Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-02 / 205. szám

a 1981. szeptember 2.. szerda DELUAßYARORSZAß Ételkülönlegességek. Fur­csa ételeket ajánl Igriczi Zsigmond humoros írásában, íme néhány közülük: őr- szempüré: drótkerítésen át- törzsőrmester, a krumpli­tolvaj nyomában. Leszerelé­si halétel: öreg harcsa — metélt centivel. Laktanyai ébresztőstészta: felvert hon­véd. Utóétel: reggeli torna, klottgatyásan. Kimaradási szendvics: két lövészkatona közt egy Mariska. Őröl a malom ... Ebben a riportban egy 74 éves Csong- rád megyei molnár életútját ismerhetjük meg. Az idős Sarkadi Sándor két éve lé­pett ki a pártból. A „miért” kérdésre így felelt: — Eljártam maszek mun­kára, a kőművesekhez. Kel­lett a pénz. mindig mentem. Többször elmaradtam a gyű­lésekről. Azt mondták, fe­gyelmit adnak és kizárnak, Én ezt a szégyent nem vál­laltam ... nekem is van ön­érzetem ... Városrekonstrukció Szege­den. Évtizedeken keresztül szinte mellékes feladatként kezelték' Szegeden az épüle­tek felújítását; a vállalatok, kivitelezők nagy többsége az új házak építésére rendezke­dett be. A VI. ötéves terv­időszakban 1,2 milliárd fo­rintot irányoztak elő lakás- felújításra. Sajnos a rekonst­rukcióhoz hiányoznak a sajá­tosan gépesített, a k'is terü­leten gyorsan és szívesen dolgozó kivitelezők. Fesztivál után címmel Ni- kolényi István a szabadtéri játékokkal kapcsolatos gon- — dókról ír: „Kultúrára a pénz — mindenütt kevés. Az elmúlt esztendőkben jobbára csak a követelmények1, az igények emelkedtek, megnőtt a konkurrencia is. S ha a fo­gadó képtelen színvonalas kivitelezésre, könnyen hátát láthatja csak a vendégnek.” Gyümölcsfák. A rákóczi- falvai Rákóczi Tsz az ország egyik legnagyobb gyümölcs­fa-iskolájával rendelkező gazdaság. Az idén megköze­lítőleg 900 ezer gyümölcsfa­csemetét szállít a nagyüze­meknek és a háztáji ter­melőknek. Gyakorlatilag va­lamennyi hazánkban honos alma- és körtefajtából kor­látlanul ki .tudja elégíteni az igényeket. egyik nagy regényírónkról: „Gárdonyi mindent a végle­tekig felfokozott, túlhaj­szolt, megnagyított; gyanak­vó. érzékeny és amellett női kérdésekben oly szűzi lelké­ben minden erőteljes* benyo­más, váratlan esemény ret­tenetessé nőtt meg. Ez a ne­hézkes természete lehetett házassága tragédiájának oka is.” ísMaM* SZOLNOK MEGYEI Közös konyha olcsóbb áron. A Vörös Hajnal Tsz támogatásával új létesít­ménnyel korszerűen felsze­relt 600 adagos iskolakony­hával gyarapodott Jánoshi- da. A termelőszövetkezet vál­lalta, hogy berendezi, majd üzemelteti a konyhát, azzal a feltétellel, hogy az hatszáz adagosra épüljön, így a tsz dolgozóinak étkeztetését is biztosítani tudja. Rajtuk az utca szeme cím­mel ezt írja a magányos fia­talasszonyok helyzetéről D. Szabó Miklós: „Ma sem könnyű falun, községekben a fiatal özvegyasszonyok, elvált nők sorsa. Jobban megakad rajtuk a falu szeme: kivel mennek, mit csinálnak. Írat­lan törvények, a hagyomá­nyok köre „védi” őket. Vi­szont az is érezhető, hogy életük már korántsem azo­nos anyáink, nagyanyáink sorsával.” A szalagon már tél van. A Május 1. Ruhagyár túrkevei. több mint 10 éve kiváló te- leohely címmel elismert gyá­rában már tél van a gyártó- szalagokon. Azon igyekeznek, hogy minél hamarabb üzle­tekbe kerüljön a gyapjúszö­vetből készülő új termék, a női téli kositüm. Most több­féle