Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-14 / 190. szám
1981. augusztus 14., péntek Fájdalom és idegesség ellen... Látogatás a Gyógyszerkutató Intézetben Újpesten, a Chinoin „utcájában”, a Szabadságharcosok útján az ember az „orra után” is megtalálja a Gyógyszerkutató Intézet épületét: a kísérleti kisállatok, a vegyszerek, preparátumok sajátos aromakeveréke hamar útbaigazít. Mégsem nehezményezi senki, mert ebből az intézetből került ki az elmúlt évtizedekben néhány olyan magyar gyógyszer, amely azóta már világhírű lett, elsősorban a pszichofarmakológia területén. De mi is az a pszichofarmakológia? Erről dr. Andrási Ferenccel, az intézet tudományos osztályvezetőjével beszélgetünk (egyébként orvosdoktor, aki „elkalandozott” a biokémia leié is, és népszerű-tudományos szakíróként is ismert, például a Természet Világa hasábjairól). — Ha a két idegen szót egyenként lefordítjuk — mondja —. máris értjük a kifejezést: az ideg- és elmekórképek gyógyszeres kezelésének összefoglaló neve ez. Tulajdonképpen ősi tudomány, a gyógyítás ezzel kezdődött, hiszen már az ősi népek legendáiból ismert, hogy az alkohol hódító, és egyes növények hallucinogén hatását ismerve a különféle vallások követői, művelői eljutottak olyan állapotba, amelyben „istennel társaloghattak”. és ez a föld olyan távoli pontjain is így volt, mint a szibériai sámánoknál és az azték papoknál, az amerikai kontinensen. Az utóbbi száz év alatt a civilizáció ellentmondásai, a természettől való elidegenedés, a városok zsúfoltsága, és hasonlók miatt az emberek sokasága alól a szó biológiai értelmében is kicsúszott a talaj. Idegi alapú betegségek tömege jött létre, gondoljunk csak a gyomorfekélyre, a magas vérnyomásra és hasonlókra. Az átlagember szólásaiban is sok a tapasztalati tény: például az, hogy „felmegy a pumpa”, reális. Cannon amerikai kutató már a húszas években kísérletezett önkéntesekkel, akiktől sportmérkőzés előtt, közben és alatt vért vett. Kiderült: változik a vércukorszint, a szívműködés, a vérnyomás, azaz tényleg a szervezet „pumpája”, a keringési rendszer aktivizálódik. Ez, persze, csak ideiglenes hatás. De átnőhet maradandóba is, például a hivatásos gépkocsivezetőknél, akiknél a gyomorfekély már- már munkaköri ártalomnak számít. (A pécsi Volánnál 1973-ban végzett vizsgálat szerint a gépkocsivezetők 8 százaléka gyomorfekélyes volt...) Még tágabban véve: ma Magyarországon a körzeti orvoshoz forduló betegek egyharmadának (!) kórképe nem szervi, hanem idegi eredetű. — Mit segíthet mindezen a gyógyszeripar, a gyógyszerkutatás? — Sokat, bár a munkahelyi pszichológus szerepe sem elhanyagolható. De szükség van nyugtátokra, amelyek a feszültséget, a szorongást oldani tudják, és olyan gyógyszerekre elsősorban, amelyek a nem kívánatos mellékhatásokat, például a figyelem, a koncentrálókészség csökkenését minél kevésbé idézik elő. Erre azért nyílik lehetőség, mert az agyban a különféle funkciók anatómiailag is elkülönülnek, a kutatás iránya tehát az: az egyes funkciókra hatni, a többi érintetlenül hagyásával vagy a lehető legkisebb hatással. — A múlt? — Három ilyen gyógyszer van forgalomban, népszerűek is: a Trioxazin, a Frenolon és a Grandaxin az intézet által kifejlesztett szerek közül. — A jelen? — E gyógyszerek hatáserősítésén dolgozunk, és ezt állatkísérletes modelleken világszínvonalon igazoljuk. Csak az a gond: az állat csak ösztönösen, az ember néha tudatosan reagál ugyanarra az ingerre. És ez nem ugyanaz. Szerencsére az állati agyvelő egyes alapvető részeinek biokémiája azonos az emberével, ha sok1 másban el is tér. De a limbikus reakciók (például a szorongás és hasonlók) konkrétan a patkánynál hasonlók az emberéhez. — Eddig mit tudtak meg? — Például azt, hogy mit nem tudunk. A különböző vélemények szerint ugyanis ma az agy által termelt anyagok k'özül biokémiailag legfeljebb azok 2—10 százalékát ismerjük. Most azokat a peptideket vizsgáljuk, amelyeknek