Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-02 / 205. szám

NÉPÚJSÁG Tizenhét nappal korábban! Főpróba a cukorgyárakban 1981. szeptember 2., szerda Az őszi forgalom előtt A hónapok óta tartó elő­készületek és átfogó kar­bantartás után tegnap dél­után 2-kor üzemi próba alá vették a Sarkadi Cukorgyár répafeldolgozó és cukorgyár­tó berendezéseit. A meg­szokotthoz képest jó néhány nappal előbbre hozott kez­dés egyébként nem jelent fölösleges sietséget, a min­tavételek alapján végzett legutóbbi termésbecslések ugyanis azt igazolják, hogy a búzához hasonlóan, a cu­korrépa is korábban érik. A gyár, az előbbieket fi­gyelembe véve alakította ki a termelőkkel egyeztetve a répaszedés- és átvétel üte­mezését, amely szerint már ma megkezdik a répa szedé­sét a Békéscsabai Állami Gazdaságban, gépszemlével egybekötve. Ezt követően holnap indítják a kombáj­nokat a csorvási Leninben, a dombegyházi Petőfi Tsz- ben, illetve a Hidasháti Ál­lami Gazdaságban. A kör­zetben szeptember 4-én kezdik meg a termés átvéte­lét, elsősorban a vasutak közelében kialakított tároló­helyeken és fogadótereken. A gyár a tervek szerint szeptember 6-án fogadja az első szállítmányt, s ha min­den egybevág, kedden, szep­A bélmegyeri Új Barázda Tsz az elmúlt “években ki­használta azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek gaz­dálkodásuk eredményességét javította. A szövetkezet ve­zetői az előrelépés újabb út­jai után kutattak, amikor hírt hallottak a baksai Ezüst­kalász Tsz kiscsoportos gaz­dálkodási formájáról, ami az országban egyedülálló, s ha úgytetszik, ez a bélmegye- rieknek kapóra jött. A bélmegyeri Űj Barázda Tsz választott vezetősége, a szocialista brigádok vezetői­vel a közelmúltban tanul­mányúton, tapasztalatcserén vett részt a baksai Ezüstka­lász Termelőszövetkezetben. — Olyan érdekeltségi és munkaszervezeti rendszer ki­alakításához láttunk, mely a tagok munkájában közvetle­nül is serkenti, ösztönzi őket a nagyobb nyereség elérésé­re — hallhatták Fenyvesi Károlyt, a baksai . Ezüstka­lász Tsz elnökét ezen a ta­pasztalatcserén. — Hogy mi ennek a lényege? Olyan kis csoportokat ala­kítottak ki Baksán, amelyek­nek jellemző vonása: válasz, tás útján jönnek létre, tevé­kenységükben kötelező érvé­nyű a megszabott technoló­gia, melynek megtartása mel­lett, önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott, vállalkozá­sukba adott eszközökkel és anyagokkal. Ezzel együtt a kollektív munkájuk eredmé­nyeként létrehozott többlet- nyereségből differenciáltan részesednek. így növekszik azon dolgozóknak a száma, akik felelősséggel vesznek részt a termelésben. A 3 ezer 700 hektáros, 350 millió forin%iyi termelési ér­téket produkáló, négyszeres kiváló baksai tsz első évben saját szakállára, külön en­gedély alapján, kísérletkép­pen vezette be az új ^elszá­molási rendszert. — Miért volt erre szük­ség? — faggatom Fenyvesi Károlyt. tember 8-án reggel hat óra­kor megkezdődik Sarkadon az 1981-es répatermés fel­dolgozása. Nem kis dologról van szó, miután a megfele­lően alakított ösztönzők nyomán a tavalyi 7 és fél ezer hektárral szemben az idén több mint kilencezer hektáron vetettek cukorré­pát a sarkadi gyár körzeté­ben a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Eb­ből, illetve a várható jó termésből következik, hogy az elmúlt évinél, legalább 4-5 ezer vagonnal több ré­pát vesz át ebben az évben a gyár a termelőktől, ked­vezően alakuló cukortarta­lommal. A mintegy 17 nappal ha­marabb kezdődő kampány­ban, október 10-ig a termés­nek 40 százalékát, november közepéig pedig a teljes ter­mést szeretnék már felvásá­rolni, illetve menet közben átvenni, a mezőhegyesi, kör­zetből felajánlott másfél ezer vagon répát. A Mezőhegyesi Mezőgaz­dasági Kombinát Cukorgyá­ra egyébként nemcsak Sar­kadra irányít át feldolgozan­dó alapanyagot, hanem pél­dául a szerencsi gyárba is. Nem azért kell ehhez a megoldáshoz folyamodnia, — Elöljáróban annyit: mostani szövetkezetünk hat kis község, hat téeszének egyesüléséből alakult. Ko­rábban csaknem minden pénzünket beruházásra, fej­lesztésre fordítottuk, az el­múlt tervidőszakban is a termelési beruházásokat ser­kentettük. Az új kiscsoportos rendszerrel egyik célunk, hogy dolgozóink bérét növel­jük, jobban, mint amire a szabályozók lehetőséget ad­nak. Nem titkolt szándékunk az sem, hogy így a vezetés helyzete könnyebb legyen, ugyanis tagjaink is gondol­kodnak, munkájukban gaz­dálkodnak, a kiscsoportok önkormányzati alapon való­sítják meg az érdekeltségi rendszert — magyarázza, majd azt fejtegeti az elnök, hogy korábban, az évek so­rán a gazdálkodási szemlé­let kiveszett a tagokból, az eredmény mind kevésbé érdekelte őket, csak a norma lebegett előttük. vAz eddigi jövedelemszabá­lyozási rendszerek jellemző­je volt Baksán, hogy a gaz­dálkodás eredményességében is közvetlenül érdekeltek kö­rét legfeljebb a premizálási vonások szélesítésével a ve­zetőkre lehetett differenciál­tabban kiterjeszteni. Ugyan­akkor az eredményességet döntő mértékben befolyásoló, közvetlen termelői munka­erő, legfeljebb a munkamű­veletek számában, illetve az előállított termékek mennyi­ségében volt érdekelt, füg­getlenül munkája eredmé­nyességétől. Ez nem egy eset­ben a munkaműveletek hal­mozását is maga után von­ta. íme a példák: — Korábban, aki három­szor tárcsázott, az három­szor kapta meg érte a bérét, lehet, hogy ezzel éppen kárt okozott. Vagy más: a fuvaro­zás szervezetlensége a gép­parkunk növelését sürgette. Egyszóval: az új elszámolási rendszer bértömegjellegű, a végtermék hatékonyabb elő­állítását serkenti. Ezt ösz­mintha a gyáriak nem ké­szültek volna fel a termés fogadására, hanem azéirt, mert körzetükben várhatóan tízezer vagonnal lesz több a termés, mint egy évvel korábban. Ezen a tájegységen a ter­melők — különösen az oros­házi mezőgazdasági üzemek — együttesen 2 ezer hektár­ral növelték a cukorrépa termőterületét, s örvendetes ráadásként néhány üzemben — köztük a kunágotai Ber­csényi Tsz-ben is — jó ter­mésre számítanak. így, bár a gyár bővítette az átvevő területek befogadó képessé­get, a teljes terméssel még­sem tud egymaga ebben a kampányban megbirkózni. A Mezőhegyesi Mezőgaz­dasági Kombinát cukorgyá­rában a kétnapos üzempró­bát egyébként már tegnap megkezdték, ugyancsak elin­dultak a répaszedők néhány gazdaságban — Orosházán a Béke és Űj Élet Tsz-ben, valamint az állami gazda­ságban, illetve a pusztaföld­vári Lenin és a battonyai Petőfi Tsz-ben, meg magá­ban a mezőhegyesi kombi­nátban is — a keddi na­pon. tönzi a vezetőségnek az a döntése, hogy az éves bérke­retet átadta gazdálkodásra a kiscsoportoknak, amiből az­után a tagok munkájuk alapján részesülnek. Ugyan­csak a kis kollektívákat il­let a tervezett többletnyere­ség 30 százaléka is, amit év végén ugyancsak a végzett munka arányában osztanak szét egymás között. S mit hozott az első esz­tendő? Sok érdekességet. A téesz elnöke dokumentumok­ból sorolta: az újonnan be­vezetett elszámolási rend­szer új helyzetet teremtett. Az elmúlt évi 14 millió fo­rintos nyereségtervét a kö­zös gazdaság majdnem 6,5 millió forinttal túlteljesítet­te, amihez a kiscsoportok mintegy 4,5 millió forintos többletnyereséggel járultak. A tagok éves jövedelme pe­dig 3600-tól 18 ezer forinttal lett nagyobb. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk, tudni kell azt is: a baksai közös gazdaság termelése állatte­nyésztésből, növénytermesz­tésből, a háztáji főágazatból, melléktevékenységből és a Pannónia-társaság munkájá­ból származik. Ez utóbbi, amolyan tudományos ügy­nökség. Az elmúlt év elején a vesz­teséges ágazatokat — például a szarvasmarha-, építő-, szak.' ipari — megszüntették, s a megmaradt ágazatokban ma­guk szervezik munkájukat. S amit korábban tizennégyen nem tudtak elvégezni, azt az új szervezéssel tízen ellátják. Más: korábban a takarmá­nyozáshoz egy-egy állattartó­telepen két pótkocsis traktor is kevés volt. Most, hogy annak üzemelési költsége a csoport gazdálkodását érinti, egy traktor sincs teljesen ki­használva. A múltban a szö­vetkezet szállítási gondok­kal küszködött, tavaly már 2,5 millió forintos bérfuva­rozásra nyílt lehetőségük. A baksai szövetkezetben felismerték a szellemi erők­ben rejlő lehetőségeket is, s ennek még jobb kiaknázá­sára “létrehozták a Pannónia Mezőgazdasági Társaságot. NEB-vizsgálat Tejátvevök visszaélései A Népi Ellenőrzési Bizottság­hoz érkezett bejelentés nehezen olvasható. A betűk egybefoly­nak, a gondolatok szertelenül váltakoznak, a helyesírási hibák olykor más értelmet adnak a szavaknak. Látszik, hogy a levél írója ritkán fog tollat a kezé­be, és ez még nagyobb súlyt ad mondanivalójának. A panasz a tejátvevők munká­ját kifogásolja, azt hogy nem egészen korrekt és nem is rend­szeres a tej zsírtartalmának meg­állapítása a Gyopárhalmi Tej­üzem gádorosi tejbegyüjtő csar­nokában. Hasonló bejelentéseket tettek a battonyai tejtermelők is a Május 1. Tsz tejbegyüjtője el­len. A NEB mindkét esetben vizsgálatot rendelt el, és ennek eredménye a bejelentőket iga­zolta. A népi ellenőrök részvé­telével történő zsírtartalom mé­rés rendre magasabb értékeket mutatott, mint az ellenőrzés előt­ti időszakban. A battonyai Május 1. Tsz tej­átvételét a Békés megyei Takar­mányozási és Állattenyésztési Felügyelőség is ellenőrizte, szin­tén bejelentés alapján. Szúró­próbaszerűen 84 kistermelő által beszállított tejből vettek mintát, és vizsgálták meg laboratórium­ban. A zsírtartalom átlagosan — termelőnként és összességében is — ü,6—0,7 százalékkal volt ma­gasabb, mint az ellenőrzést meg­előző hónapokban. Egy tized százalékkal magasabb zsírtarta­lom literenként kilenc fillérrel növeli az átvételi árat, jelentős tehát a tejtermelőket ért kár. A vizsgálat alapján a Május 1. Tsz fegyelmi és kártérítési eljá­rást indított az átvevő telep ve­zetője ellen. Ugyancsak fegyel­mit rendelt el a Gyopárhalmi Tejüzem a gádorosi tejbegyüjtő- ben tapasztalt hiányosságok mi­att. A népi ellenőrök ugyanakkor azt is megállapították, hogy a tejtermelők közül sem minden­ki tartja meg a szabályokat. Né­hol előfordul, hogy idegen anya­got tartalmaz a tej, ennek meg­felelően fajsúlya és zsírtartalma is elfogadhatatlanul alacsony.. Olykor az is előfordul, hogy a tőgygyulladásos tehén tejét is beszállítják. Mindezek alapján érdemes lenne a tsz-eknek job­ban odafigyelni a tejbegyüjtők munkájára, és a tejbegyűjtőket is gyakrabban ellenőrizni. Sz. I. A gazdálkodásra visszatér­ve a baksai Ezüstkalász Tsz elnökének határozott véle­ménye: az egyéni anyagi ér­dekeltségi rendszer náluk be­vált, minden tag munkája után megkapja a társadalmi haszon ráeső részét. — Hogyan értékelik Bél- megyeren a baksai példát? — kérdeztem Perecz Sán­dort, a bélmegyeri Üj Ba­rázda Tsz elnökét. — Látogatásunk során sok, főleg a kiscsoporttal, de leg­inkább saját munkaterüle­tükkel kapcsolatos kérdést tettek fel tagjaink, s min­denre kielégítő választ is kaptak. Meglátogattunk több kiscsoportot, életközeiben lát­hattuk az ottani gazdálkodá­si rendszert. Megállapítá­sunk egyértelmű: a gazdál­kodásnak ez a formája új, kezdeti stádiumban van, végletek tapasztalhatók ben­ne. Ahol értik és felfogják, ott mindenki egyformán dol­gozik, mert ellenkező eset­ben a kollektíva megválik a lógósoktól. Üj tagokat is csak kéthónapos próbaidő után vesznek fel. Ä baksai példa jó alapot szolgáltat elképze­léseinkhez, a tapasztalatcse­re-látogatás