fazonból télikabátot is gyártanak a belkereskede­lemnek, a későbbiekben pe­dig átmeneti kabátokkal lát­ják el az üzleteket. Kevesebb az elhullás, jobb a súlygyarapodás. A Török­szentmiklósi Állami Gazda­ságban a tej hasznosítású fajtaátalakító keresztezés ré­vén a tehénlétszám lényeges növelése nélkül 1976 óta 12 ezer hektoliterrel növelték az évi tejértékesítést, ami 1981 végén várhatóan meghalad­ja az 55 ezer hektolitert. A szenttamási kerület tehené­szeti telepén 80, kifutóval el­látott ketrec kialakításával megteremtették az egyedi borjútartás feltételeit. T1KO rur.m*M BYur-aa CSONGRÁQ * HEGYEI m Mír** UmééM HÍRLAP „Várjunk türelemmel, mondták a lakáshivatalban”. Debrecenben az idén eddig 45 lakást nyilvánított élet- veszélyesnek a városi tanács vb hivatalának műszaki osz­tálya. Az életveszélyes laká­sokban élők helyzetéről írja Dombrovszy Ádám: „Nézze meg egyszer valaki, milyen körülmények között várják az új lakást! Hatan — négy már tizenéves gyerekkel — egy aládúcolt szobában.” Jó szóval. A jegyzetben a szakmunkásképzés feladatai­ról olvashatjuk: „A legfon­tosabb, hogy az ifjú leány, a legény ke tényleg jól érez­ze magát az üzemben. Ne azért lesse a tanítási napot: mikor szabadulhat ki az üzem légköréből, mert ott kegyetlenül rosszul érzi ma­gát, hanem azért üljön az iskolapadba, mert tudja, hogy az üzemben hallotta­kat, látottakat, tanultakat egészséges módon egészíti ki. erősíti meg az iskola.” Nagy vállalat — nagy gondban. Nem tudta teljesí­teni féléves tervét a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat. Az ok: az idén az esztendő első felében csanem 200-zal kevesebben dolgoztak, az ipari kapaci­tást nem használták ki meg­felelően. A lemaradás — a halmozott termelési érték­ben — 54 millió forint. Válás vagy gyilkosság cím­mel így ír Bényei József Kitüntetett szentesi szak­csoport. A Szentes és Vidé­ke ÁFÉSZ keretében már évek óta sikeresen működik a Báldi Bálint-emlékplaket- tei kitüntetett sertés- és kis­állattenyésztő szakcsoport. Az idén több mint 18 ezer sertést adnak át a szövetke­zet vágóhídjának. A szak­csoport tagjai 90 tonna nyu- lat is értékesítettek, vala­mint baromfineveléssel is foglalkoznak. Paprika — exportra. A na­pokban kezdték meg az ét­kezési paprika két fajtájá­nak — a fehérözönnek és a góliátnak — a szedését a kiszombori Üj Élet Tsz-ben. 90 hektáron. Ezekből a faj­tákból szeptember 30-ig het­ven vagonnal szállítanak az NDK-ba. —■ Legyen hangulata a vevő­nek a vásárláshoz ... Tóth József a Csongrád megyei vendéglátóipari egységek hiá­nyosságaira mutat rá írásá­ban. A vásárhelyi Hódtava étteremről például ezt írja: „Lépcsőn kell lemenni az előtérbe, mivel a ház szinte belesüppedt a környezetbe. Nemigen veteti észre magát az idegennel a derékig érő gazban, s a belső részen a homok- és a törmelékhalma­zoktól „díszítve”. A virágvá­lyúkban csikkek virítanak. Virág egy szál sem.” (És le­gyen hangulata a vendég­nek ...) Lipták Judit Nőtt a vendéglátóipar forgalma Új éttermek - magasabb színvonal - jobb ellátás A megyei tanács végre­hajtó bizottsága másfél év­vel ezelőtt foglalkozott a vendéglátás, a megyei ven­déglátóipari Vállalat tevé­kenységével, s akkor továb­bi feladatokat határozott meg. Ennek végrehajtását, tapasztalatait értékelte a közelmúltban. A vendéglátás összes for­galma