neuromodulátor hatásuk van. Magyarán: az idegsejteket szabályozzák, és hormonhatásúak is. Ezek izolálása és szerkezetfelderítése új gyógyszerek kidolgozásához vezethet. — Az állatkísérletek mindenre választ adnak? — Sok mindenre. Mert azt. hogy az állat mondjuk, hány, elesik a gyógyszertől — látjuk. De hogy hányingere van és szédül — azt nem tudja megmondani. Ezt csak a gyógyszer emberi kipróbálása során tudjuk' meg. Olyan betegeken próbáljuk ki az új gyógyszert, akik önként vállalják, bízva az új szernek az eddigiekhez képest várhatóan jobb hatásában. — Konkrétan hol tartanak, milyen új gyógyszerek állnak megjelenés előtt vagy kipróbálás alatt? — Az egyik új készítmény dr. Bajusz Sándor, dr. Székely József és dr. Gráf László munkájának eredménye. Az általuk kidolgozott pep- tid már a klinikai vizsgálatok előtt áll. Ez a gyógyszer elsősorban fájdalomcsillapító hatású lehet, de mert a szervezet saját maga is termel hasonló anyagot, ezért nyilván jobban viseli majd eí az új gyógyszert, mint a szervezettől idegen, ma használatos fájdalomcsillapítókat. Szóba került e gyógyszer hormon hatású alkalmazása is. A másik munkában dr. Láng Tibor és dr. Körösi Jenő kollégák mellett magam is részt veszek. Ez a Librium vagy ismertebb nevén az Elenium alapvegyületének. a benzodiazepinnek olyan származéka, ahol a szerkezet változása révén a gyógyszer hatását is sikerült kedvezően megváltoztatni. E szert nappali nyugtatónak szánjuk', várhatóan lényegesen hatékonyabb lesz a Grandaxin- nál. Mivel az izomtónust nem befolyásolja, fogyasztása mellett esetleg autót is lehet vezetni. — Köszönjük a tájékoztatást, és érdeklődéssel várjuk: a gyógyszertárakban mikor jelennek meg a Gyógyszerkutató Intézetben kikísérletezett új magyar gyógyszerek. Szatmári Jenő István Gombaörjárat Kit gyilkol a galóca? — Franci bácsi! Hová botorkál ilyen korán? — Onnan ni, az erdőből Jövök. Gombáztam — halkítja le a hangját, mint aki rossz fát tett a tűzre. De az asszonya már sejti, hogy az öreg a tilosban járt. Pöröl, mondja a magáét: — Ennek hiába magyaráz az ember! Szedi azt az átkozott gombát. A tévé is bemondta: hány család pusztult bele! A nagyokos ért hozzá. Én ugyan nem főzöm meg neki. kotyvasszon magának, ha megunta az életét... Franci bácsi áll a kert végében, a köténye csücskét csavargatja. Megsajnálom. Egy húszast a markába csúsztatok. — Elég lesz érte? Huncutul kacsint. Míg babrál a pénzzel kibomlik a csomó, és a földre hullanak a barna tányérok. Nézzük a húsos, romantikus növényt, és egyikünk sem nyúl érte. * * * * * Mit is tudok a gombáról? Jószerivel semmit. A természet ajándéka, ősidők óta fogyasztják. Van, aki imádja, sokan félnek tőle. A szakirodalom szerint Arisztotelész és Claudius császár is ismerte e növényt, a későbbi uralkodók pedig gombalakomákat rendeztek. Ha ezt Anna néni tudná, biztosan nem motyogna az öregemberre __ Baktatok a v ásárcsarnok végébe. A hosz- szú asztalokon újságpapír, rajta a jellegzetes áru. Tán csak nem?! Mintha Franci bácsi állna ott a sarkon, mellette egy kislány lógatja a lábát a pádon. Az unokája. Persze hogy nem ő, csak a képzelet játszik velem. — Eladó? — Na, hallja! Mit gondol, miért strázsálok itt hajnal óta? — Mennyiért adja? — Tíz forint csomója — markolja a kosár szélét az öreg, és sejti, hogy nem vagyok igazi vevő. — Hol szedte? Az én idős barátom megvetően mdsolyog. Látja, hogy fogalmam sincs a gombászáshoz. — Aki elárulja a lelőhelyet, az nem beszámítható. Még ilyet... — A gomba fajtáját csak elárulja. — Miért ne? Érdes nyelű tinóru. Tudja, Gyuláról jövök át hébe-hóba. Nyugdíjas vagyok, ráérek itt ácso- rogni. De, ha többet akar tudni, érdeklődjön a szom- ázéd árusnál. Az, az a csíkos ruhás asszony ... * * * A vevők jönnek-mennek. Nézelődnek, mustrálgatnak. Gombaimádók. Innen már csak Annus néni hiányzik ... Az egyik fiatalasszoy szatyrába süllyeszti az erdei csiperkét. Gyorsan hozzálépek. — Biztosan