Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-27 / 200. szám

1981. augusztus 27., csütörtök o Megújult újítókedv a Szirénben szánt összeget is. A legki­sebb összeg, amit egy-egy jö ötletért, javaslatért kifizet­nek, 50(£ forint, a száz pon­ton felüli újításokért már 20 ezer forint jár. Persze, le­het ennél többet is kapni, ha a kalkuláció szerint ennél magasabb összeg jön ki. Az újítások új rendszerű elbírálásának máris érezhe­tő a hatása: alaposan meg­nőtt a dolgozók alkotókedve. Értelemszerűen, elsősorban a tmk-sok jönnek a jobbnál jobb ötletekkel, melyek jó­részt nem maradnak meg öt­letszinten, hanem konkrét gépekké válnak. Csákó Béla, Babák Mihály és Sznyida András például közösen ké­szítettek el egy félautomata zsebvasaló gépet. Ezzel az eddigi kézi munkát váltot­ták fel, és legalább 50 szá­zalék teljesítménynövekedést értek el. ötletes az újítás is, mellyel a különféle erősítő varratok elkészítését oldot­ták meg. Eddig a varrónő­nek egyik kézzel oda kellett nyúlnia az irányváltó gomb­hoz, és ezt a mozdulatot meg lehet takarítani egy szelle­mes, pneumatikus szerkezet­tel. Munkadarabonként talán csak egy tized másodpercet lehet nyerni ezzel, de sok kicsi sokra megy. Ehhez ha­sonló apróság az is, hogy át­alakították a kétpedálos var­rógépeket, egypedálossá. Ez­zel is gyorsabbá vált a mun­ka. A tmk-műhelyben már csaknem készen vannak az újabb, nagy jelentőségű újí­tások. Babák Mihály egy ele- jepánt-préselő gépet szer­kesztett. Ez egyetlen műve­lettel teszi simává az ingek eleje részét, és ha kell, ke­ményítő béléssel is ellátja. Csákó Béla a párnatöltő be­rendezést kísérletezte ki. Az ötlet egyszerű, úgy működik az egész, mint egy nagy por­szívó, ahol a porzsákot egy üres párnahuzat helyettesíti. A levegő itt gyorsan beszip­pantja a szivacstörmeléket, és keményre, feszesre tölti az egyébként svéd exportra kerülő terméket. Ezt a mun­kát eddig lassú és nehéz ké­zi munkával végezték. — Ezek az újítások csak kiragadott példák, ezenkívül még számos kisebb-nagyobb ötlettel foglalkozunk rend­szeresen — jegyzi meg a fő­mérnök. — A különféle gé­pi, munkavédelmi újításokon felül a varrónők is sok jó javaslatot adnak be, melyek a technológiát egyszerűsítik, a munkát teszik könnyebbé, gyorsabbá. Ügy ítéljük meg, hogy jól bevált a pontrend­szerű elbírálás, a széles nyilvánosság demokratikus­sá teszi a döntést, és jobban ösztönzi az újítókat. Bízunk benne, hogy egyre több és jobb a termelést segítő, mun­kavédelmet szolgáló ötletet kapunk a jövőben, és ha kell, ennek érdekében még tovább fejlesztjük újítási rendszerünket. L. L. A szarvasi Szirén Ruhá­zati Szövetkezetben is úgy alakult éveken keresztül az újítási kedv, mint másutt.: lassan, de fokozatosan csök­kent. Alacsonyak voltak a jutalmak, és persze a be­adott ötletek sem voltak va­lami világrengetőek. A szövetkezet vezetői jól látták, hogy nem elég csak beszélni az újításokról, ah­hoz, hogy számuk növeked­jen, az értékelési módszert is meg kell újítani, fgy szüle­tett meg az újítások alkotó- elemeinek mérlegelési rend­szere — ez egyébként maga is újítás —, melynek alap­ján pontszámmal lehet mi­nősíteni minden javaslatot. Ez a ponttáblázat nyilvános, kifüggesztették a hirdetőtáb­lára. Mindenki megtudhatja tehát, hogy az ő javaslata, újítása, ötlete, hány pontot ér, és azt is, hogy az a pont­szám mit jelent majd fo­rintban. Verhás Mihály, a szövet­kezet főmérnöke elmondta, hogy az új rendszer beveze­tésével egy időben megnö­velték az újítási díjakra Ügyes ötlet a varrógépekre szerelhető