Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-24 / 197. szám
1981. augusztus 24., hétfő o Vágják a takarmány borsót a Mezöhegyesi Mezőgazdasági Kombinát földjén Fotó: Veress Erzsi lön a szarvasi gőzölős vasaló Régi és új típusú háztartási gépek Megnövekedett az igény a tartós fogyasztási cikkek iránt. Különösen a háziasz- szonyok munkáját könnyítő, modern háztartási gépek keresettek. Az ellátás az év második felében kiegyensúlyozott lesz — mondják a kereskedelmi szakemberek. Hűtőszekrényekből bőséges les7- a választék. A Leheleken kívül háromfajta szovjet készülék érkezik, és Csehszlovákiából is várnak szállítmányokat. A hagyományos keverőtárcsás mosógépekből egy hazai és három külföldi típust ajánlanak. Automata mosógépekből az utóbbi időben többet adnak el, hiszen az áruvásárlási kölcsön révén nőtt a kereslet. Nem lesz fennakadás az Energomat 65 szuperautomatából, amely a Minimat 65 továbbfejlesztett változata. Az energiatakarékos programok lehetővé teszik, hogy kevesebb villamos energia, víz és mosószer felhasználósával csökkenjen a mosási idő. A Hajdú-centrifugák választékát a csehszlovák gyártmányú Perla készülék gazdagítja. felsőoktatás szervezete miatt — szakmánként jelentősen eltér. Vannak olyan diplomások (például az egészség- ügyiek. illetve az' állam- és jogtudományiak), ahol a felsőfokú végzettség egyetemi végzettséget jelent, mert az adott képesítést csak egyetemeken lehetséges megszerezni. Más a helyzet azonban a többi szakmai csoportnál, mivel azoknál mindhárom szinten lehet végzettséget szerezni. Például a pedagógiai végzettségűeknek csak kétötöde járt egyetemre, közei fele főiskolán, 12 százaléka egyéb felsőfokú tanintézetben végzett. 'Mindenesetre az adatok' egyben arra is figyelmeztetnek, hogy „mennyiségi” értelemben is csak nagyon viszonylagosan használható, szinonim értelemben a „felsőfokú végzettségű” és az „értelmiségi” megjelölés. Hiszen nem hagyható figyelmen kívül, hogy a főiskolák és egyetemek a nappali, esti és levelező tagozaton nagyon is eltérő színvonalú képzést nyújtanak, korántsem azonos módon otthonai a felsőfokú szakképzésnek', az értelmiségi szerepkörökre való felkészítésnek. Elgondolkodtatok kutatási eredményeink, amelyek az értelmiség továbbtanulására és továbbtanulási szándékaira vonatkoznak. Itt arra a paradoxonra utalok, hogy mind vidéken, mind pedig Budapesten azok az értelmiségiek tanulnak, illetve szándékoznak továbbtanulni, akik jelenleg is magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Vidéken nincs felsőfokú végzettsége a közgazdászok-me- nedzserek 40, a népművelők 22,6, a műszakiak 32,6, a pedagógusok 15 százalékának. Ugyanakkor jelenleg is ezekSokáig gond volt a forróvíz-tároló beszerzése. Ma már az űrtartalomtól függően négy típus közül lehet válogatni. A II. félévben ismét gyártják a H 80 K típust, és lesz elegendő 120, 125, 200 literes bojler. Elvétve lehet majd kapni 50 literes lengyel készüléket is. Ugyancsak megoldódott a porszívóellátás. A magyar Jum- bón kívül három—háromféle szovjet és csehszlovák, ötfajta NDK-beli gép közül lehet választani. De megérkeznek a lengyel és a román porszívók is. Több lesz a hő* fokszabályzós vasaló, mint az első félévben. A Vídia Kereskedelmi Vállalat telepein 10 ezer ilyen áru vár elszállításra. A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezetben megkezdték a gőzölős vasaló sorozatgyártását. Folyamatos ellátásra azonban csak 1982- ben számíthatunk. A