jóK? Helyette Török Sándorné, árus és gombavizsgáló válaszol : — Ismernek engem az egész piacon és a városban. Tíz éve vizsgáztam Budapesten. Termelői és értékesítési oklevelem van. A nevem márka, uram, a szakmában, nekem elhiheti. Amit én nem ennék meg, azt másnak sem adom el. A minőség mindenekelőtt! Először ferde szemmel néztek rám a többiek, aztán megszokták. Nézegetem az erdei csiperkét, a szegfűgombát. Az arcomról leolvassa, hogy nem túlságosan lelkesedem. Elé- bem áll, úgy magyarázza: — Ez semmi! Van egy fényképem. Másfél kilós óriás pöfeteget tartok a kezemben. Azt látni kell! Holnap jöjjön erre. megmutatom. Vannak lelkiismeretlen árusok, eladják a retek ízű falógombát is. Pereg a nyelve szüntelen, de félszemmel a kuncsaftot figyeli. Most éppen házaspár Új könyvek a Kossuth Kiadónál Jelenünk valóságát elemző több kötet hagyta el a Kossuth Könyvkiadót a napokban. Nyitrai Ferencné tanulmánykötete „A magyar gazdaság és társadalom a hetvenes években” címmel jelent meg. A szerző a magyar gazdaság és a társadalom fejlődését kölcsönhatásban vizsgálva bemutatja a népgazdaság fejlődését, szerkezetének módosulását a negyedik és az ötödik ötéves tervidőszakban, felvázolja a hetvenes évek gazdasági előrehaladásának tényezőit, mozgatórugóit. Sokoldalúan érzékelteti a magyar társadalom felődését, ezen belül néhány speciális réteg — fiatalok, nők, nyugdíjasok — helyzetét külön is elemzi. „Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai” című dokumentumgyűjtemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatának végrehajtásáról ad képet. A könyvben közük a témához kapcsolódó legfontosabb párt- és állami határozatokat, továbbá több vezető politikus előadását, felszólalását, tanulmányait. Régi hiányt pótol „A marxista irodalomelmélet története (a kezdetektől 1945-ig)” című tanulmánykötet, amely a marxista irodalomtudomány hagyományait dolgozza fel a legkiválóbb esztétikusok, irodalomtörténészek munkásságának bemutatásával, értékelésével. érkezik. A férj már érzi a fűszeres gombaízeket. Mutatja a feleségének, hogy melyikből vegyen. — Nem fél tőle? — Miért félnék? Mi sohasem szedünk gombát az erdőn, az útszélen. Megbízunk a szakértőben. Evett már gombalevest? Én imádom ... Újra Törökné sodródik mellém és folytatja: — Az előbb kérdezte: honnan a gombaszeretet? End- rődön gyerekeskedtem, egy székely tanító ismertette meg velünk: melyik a jó és a rossz gomba. Nálunk, az Alföldön kevesebb a fehér és a zöld színű, a légyölő és a citromgalóca, a parlagi tölcsér, a susulyka. Nagyon vigyázni kell, hiszen mind mérgesgomba. * * * A gombaszakértő helyiségét zárva találom. Hiába dörömbölök a bádogajtón. Mondják, hogy a reggeli órákban van itt, átnézi az árut, és megy a dolgára. Másnap a városi tanácsnál találom Felföldi Juditot. — Gombaszakértő a leíróirodában? — Régen a piacon dolgoztam. Azelőtt is szerettem és ismertem a gombákat. A középfokú tanfolyamot 1958- ban végeztem. Most már ketten vagyunk, felváltva ellenőrzünk szerdán, szombaton és vasárnap. — Nem fél a felelősségtől? Picit gondolkozik, aztán rávágja: — Nem. Az elején 3-4 kosárral is kidobattam, ami gyanús volt. Ha nem vagyok biztos a dolgomban, inkább a szemétbe vele, mint baj legyen. Itt nem lehet tévedni! Évente 70—80 mázsa gombát hoznak a csabai piacra. A legsúlyosabb vétség eddig az volt, hogy férges gombát mutattak be. Szerencsére! A gyilkos galóca azért veszélyes, mert hasonlít a csiperkére. Viszont a galóca fehér vagy zöld színű, ugyanakkor bocs- kora és gallérja is van! * * * Miért szeretik a gombát? Lehet-e erre egyáltalán felelni? Bizonyára azért: készíthető belőle finom lecsó, rizses hús. tálalhatjuk majoEgyedül a kánikulában Fotó: Martin Gábor Magyarország a brnói vásáron Magyarország hagyományos vendégnek számít a brnói nemzetközi gépipari vásáron, amely ebben az évben — szeptember 9—16. között — a 23. alkalommal nyitja meg kapuit. A magyar külkereskedelem megkülönböztetett figyelmet fordít erre az eseményre, ezt a kiállítók száma és a bemunézes szószhoz, köretnek. Eszik kirántva, levesnek, savanyítva, az ínyencek pedig a gombáspalacsintára esküsznek. Tehát fontos és értékes táplálék. Egyetért ezzel dr. Bereczki Aranka, a megyei KÖJÁL helyettes igazgató főorvosa is. — Szereti a gombát? — kérdezem. — Hogyne. Fehérje- és szárazanyag-tartalma az állati fehérjékhez hasonlítható. Ugyanakkor van benne szénhidrát, ásványi anyag és vitamin. Viszont vigyázni kell vele, mert rostos és nehezen emészthető. Ha sokat eszünk belőle, megárt. Nem szabadulok a gondolattól: az utóbbi tíz évben 75-en lettek a gyilkos galóca áldozatai az országban. És megyénkben? — Az utóbbi öt esztendőben nem volt gombamérgezés Békésben. Tavaly kettő, az idén egy gyereket szál- lítotak kórházba gombamérgezés gyanújával. Végül kiderült: nem erről van szó. Mindenekelőtt a házaló árusoktól kell óvakodni. Ha a piacon veszünk gombát, figyeljünk arra, hogy az árusítási engedély csak arra á napra és arra a bizonyos fajtájú, valamint darabszámú gombára érvényes. Törött gombát sem szabad árusítani! Az intézet egyébként szúrópróbaszerűen tart ellenőrzést. Az Országos Gombaszakoktatási Bizottság szervezésében jelenleg kilencen tanulnak a középfokú tanfolyamon, akik felsőfokú képesítést szereznek. És még valami: a gyanús eseteket az orvosok azonnal jelentsék a KÖJÁL- nak! Gombakiállítás, plakát, tablók, ételbemutatók. Több kellene belőlük! Igaz, Franci bácsi? Az öreg forgatja a kaskát, ingatja a fejét a gomba láttán. — Hol szerezted, fiam? — A piacon, papír is van róla. — Akkor ma gombapörköltet ebédelünk — nyúl a bajúszához. — Meghívlak, talán Anna nénéd is megenyhül ... A fenébe, engem ne gyilkoljon a galóca! Seres Sándor tatásra kerülő több száz termék magas műszaki színvonala is jelzi. Az idén 18 vállalat mutatkozik be; a Csepel Acélöntődé és a Gamma Művek első ízben jelentkezik a csehszlovák szakemberek előtt. A Budavox telefonközpontokat és átviteltechnikai berendezéseket, a Chemokomp- lex vegyipari gépeket, a Csepel Acélöntöde öntvényeket állít ki. Az Elektromodul híradástechnikai alkatrészeket, a Gamma Művek nukleáris műszereket, az Iroda- gépipari és Finommechanikai Vállalat iroda- és pénztárgépeket mutat be. A Komplex mezőgazdasági gépeket, a Lampart vegyipari gépeket, a Metrimpex különböző műszerféleségeket küld Brnó- ba. A Mogürt szervizberendezésekkel, a Technoimpex szerszámgépekkel, az Egyesült Izzó fényforrásokkal, a Transelektro elektromos kapcsolókkal, motorokkal és biztosítókkal ismerteti meg az érdeklődőket. A Videoton számítástechnikai berendezéseknek ad helyet. Az Elekt- roimpex, a Ferunion, a Medicor, a Nikex információs irodával képviselteti magát. A brnói vásár igazgatósága, minden évben, egy központi gondolat alapján rendezi meg a kiállítást. Az idei, őszi eseményt az energiatakarékosság jegyében készítik elő. Ennek figyelembevételével a magyar vállalatok úgy igyekeznek összeállítani a bemutatásra kerülő termékek listáját, hogy a látogatók is meggyőződhessenek a magyar szakemberek e területen elért eredményeiről. A magyar kiállításon egyébként fotók és rövid feliratok segítségével ismertetik majd a VI. ötéves terv legjelentősebb célkitűzéseit. A cél az. hogy az érdeklődők minél alaposabb képet kapjanak a magyar népgazdaság eddigi eredményeiről, és a következő évek terveiről. S. J. Földrengés lugoszláviában Tegnap reggel az MTA buda- .pesti és piszkéstetői földrengés- jelző állomásain működő szeizmográfok helyi idő szerint 4 óra 59 perckor nagyobb közeli földrengést regisztráltak. Az epicentrum Budapesttől mintegy 33C kilométerre, a jugoszláviai Ban- ja-Luka környékére eshetett. A rengés nagysága előzetes becslés alapján a Richter-skála szerim 5,1 fok. A földrengést Magyar- országon is érezték, főleg az ország déli részein — Pécsett és Nagykanizsán —, anyagi károkról nem érkezett jelentés.
