Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-24 / 197. szám
iZHUUKTflcl 1981, augusztus 24., hétfő Egy magyar kisváros az ötvenes években Gyárfás Miklós: A főorvosáé A „Quartz’’-ék Szarvason Jót is hall az ember... Naponta lehet hallani arról, hogy a szórakoztató zene (és társművészeteik) művelői miért nem nyerik el az őket megillető elismerést, erkölcsi méltánylást. Nos, most ennek ellenkezőjéről érkezett hír. A megyei vendéglátóipari vállalat szarvasi Arany- szarvas éttermében hosszú hetek óta a Quartz elnevezésű kvintett (Brenner István, Farkas György, Kiss József és Patay Endre), valamint Matolcsy Judit énekes szórakoztatja a vendégeket, estéről estére, kimagasló színvonalon. A budapesti együttes — a tervek szerint — huzamosabb időt szándékozik tölteni megyénkben, öregbítve ezzel a jó szórakoztató zene hírnevét, becsalogatva a vendégeket. Gyárfás Miklós regényét kísérletnek is tekinthetjük. Egy alföldi kisváros: Nagy- vásárd bő évtizedét mutatja be 1945 tavaszától 1956 viharos őszéig. Nos, ha van korszak, amely iránt — kü" Ionosén a fiatalok körében — egyre nő az érdeklődés, akkor éppen ez. Alig van a történelmünkben még egy időszak, amelyben annyi, és ekkora változás történt volna a társadalomban is, az egyes ember életében is. Gyárfás Miklós az utóbbira teszi a hangsúlyt. Tudatosan szűkíti le a kört, nem markol túl sokat. Főhőse, Lamprecht Gézá- né, a sikeresnek induló színészi pályát cseréli fel a „civil”, nagyobb biztonságot, anyagi és társadalmi megbe* csülést ígérő főorvosnéi „státusszal”. Hogy mire vitte volna a színpadon, nem tudjuk meg, de azt igen, hogy a kihűlő szerelem hogyan fordul át gyűlöletbe, a szépasszony és az elmulasztott sikerek miatt sérült-sértődött színésznő dühödt bosszúvágyába. Az ő figuráját rajzolja meg a legrészletesebben a szerző, s ez egy kicsit fel is borítja a regény szerkezetét. Nagyvásárdot és a történelmi fordulatokat is csupán kulisszának tekinti Mária asszony, amelyben minden és mindenki eszköz hiú céljai eléréséhez. Nem elégszik meg azzal, hogy beilleszkedik és alkalmazkodik — a különben számára nagyon is kedvező — körülményekhez, de mindenáron középpontban akar lenni, mozgatni a kisváros (szerinte fontos) eseményeit. Emiatt a szerző kissé mostohán bánik a többi, az olvasót talán jobban érdeklő szereplővel. Mindenekelőtt magával a férjjel, a Nagyvá- sárdi Állami Kórház igazgatójával, aki kitűnő belgyógyász, és hódítóan szép férfi is egyszerre. A bűne az — tudniillik a feleség szemében, akinek a nézőpontjából láttatja a szerző —, hogy nem elég nagyravágyó, nem ad elég szereplési lehetőséget az asszonyi nagyravá- gyáshoz: nem vállalja el a budapesti, professzori állást, öngyilkossága — 1956 őszén — kissé váratlanul éri a környezetét, de az olvasót is. Igaz, az ábrázolt évtized — a mindvégig vezető beosztásban! — eléggé megviselhette, de ezekről a gondokról, bajokról sajnos, csupán utalásszerűén, igen nagy vonalakban tudósít a szerző. Holott ma már éppen ezek lennének a legizgalmasabbak. Hogyan, miért kap infarktust a város első polgármestere? Miért vonul vissza a magánéletbe Takács Elek, a tehetséges, baloldali érzelmű író, a város levéltárosa? Miért hasonlik meg, válik szektássá dr. Kalmár, aki 1956 nyarán lemond a miniszterhelyetteségről? Miért üldözik a'tehetséges ideggyógyászt, dr. Geresen Zsig- mondot? Sok-sok kérdés merül fel az olvasóban, s ezekre csak igen sommásan, máshol meg csak utalásokkal válaszol a szerző, feltételezve, hogy az olvasó úgy is ismeri az ábrázolt kort. Holott a mo- zaikos-montázsos szerkesztés sokkal többet: nagyregényt ígér. A kitűnő részletek, a -markánsan megrajzolt epizodfigurák telitalálatai miatt kell ezt mondanunk. Talán, ha nem a fő- orvosné önzése és hiúsága a cselekmény mozgató rugója, hanem maga a főorvos lenne a főszereplő, akkor megnőne a regény szerkezetének teherbírása is. így sem érdektelen a regény, de a kor nagy tablójára még várnunk kell. (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1981.) Horpácsi Sándor Színházi levél Annyi vita volt már arról, milyen darab is való igazán a szegedi Dóm tér monumentális színpadára, hogy amint új, eddig itt nem látott mű kerül a Fogadalmi templom előtti bemutatók közé, az ember ösztönösen kételkedni kezd. Schiller Teli Vilmosa, melyről Szerb Antal azt írta, hogy éppúgy közönségszerű természetes színpadi látványosságával, magasztos dikcióival, a tömegjelenetek, a hősi cselekmény emelkedett hangulatával-, akár a nagy görög tragédiák — több egyszerűen romantikus és imigyen kiasz- szikus drámánál. Mindenkori előadása egyszerre ünnep és szertartás, örök eszmények és nem kevésbé örök nemzeti aspirációmodellek sűrített képe, a romantika teljességének valamiképpen celebrálandó fortissimója. A hangsúly ezúttal — éppen a celebráláson lehet. Rengeteg ember vonul fel a darabban, minden elképzelhető társadalmi osztály és életpálya képviselője megjelenik. Minden adott: egy hatalmas színpad, egy mozgalmas, epikusságában méltóságteljesen hömpölygő, köl- tőiségében megragadó mű — s vajon milyen színpadi megvalósításban jeleníthető meg mindez 1981 nyarán a szegedi szabadtéri játékok sokféle kísérletet és műfajt látott színpadán? Ruszt József rendezése igen tisztán példázza a tételt: a szükségszerűség elkerülhetetlen alkalmazásából mi módon csiholható erény. E törekvés valószínűleg senki másnak nem sikerülhetett volna úgy és annyira, mint éppen neki: rendezői alapfelfogásának hangulata és szerkezete ritkán illeszkedik jobban egy mű természetéhez, mint ezúttal. Felvállal mindent: kort, ízlést, stílust — s főleg a klasszikus arisz- totelészi dramaturgiát. Ennek következtében a Teli Vilmos eredendően méltóságteljes ritmusa gyakori — fölöttébb szemet gyönyörködtető — állóképekbe konzerváltan torpan meg időnként. Ruszt .impozáns freskókat, revűszerű kavargást, érzelmileg igen hatásos zenét (Richard Strauss Alpesi szimfóniájának részleteit), jó néhány, önmagában is garantáltan „hiper látványos” eszközt (csattogó-dübörgő lovasok, tüzek, mennydörgés- villámlás, stb.) használ fel, voltaképpen egyetlen célra: a dráma romantikus mivoltát maximálisan igazítani a tér adta lehetőségekhez. Kérdés már csak az lehet: miként értelmezhető e tökéletesen celebrált romantikus showban Teli karakterének sajátságos metamorfózisa, s a drámában nem csekély dramaturgiai súllyal bíró Ulrik von Rudenznek, At- tinshausen zászlósúr unokaöccsének jellemfejlődése? Schiller művében e két alak adhat elsősorban alkalmat arra, hogy rendezői koncepcióban külön színt, hangsúlyt, „csavart” kapjon; a népvezérré „csapódó” Teli „békén hagyják, ki magabé- kés”-szentenciájától a „békén a legjámborabb sem maradhat, ha rossz szomszédja ezt nem tűrheti” meg- acélosodott felismeréséig jusson, s Ulrik kompromisz- szumra törekvő felfogása a harc tudatos vállalásához érkezzék : „ ... s fal nem választhat el a néptől, melyet boldogíthatok”. A szegedi előadás, mivel jellegénél fogva kísérletet sem tehet finoman árnyalt karakterábrázolására, két fiatal színész, Trokán Péter és Balkay Géza önálló szerepértelmezésére hagyta kissé a dilemmát. Trokán esetében különösen nagy veszélyként kísértett az elszür- külés lehetősége, Balkay Géza egyenletesen kemény szerepformálásának kétségkívül sokat segíthetett Rudenz színelváltozásában a Berta- szerelem stimuláló jellege. Teli a darab nagyobbik részében eleve kívül marad a kavargáson, s esze ágában sincs hősnek lenni, Rudenz pedig főként Berta (a nagyon határozottan és tudatosan játszó Tóth Éva) révén folyamatosan lelkiismeretével tusakodik — ám az egyén morálja mindenkoron a közösség magasabb, általános etikai normáival szembesülve vagy éppen ezek felszívó hatásának engedelmeskedve olvad föl a hazáért, a népért vállalt cselekvésben. S a rendezői felfogás e ponton találkozik igazán a két „sorból kilógó” szereplő alapat- titüdjével — akárcsak Teli, Rudenz is a helytartó (Balá- zsovits Lajos alakítja, nagy biztonsággal és pontos személyiségrajzzal) előtt tesz hitet legmegragadóbban, leg- romantikusabban a magasabb közösségi eszmények mellett. Gábor Miklós At- tingshausen-alakítása említhető különös örömmel: egyszerre volt hitelesen magasztos és racionálisan cselekvő hazafi. Fölöttébb praktikus és kifejező Csikós Attila díszletképe, tág teret enged a romantikához illő összes asz- szociációknak. Felhőkbe burkolózó, havas csúcsok, meredek sziklák, vihar és napsütés az alpesi legelők fölött: a rétegesen elhelyezett fehér síkokon végigsuhanó fények egyszerre tudják felmutatni mindazt a jellegzetesen svájci miliőt, amelyben Schwyz, Uri és Unterwalden népének harca folyik az idegen hódítók ellen. A Teli Vilmos hőse valójában nem is az alpesi vadász, akiről manapság már minden gyerek tudja, hogy ő volt az, aki nyílpuskájával lelőtte fia fejéről azt a bizonyos almát.' Schiller műve igazi népdráma lévén, igazi és legfőbb hőse természetesen maga a nép. A szegedi előadás már-már szertartásos ünnepélyessége képes volt visszaadni valamit e nép fenségéből is. Domonkos László A lipcsei nemzetközi könyvtáros kongresszus Lipcsében, a könyv városában rendezte meg idén augusztusban 47. kongresszusát a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége, az IFLA. A kongresszus védnöke Willi Stoph miniszterelnök, a NSZEP Politikai Bizottságának tagja volt. A több mint 50 éve fennálló nemzetközi szervezet 1927-ben még mindössze 14 nemzet könyvtárosait egyesítette soraiban. Ma száz ország több mint ezer szervezete tagja az IFLA-nak. A szövetség 29 szekciója és 12 kerekasztal-társasága a könyvtárak minden fajtájának ügyeivel foglalkozik. A szövetség elnöke 1979 óta a norvég Else Granheim asz- szony. Az 1981-es kongresszus fő témája „A könyvtárügy nemzeti intézményei és hivatásos szervezetei” címet viselte, de az egyhetes találkozón szemináriumot szerveztek a gyermekkönyvtárosok részére is. A résztvevőket gazdag tudományos és kulturális program várta. Könyvtárlátogatásokat szerveztek Drezdába, Potsdam- ba, Weimarba, és természetesen Lipcsébe. Á kongresz- szus tiszteletére hangversenyt adott a lipcsei Gewandhaus zenekar. Népszerűek a könyvek a Szirénben A szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari szövetkezetben évek óta sikeres a könyvterjesztés, igen sok tagja van az üzemi könyvtárnak is. Legkeresettebbek a mai témával foglalkozó művek, köztük Galgóczi Erzsébet, Moldova György és a fiatal írók munkái. A külföldi szerzők között főként a francia, angol és amerikai szerzők könyveit olvassák a dolgozók szívesen. Közkedveltek az útikönyvek, a Búvár-sorozat darabjai, a Világirodalom Remekei. A gyerekeknek szóló meséket, kis történeteket az ünnepi alkalmakra készülve itt szerzik be a szülők. A könyvtárnak 200-an tagjai. Szívesen böngésznek az olvasmányok között, és tapasztalhatóan megnő a forgalom egy-egy új kiadású kötet megjelenésével. A legjelentősebb forgalom azonban a téli hónapokban van. Nyáron a kert, a kirándulás nyújt elfoglaltságot. A szövetkezet folyamatosan bővíti a könyvtár állományát. Az elmúlt évben 5 ezer, az idén 6 ezer forintot fordítottak erre. Ez év elejétől napi- és hetilapokat is árul az üzemi könyvterjesztő. Sok TIT-előadást szerveztek, vetélkedőket rendeztek, most pedig író-olvasó találkozóra, Ruzicskay-tárlat megrendezésére készülnek a szarvasi szövetkezetben. Sz. J. N. L. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumot nemrég átrendezték. Két időszaki kiállítóhelyet alakítottak ki, s új helyén ismét látogathatóvá vált a Munkáesy-terem Fotó: Gál Edit MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Mit üzen a rádió? 9.00: A hét zenemüve. 9.30: Játék a szomorúsággal. Kassák Lajos versei. 9.40: Hej, Dunáról fúj a szél. 10.05: Nyitnikék. 10.35: Stefánia Woytowicz és Ni- kolaj Gjaurov operaáriákat énekel. 11.05: Keringök fúvószenekarra. 11.19: Bioritmus. Életmód, egészség, környezet. 11.39: Tom Jones. Henry Fielding regénye rádióra alkalmazva. 12.35: Válaszolunk hallgatóink- nak. 12.50: Zenei érdekességek a7 elmúlt hét műsorából. 14.43: A várakozó. Tamási István novellája. 14.54: Édes anyanyelvűnk. 15.10: A Lipcsei Rádió énekkara Brahms-műveket énekel. 15.28: Fűtől fáig. 16.05: Leveleskönyv: Petőfi Sándor írásaiból. 17.10: Bartók-művek legszebb hangfelvételeiből. 17.52: A Budapesti Leánykórus népdalkórusokat énekel. •18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Bemutatjuk új operafelvételünket. Smetana: Az eladott menyasszony. Há- romfelvonásos vígopera. Közben: 20.02: Egy pálya vonzásában. 20.20: Az operaközvetítés folytatása. Közben: 20.56: A nevek világa. A nyíregyházi stúdió műsora. 21.14: Az operaközvetítés folytatása. 22.15: Sporthíradó. 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: Halló, itt vagyok! 23.35: Magyar zeneszerzők vokális műveiből. 0.10: Juanita csókja. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A magyar munkásmozgalom dalaiból. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33:. Figyelmébe ajánlom. 9.10: Slágermúzeum. 10.00: Zenedélelőtt. 12.00: Sándor Judit és Bolla Tibor népdalokat énekel. 12.33: Kis magyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.25: Világújság. Nemzetközi sajtószemle. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: A magyar tudomány ,.szürke eminenciásai”. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Popműhely. 19.18: Vass Lajos: Szerelempatak —magyar népdalfeldolgozások. 19.33: Hol van az a nyár. . . 20.33: Társalgó. 23.15: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Olasz operákból. 9.41: Schiff András, Rolla János és Banda Ede triófelvételeiből. 10.20: A Rádiólexikon balatoni különkiadása. 11.05: Care Schuűicht vezényli a Zürichi Barokk Együttest és a párizsi Conservatoire zenekart. 12.15: A Budapesti Madrigálkórus és a Bakfark Consort Gastoldi-felvételeiből. 12.22: Közel a kés. Galgóczi Erzsébet kisregénye. 13.07: A bibliás ember. 13.54: Bemutatjuk a JMagyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét. 14.50: Szimfonikus zene. 16.30: Harminc perc beat. 17.00: Wolfgang Anhejsser operaáriákat énekel. 17.40: Sztereó-mustra. 18.08: A zsebrádiószínház bemutatója. 18.30: A hét zeneműve. 19.05: Hangfelvételek felsőfokon. 20.35: Finn dzsesszfelvételekből. 21.08: Nagy mesterek kamarazenéjéből. SZOLNOKISTÜDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Az Universal együttes dalaiból. 17.15: Színészportrék. Riporter: Cseh Éva. 17.25: A túrkevei és rákóczifal- vi népdalkörök énekelnek. 17.35: Üj otthonban. Riporter: Kardos Ernő. 17.50: Rajz- és mesefilmek zenéjéből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. BUKAREST 16.30: Magyar nyelvű adás. 17.30: Földünk titkai. 18.10: Népdalok. 18.40: Gyermekekről. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Egy ország és lakói. 19.55: Fesztiválgyőztesek. 21.00: Az idegen — tévéfilm. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 19.05: Tv-naptár. 18.15: Gyermekműsor. 18.40: Animációs film. 19.15: Pódium — ifjúsági műsor. 19.30: Napló. 20.00: Csehov: Bánat: A halál fala — tv-adaptációk. 21.05: Kiválasztott pillanat. 21.10: Ismerjük-e • eléggé egymást — kulturális műsor. 22.10: Napló. 22.25: Egy szerző, egy film. II. MŰSOR 19.00: Közvetve. 19.30: Napló. 20.00: A tudomány és mi. 21.00: Filmsorozat. 21.50: Válogatás. MOZI Békési Bástya: 4, 6 és 8 órakor: Kóma.-22 órakor: örült nők ketrece. Békéscsabai Kert: A férfi, aki szerette a nőket. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Hét tonna dollár. 4. 6 és 8 órakor: 25 millió fontos váltságdíj. 22 arakor: A biztosan ölő Sárkány Lady. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Isten hozta Mr... fél 8 órakor: 25 millió fontos váltságdíj. Gyulai Erkel: Hölgyem, isten áldja! Gyulai Kert: Kopasz kutya. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A kétbalkezes és az örömlány. 6 és 8 órakor: Üvegtörők. 22 órakor: Ned Kelly. Orosházi Béke: Fogadó az örök világossághoz. Orosházi Partizán: fél 6 és fél 8 órakor: Üzenet az űrből. 21.30 órakor: Vadember. Szarvasi Táncsics: Bátorság, fussunk! Schiller Teli Vilmosa Szegeden