francia és román importból beérkező árukkal javul a kávéőrlők választéka. A hazai szállító fejlesztette gyártmányait, ezért nem tudott elegenből a szakmai csoportokból tanulnak legkisebb arányban tovább. Nem tanul tovább a közgazdászok, menedzserek 54, a népművelők 29. a műszakiak 40, és a pedagógusok 52,7 százaléka. Ezek az arányok érvényesek a továbbtanulási szándékra is. A szakmai képzettség mellett nem elhanyagolható tényező az érttel miség társadalomtudományi kultúrája sem. Az értelmiség kulturális fogyasztásáról szólva nem tekinthetünk el a könyvhöz való viszonyától. A különböző nemzetközi vizsgálatok összehasonlító adatai azt bizonyítják, hogy értelmiségünk olvasási aktivitása — elsősorban szépirodalmi — kedvező képet mutat. Tény, hogy nálunk a könyvhöz — tradicionálisan — pozitív viszony alakult ki. Erre utalnak olyan tényezők, mint a családi könyvtárak nagysága, a magas könyvvásárlás, az olvasás gyakorisága. Megerősítik ezt vizsgálati tapasztalataink is. Ún. „nagy családi könyvtárral” — 500 kötetet meghaladó könyvállomány — rendelkezik a budapesti értelmiség 35 százaléka, a vidéki értelmiségnek pedig 20 százaléka. A foglalkozási rétegek között viszonylag elég arányosan oszlanak meg a különböző nagyságú házi könyvtárak, csak a műszakiaknál és a közgazdász-jogász csoportbelieknél csökken a nagyobb könyvtárral rendelkezők aránya. Az olvasási aktivitásra vonatkozó adatok szintén kedvező képet mutatnak Budapesten és vidéken egyaránt. A vidéki értelmiség körében a vizsgálatot megelőző három hónapban a megkérdezettek 65 százaléka olvasott legalább egy szépirodalmi dő gépet küldeni. Ha a nagykereskedelmi vállalat pótigényét teljesíti, akkor mintegy 10 ezerrel nő az árualap. Háztartási mixerekből a gyártó a teljes szükséglet szállítását vállalta, így minden igényt ki tudnak elégíteni. A közkedvelt NDK robotgépből viszont ebben az évben nem lesz. Ennek pótlására lengyel gyártmányú gépet és húsdarálót vásárolnak. Tovább szélesedik a hajszárítók kínálata, legalább három típussal. Normál és luxus kivitelű elektromos tűzhelyekből ugyancsak széles választékra számíthatunk. Az NDK-ból egyszerre két csirke sütésére alkalmas grillsütőt szereznek be, amely előreláthatólag a karácsonyi ünnepek előtt kerül a boltokba. Sajnos, a keresett hőtárolós kályhából — a javulás ellenére — nem lesz elegendő. Hőkandallók, hősugárzók viszont szinte korlátlanul kaphatók lesznek a fűtési elő- és főszezonban. S. S. könyvet, a budapestieknek viszont 80 százaléka állította, hogy olvasott a szóban forgó időszakban. A különböző foglalkozási 'rétegeket összehasonlítva megállapítható, hogy legtöbbet olvasnak vidéken- és Budapesten egyaránt a pedagógusok. Az értelmiségi szakmák szerkezeti változásainak jelentősége mindenekelőtt az, hogy nálunk is tért hódítottak a régebben elhanyagolt szakterületek; mint a műszaki, mezőgazdasági, közgazda- sági stb., és hogy megnövekedett az említett szakmák értelmiségi állománya. Ez valószínűleg maga után vonja azt is, hogy a kultúrának ezek a hosszú ideig háttérbe szorított elemei nagyobb jelentőségre tesznek szert, és fokozatosan beépülnek a szélesebb tömegek kultúrájába. Ez azért is figyelemreméltó, mivel Kelet-Európábán, így hazánkban is a kultúra csaknem szinonim volt a szel-1 lemi műveltséggel, még szó-1 rosabban a filozófiai, irodai-1 mi, zenei stb. ismeretekkel. | És ebben szerepet játszott a | hazai értelmiség szerkezeti összetétele, a humán értelmiség