Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-04 / 207. szám
1981. szeptember 4., péntek Budapesti tudósítónk jelenti: n Marx térről A készülő felüljáró, mellette az új Skála Nemsokára befejeződik a Nyugati pályaudvar rekonstrukciója is (Hauer Lajos felvételei — KS) Vásár Lipcsében A már régóta hagyományosnak számító őszi lipcsei vásár az idén szeptember 6-tól szeptember 12-ig várja látogatóit. Becslések szerint a hét nap alatt a világ száz országából több mint 300 ezer ember érkezik Lipcsébe, hogy megtekintse a vásáron kiállított beruházási javakat és fogyasztási cikkeket. Ami a kiállítókat illeti, az idén 46 ország és Nyugat- Berlin jelentkezett, hogy termékeit bemutassa. Tizenhárom szocialista ország — köztük Magyarország —, valamint 22 tőkés és 11 fejlődő állam bemutatói kapnak helyet a vásárváros pavilonjaiban. A szocialista országok, akik közül a legnagyobb kiállító a Szovjetunió, elsősorban azokat a termékeket állítják reflektorfénybe, amelyeket a KGST-együttműködés keretében gyártanak. A vendéglátó Német Demokratikus Köztársaság a Szovjetunióval és más KGST-országok- kal közösen gyártott termékeit is bemutatja. Újdonságai között szerepelnek például a rendkívül sokoldalúan felhasználható nyomdaipari gépek. Magyarország második legnagyobb szocialista külkereskedelmi partnere — a Szovjetunió után — az NDK. Számos két- és több oldalú együttműködés erősíti a két ország gazdasági, tudományos-műszaki kapcsolatait. Az idén hazánk 25 vállalata mutatja be termékeit az őszi lipcsei vásáron. A legnagyobb kiállító a Mogürt. a Pannónia Csepel, a Medim- pex, a Medicor, a Techno- impex és a Hungarotex. A magyar újdonságok között lesz az Ikarus szemvizsgáló autóbusza, a Csepel Művek ipari varrógépei és mosodai berendezései. a Medicor újonnan kifejlesztett klinikai inkubátora, számos fo- avasztási é'e1 mi szeripari ter- míV ÍKSl Értelmiségi vezetők az agrártermelésben A budapesti Marx téri felüljáró építése egy „apró” hiba — ami aztán igen sokba került — miatt vált túlságosan ismertté országszerte. Szidtuk azokat, akik elrontották, de mert ..minden csoda három napig tart”, ma már arról beszélünk; hogy ez a forgalmas környék mikor készül végre el. Bartha Miklós, a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának munkatársa adja a felvilágosítást: — Az építési munkálatok a végéhez közelednek, a híd teherbíró szerkezete elkészült, az utolsó elemet is heMunkavédelmi vetélkedő a ZÖLDÉRT-nél A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége még 1978-ban elhatározta, hogy az alapszervezetek és a megyei bizottságok minden esztendőben megrendezik a munkavédelmi és egészségügyi hónapot. Később ezt kibővítették szociálpolitikai és társadalom- biztosítási alapismeretekkel. Ennek szellemében a vállalatok és a szövetkezetek szakszervezeti bizottságai beszámoltatják a gazdasági vezetőket a munkavédelemről, a balesetekről, azok okairól, az intézkedésekről, valamint a sérült dolgozók kártérítéséről. Ezenkívül nagy jelentősége van a különböző rendezvényeknek, ismeretterjesztő előadásoknak. filmvetítéseknek, vetélkedőknek. A sort ebben az évben a megyei ZÖLDÉRT Vállalat kezdte augusztus 29lyére illesztették. A több mint 200 méteres szakaszon 2x1 forgalmi sávban lehet majd közlekedni. Szeptember—októberben pedig már az utolsó simítások következnek; íev befejezik a híd szigetelését, a pályaburkolat építését és a szalagkorlát is helyére kerül. Az átadás határideje: október 31-e. Ezzel | egy időben készül majd el az 9 ide torkolló Bajcsy-Zsilinsz- § ky út és a Váci út első szakasza is. A jövő év végére pedig a régóta épülő Skála Áruházat is átadják, és ezzel a Marx téren helyreáll a végleges forgalmi rend. én, szombaton. Békéscsabán 12 csapat 36 résztvevője mérte össze tudását. Számot adtak a munkavédelmi előírásokról, a szociálpolitika. és a társadalom- biztosítás elméleti és gyakorlati tudnivalóiról. A vetélkedőn szocialista brigádtagok indultak, akiknek az itt elért eredményeit beszámítják a közművelődési vállalások teljesítésébe. A zsűri az első díjjal járó pénzjutalmat és oklevelet a békéscsabai központ Váci Mihály és dr. Baintner Károly vegyes brigádnak ítélte oda. Második lett a központi irodaház Mathias János nevét viselő kollektívája, a harmadik helyet pedig a békéscsabai húsüzem Fodor József Szocialista Brigádja szerezte meg. Az első helyezett indulhat a szeptember 14-én megtartandó megyei versenyen. (s. s.) Az elmúlt 36 év folyamán a magyar társadalom gazdasági fejlődése és strukturális átalakulása nemcsak az értelmiség számszerű növekedését eredményezte, hanem az értelmiségi szakma- struktúra nagymértékű átrendeződését is. 1945. után, a gazdasági fejlődés igényeinek megfelelően, főleg a műszaki és mezőgazdasági pályákon működők száma növekedett dinamikusan. Jól illusztrálják ezt a következő adatok: Magyarországon 1941-ben nem egészen 8 ezren rendelkeztek felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel, 1970-ben viszont már közel 34 ezren. Számuk a legerőteljesebben a 60-as években növekedett, majd ez az ütem a 70-es években mérséklődött. Mindenesetre tény, hogy ma a felsőfokon végzett agrárszakemberek száma ötszöröse a II. világháborút közvetlenül megelőző évekének. Az értelmiségen belüli arányuk mintegy 10 százalékot tesz ki. . Fejlődés és feszültségek Az elmúlt évtizedekben alapvetően átalakult az agrárágazat szervezeti rendszere, technikai, technológiai színvonala és a nemzetgazdaságon belüli súlya. Ennek következtében az agrártermelésben nem csupán a mezőgazdasági végzettségű szakemberek szerepe növekedett, hanem más szakértelmiségé is. Hiszen az egyre modernebbé váló mező- gazdasági vállalatok (a különböző típusú szövetkezetek és állami gazdaságok) már aligha nélkülözhetik a specializált gazdasági vezetőket (menedzsereket), közgazdászokat, állatorvosokat, jogászokat, stb. Nagyon is indokolt tehát, hogy az agrárágazat felsőfokú szakemberekkel való ellátottságát vizsgálva ne elégedjünk meg a mezőgazdászok számbavételével, hanem tágítsuk figyelmünket. Csakis így tudunk közelebb jutni a helyzet jobb megértéséhez. Ma az agrártermelésben dolgozó, a nem mezőgazdasági végzettségű diplomások száma 15 ezer körül van. Az imponáló számok mögött azonban néhány figyelemreméltó feszültség is meghúzódik. Olyan, megoldásra váró szociális-szociológiai kérdésekről van itt szó, amelyek nagymértékben befolyásolják az agrárágazat további fejlődését. Az iparhoz képest — az összlétszámon belül — az O. É. Aranybánya? Valamikor a vendéglátóipari üzletek gebineseit irigyelték. Nem a munkájukért, hanem a mesébe illő, állítólagos aranybányáért, amelynek a hasznát szemrebbenés nélkül zsebre vágták. Tény: aligha jutottak koldusbotra, de a túlzásoktól sem mentes megállapítások olykor feleslegesen is felborzolták a kedélyeket. Ezután jött a licit. Tavaly ősszel jelent meg a minisztertanácsi rendelet, amely a gebin korlátozásáról és a szerződéses üzletforma bevezetéséről intézkedett. Sok vita, félreértés után, mintha csitulna a zaj, a szóbeszéd. Megértették az emberek, hogy a vállalatok által gazdaságtalanul fenntartott kis üzletekre szükség van, semmiképpen sem kívánatos a bezárásuk. Egyetértenek azzal: az csak jót tesz az ellátásnak, ha a vállalkozók a cég nevében és ellenőrzésével, de a saját felelősségükre és kockázatukra gazdálkodnak. Csakhogy üzlet és üzlet között óriási a különbség. Mert az egyikben szeszes italt mérnek, a másikban sót, cukrot, lisztet, kenyeret és zöldséget kínálnak. A versenytárgyalások alkalmával tapasztaltam: egyes éttermekért, vendéglőkért, presszókért és italboltokért „késhegyig” menő küzdelem folyt. Láttam verejtékező, reszkető kezű, az idegkimerültség határán levő licitálókat. Némelyeket a megszokott üzlet utáni vágy, a szakma elvesztésétől való félelem hajtott. A lezserebbek jól szórakoztak az egészen. Amikor szorult a kapca, kiszálltak a „buliból”. Az élelmiszerboltok viszont már nem ilyen kapósak. A szenvedélyek sem csapnak az égig, amikor szóba kerül a szerződés. Példa erre, hogy az augusztus közepén megtartott versenytárgyaláson, ahol az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat 14 árudát hirdetett meg, de csak kettőre akadt jelentkező. Közülük is az egyik Békéscsabán, a Szabadság téri zöldség- és gyümölcsbolt. Nincs ebben semmi