pneumatikus irány váltó Babák Mihály az elejepánt-preselő gépen dolgozik Csákó Béla párnatöltő gépe már csaknem elkészült Fotó: Lónyai László Miért nincsen suszter a kaptafánál? Emlékszem, kislány ko- : romban nagyon szerettem ; cipészhez járni, öreg bácsi | volt a suszter, szívesen vet- j te, hogy elüldögélek nála, én j pedig örültem, hogy nézhe- S tem, hogyan dolgozik a sok- j féle szerszámmal. Különösen j az tetszett, amikor a meg- I olvadt viaszt felkente a ci- J pőkre, vagy amikor a bőrt | faragta ki éles késével. Soha nem gondoltam arra, hogy a cipőjavítás „lenézett" (?) szakma. Pedig az utóbbi idők tapasztalata sajnos, ezt sugallja. Hogyan jutottam el eddig a megállapításig? A dolog úgy kezdődött, hogy többször is kifogásolnivalót hagyott maga után a Körös­vidéki Cipész Szövetkezet javítórészlege. Ez bosszan­tott, és így felkerestem a szövetkezet elnökét. — Én sem vagyok elége­dett a szolgáltatás színvona­lával — mondja Köpe Lász­ló, az elnök. A legtöbb gond, a munkaerőhiány. Évek óta nem jelentkeznek cipészta­nulónak. A javítási munka pedig nagy szakértelmet, hozzáértést igényel. A régi mesterek kiöregedtek, nyug­díjba mentek, de, aki még itt van, az is a hatvanadik év felé jár már. Pótlásukról igen nehéz gondoskodni. Vonzóvá tenni ezt a szak­mát? Hogyan? Az anyagi ér­dekeltség behatárolt. Most egy új ötlettel próbálkozunk: a nyolcadik osztályt végzet­teket szeretnénk „ideédes­getni”. Vállalva, hogy idős mestereink tanítják ki őket. így már egész fiatalon, vi­szonylag jól kereshetnek. Kétségkívül óriási szerepe van az anyagi ösztönzésnek, de úgy érzem, ebben az esetben ez jelenti a kisebb problémát. A nagyobb gond, a szemlélet megváltoztatása. Mitől népszerű a fodrász, az autószerelő, és mitől nem az a cipész? Meggyőződé­sem, hogy nemcsak az anya­giak, nem a kereseti lehe­tőségek differenciálnak. Egy jó cipész fizetése ötezer fo­rint körül mozog. Példa er­re, Máté Mihály, aki 43 évet dolgozott a szakmában, míg nemrég nyugdíjba ment. — Lehet itt is jól keres­ni, de csak munkával. Jó munkával. Jól és sokat dol­gozni pedig csak az tud, aki ért a szakmához. Aki csak ránéz a cipőre, és már tud­ja is, hogy mit kell vele csinálni. Ehhez pedig né­hány év gyakorlat kell, anélkül nem megy. Ha nincs hozzáértés, kicsi a teljesít­mény, és kevés a pénz. Fontos ezek szerint a jó képzés, de vajon jó-e a kép­zés? * * * — Kell az elmélet is, — mondja az öreg cipész —, de a gyakorlat a döntő. Mi annak idején este jártunk iskolába, munka után. Ma meg három nap iskola, két nap gyakorlat. Fordítva ké­ne. De főként szigorúbban kellene venni a munkát. Mert, ha ott is van az a gyerek, nem csinálja, ha­nem csinálgatja azt a cipőt. Hiányzik belőlük a szakma szeretete. No, persze, nem mindből. Akadnak a fiatalok között is jó szakemberek, a baj az, hogy őket — épp emiatt — „kiemelik”. Fix bérért dolgoznak, lazább munkát végeznek, természetes, hogy nem kívánkoznak vissza a kaptafához. Mások viszont sokszor azért válnak meg a kaptafától, mert bosszantja őket, hogy egyesek „sétál­va” megkeresik azt a pénzt, amiért ők keményen meg­dolgoznak. Ezek a dolgok megint csak az anyagi ösz­tönzés szférájába tartoznak, és bizonyítják, van még mit finomítani ezen a rendsze­ren. Könnyebb lenne a hely­zet, ha válogathatnának a szakemberek között, erre azonban még sokáig nem lesz módjuk. De vajon, mi az oka annak, hogy nem je­lentkeznek erre a szakmá­ra? Nem vitás, vannak hát­rányos oldalai is ennek a munkának, de melyiknek nincsen? — Kellemetlen a por, a ragasztószag, és hát azt is szokni