tavaly 3,7 százalék­kal nőtt, különösen az étel­forgalom és az előfizetéses étkeztetés aránya volt ma­gasabb. Ez a folyamat tük­röződik az idei első félév­ben is. A vendéglátás össz­forgalma az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest 6,3 százalékkal nőtt. Az étel­forgalom aránya itt is ma­gasabb, 7,5 százalékos. A gyermek- és diákétkeztetés javítására az állami és szö­vetkezeti vendéglátóipar az 1980—81-es tanévre napi 13 320 személy ebédeltetését vállalta. A felajánlott sza­bad kapacitásból mindössze 3 ezer 900-at vettek igény­be. Ennek fő oka, hogy az iskolák többsége nem ren­delkezik az étkeztetés feltér teleivel és a szabad kapaci­tás, illetve az igény területi­leg sem esik mindig egybe. A vendéglátóipar - a továb­biakban is igyekszik biztosí­tani elsősorban a gyermek- és diákétkeztetést. Jó példa erre Szarvas, ahol a kem­ping étteremben naponta 1100 diák étkezik. Az említett vb-határozat meghozatalának időpontjá­ban a folyamatban levő be­ruházások közül egy évvel ezelőtt elkészült a szarvasi kemping és étterem, novem­berben a szeghalmi Puszta csárda, decemberben pedig a gyulai Rózsakért vendég­lő. Az idén a nemrég át­adott orosházi Alföld szál­loda és vendéglátó kombi­nát (képünkön), valamint az év végére elkészülő békés­csabai önkiszolgáló étterem javítja az ellátást. A gyulai önkiszolgáló étterem való­színűleg csak a jövő év má­sodik felében készül el. Az új beruházások mellett je­lentős korszerűsítésekre is sor került, melyek nyomán elsősorban a higiéniás hely­zet javult. A múlt év végén a Bé­kés megyei Vendéglátóipari Vállalat is megkezdte üzle­teinek szerződéses formában történő üzemeltetését. Ez év első felében 80 szabadkasszás üzletét hirdette meg szerző­déses üzemeltetésre. Jelen­leg 8 étterem, vendéglő, 9 eszpresszó, 13 büfé, bisztró, falatozó és 12 italbolt, boro­zó, összesen 42 üzlet műkö­dik az új forma keretében. Ezek többségének színvona­la, higiéniai helyzete, for­galma javult. Az állami és szövetkezeti vendéglátás igyekezett fel­készülni az idegenforgalmi szezonra. Békéscsabán a Kö­rös, Gyulán a Park szállo­dában - jelentős korszerűsíté­sekre került sor. A vendég­látás áruellátása — a sör kivételével — kifejezetten jó. A megye kereskedelmi szálláshelyein tavaly egész évben 80 ezer vendég for­dult meg, ez év első felében 38 ezer 500. örvendetes, hogy a vendégek mind több időt töltenek a megyében, így a szálláshelyeket nem­csak átutazóként veszik igénybe. Ami a VI. ötéves tervet illeti, 1985-re az áruforgalom 28, ezen belül az ételforga­lom 30 százalékos növelése a cél. Mintegy 130 millió fo­rintot fordítanak feljesztés- re, amellyel minden bizony­nyal tovább javul a vendég­látás színvonala megyénk­ben. S. F. Mindennapos tennivalóink közt sokszor lordul clö. hogy cgy-két perc megtakarításáért fö­löslegesen kockáztatjuk testi épségünket, sőt életünket. A képen szereplő csinos hölgy átke­lése sem volt sikeres, a kép uai oiualan levő autó elütötte. Ebben az esetben csak lábtö­rés történt, de rosszabbul is végződhetett volna Fotó: Martin Gábor Kerékpárok és mopedek Több alkatrész, autóápolási cikk Ma már egyre népszerűbb a kerékpár, a kismotor, és különösen a fiatalok kedve­lik a nagyobb teljesítményű motorkerékpárokat. A kíná- lat az év második felében bővül — mondják a keres­kedelmi szakemberek. A ha­zai kerékpárok iránt megnőtt a kereslet, s hosszú idő után az idén mennyiségben és vá­lasztékban is kielégítik az igényeket. Van elegendő szovjet gyártmányú női és férfi-, valamint gyermekbi­cikli. A magyar kempingke­rékpárok annyira keresettek, hogy szovjet és lengyel gé­pekkel pótolják a hiányt. Kismotorok közül jó az el­látás Rigából, Verhovinából, és az eddiginél többet hoz­nak forgalomba a csehszlo­vák Mustangból és Babettá- ból. A lengyel Komár mo­pedekre megkötötték a szer­ződést, a kínálat a szállítá­soktól függ. Az új típusú kis­motorokat az elnyúlt év vé­gén kezdték behozni az or­szágba. Sajnos, ezekből ke­vés van, az igényeknek mind­össze a 40 százalékát teljesí­ti az NDK-partner. Ez évben kerül először piacra a Schwalbe robogó módosított KR 51 2 jelű változata, amelynek más a motorja, a fékberendezése és a világí­tása. Az elkövetkezendő hó­napokban lesz először az üz­letekben a Simson új válto­zata. amelyre csak bukósi­sakkal szabad ráülni. Ősszel és télen kell megvenni az MZ motorkerékpárokat, hi­szen a megrendelt mennyi­ség mintegy 60 százaléka az év második felében érkezik az NDK-ból. A választékot kétfajta csehszlovák motor- kerékpár gazdagítja. Ezeket a típusokat egyébként nem gyártják többé, a korszerűbb gépek — a minőségi vizsgá­latok eredményétől függően — még ez év utolsó hónap­jaiban forgalomba kerülnek. Az NDK-gyártmányú Nau­mann varrógépekből nem bővül a kínálat. Erre az évre lengyel gépekre sem sikerült szerződést kötni. Ezért a hi­ányt szovjet Union és Po­dolsk varrógépekkel igyekez­nek pótolni. A hazai kerék­párok alkatrészutánpótlása is megoldott. Lekerült a hiány­cikkek listájáról az első — és hátsó kerék, a nyereg és a csengő. Bővül az áruskála szovjet kerékpáralkatrészek­ből. Kapható lesz az úgyne­vezett félversenykerékpár- köpeny és -tömlő. Ugyan­csak van elegendő világítás­garnitúra, első és hátsó lám­pa,' dinamó. Nincs fennaka­dás a hazai és az NDK- gyártmányú gyújtógyertyák­ból. Sőt, még a csehszlovák Paal típusból is lehet kapni. A gépkocsik számának gyors emelkedése megnövel­te a forgalombiztonsági, fel- szerelési és ápolási cikkek iránti keresletet. Ismét az üzletekbe kerül a csehszlo­vák importból származó biz­tonsági öv, amely hárompon­tos rögzítésű. Korszerű ma­gyar és külföldi védő- és szigetelőanyagok, samponok, motortisztítók bővítik azed- digi választékot, őszre és léi­re lesz elegendő fagyálló fo­lyadék, hidegindító, páragát­ló és jégoldó. S. S. Helyreállítják a görög kereskedöházat Tokajban megkezdték a haj­dani görög kereskedőház hely­reállítását. A városka főterén ál­ló, tizennyolcadik században épült emeletes ház valamikor a görög származású Szazsarát bor- kereskedő család tulajdonában volt. A helyreállítást megelőző építészeti feltárások során meg­állapították, hogy az évtizedes meszelések alatt értékes freskók konzerválódtak. A Borsod megyei Tanács az épületet megvásárolta, és ab­ban a hegyaljai borvidék törté­netét, borászatát, szőlészetét be­mutató kiállítást rendeznek be. Helyet kap a kiállításon a hegy­aljához tartozó egykori mezővá­rosok kézmű- és kisipara, vala­mint népművészete is. A korhű helyreállítási munkához, vala­mint az egykori falfestmények helyreállításához a megyei ta­nács mintegy hárommillió fo­rinttal járul hozzá. Szomszédolás

Next

/
Oldalképek
Tartalom