Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-04 / 207. szám
X 1981. szeptember 4., péntek o Munka vagy játék? (Fotó: Fazekas László) HNF-akciók A Hazafias Népfront Békés megyei elnökségének nemzetközi béke-, barátsági és szolidaritási munkabizottsága felhívással fordult megyénk békeszerető lakosságához, hogy a Magyar Szolidaritási Bizottság törekvéseit, népünk békeakaratát az 1981. évi őszi szolidaritási akciósorozatban — 1981. szeptember 1-től november 7-ig — még aktívabban, még nagyobb felelősségérzettel támogatja. Szolidaritásunk, cselekvő részvételünk nyilvánuljon meg lakóhelyünkön, munkahelyünkön szervezett szolidaritási esték, nagygyűlések találkozók, filmvetítések, kiállítások, valamint irodalmi estek szervezésében. Az akciósorozat politikai tartalmát pieghatározó főbb irányelvek közül kettőről szólunk. Az Országos Béketanács 1980-ban akciót indított egy 1000 lélekszámú gyermekváros felépítésére Kambodzsában. A felajánlott összeget a Magyar Szolidaritási Bizottság egy számlájára lehet befizetni. (Számlaszám: 235 96852). Az átutalási postautalvány hátlapjára írjuk fel: „Kambodzsai gyermekváros építésére”, „Békés megye”. A befizetésről kérjük tájékoztatni a HNF Békés megyei bizottságát. (Település megnevezése, üzem, szocialista brigád, kollektíva megnevezése, a befizetett ösz- szeg.) __ A másik: a neutronfegyver gyártására vonatkozó amerikai kormánydöntést elítélő, illetve tiltakozó táviratokat, határozatokat, vagy az Országos Béketanácsnak (Budapest V., Belgrád rkp. 24., PL: 6., 1360), vagy az USA budapesti nagykövetségének kell elküldeni. HOLNAP A RÁDIÓ SZOLNOKI STÚDIÓJÁBAN Helyszíni közvetítés Tótkomlós a bányásznapról Tanácsülésről jelentjük A Magyar Rádió szolnoki stúdiója is kint lesz a holnapi bányásznapon. A Rá- dióvíkend című zenés ma- mazinműsor végén — pontosan délelőtt 10 órakor — kapcsolják a Tiszaligetet. Ettől kezdve két órán át a riportereké, és természetesen a bányászoké, valamint a velük együtt ünneplőké a szó. Ezúttal „forró” egyenesben készülnek az interjúk a kitüntetettekkel, s ugyanígy hangzanak el a köszöntők és az ünnepi beszéd. A rádió munkatársai elkalauzolják a hallgatókat a fazekas kirakodóvásár forgatagába, előzetesen mikrofon elé kérik a meghívott — s a délutáni programban szereplő — együtteseket. A bányászélet sokrétű bemutatására is vállalkozik a szombati 120 perces műsor stábja. A pécsi és a miskolci rádiósok közreműködésével „jelen lesznek” majd a műsorban az urán-, szén- és ércbányászok is. A közvetítések és riportok között sok jó zenét szánnak a hallgatóknak, és a Tiszaliget feltehetően több ezres vendégseregének. A műsort Dalocsa István és Vágási Kálmán vezeti. Fogható a 222 méteres kö- zéphulámon, kisujjnyira a Petőfi skálajelzésétől. P. I. A Szövetkezeti Élet írja Megyénk mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezeteinek lapja, a Szövetkezeti Élet a most megjelent szeptemberi számában részletes tudósítást közöl a KI- SZÖV elnök, és küldöttválasztó gyűléséről, amelynek résztvevői ezen a gyűlésen vitatják meg a kongresszusi irányelveket is. A lap külön portréban mutatja be dr. Sümeghy Csabát, a KI- SZÖV július 24-én megválasztott új elnökét. Képekben számol be a Szövetkezeti Élet az orosházi szállodaavatásról, és arról az ünnepségről, amelyet Nagyszénáson rendeztek a MÉM termelési nagydíjának elnyerése alkalmából, valamint a második Békés megyei mezőgazdasági-élelmiszeripari ifjúsági és szakmunkástanuló-napokról, amelynek augusztus 19—21. között Szarvas adott otthont. , Az előbbieken kívül riportot olvashatunk Kardos- kút és Orosháza gazdasági kapcsolatáról, Hunya község meg a hunyai tsz együttműködéséről, és elemző tudósítást a kistermelőknek a megye élelmiszer-gazdaságában betöltött szerepéről. KÉP (Fotó: Martin Gábor) Az • általános iskolai oktatás helyzetét, illetve a közrend- és a közbiztonság alakulását vizsgálta meg szerdai, szeptember 2-i, délutáni' ülésén Tótkomlós nagyközség Tanácsa. A nagyközség két általános iskolájában folyó oktató-nevelő munkáról, az MSZMP Központi Bizottsága oktatáspolitikai határozatának helyi végrehajtásáról szóló beszámolóból kiderült, hogy