kell, hogy az ember használt cipőkön dolgozik — folytatja Máté Mihály. — De, ha szereti a szakmáját, el­viseli ezeket a kényelmetlen­ségeket. Dolgoztam szalag mellett is, a papucskészítő­üzemben, nemigen szeret­tem. Az nem volt szakmun­ka. Azt egy betanított mun­kás is meg tudja csinálni. Inkább átmentem a javítás­ra. Az legalább szakmunka. Igaz, ott is akad bosszan- kodnivaló, még pedig.az új alapanyagok miatt. Rettene­tesen nehéz például a műa­nyag sarkot javítani. Nem is tudjuk tökéletesen. Ha szegeljük, szétreped, ha ra­gasztjuk, egy-két hét alatt leesik. Mindezt összevetve mégis szeretem ezt csinál­ni. Biztos, nincs egyedül ez­zel az érzéssel Máté Mihály, és azért, hogy többen gon­dolkodjanak így, sokat tehet az iskola és a család, mert a szemléleten elsősorban ők tudnak változtatni. Jó len­ne elérni azt, ha nem is divatos, de legalább ne hiányszakma legyen a cipő­javító. Szatmári Ilona Fotó: Fazekas László Színes kísérő programok az őszi szakvásárokon A szeptemberben sorra ke­rülő őszi BNV't két másik | nemzetközi szakkiállítás is [ kíséri, az egyik a „Csináld magad” barkácsbemutató, a * másik az Interplayexpo já- ! tékvúsár. A három szakkiál­lításon 40 ország és Hong- 1 kong cégei mutatják be fo- J gyasztási cikkújdonságaikat. A Hungexpo és a BNV ren- I dezői ezúttal minden eddigi- j nél több kísérő programot is I szerveztek a három szakvá- I sárral egyidejűleg. Az őszi | BNV-f általában majdnem I egymillióan látogatják, vagy- I is ebben az időben minden I tizedik magyar állampolgár I felkeresi a kőbányai vásár- I várost. Ezért célszerű a sza- I bad kiállítási területeket I olyan bemutatók vagy elő- I adássorozatok szervezésére is I felhasználni, amelyek az I egész társadalmat vagy na- I gyobb rétegeket érdekelnek, I mozgósítanak. Az idei vásár új vonása, hogy a budapesti művelődési köz­pont egy minta művelődé­si házat rendez be, ahol kü­lönféle szakköri foglalkozá­soknak, például bélyegkör­nek, virágkötészetnek, vala­mint diaprogramoknak, ze­nei rendezvényeknek ad ott­hont. Az Országos Egészség- nevelési Intézet a vásáron színpadot állít fel, ahol a kö­zönség találkozhat a telefon- doktorral, megfelelő érdek­lődés esetén helyi kocogóver­senyt tartanak, egészségügyi tanácsadással szolgálnak, s a gyermekek egészséges élet­módra, táplálkozásra való nevelését játékos előadások, színes műsorok segítik. A járműipari kiállítók szabad területén az Országos Köz- lekedésbiztonságL Tanács KRESZ-parkot létesít. Jó néhány hazai szolgál­tató vállalat és szövetkezet szervez bemutatót a vásáron. A TSZKER Egyesülés bemu­tatja a gépkocsi gumiabron­csok újrafutózási technoló­giáját, és rendeléseket is fel­vesznek. Információs kiállí­tást szervez az Elektromos Művek és a Fővárosi Csa­tornázási Művek. A posta rádiózavar-elhárító szolgálata bemutatja azokat a legkor­szerűbb műszereket, ame­lyek elősegítik a jó vételt, elsősorban sztereóműsorok­nál. A Magyar Távirati Iroda önálló pavilonjában a jövő évtizedek televíziós újságjá­val ismerkedhetnek meg a látogatók. A Magyar Tele­vízió pedig báb-, díszlet- és jelmezkiállításokat szervez és közönségtalálkozókat tart majd. Új vonása lesz az őszi szakvásároknak, hogy a Cent­rum Áruházak Vállalat a rendszeres divatbemutatókat árusítással is egybeköti, és a BNV területére is kiköltözik a Skála Áruház. A Triál, va­lamint a Fővárosi Dohány­bolt Vállalat barkács- és já­tékárusítást szervez. A Com- pack pedig egy grúz teázó- helyiséget épít fel a vásár- központban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom