rád), Zagyvarékas (Szolnok). Országos kirakóvásár. Becshely (Zala), Szeged-Kis- kundorozsma. Autóvásár. Baja (Bács), Békéscsaba (Bé­kés), Dabas (Pest), Debrecen, Lajosmizse (Bács), Marcali (So­mogy), Miskolc, Nagykőrös (Pest), Nyíregyháza (Szabolcs), Pécs, Siófok (Somogy), Szeged, Szombathely (Vas), Tata (Ko­márom), Veszprém, Zalaeger­szeg. Havasi Ferenc beszéde a politikai főiskolán (Folytatás az 1. oldalról) s kapcsolódjanak a termelői árakhoz. Aláhúzta a lakos­sági szolgáltatások fejleszté­sének szükségességét, és a szocialista nagyüzem helyé­nek, szerepének . hangsúlyo­zása mellett a kisüzemek és a kisegítő gazdasági tevé­kenység, valamint a kisipar szélesebb körű hasznosításá­nak népgazdasági fontossá­gát. Befejezésül hangsúlyozta: optimisták lehetünk, de csak a saját erőfeszítéseink ará­nyában. Az idei eredménye­inkre és tapasztalatainkra alapozva kell elkészíteni a jövő évi tervet, amelynek megvalósításával tovább kí­vánunk lépni a kiegyensú­lyozott gazdasági fejlődés út­ján. Ehhez fegyelmezett munka, határozott vezetés, korszerű szemlélet szükséges. Havasi Ferenc beszéde után Szabó József rektor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja .nyújtotta át a diplomát a Politikai Főisko­lán idén végzett 198 hallga­tónak. Politikai tudomá­nyokból 25-en kaptak egye­temi doktori címet. (MTI) Bővülő kínálat — fokozódó verseny az építőanyag-piacon Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium az Országos Anyag- és Arhiva- tallal közösen értékelte az építőanyag-ellátás helyzetét és megállapította, hogy az idén összességében kedve­zően alakult, s a még fel­lelhető gondokat már nem tényleges áruhiányok, ha­nem elsősorban áruterítési és -szállítási, továbbá vá­lasztéki problémák okoz­zák. Alapjában tehát bősé­ges a kínálat az építőanya­gok túlnyomó részéből. A kedvező változást nemcsak a termelés fejlesztése segí­tette, hanem az is hozzájá­rult. hogy a beruházások mérséklődésének kapcsán az állami építőiparból át­csoportosított építőanyagok­kal is javították a lakosság ellátását. A legjobb úton haladunk afelé, hogy kí­nálati piac jellemezze az építőanyagok eladását, vá­sárlását. Sok jel mutatja, hogy helyenként már a vá­sárlóért ' versenyeznek az egymást helyettesítő ter­mékek gyártói; s ez a vetél­kedés kiterjed a minőség javítására, a választék bőví­tésére és reális árkalkulá­cióra is. ' A legfontosabb építő­anyagok közül cementből a kínálat jóval meghaladja a keresletet, ennélfogva még a termelést is mérsékelni kel­lett. Kedvező az ellátás ége­tett darabos mészből, s mi­után a közelmúltban adták át a Beremendi Cementgyár új mészüzemét, fokozatosan bővül a kínálat a keresett mészhidrátból is. Több éves ellátási gond végére tettek pontot a Beton- és Vasbe­tonipari Művek gyárai há­rom új födémgerenda-gyár- tó gépsor üzembe helyezésé­vel. így az év első hét hó­napjában 33 százalékkal több feszített födémgerendát szál­lítottak a magánlakás-épí­tőknek, mint a múlt év azo­nos időszakában. Üj szol­gáltatással is elébe mentek a vásárlók igényeinek, ugyanis a TÜZÉP és a Vo­lán vállalatokkal kötött szerződésekkel lehetővé tet­ték. hogy a vállalat öt gyá­rának 80—100 kilométeres körzetében az építés hely­színén darus kocsik emel­jék he a családi és társas­házak födémpaneléit, vagy más nehéz betonelemeit. A Tégla- és Cserépipari Tröszt teljesítette időará­nyos termelési feladatait, de kisméretű téglából a keres­let még mindig meghaladja a gyártási lehetőségeket. Ne­héz megszüntetni ugyanis azt a megszokást, kényel­mességet, miszerint az épí­tők az esetek tekintélyes ré­szében akkor is kisméretű, tömör téglát használnak, ha azt műszakilag semmi sem indokolja, holott gazdaságo­sabb, gyorsabb lenne üreges téglával, blokkal falazni. A vásárlók igényességének nö­vekedését támasztja alá vi­szont az égetett tetőcserép iránti kereslet megcsappaná­sa, elsősorban a bátaszéki gyár termékeinek minőségi problémái miatt. A békés­csabai gyárban több szín­ben, jó minőségben készí­tett mázas cserép iránt ugyanakkor rendkívül nagy és fokozódó a vásárlók igé­nye. Ezért fogadták kedve­zően egy újabb versenytárs megjelenését, ugyanis az Eternit-, Azbesztcement­ipari Vállalat megkezdte a színes eternit tetőfedőleme­zek gyártását. A lakosság ellátását je­lentősen javíthatja a kiske­reskedelmi építőanyag-for­galmazás fejlesztése, amely elsősorban a teljes válasz­tékot adó nagy építőanyag­telepek, korszerű raktárüze­mek létrehozásán alapul. Ezek aránya a jelenlegi há­lózatban mindössze 4,3 szá­zalék, s az összes építő­anyag-telepnek pedig több mint a fele elavult, kicsi, és még a fejlesztésre is alkal­matlan. Miután a nagy és korszerű telepek teljes há­lózatának kialakítása sok éves feladat, átmeneti meg­oldásként a több csatornás értékesítés létrehozása is hasznos lehetne. Ezért az ÉVM és az Országos Anyag- és Árhivatal olyan gazdasá­gi ösztönzők kialakításának lehetőségeit vizsgálja, ame­lyekkel az iparvállalatokat is érdekeltté tehetik abban, hogy ne csak elenyésző mennyiségben és szükséges rosszként, hanem jelentős arányban, és kifizetődő te­vékenységgel közvetlenül a termelők, a gyárak adjanak el építőanyagot a lakosság­nak. Ez a megoldás egyúttal népgazdasági haszonnal jár­na, mert a nagy tömegű épí­tőanyagok sok felesleges ide-odaszállítgatástól men­tesítené az országot. Piaci hírek Békésről Hatalmas piac volt tegnap, pénteken, Békésen. Rengeteg árut kínáltak a termelők, keres­kedők, de a kereslet is nagy volt, így tartották az árakat. S, ha már az áraknál tartunk: a tavaly ősziekhez képest, a zöld­paprika kivételével, most szinte minden drágább valamivel. Bő­séges a felhozatal burgonyából, s a legtöbb helyen 6 forintot kérnek kilójáért. A leveszöldség csomója 4—6 forint. Kevés az idén a szép őszi káposzta; így jóval drágább is, mint tavaly ilyenkor: 10 forintért adják ki­lóját. A kelkáposzta 10—14 fo­rint, a karfiol 16—20, a főzőtök kilója 4—5 forint. Darabra ad­ják, 3—5 forintért a padlizsánt, és 2—4 forintért a karalábét. Fo- gyóféíben van az uborka, a sa­látának való kilója 4—6 forint, a befőzni való pedig 8—12 forint. Szép az idén a vöröshagyma­termés, kilója 8—12 forint, a fokhagyma 50 forint. Egyre ke­vesebb az igazán tölteni való paprika, ennek 10—12 forint ki­lója. A kevésbé szép, lecsónak valóból még bőséges a válasz­ték, ezt 6 forintért mérik. Meg­jelent, és a tavalyinál szebb most a paradicsompaprika, viszonylag olcsó, 14—16 forint egy kiló. Élég sok még a zöldbab, 20—22 fo­rint. Két helyen árultak zöld­borsót is, 35—40 forintért. Rengeteg a gyümölcs, főként a körte, alma és a szőlő. A minőségtől és a fajtától függően 8-tól 16-ra tartják a körtét, 8-tól 20 forintra az almát. Az idén jobb, érettebb a szőlő, en­nek 16—24 forint kilója. Tavaly rengeteg magvaváló kékszilva termett, így nagyon olcsó volt, most viszont kevés van, így 6- tól 10 forintot kérnek kilójáért. Az őszibarack 16—24, a sárga­dinnye 6,50-től 10. görögdinnye 6—7 forint. S végül a tojás 2 forint. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom