Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-24 / 197. szám
1981. augusztus 24., hétfő A szádás és a lova II fásítási akciók sikeréért Fák, bokrok, virágok nélkül sivárabb, szegényesebb és le- hangolóbb képet nyújtana a település Fotó: Martin Gábor alapján felmért igényeket a megyei népfrontbizottság juttatja majd el az erdőfelügyelőségekhez. Az erdőgazdaságok pedig az ültetési anyag biztosításáról gondoskodnak. A HNF OT es a MÉM évente értékeli ezeknek a társadalmi akcióknak a helyzetét, a fásítás eredményeit, tapasztalatait, s a jövőre gondolva pedig iránymutatást ad a mozgalmi és szakmai célkitűzésekre vonatkozóan. Egyébként az említett terv is megerősíti, hogy a fásítás a 70-es évek elején rnár tömegmozgalommá vált hazánkban. Kétségtelen, ez hatalmas eredménynek számít, amelyre biztosan lehet alapozni az elkövetkezendő években. Sok jó érzésű lakos emelt szót, vagy fogott tollat a fásítás érdekében. Mások — meg nem törődve azzal, hogy kérésük süket fülekre talált — maguk tették meg a szükséges gyakorlati lépéseket a faültetés megszervezése végett. Valóban, ezentúl sem szabad megengedni, hogy egy-egy ilyen hasznos kezdeményezés, nemes vállalkozás szállítási, vagy beszerzési problémák miatt kudarcba fulladjon. S ami még fontos: nem elég csupán elültetni a csemetéket, félteni, gondozni és védelmezni .kell őket. Csakis így remélhetjük, hogy a nem kis társadalmi erőfeszítéssel, szakmai hozzáértéssel telepített erdők, kialakított ligetek és sétányok sokáig megmaradjanak; s hogy előnyeit rajtunk kívül az utánunk jövő nemzedékek is élvezhessék. —y—n Szemet gyönyörködtető, szívet és lelket pezsdítő látványt nyújtanak — különösen az alföldi embernek — a nagy kiterjedésű erdők, de még az önálló facsoportokkal, s bokrokkal szegélyezett területek is. Ám annál lehangolóbb érzéseket, s nem egyszer felháborodást válthat ki bennünk, ha különböző indokokra hivatkozva életerős, dús lombú fákat döntenek ki a fölöttük „teljhatalmat gyakorló” illetékesek. Igaz, sokkal könnyebb megszervezni és végrehajtani a fák kivágását, mint alaposan előkészíteni és megtervezni az erdők telepítésének — utcák, parkok, terek fásításának feltételeit. Ez utóbbi gondokon kíván segíteni a HNF Országos Tanácsa, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közösen. Még ez év tavaszán elkészült ugyanis a társadalmi fásítási akciók mozgalmi terve, amelynek összeállítói pontosan meghatározták a két országos szerv ezen irányú tennivalóit, az együttműködés kereteit, továbbá a facsemeték beszerzésének, a költségek fedezésének módját és lehetőségeit. A legfőbb hangsúly a tervszerűségen és az akció sikeres végrehajtásán van. Az előkészítő munkába és a feladatok ellátásába a megyei és a helyi HNF-bizott- ságok bevonják az úttörő és a KISZ-szervezeteket, a szak- szervezeti üzemi kollektívákat, a vállalatokat, az iskolákat és a lakóbizottságokat is. A településeken a több évre szóló fásítási tervek Nyári orjarat A nyár a vidám vakáció, tu. üdülés időszaka. Ezért általában nem vesszük szívesen, ha e kellemes évszak veszélyeire figyelmeztetnek a szakemberek. Előfordul, hogy a humoristák tollának hegyén is fennakad egyegy ilyen intelem. Ám, ha jobban végiggondoljuk: senkinek sem hiányzik, hogy az üdülés — például szalmonellafertőzés miatt — kórházi ágyon végződjön. És ha egy-egy tanácsot megszívlelve, megelőzhető a baj, akkor megéri. Az ételmérgezések a meleg nyári hónapokban a leggyakoribbak. A példaként említett ételmérgezés sokszor konyhatechnikai hibákra vezethető vissza. Megelőzése végett — többek között — a nyers hús feldolgozásához használt eszközöket mindig alaposan tisztítsuk meg, mielőtt egyéb ételekhez nyúlnánk velük. Egyáltalán, a melegben különösen fontos: a konyha tisztasága, az ételekkel kapcsolatos higiénikus körülmények biztosítása. Gyakran okoznak ételmérgezéseket a gyorsan romló, hűtést kívánó élelmiszerek. Ilyenek főleg a kolbász, hurka, felvágottak, húsételek (pl. csirkepörkölt, pácolt vagy főtt húsfélék), a tejes ételek (fagylalt), és a tojással készült ételek. A maradék ételek későbbi fogyasztása akkor is veszélyes, ha hűtőszekrényben tároljuk őket. Hűtőszekrényben is csak az előírt hőfokon és ideig tárolhatók a táplálékok. A főtt ételek újabb forralás nélküli fogyasztása sem ajánlatos. A felbontott konzervek helytelen tárolásától is óva intenek a szakemberek. A konzervmaradékot vegyük ki a dobozból, és porcelánvagy üvegedényre helyezve tegyük hűtőszekrénybe. Számtalanszor elhangzott már, hogy a gyümölcsöt csak folyó vízzel való, alapos mosás után fogyasszuk. Egészségnevelők ' szerint azonban ezt nem lehet elégszer ismételni. A strandolás kellemes és egészséges nyári időtöltés. Távol áll tőlünk, hogy bárkit is a vízi balesetek statisztikai adataival riogassunk. Érdemes inkább arra figyelni: hogyan előzhetjük meg a nyár örömeinek e gyakori és szomorú kísérő- jelenségét. A folyókat, tavakat először óvatosan ki kell „tapasztalnunk”. Az ismeretlen „természetes strand” sok, előre nem látható veszélyt rejtegethet. Ilyenek például a víz alatti tárgyak (cölöp, szikla), a meder hirtelen mélyülése, váratlan, erős sodrás, örvény. Saját érdekünkben: tiltott helyen ne fürödjünk! Jó, ha úszás terén is tisztában vagyunk teljesítőképességünkkel. Mindig rövi- debb távra vállalkozzunk, mint amennyire képesnek érezzük magunkat! Sok halálos baleset okozója volt már a parttól messzire sodródó gumimatrac, a túlterhelt csónak, és számos hasonló fegyelmezetlenség, értelmetlen hősködés is. Leggyakoribb, egyben lehasznosabb tanács; Fotó: Martin Gábor felhevült testtel vízbe ugrani tilos és életveszélyes! Mindenki szép, csokoládébarnára sülve szeretne visz- szaérkezni a nyaralásból. A napsugárnak kétségkívül számos, előnyös biológiai hatását ismerjük. Azonban — mint mindennek — a napozásnak is megvannak a maga szabályai. Ezek szerint: első alkalommal helytelen hosszú ideig napozni, és csak fokozatosan célszerű növelni a napon töltött időt. Ha leég a bőrünk, az égő, kellemetlen érzés a bőr hűtésével csökkenthető, pl. egyszerű vizes borogatással. Hólyagosodással, hőemelkedéssel, illetve lázzal járó leégés esetén célszerű orvoshoz fordulni. A hőségben fokozódik a szívműködés. gyorsul a vérkeringés, a légzés is szaporábbá válik. Ehhez a megnövekedett terheléshez nehezebbén alkalmazkodnak a terhes nők, a csecsemők és az idős emberek, ök tehát ne tartózkodjanak a tűző napon. Nagy melegben inkább a kora délelőtti és a késő délutáni órákat töltsék a szabadban. Akkor is — lehetőleg — félárnyékban tartózkodjanak. Ha valaki valamilyen betegségben szenved — feltétlenül kérje ki az orvos napozásra vonatkozó tanácsait. Ugyanis vannak olyan betegségek (pl. fokozott pajzsmirigyműködés, szív- betegségek), amelyek esetén árthat a napozás. Kellő óvatosság híján egészséges ember is kaphat napszúrást. Tünetei: fejfájás, fülzúgás, kábultság, hányinger. Enyhébb esetben a bőr hideg vízzel való lemosása, a fejre helyezett hűvös borogatás, és az alkohol- mentes, hűs italok is segíthetnek a bajon. Súlyosabb rosszullét esetén haladéktalanul forduljunk orvoshoz! A napszúrás kellemetlenségei is megelőzhetők a mértékletes és fokozatos napozással, valamint a fej és tarkótáj védelmével. Ilyen célból hasznos egy könnyű — lehetőleg világos színű — sapka vagy kendő viselete. Ez évben már több súlyos gombamérgezés történt. Sajnos. halálos végű is. Sokan tévedhetetlennek tartják magukat gombaügyben. Ám egyetlen tévedés: emberéletbe kerülhet! Legveszedelmesebb ellenségünk a gyilkos galóca, amelyből egyetlen szem elfogyasztása is elég egy emberi élet kioltásához. Alattomosan támad: fogyasztása után sokára, kb 6 óra elteltével jelentkeznek a mérgezés tünetei. Gyakran előfordul az is, hogy csak 20—30 óra múlva lépnek fel a tünetek. Ilyenkor már alig gondolhatunk arra, hogy például az előző nap elfogyasztott gomba okozhatja. Életet menthet a szigorú szabály megtartása: a mérgezetteket legsürgősebben kórházba kell szállítani! Mindazokkal együtt, akik a gombából ettek, még ha ők panaszmentesek is! Egyébként bármilyen panasszal fordulunk orvoshoz, közöljük vele, ha netán gombát is fogyasztottunk! Sokan azt hiszik, hogy a mérges gomba húsa megké- kül, főzete az ezüsttárgyat vagy a petrezselymet megfeketíti, és a méreg leforrá- zással eltávolítható. Nem szabad kísérletezni! Számos emberéletet követeltek az ilyen, és hasonló tévhitek. Miután a tét: az élet — csak hatósági szakértő által ellenőrzött gombát fogyasszunk! Könyvek lányoknak, asszonyoknak Üjabb kötetek jelennek meg a Magyar Nők Országos Tanácsának kiadványaként. Csaknem 100 ezer példányban kerül forgalomba októberben Lengyel Györgyi: Keresztszemes kézimunkák című könyve, amelyben e kézimunkák eredetét, a minták alakulását, nemzetközi vándorlását, a magyar keresztszemes kézimunkák típusait ismerteti a szerző. Több mint 220 leolvasható mintát is közzétesz. Hamarosan nyomdába kerül Vértes Éva: A nők helyzete Magyarországon című tanulmánya. A' külföldi nőszervezetek, magyar külképviseletek, valamint a hazánkba látogató küldöttségek számára készített angol, francia, spanyol és német nyelvű tájékoztató előreláthatóan decemberben lát napvilágot. Előkészületben van Nagy Mária: A gyesen- levő kismamák jogai című munkája, amely hasznos útmutató a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő szülőknek. Új hazai háztartási cikkek A lakosság által keresett, de itthon nem, vagy csak kis mennyiségben gyártott háztartási és vasipari tömegcikkek előállításáról tárgyalt több vállalattal a VASÉRT. Az új termékek gyártására vállalkozókkal értékesítési megállapodást kötött. A VASÉRT kezdeményezésének eredményeként egy sor új hazai gyártmányú árucikk máris a boltokban van. Így .a többi között kapható a Magyar Optikai Művek személymérlege, a negyedik negyedévtől pedig háztartási mérlegekkel is gazdagodik a kínálat. Már a szaküzletekbe került az Ik- ladi Ipari Műszergyár fűnyírója is.* Mai magyar társadalom Értelmiség a változások tükrében Felesleges hosszadalmasan bizonygatni annak tényét, I hogy a társadalom szempont- | jából milyen fontos jelentőséggel bír az értelmiség i nagyságrendje, az országos : népességen belüli aránya, í valamint, hogy milyen en- ; nek az értelmiségnek a szak- j mai és szociális összetétele. Magyarországon a felsőfo- ! kú oklevéllel rendelkezők ] száma a két világháború között meglehetősen alacsony ( volt és keveset változott, jj 1941-ben például nem érte el a' százezret. A 25 éven felüli lakosságon belüli ará- | nyuk 1949-ig nem haladta i meg a 2 százalékot; 1960-ban | megközelítette a 3, 1970-ben i pedig meghaladta a 4 száza- ! lékot, a 70-es évek végére j viszont már felülmúlta az 5 I százalékot, vagyis a számuk több mint négyszázezer fő. A / gazdasági-társadalmi i fejlődés következtében azon- S ban nemcsak létszámban I változott meg a hazai értel1 miség, hanem szakmai és C szociális összetételében is. | Eléggé ismert az a közszájon 2 forgó megállapítás, hogy 1 Magyarország 1945 előtt „jöjj gásznemzet” volt. A két vi2 lágháború közötti népszám- lálások adatai szerint ugyanis a felsőfokú végzettségűek között az állam- és jogtudományi végzettségűek aránya volt a legmagasabb, azaz az összes értelmiségi egyhar- mada. Ezután következtek a | pedagógusok, ahova a felső- jj fokú végzettségűek egyötöde | tartozott. Az egészségügyiek (orvos, gyógyszerész) 17, a műszakiak 13, a mezőgazdászok 8, a közgazdászok 4 százalékot tettek ki. Az elmúlt 30 évben bekövetkezett változásokat jól érzékeltetik az adatok. Tény, hogy ez alatt az időszak alatt az előzőekben elhanyagolt szakmák léptek előtérbe a gazdasági fejlődés igényeinek megfelelően. így főleg a műszaki, mezőgazdasági pályákon működők száma növekedett a legdinamikusabban. Ez lényegesen megváltoztatta a diplomások szakmai struktúráját. A 70-es években már a pedagógusok képviselik a felsőfokú végzettségűek egyharmadát. A második legnagyobb hányad a műszakiaké: 22 százalék. A következő csoportba tartoznak a mezőgazda- sági végzettségűek, az egészségügyiek és a jogászok 10— 10 százalék körüli súllyal. Alig marad el tőlük a közgazdászok aránya. A szóban forgó időszakban radikálisan megváltozott az értelmiség szociális összetétele is. A népi kollégiumi mozgalom, a szak- érettségi rendszere, az egységes és kötelező általános iskola létrehozása, az egyetemi felvétel új rendje — egyéb intézkedésekkel együtt — elősegítette a művelődési privilégiumok felszámolását, és ezzel együtt a művelődési különbségek csökkentését. Ennek a folyamatnak az eredményeként ma Magyar- országon a vezetők és értelmiségiek mintegy kétharmada munkás, illetve paraszt származású. Vizsgálati tapasztalataink alapján azonban megállapítható. hogy az értelmiség származás szerinti összetétele Budapesten és vidéken számottevő eltérést mutat. Míg a vidéki értelmiség 61 százaléka fizikai származású, addig a budapestieknek csupán 36 százaléka. A különbség minden foglalkozási csoportnál megtalálható. Az mindenesetre tény, hogy származását tekintve a budapesti értelmiség zártabb, mint a vidéki. Nézzük meg közelebbről, mi van a számok mögött. Az értelmiség gyors ütemű létszámnövekedése és szakmai, szociális struktúrájának változása, maga után vonta annak műveltségbeli, kulturáltságbeli szerkezetváltozását is. amely kihat az egész társadalom kulturális szintjére. Az nem lehet vitás, hogy a nemzet műveltsége és kulturális potenciálja szempontjából nagy jelentőséggel bír, ha minél több a felsőfokon kiképzett szakember. Az impozáns számok fényében sem szabad megfeledkezni azonban az alábbi tényezőkről. A végzettség szintjét tekintve a felsőfokú diplomások között kb. 60 százalékot tesz ki az egyetemet végzetteknek, több mint egynegyedük rendelkezik főiskolai végzettséggel, a többi felsőfokú technikummal. A jelenlegi besorolás tehát erősen eltér a múltbelitől, amikor csak az egyetemi, majd a továbbfejlődés során az egyetemi és főiskolai végzettség számított „felsőfokúnak”. A végzettség szintje — éppen a
