Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-18 / 219. szám
1981. szeptember 18., péntek o Megyei NEB-ülés Biharugrán Korom Mihály látogatása Hajdú-Bihar megyében A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap kihelyezett ülést tartott Biharugrán, a halgazdaságban. Megvitatta a bizottság az elmúlt évek munkájáról készült összefoglaló, értékelő jelentést, amely a közeljövőben a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elé kerül (részletes tudósítást erről akkor adunk). Egy korábbi, „Az alaptevékenységen kívüli tevékenység helyzete a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben” című vizsgálat utóellenőrzéséről is tájékoztatást kapott a bizottság. A vizsgálatot vezető Kovács Gábor megyei NEB-tag hangsúlyozta, hogy a korábban feltárt problémák lényegében megoldódtak, a javulás jelentős, de még csak kezdetén tartanak a termelőszövetkezetek az ilyen jellegű tevékenységnek. Az ok elsősorban a tőkeszegénységre, a megye sajátos helyzetére vezethető vissza. Hangot kapott a vitában az a javaslat is, hogy az alap- tevékenységen kívüli tevékenységet összekapcsoltan kellene kezelni és vizsgálni a mellék- és kiegészítő tevékenységgel. Mindkettő célszerű fejlesztése — a helyi adottságok alapján — nagyobb gazdasági eredményt garantálhatna a szövetkezeteknek. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tanácskozása, amelyen Dobos István, a KNEB elnökhelyettese, Kovács Sándor, a Központi Bizottság munkatársa, valamint megyei párt- és állami vezetők is részt vettek, Jó- zsa Béla beszámolójával, illetve bejelentésekkel fejeződött be. A tanácskozást követően a bizottság megtekintette a halgazdaságban most folyó közel százmillió forintos rekonstrukciót, amellyel rentábilissá válik a gazdaság, javulnak a halászok munkakörülményei, és több hal kerülhet piacra. _K_ N apirenden a Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat munkája Tegnap, csütörtökön délelőtt Körösladányban tartotta kihelyezett intéző bizottsági ülését a Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat. Az első napirendi pont keretében ak intéző bizottság tagjait tájékoztatták a társulatnál folyó személyzeti és oktatási munkáról, tevékenységről. A második napirendi pont keretében tájékoztató hangzott el a társulatnál folyó munkákról. Ebből kiderült, hogy az egész éves tevékenységet tekintve. 4-5 százalékos túlteljesítés várható, annak ellenére, hogy néhány helyen, mint például a Szeghalmi Állami Gazdaságban és a békési Egyetértés Tsz- ben a kései tervszállítás miatt csak késve kezdhették meg a meliorációs munkákat. A sarkadi Lenin Tsz-ben az alagcsövezés munkálatai húzódtak el, ugyanis a dré- nezőgépek várhatóan október első napjaiban érkeznek meg importból. A vízgazdálkodási társulat jövő évi beruházásait vitatta meg azután az intéző bizottság. Közcélú beruházásokra mintegy 16 millió forintot terveznek. Békésen és Sarkadon két-két automatikus vezérlésű szivattyútelepet létesítenek, Sarkadon, Békésen folytatják a meliorációt. Dobozon pedig a csatornák rekonstrukciójára kerül sor. A köröstarcsai Petőfi Tsz-ben hozzálátnak a teljes körű talaj- és vízrendezéshez, mely munkálatokat egy év alatt szeretnék befejezni. Ugyancsak gyorsított ütemben folyik majd a me- zőberényi Aranykalász Tsz- ben is a melioráció. A társulás saját beruházására mintegy hárommillió forintot tervezett, ebből legjelentősebb a szeghalmi külső telep és Gyoma szociális létesítményeinek megvalósítása, valamint a békési telephely bővítése. Az intéző bizottság ülése bejelentésekkel ért véget. —sz— Beszélgetés fiatal diplomásokkal a Knerben A Kner Nyomdában a közelmúltban a fiatal diplomások