a Jankó János Általános Iskolában a feladatok a korábbinál jóval szerteágazóbbak, de a hattantermes iskola és a korszerű sportÓvodagondok Battonyán Bár hat óvoda működik Battonyán, az óvodás korú gyermekek megfelelő elhelyezésével, ellátásával gon- dgk vannak. Valamennyi épület régi. nem korszerű, szűkös. Ezért a tanács — a lakosság és az üzemek segítségére számítva — feladatként tűzte ki a felújítást, sőt, új óvoda építését is tervezik. Lebontották a Malinovsz- kij utcai óvodát, és megkezdték a megmaradt épületrész felújítását. Itt 3 foglalkoztatótermet létesítenek, a lakosság és az üzemek segítségével. A felújítási munka 2 és fél millió forintba kerül, s ebből mintegy 1 millió forint lesz a társadalmi munka értéke. Az egyes számú óvodán tetőcserét hajtanak végre. Az új, 80—100 gyermeket befogadó óvoda területelőkészítését már tervezik, s ennek építésénél is számítanak a lakosság, valamint az intézmények segítségére. Nemcsak korszerűtlenek a meglevő épületek, hanem szűkösek is. Az idén már 310 gyermeket vettek fel, de még várhatók további igénylők. Az elmúlt évben 60 kisgyermeket utasítottak el helyhiány miatt. A megmaradt létszám így sem biztosította a csoportbontás lehetőségét, ezért egy csoportban foglalkoztak a 3—6 évesekkel. A volt napközi otthonban alakítottak ki nemrég egy óvodát, ahol 4 csoportot tudnak — megfelelő körülmények között — elhelyezni. G. K. udvar megépültével a nevelés-oktatás feltételei megfelelővé váltak. A szlovák tanítási nyelvű általános iskola sajátos feladatai mellett a községi óvodák igazgatását is ellátja, megszervezve az anyanyelvi foglalkozás óvodai feltételeit, -kereteit is. A nagyközség tanácsa a napirendet tárgyalva megállapította, hogy a községben működő társadalmi, gazdasági és állami szervek a saját és társadalmi erőforrások ésszerű felhasználásával jelentősen hozzájárultak az oktatási intézmények működési feltételeinek javításához, amelyre a VI. ötéves terv időszakában is nagy szükség lesz a növekvő követelményeket figyelembe véve. Tótkomlós közrendjének és közbiztonságának megőrzésében — miként az a tanácsülés következő napirendi pontjának megvitatásakor is kiderült — igen nagy szerepe van a négy önkéntes rendőri csoportnak, a hatóságok célszerű intézkedéseinek. Eredménnyel tevékenykednek a rendőri szervek a mezőőrökkel karöltve a társadalmi és személyi tulajdon védelmében, ugyanakkor a közlekedési fegyelem megszilárdítására további erőfeszítéseket kell még tenni. Falusi udvar Milliók mínuszban M ezőgazdaságunkról szólva, azt már mindenki tudja, hogy előkelő helyen állunk a búza és kukorica terméseredményeit illetően, hústermelésünk is megnyugtató helyet foglal el a nemzetközi mezőnyben. A sikerekkel nincs is gondunk, fejtörést inkább gyengeségeink okoznak. Nos, erről kevesebbet szólunk, holott az eredményeink gyarapításáért főként ezen a területen lenne mit tenni. Tavaly mintegy háromszáz közös gazdaság zárta veszteséggel és alaphiánnyal az évet. Na és, mondhatná bárki; amíg van Bábolnánk és Nádudvarunk, nem kell félni. A helyzet nem ilyen egyszerű. A veszteség összege ugyanis meghaladta a másfél milliárd forintot. Ez már tekintélyes summa, megkülönböztetett figyelmet érdemel. A téeszek fejlődésében mind erősebb a differenciálódás. Az utóbbi években a jó szövetkezetek még jobbak, a gyengék még gyengébbek lettek. Egyre sűrűbben vetődik fel a kérdés: mi lesz a lemaradókkal? Hogyan boldogulnak? Ezek a szövetkezetek 1,5 millió hektáron gazdálkodnak. Ha nem sikerül szorult helyzetükből kilépniük, veszélyeztethetik a mezőgazdaság VI. ötéves tervének teljesítését. A veszteséges szövetkezetek bajára sokan szeretnének gyógyírt találni. Az elsők között a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát kell említeni. Decemberben összeülő IV. kongresszusunk egyik fő témája a nehéz helyzetben levő gazdaságok problémájára tartós megoldást keresni, találni. Irányelvükben világosan fogalmaznak: „Gondjaink megoldását a mai követelményekhez igazodóan, újszerűén indokolt megközelíteni. A kedvezőtlen termőhelyi viszonyok, a kedvezőtlen erőforrások, és gyakran a lehetőségekkel arányban nem álló fejlesztések, a vezetési hibák külön-külon is gondot okoz-, nak, együttesen pedig nagymértékben hatnak és állandósulnak. Gond az is, hogy ezek a szövetkezetek nem tudnak az érdekeltségüknek megfelelő hatást kifejteni a településekre. A helyzetük átfogó vizsgálatra szorul.” Ha a veszteséghez vezető okokat kutatjuk, rendkívül tarka kép tárul elénk. Kétségtelen tény: a föld minősége, a kedvezőtlen termőhe.- lyi adottságok meghatározó tényezők. A 14 aranykorona alatti földdel bíró gazdaságok is a mostoha természeti viszonyokban látják a b^jok elsődleges okát. Mondják is: hiába szántunk mélyre, vetünk időben, a termésen ez nem látszik! Javítani kellene a szántók földjét, csakhát ez temérdek pénzbe kerül. Márpedig nálunk lapos az erszény. A sikertelenség, bármennyire takargatják is, kiszivárog. A rátermett szakemberek pedig nem tülekednek az ilyen gazdaságokba. Ez tovább súlyosbítja helyzetüket. A kormány az utóbbi években hozott néhány figyelemre méltó intézkedést. A gyenge adottságúnak minősített termelőszövetkezetek fejlesztési támogatást, vissza nem térítendő hitelt, jelentős kedvezményt kaphatnak melléküzemágak létesítésére, a szakemberhiány enyhítésére. Az intézkedés helyeselhető, okozott némi fellendülést, de „szeplői” is vannak. Sokan kifogásolják: miért csak a 14 aranykorona alatti gazdaságok részesülhetnek ebben a támogatásban? A föld minőségén kívül más okok is közrejátszhatnak abban, hogy a gazdaság nem tud nyereségesen termelni. Békésben például a belvíz és az időnként ismétlődő árvíz keseríti a gazdaságok vezetőinek életét. Ennek ellenére a Körösök Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazdaságok közül egyetlenegy sem kapja meg az említett kedvezményeket. Legfeljebb az átmenetileg támogatott mezőgazdasági üzemek közé sorolják a nagyon rászorulók töredékét. Ám ebben a kategóriában a kedvezmények nem olyan széleskörűek. A szanálási eljárások sem hozták meg minden esetben az üdvözítő megoldást, mert a gazdaságok az évek során újra és újra eladósodtak. Megépültek például a korszerű és drága állattartó telepek. Ám egy telepet nemcsak felépíteni, hanem üzemeltetni is kell. És itt kezdődtek a bajok. A nagy állatállomány és a különféle hitelek törlesztése, az amortizáció képzése elnyelte a szövetkezetek pénzét. Mit tehettek néhányan ? Beismerték, hogy beletörött a bicskájuk a vállalkozásba; eladták az állatokat, és az üresen maradt istállók sorsa felett meditálnak. A fejlesztési alapok elapadása miatt több gazdaságban az egyszerű újratermelésre sincs mód ... Csoda, ha ilyen helyen a vezetők 2—3 évnél nem bírják tovább? A legegyszerűbb az lenne, ha felszámolnák ezeket a szövetkezeteket — villan fel először az ember fejében. Aztán sürgősen elhessegeti a képtelen gondolatot. Az évek óta vergődő szövetkezet nem tévesztendő össze az eladhatatlan termékeket gyártó ipari üzemmel. Mert a gyenge szövetkezet által termelt gabonára, gyümölcsre, húsra szükség van! A rolót tehát nem lehet egy könnyed mozdulattal lehúzni. A megoldás csak az lehet, hogy ezeket a gazdaságokat életképessé kell tenni. A formát, a módszert szükséges megkeresni ehhez. Cseh János „Házi vezetőképző tábor” Szarvason A szarvasi óvónőképző intézet harminc növendéke és fiatal óvónője vesz részt abban a „házi vezetőképző táborban”, melynek első napját tegnap, szeptember 3-án kezdték. Ez alkalommal Babák Mihály tartott élmény- beszámolót a KISZ kongresszusáról, majd Bérezés László, a városi KlSZ-bi- zottság titkára beszélt az ifjúsági szervezet feladatairól, a kongresszus határozatai alapján. Ebéd után hangulatos akadályversenyt rendeztek a szarvasi ligetben, utána pedig dr. Búzás László intézeti tanár tartott előadást az aktuális külpolitikai eseményekről. A nap programját a kubai VIT-ről tartott élménybeszámoló zárta. A „házi tábor” résztvevői ma az intézet igazgatójának, Bencsik Endrének előadását hallgatják meg felsőoktatásunk fejlesztésének irányairól, majd megbeszélik az akcióprogramot. Ebéd után a múzeumba látogatnak, később pedig előadásokat hallgatnak meg az ifjúsági törvényről, valamint a közösségi nevelés, a vezetői tevékenység alapvető feladatairól. (-n)