túlsúlya, valamint az, hogy ismereteire, értékrendjére erősen hatottak a nagy idealista (elsősorban német) történet-filozófiák. Mindenesetre ez a kultúra túlságo- B san egyoldalú volt, ami egy-1 ben akadályozta más érté- g kék beépülését a nemzeti j kultúrába. Ügy vélem, hogy az értei- y miségi pályák szerkezeti mó- g dosulása, valamint az értei-1 miség szociális összetételé- § nek megváltozása — más té- $ nyezőkkel együtt — maga p után vonja a kulturális értékek átrendeződését, korszerűsödését, demokratizálódá- sat *s- Módra László Hogy telt a nyár, gyerekek? A címben szereplő kérdést hamarosan több pedagógus teszi fel tanítványainak. A válasz pedig, ahány gyerek, annyiféle, de egy biztos, sokuknál a munka is szerepelt a nyári programok között. Igaz, az idén jóval kevesebb diák jelentkezett munkára, mint az elmúlt esztendőkben, főként középiskolások közül. Számukra valószínűleg vonzóbb az építőtábor. De van olyan is, aki éppen az építőtáborokra unt rá, mint például Márfi Ildikó, akivel az Orosházi Üveggyár munkaügyi osztályáfi találkoztam. 1 — Miért jöttél el dolgozni, és miért éppen ide? — Szeretek emberek közt lenni, unalmas otthon egyedül. A barátnőm már több éve itt dolgozik nyaranta, gondoltam én is megpróbálom. Először egy kicsit idegenkedtem, hogy irodába kerülök, de már megszoktam, és örülök, Hogy itt vagyok. Mindenki nagyon kedves hozzám. — Ezek szerint nem a pénz miatt vállaltál munkát? — Az se jön rosszul, ősztől a szegedi tanárképző főiskolán tanulok tovább. Szükségem lesz a saját keresetemre is. * A barátnő, Földi Ibolya a készáru'csomagolóban dolgozik. Neki nem sikerült a felvételije a külkereskedelmi főiskolára, de jövőre újra megpróbálja. — Mit csinálsz addig? — Most nyáron itt dolgozom az üveggyárban, aztán valami más munkát keresek. — Miért, nem szereted ezt csinálni? — De igen. Azért térek vissza minden nyáron. Mégsem lenne jó egész évben itt dolgozni, inkább irodába szeretnék majd menni. — Miért? — Nem is tudom... — mondja Ibolya mosolyogva, én viszont sejtem, hogy ilyenkor még csak kellemes az óriási, hús csarnokban tenni-venni, de télen már sokkal kevésbé. Van olyan is, aki most először dolgozik. Kis Rozália az idén fejezte be az általános iskolát, és Csabán az egészségügyi szakközépiskolában fog továbbtanulni. Neki már határozott elképzelései vannak, hogy mire költi első keresetét. — Egy speedotáskát és egy diplomatatáskát szeretnék venni, meg ruhákat. Leczki Andreának, aki ugyancsak 14 éves, még nincsenek konkrét elképzelései a fizetését illetően. — Szerettek itt dolgozni? — Igen. Olyan jól eltelik a nap. Reggelre egy kicsit álmosak vagyunk, de mire beérünk, már teljes az éberség. Délután pedig még a strandolásra is marad idő. 2 A legfontosabb tehát, hogy elteljen a nap? Mindenesetre a szülőt megnyugtatja, a gyereknek pedig hasznára válik a munka. Természetesen csak akkor, ha a fiatal szervezetet nem terhelik túl, és ha egészségre nem káros a környezet. Ezért írja elő a rendelet, hogy a diákok foglalkoztatásához a KÖJÁL engedélye szükséges, amit, sajnos, előfordul, hogy a munkáltatók elmulasztanak megkérni. Különösen a tsz- ekre jellemző, hogy nem gondolnak ilyesmire, sőt, arra sem, hogy 14 éven aluliakat egyáltalán nem, és az ennél idősebbeket is csak korlátozott óraszámban foglalkoztathatják. Persze, ha jobban belegondolunk, egy 12-13 éves gyereknek sem árt meg, ha elmegy két-három hétre málnát vagy barackot szedni. Aki viszont már túl van a „kritikus” koron, bátran elmehet az Orosházi Baromfifeldolgozóhoz is, biztos akad számára munka. Varga Tibor például tyúkokat tölt, 10 forintos órabérért. — Kell a pénz, mert ősztől Szegeden, a zeneművészeti szakközépiskolában tanulok tovább. — No, és nem „szagos" egy kicsit ez a munka? Krámli Erika fintorogva válaszolja: — Meg lehet szokni. De a legjobb a kaja, nagyon jól főznek itt. A barátnő, Tüskés Julianna úgy megszerette ezt a helyet, hogy követve édesanyja példáját, itt is marad. — Az első keresetemből egy Edda-pólót veszek — mondja. 3 A gyerekeknek tehát megéri dolgozni, de vajon megéri-e a munkáltatónak is? — A helyzet az — mondja Hegedűs Antal, az üveggyár munkaügyi osztályának vezetője —, hogy a diákfoglalkoztatás félig-meddig „jótékonysági ügy”. Végszükség esetén meglennénk a gyerekek munkája nélkül is, de miért fosztanánk meg őket egy érdekes élménytől, a hasznos tevékenységtől, a pénzkeresés örömétől? Es a szülőkre is gondolunk, az ő helyzetükön is könnyítőnk azzal, hogy biztosítjuk az ebédet és a felügyeletet. Ezért elsősorban saját dolgozóink gyermekeit vesszük fel. Az ez évi tapasztalatok szerint, csökkent a diákok száma, ezen belül viszont nőtt az általános iskolát éppen befejezők aránya. Mi természetesen jobban örülünk, ha nagyobb gyerekek jönnek, ők többet tudnak dolgozni és kevesebb gond van velük. És ebben sokat segíthetnének az iskolák. A vállalatokkal együttműködve, csoportokat szervezhetnének a baráti körökből, így bizonyára szívesebben és többen elmennének dolgozni. Szatmári Ilona Bővülő kínálat betontermékekből a sajátház-építőknek A korábbi negyedév helyett a megrendeléstől számított 2-3 hét alatt szállítják megbízóiknak a feszített födémgerendát a Beton- és Vasbetonipari Művek gyárai. Megszűnt a hiány ebből a termékből, amelyet korábban csak sok várakozás és ’ utánjárás után szerezhettek be a vásárlók, a magánlakásépítők. A vállalat lábatlani és dunaújvárosi gyárában ugyanis három új gépsort szereltek fel, s ezek segítsé- • gével az év első két hónapjában egymillió-egyszázezer méterrel, 33 százalékkal több feszített födémgerendát készítettek, mint a múlt év azonos időszakában. A födémgerendák közé illesztendő béléstestekből is bőséges a kínálat, annál is inkább, mert a vállalat — hét nagy gépének átadásával — lehetővé tette, hogy tanácsi vállalatok és szövetkezetek is megkezdjék e termék gyártását. A sajátházépítők igényeinek jobb kielégítését segítették a TÜ- ZÉP- és Volán-vállalatokkal kötött szerződésekkel, amelyek szerint a megrendelő kívánságára darus kocsiról is gondoskodnak, ha nehéz betonelemet, elsősorban körüreges födémpanelt vásárolnak az építők. Így a vállalat alsózsolcai, budapesti, dunaújvárosi, miskolci és szolnoki gyára 80—100 kilométeres körzetében kaphatnak darus kocsit a födémpanelek beemelésére. A számítások szerint évente több százezer négyzetméter födémpanel beemelését rendelhetik meg a sajátház-építők a területileg illetékes TÜ- ZÉP-telepeken vagy elem- gyárakban. Nyíregyházán tíz évvel ezelőtt, 19*l-ben kezdődött az alagútzsalus technikával készülő lakótelepi több szintes házak építése. A kivitelező a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat és a tervező KELETTERV szakemberei az építkezések kezdete óta együttműködnek az épületek homlokzatának egyedi megtervezésében. A képen: ezt a jellegzetes homlokzatú házat a nyíregyháziak piramisháznak nevezték el (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS)