körében felmérést végeztek. A vállalat vezetői arra kerestek választ, milyen a főiskolát és egyetemet végzett, 30 éven aluli fiatalok munkahelyi közérzete, hogyan illeszkednek be a közösségbe. A vizsgálat eredményeiről elkészült az az összesítő, amelyből nemcsak a fiatalok közérzetéről kaptak választ a nyomda vezetői, hanem arról is, milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a fiatal diplomások munkájukat az eddiginél is eredményesebben végezhessék. Számos olyan ellentmondás is napvilágot látott, amelyek megoldása túlnő a vállalat keretein. A nyitott kérdésekre választ keresve ezért a fiatal diplomások szeptember 17-én, csütörtökön a Kner Nyomdában Dobrotka Lászlót, az Ipari Minisztérium személyzeti főosztályának vezetőjét látták vendégül. Sok, társa- lalmunkat is foglalkoztató probléma került terítékre, így többek közt a műszaki értelmiség helye és szerepe, a szellemi erők kihasználtsága, a képzettségnek megfelelő alkalmazás, a foglalkoztatás. Dobrotka László ezt követően a Kner Nyomda KISZ-bizottságának tagjaival folytatott eszmecserét, időszerű ifjúságpolitikai kérlésekről. A megbeszéléseken részt vettek a vállalat vezetői is. K. J. Sertéstenyésztési tanácskozás Tótkomlóson A két tsz-szövetség, a tótkomlósi SERKÖV, és a Magyar Agrártudományi Egyesület állattenyésztési szakosztálya sertéstenyésztési tanácskozást és szakmai tapasztalatcserét szervezett szeptember 17-én, Tótkomlóson. A tapasztalatcserén részt vevő szakemberek tájékoztatást hallhattak a sertéstenyésztés helyzetéről, valamint a költséggazdálkodás alakulásáról. A szakosított sertéstelepeken a közelmúltban végzett vizsgálatok eredményeit is elemezték a megbeszélésen. A tanácskozást nem véletlenül a Tótkomlósi Sertéstenyésztési Közös Vállalat telepén tartották. A tótkomlósiak ugyanis a megyei átlagnál jobb eredményeket értek el az elmúlt években szakszerű, fegyelmezett munkájukkal. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Hajdú-Bihar megyében. Szerdán délelőtt Debrecenben meghallgatta Sikula György, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei bizottsága első titkárának tájékoztatóját a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről, majd részt vett és felszólalt a megyei tanács székházában megtartott aktívaértekezleten. Csütörtökön délelőtt Hajdúböszörményben folytatódott a látogatás. Reszegi Lajos, a városi pártbizottság első titkára ismertette a nagy hajdúváros életét. Ezután a Hajdúság egyik legjobb gazdaságát, a hajdú- böszörményi Béke Termelőszövetkezetet kereste fel Korom Mihály. A több mint 8000 hektáron gazdálkodó tsz eredményeiről Bodnár Lajos elnök számolt be. A látogatás Tégláson, a Hajdúsági Iparművekben fejeződött be. Itt Bartha István vezérigazgató ismertette az ország legnagyobb háztartási készülékeket gyártó üzemében a csaknem egy- milliárd forintos beruházással megvalósult fejlesztést és rekonstrukciót. A Központi Bizottság titkára megtekintette a szerelő nagycsarnokot, ahol a különböző háztartási készülékeket gyártják. „Nyílt szín Zsúfolt ház előtt zajlott le tegnap délután Békéscsabán a Jókai Színház évadkezdő „Nyílt szín” előadása. A műsorban — melyet Udvaros Béla rendezett — bemutatkoztak a színház új tagjai és a régiek közül is jó néhá- nyan. Az első részben felidézték az elmúlt évad kiemelkedő sikereit, majd Fel- kay Eszter és Gálfy László szellemes konferansza teremtett jó hangulatot, ök — a régiek — mutatták be ezután Petrozsényi Esztert, aki a budapesti Radnóti Színpadról és Pelsöczy Lászlót, aki a Népszínháztól szerződött Békéscsabára. A két fiatal művész „nyílt színi” szereplése nagy reményekre jogosít. Petrozsényi Eszter vidám székely népballadát adott elő, majd Edith Piaf híres dalát énekelte vastap- sos sikerrel: „Nem bánok semmit sem ..Pelsöczy elsőnek Novák—Bereményi: „A KISZ-bizottság előtt” című tréfás-ironikus szerzeményét énekelte gitárkísérettel, majd átéléssel mondta el Karinthy Frigyes „Szeretem az állatot” című pompás írását. A zsúfolt ház és a jó közönség varázslata tovább fokozta a színházi délután hangulatát, amikor sorra következtek Medgyesi Pál egy szépen elmondott Vörösmar- ty-verssel és két virágénekkel, Kővári Judit (aki később a színházi-stúdiós An- dódy Olgával énekelte Rossini Macska-duettjét), Nagy- idai István, Vajda Márta; majd az operettmuzsika kedvelői tapsolhattak a Békéscsabára szerződött primadonnának, Pusztaszeri Emíliának és Géczy Józsefnek. ff Petrozsényi Eszter Fellépett a „Nyílt színben” a színház Justh Zsigmond színészképző stúdiójának több tagja is, első bemutatkozásként. A zenekar Holpert János vezetésével megnyerőén muzsikált. A „Nyílt szín” egyértelmű szép sikere után, reméljük, hasonló folytatás következik. (sass) Pelsőczy László a „Nyílt szín”-ben Fotó: Martin Gábor Meg kell gyorsítani a háttéripar fejlesztését Alig egy évvel ezelőtt döntött a Minisztertanács a háttéripar fejlesztéséről, e határozat végrehajtásának helyzetét részletesen megvizsgálta és a további feladatokat is megjelölte a gazdasági bizottság. Megállapítása szerint a végrehajtás még csak a kezdeti lépéseknél tart, az eddig tett intézkedések hatása egyelőre csak kis mértékben jelentkezik. Ezért mindenképpen szükséges, hogy az érintettek további hatékony intézkedésekkel gyorsítsák meg a háttéripar fejlesztését. Az 58 háttéripari termék- csoportból azt a 22-féle árucsoportot vizsgálták, amelyeknek fejlesztése különösen sürgős feladat, hogy zavartalanul elláthassák az ipart, különböző öntvényekkel, szerszámokkal, készülékkel, szerelvényekkel, gépelemekkel, sokféle egyéb kellékekkel, vegyi anyaggal stb. A Minisztertanács korábbi határozatának megfelelően az országos főhatóságok, minisztériumok irányelveket adtak ki a továbbfejlesztés különböző eszköz- és intézmény- rendszeréről, az árképzésről, az anyagi ösztönzőkről, a hitelkedvezményekről stb. A Magyar Nemzeti Bank eddig négy gépipari, három vegyipari és két könnyűipari vállalat háttéripari fejlesztésének hitelkérelméről döntött, összesen egymilliárd forintot meghaladó kölcsönt nyújt a vállalatok beruházásaihoz, amelyek egyebek között különböző pneumatikus elemek és részegységek, vasöntvények, konfekcióipari kellékek, intermedierek és műanyagok gyártásának jelentős növelését szolgálják. Az Állami Fejlesztési Bank két vállalatnak nyújtott anyagi segítséget a fejlesztéshez, s további három kérelem elbírálását készíti elő. Az eddig elért szerény eredményekhez tartozik, hogy fejlesztési társulások alakultak a hidraulikus elemek, valamint a műanyag 'szerszámok és tipizált szerszámházak gyártásának korszerűsítésére, bővítésére. A vállalatok eddigi intézkedéseinek hatása szerint acél-, réz és sárgarézöntvényekből, egyes kovácsolt és sajtolt termékekből mennyiségileg most már kielégítő az ellátás, de gondoskodni kell a választék bővítéséről, a minőség javításáról és a szállítási határidők betartásáról is. A vállalatok jelentősebb fejlesztéseket terveznek precíziós és alumíniumöntvények, egyes forgácsoló szerszámok, ipari fémszerelvények, folyadékszivattyúk, épület- és bútorvasalások gyártásában. Kétségtelen, hogy a fejlesztés elsősorban a vállalatokon múlik, de éppen a gyorsabb előrehaladás miatt szükség van arra is, hogy a gazdaságirányító szervek több segítséget nyújtsanak a gyártáshoz és forgalmazáshoz egyaránt. Nyilvánvaló az is, hogy a fejlesztési igényekkel ryncsenek arányban az anyagi eszközök. Éppen ezért nagyon fontos, hogy meglevő termelési lehetőségeket kutassanak fel, és hasznosítsanak háttéripari termékek gyártására. Ennek jól járható útja az a kezdeményezés, amely szerint a Magyar Híradástechnikai Egyesülés számítóközpontjával együttműködő vállalatok olyan információs társulást alakítottak, amely számítógép segítségével naprakészen egyezteti az igényeket a meglevő vagy a rövidesen felszabaduló termelési lehetőségekkel. A gazdasági bizottság is szorgalmazza az ilyen információs rendszerek kidolgozását. Indokoltnak tartja azt iS, hogy az együttműködés fejlesztésével gondoskodjanak a szocialista importbeszerzési lehetőségek növeléséről. Célszerűnek látszik például több csatornás ellátó szervezetek kialakítása, különböző társulások, vállalati vagy szövetkezeti mérnöki, műszaki irodák alapítása, a közvetítő kereskedelmet ellátó szervezetek stb. létrehozása. Rövid _ határidőben állapították meg azt a feladatot is, amely szerint meg kell gyorsítani a fejlesztési döntések előkészítését, meghozatalát. Ezért a felügyeletet ellátó minisztériumok nyújtsanak több segítséget a vállalatoknak pályázati anyagaik és hitelkérelmeik kidolgozásához. A háttéripar fejlesztésében továbbra is számítanak az OKISZ, a SZŐ VOSZ, a TOT és és a KIOSZ aktív közreműködésére, hiszen egyebek között a mezőgazdasági nagyüzemek háttéripari tevékenységének értéke meghaladja az évi 2,4 milliárd forintot, az AFÉSZ- eké az 500 milliót, a kisiparosoké pedig a 3,6 milliárd forintot. A munkamegosztás szélesítése pedig újabb lehetőségeket kínált a háttéripari termékválaszték és az ellátás bővítésére egyaránt. II zenei világhét programjáról Szeptember 25. és október 5. között Budapesten tartja közgyűlését, tudományos kongresszusát az UNESCO keretében működő Nemzetközi Zenei Tanács (CÍM). Ehhez kapcsolódva ugyancsak a fővárosban zajlanak majd a zenei világhét központi eseményei — jelentették be a programsorozat szervezői csütörtökön a Vörösmarty téri kulturális palotában tartott sajtótájékoztatón. Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes elmondta: a magyar muzsika és kultúra rangját is jelzi, hogy a 68 ország nemzeti bizottságát és 18 nemzetközi zenei társaságot tömörítő szervezet ezúttal hazánk meghívását fogadta el, s választotta kétévenként sorra kerülő ülésszakának színhelyéül Budapestet. Ebben szerepet játszott az is, hogy itthon és világszerte egyaránt Bartók Béla születésének 100. évfordulójára emlékeznek az idén. Miként a program házigazdája, a Magyar Zeneművészek Szövetsége vezetői elmondták, az 1949-ben alakult CÍM mintegy félszáz tagszervezete képviselteti magát a közgyűlésen, így Európából, Ázsiából, Afrikából, az amerikai kontinensről, csaknem 200 külföldi résztvevőt várnak, A közgyűlés — a szérvezet végrehajtó bizottságának, majd európai regionális csoportjának ülése után — szeptember 28*án kezdi meg munkáját. Immár hagyományosan a CÍM ülésszakához kapcsolódva megrendezik a zenei világhetet is, ennek ünnepi nyitóhangversenye október 1-én lesz a zeneakadémián. A műsorban felcsendül Bartók Cantata profanája, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának, valamint énnekkarának előadásában, Lehel György vezényletével. Emellett előadják Szöllősy András III. concertóját, amely a CÍM 1970-ben, Párizsban ’tartott fórumán első díjat nyert. A koncerten közreműködik Pe- rényi Miklós gordonkaművész is, aki néhány éve ugyancsak első díjat kapott a fiatal előadóművészek részére rendezett CIM-találko- zón. A világhét további hangversenyei is számos értékes élményt kínálnak az érdeklődőknek.