rejtélyes. Vendéglátóipari üzletben sokkal kifizetődőbb dolgozni, mint élelmiszerboltban. Miért? A kérdés jogos, hiszen az alapfizetések mindkét helyen alacsonyak, a jutalékkulcs közötti különbség sem nagy. Viszont a pálinkát, a sört és a bort mérni kell. És ha nem csurran, cseppen! Havonta csak összejön némi borravaló. De hogyan lehet tetemes haszonra szert tenni az élelmiszerboltban? A kimért, dobozos sajt, tejföl és mirelitáru aligha jöhet számításba. Még olyat nem hallottam, hogy iltaboltot, alkalmazott hiányában bezártak volna. Húsüzletet, vegyesboltot annál többet. Akárhogyan is csűrjük, csavarjuk: mindenképpen kulcskérdés az érdekeltség, a haszon. Igaz, a kocsmáros mindig többet keresett, mint a fűszeres. És ez nem csupán az italméréssel magyarázható. A vendéglők ételkínálatát is könnyebb úgy igazítani, hogy a legbusásabb hasznot hozó ételt főzzék. A fűszerüzletnek azonban kötelessége az olcsó közszükségleti cikkek tartása. Az árakat itt nem lehet naponta változtatni, mert túlnyomó részük hatósági árformába tartozik. Ebből következik: az árrés az élelmiszer-kereskedelemben a legalacsonyabb, tehát az elérhető haszon is kisebb, mint a szabad árformába sorolt iparcikkeknél. Az ellentmondások feloldása nem könnyű. Érzik ezt a vállalatok, szövetkezetek is, amikor egy-egy üzletre versenytárgyalást hirdetnek. A kudarc előreveti árnyékát. Az ok: a kocsma és az élelmiszerbolt nincs egy súlycsoportban. A szakembereknek bizonyára van használható javaslatuk. Töprengenek: mégis csak kellene valamit tenni, hogy a mérleg nyelve legalább közelítsen egymáshoz. _seres_ a grártermelésben jóval alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya. Az igazi problémát azonban az okozza, hogy az ágazat előtt álló feladatokhoz, követelményekhez mérten, még mindig túl kevés a felsőfokon kvalifikált szakember. Közelebbről vizsgálva ennek az állításnak a tényszerűségét, az alábbiakat találjuk: bár dinamikusan növekedett az elmúlt két évtizedben a mezőgazdasági diplomások száma, de a végzetteknek csupán a fele vállalt munkát az agrártermelésben. Még pontosabban: a mezőgazda- sági végzettségűek 48 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban; 23 százalékuk a közigazgatásban, 12 százalékuk az oktatásban, és 11 százalékukat az ipar foglalkoztatja. Még mindig a számoknál maradva. Amikor a létszám- növekedésről beszélünk, egy pillanatra sem szabad mégfeledkezni arról, hogy a növekedés mögött változó minőségű állomány van. A feszültséget tovább növeli az a tény is, hogy a diplomások eloszlása az ágazaton belül meglehetősen aránytalan. Ez az aránytalanság kifejeződik egyrészt a területi szóródásban (pl. az ellátottság). Békés és Szabolcs megyében 50 százalék alatt van. Általában kevés a szakember a városoktól távol eső és kedvezőtlen adottságú gazdaságokban. Olyan megyékben viszont, mint Veszprém és Pest, az ellátottság 90 százalék körüli. Másrészt nagyfokú az egyenlőtlenség az ágazat egyes szektorai között is; pl. az állami gazdaságok diplomásokkal való ellátottsága jóval magasabb, mint a termelőszövetkezeteké. Jól érzékelteti ezt a különbséget az is, hogy a termelőszövetkezetekben egy diplomásra 400 hektár körüli terület jut, az állami gazdaságokban ennek majdnem a fele, vagyis 210 hektár. Ehhez azonban még azt is hozzá kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek több mint 10 százalékában egyáltalán nincs felsőfokon kvalifikált szakember. fl tsz-elnök Az alábbiakban a mező- gazdasági termelőszövetkezetet irányító három kulcsembernek néhány statisztikailag megragadható helyzetképével kívánok foglalkozni. Ezek: az elnök (menedzser), a termelést vezető főmezőgazdász (agrármérnök), a főkönyvelő (közgazdász). Eléggé kézenfekvő, hogy ezen a szinten a szakmai tevékenység fő tartalma a vállalatszervezési, vezetési funkció, továbbá a vállalat és a külső környezet kapcsolatának szabályozása, . a rendszernek a változó körülményekkel való összehangolása, az optimális eredmények elérése. Ezekhez a kulcspozíciókhoz tehát speciális szakmai ismeretek tapadnak, melyek felsőfokú kvalifikáltságot tételeznek. Ezzel nem azt állítom, hogy a felsőfokú végzettség az