után érzékeljük, hogy nálunk hol kell ösztön­zőbb módszereket megvaló­sítani. Az ottani rendszert egyértelműen nem tudjuk átvenni, ugyanis mások az adottságaink, más a terme­lési szerkezetünk. A kiscso­portos gazdálkodást 1982. ja­nuár 1-től vezetjük be. Et­től várjuk a veszteségmentes gazdálkodást, a termelés fel­lendítését. A munkahelye­ken már folynak erről a ta­nácskozások — válaszol Pe­recz Sándor. A szocialista gazdálkodás­nak újabb válfaja bontogat­ja szárnyát. A szándék, a tö­rekvés, nemes gondolatokat tartalmaz, az viszont, hogy hogyan válik valóra, a kis kollektíváktól függ. j|z el­képzelések eredménnyel ke­csegtetnek, de ugyanakkor senkinek sem szabad azt hin­ni, hogy a bélmegyeri közös gazdaság eredményei ettől eevik napról a másikra meg­változnak. Szekeres András D Italában az év má­sodik fele a nehe­zebb a közlekedés és a szállítás dolgozóinak. Még csúcsforgalom van a személyszállításban. ugyan­akkor egyre több a szállítás­ra váró áru, s tetemes meny- nyiségű, zömében gyorsan romló mezőgazdasági termé­ket kell mielőbb rendelteté­si helyére juttatni. Fokozza az év hátralevő feladatait, hogy az idén is számolni kell az év végi exportszállítási dömpinggel. Az év első felén túl a köz­lekedés és a szállítás helyze­tét röviden úgy lehet érté­kelni, hogy szállítási okból a népgazdaság egyik ágában sem csökkent a termelés, a közlekedési alágazatok — a fuvaroztatókkal együttmű­ködve — maradéktalanul tel­jesítették szállítási feladatai­kat. Általában tehát szállí­tási hátralék nem terheli őket. Ez jellemző az export- szállításokra is, bár ezen a téren — főként Záhonyban — a meglevő nehézségek gá­tolják a zavartalan munkát. Az 'év első hónapjaiban je­lentős előszállításokra ke­rült sor, amelyek valame­lyest könnyítik az őszi for­galom lebonyolítását. Ebből a szempontból különösen eredményesnek kell megítél­ni a vasút kezdeményezését: rakodási versenyt indított az előszállítások fokozására. En­nek eredményeként az első negyedévben — a tavalyi azonos időszakhoz képest — mintegy 1,2 millió tonnával több árut adtak fel vasúti fuvarozásra. Most, az őszi forgalom előtt az a cél, hogy az éves szál­lítási feladatainkat maradék­talanul teljesítsük. A vasúti szállításban számolni kell az­zal, hogy az igények kielé­gítése — helyenként és időn­ként — a vasút erejének maximális latbavetését te­szi szükségessé. Ezt is figye­lembe véve, időben kell le­bonyolítani az exporttal — ezen belül főként a tőkés ex­porttal — a gyorsan romló árukkal — élelmiszerekkel — a tavalyihoz képest vár­hatóan nagyobb cukorrépa­forgalommal, a tüzelőanya­gokkal — szénnel, tűzifával — kapcsolatos szállításokat. Ugyanakkor a népgazdaság egyéb területein is zavarta­lannak kell lenni szállítá­soknak. Az elmúlt években az év utolsó hónapjaira — a Kül­kereskedelmi Minisztérium­mal együttműködve külön szállítási terv készült, amely tíznapos bontásban tartal­mazta az elszállításra váró áruk mennyiségét és a vi­szonylatokat. Ez a módszer az idén is segítheti az igé­nyek rendszerezését, a kül­kereskedelmi szállításokban az év utolsó napjaiban gya­korta tapasztalható torlódá­sok elkerülését. A Volántól elsősorban azt várjuk, hogy a zöldség-gyü­mölcs forgalom, a lakossági igények kielégítése, a vasút­állomási forgalom zavarta­lan lebonyolításában' nyújt­son segítséget. A vasútállo­mási forgalomban — a fel- és elfuvarozásokhoz — álta­lában napi 1500—1800 teher­gépkocsira van szükség. Igen fontos, hogy a Volán ennyi tehergépkocsi munkáját — szoros együttműködésben a vasúttal — pontosan meg­szervezze. A MAHART sokat tehet főként a Duna menti terüle­tek szállítási igényeinek a ki­A gyógyszer és növényvédő­szer központi fejlesztési program részeként egy évente tízezer ton­na kapacitású foszgénüzem épül Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyi Kombinátban. Az új gyárrészleg terméke több növényvédő szer fontos alapanyaga. A munkák megfelelő ütemben haladnak, és a tervek szerint a jövő év má­sodik felében megkezdik a pró­baüzemet. A Szovjetunióban ké­szült technológiai berendezése­ket már a helyszínre szállítot­ták, és megkezdődött a legfon­tosabb berendezések szerelése is. A Borsodi Vegyi Kombinátban elégítése terén, de a tiszai vízi út hasznosítására is van lehetőség. Az áruszállítások zavarta­lan lebonyolítása érdekében továbbra is számítunk a me­gyei szervek, a megyei szál­lítási bizottságok aktív köz­reműködésére. Sokrétű fel­adataik közül rendkívül fon­tos, hogy a fáradságos mun­kával megtermelt nagy érté­kű mezőgazdasági terménye­ket mindenütt időben elszál­lítsák. Ezért — szoros együtt­működésben az érdekelt me­zőgazdasági szervekkel — kézben kell tartaniuk a zöld- ség-gyümölcsforgalommal. az egyéb mezőgazdasági termé­nyekkel kapcsolatos közúti szállításokat, ha szükséges a tehergépkocsik megfelelő cso­portosításával kell biztosíta­ni a gyors szállítást. Ugyan­ilyen fontos a vasúti fuvaro­zások fokozott figyelemmel kísérése is. Különösen nagy a jelentősége a hét végi, va­sárnapi, munkaszüneti napi be- és kirakások növelésének. A Központi Szállítási Tanács Titkársága — a MÁV-val együtt — az ősszel rakodási versenyt indít a hét végi mun­ka ösztönzése érdekében. Azt várjuk a megyei szállítási bi­zottságoktól, hogy segítsenek ezen a téren, adott esetben az érdekeltekkel együtt vizs­gálják meg a hétvégi rako­dási helyzet javításának le­hetőségeit. Az idei őszi forgalom je­lentőségét az ötnapos mun­kahét bevezetésének megkez­dése hangsúlyozza. Már most nagymértékű egyenetlenség tapasztalható a vasúti szál­lításokban. Átlagos munka­napon a vasúti hálózaton a kocsimegrakások száma 10 500, szombaton már csak 8500, míg a vasárnapokon 5500—6000 körül mozog. Ha figyelembe vesszük, hogy hétfőn mindig tetemes kira- katlan maradvány — 3— 4000 kocsi — van a hálóza­ton, különösebb szakértelem nélkül is érzékelhető, meny­nyire nehéz ellensúlyozni a szállító kapacitás egyenetlen kihasználásából adódó nehéz­ségeket. Mint mindig, ezúttal is fontos, hogy a fuvaroztatók és a fuvarozó vállalatok, va­lamint a megyei szállítási bi­zottságok együttműködjenek. Mint területük gazdája, a megyei szállítási bizottság­nak rendkívül alaposan kell ismerniük a szállítási hely­zetet, mert csak így tudnak gyorsan intézkedni. Az őszi hónapokban rend­szeres ügyeletet tart a Tár­caközi Operatív Bizottság és a Mezőgazdasági Szállítási Operatív Bizottság. Előbbi a vasúti szállításokat kíséri fi­gyelemmel, utóbbi pedig a közúti zöldség-gyümölcsfor- galom zavartalanságára ügyel. A megyei szállítási bi­zottságoknak pedig fontos feladata, hogy jelezzék, ha fennakadás lépne fel a szál­lításokban. O z áruszállítási hely­zet jelenleg általá­ban kiegyensúlyo­zott. Arra kell törekedni, hogy ez legyen a helyzet az egész őszi időszakban is. En­nek érdekében minden ren­delkezésre álló erőforrást mozgósítani kell, számolva azzal is, hogy ősszel az idő­járási körülmények is zavar­hatják, nehezíthetik a mun­kát. Takács Béla, a Központi Szállítási Tanács titkára készülő íoszgénből évente mint­egy kilencezer tonnát a sajóbá- bonyi Észak-magyarországi Ve­gyi Művekben fognak felhasznál­ni. Részben a hazai mezőgazda­ság számára, részben exportra nagy értékű növényvédő szert készítenek belőle. A fennmara­dó évi ezertonnányi alapanyag­ból pedig a Borsodi Vegyi Kom­binátban egy szintén most épü­lő üzemben közbeeső terméket állítanak elő. amely az ismert poliuretán alapanyag, de a gyógyszergyártásban is felhasz­nálható. (kőváry) A baksai példa nyomán Új gazdálkodási forma Bélmegyeren Foszgénüzem épül

Next

/
Oldalképek
Tartalom