Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-11 / 161. szám
& 1981. július 11., szombat |JT47]| [L^f aTm Mikor dolgozzon a kereskedő? Széles körű társadalmi vita. — Nem romolhatnak a vásárlási feltételek. — A szabad időhöz legjobban alkalmazkodó nyitva tartás. — Kísérlet szeptemberben és októberben. — Közösen a nagykereskedelemmel és az egyéb szállítókkal. — Áttérés 1982. január 1-én. Ezekről a kérdésekről váltottunk szót Krizsán Miklóssal, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével. Változó életritmus — Az ötnapos munkahét bevezetése alapos, gondos előkészítést kíván a gazdasági vezetőktől, a társadalmi szervektől. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Elöljáróban annyit: a heti öt munkanap és a két szabadnap azt jelenti, hogy életkörülményeink is módosulnak. Átalakulnak munkamódszereink, más lesz az időbeosztásunk, változnak pihenési, vásárlási szokásaink, egész életvitelünk. Hangsúlypzni kell viszont: a munka hatékonysága, a gazdálkodás színvonala nem változhat, a dolgozók keresete sem lehet alacsonyabb a rövidebb munkahét miatt. Ezért a belső tartalékok jobb kihasználására kell törekedni. Nagyon lényeges, hogy mindezt önerőből valósíthatják meg a vállalatok, szövetkezetek, csak kivételes esetben segít az állam. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni: az általában 42 órás munkaidő bevezetése nem csupán a heti munkaidő megrövidülésével, hanem a napi munkaidő meghosszabbodásával is jár. Például az ebédidő nem számít munkaidőnek, így a jelenléti idő megnő. Világos, hogy ilyen körülmények között nagy szerepe van a széles körű társadalmi vitának, hiszen a kormány csak irányelveket adott, ezt kell megtölteni tartalommal az ágazati és a helyi sajátosságoknak megfelelően. Még egy fontos körülmény: a program elkészítéséért a gazdasági vezetők a felelősek, a szakszervezeteknek egyetértési joguk van a terv elfogadásában. A módszerek kidolgozásának határideje 1981. szeptember. Jobb vásárlási körülmények — A kereskedők egyetértenek az intézkedéssel, örülnek az újabb szabadnapnak. Mégis félő, hogy a szakma sajátossága miatt nem lesz zökkenőmentes az átállás. Mi erről a véleménye? — A heti 44 órás munkahétre való áttérés sem volt felhőtlen. A változások természetesen nem egyformán érintik a népgazdaság egyes ágazatait. A lakosság ügyeinek az intézése, a szolgáltatások színvonala nem romolhat. Ez pedig az ipartól eltérő feltételeket jelent a kereskedelemben, a vendéglátásban. Miről kell itt meggyőzni az embereket? Arról, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével nem romlanak, hanem javulnak a vásárlási körülmények, de ez az intézkedés kedvezően érinti a kereskedők népes táborát is. — Több szakmabelivel beszélgettem az új munkarendről. Mintha a nyitva tartási időt azonosítanák a munkaidővel. Helyes ez? — Nem. Az üzletben nyitás előtt, és zárás után is van tennivaló. Ugyanakkor létezik lépcsőzetes munkaidő-beosztás is. Sőt! Az új munkarendben átlagosan tovább kell nyitva tartani a boltokat, amely több munkaerőt követel. Néhány százalék létszámnövelésről van szó, ami elkerülhetetlen. Itt van óriási jelentősége az üzem- és munkaszervezés javításának, az önkiszolgálás elterjesztésének, a gépesítésnek, a korszerű fejlesztési módszerek alkalmazásának. Másként lehetetlen előrelépni. Megnő a szabad idő, a lakosság más napokon, órákban keresi fel az üzleteket, az éttermeket. Nekünk ehhez kell alkalmazkodni. Jelenleg a szabad szombatos héten csütörtökön és pénteken, illetve szombat délelőtt nagy a forgalom az üzletekben, ezután méginkább így lesz. Tehát mindenképpen differenciált nyitva tartásra van szükség. Differenciált nyitva tartás — Ez pontosan mit jelent? — Szakmai, területi és hálózati elvekről van szó. Mindenki tudja: nem egyformán járunk élelmiszerboltba, ruházati vagy papírszaküzlet- be. Különbözik a városi, a községi, a peremkerületi, a tanyasi egységek munkarendje. Vannak városközpontok, idegenforgalmi gócok és így tovább. Léteznek egészen szélsőséges vélemények is, hogy minek szombaton kinyitni a ruházati boltokat, sokan vasárnap délután bezárnák a vendéglátóipari egységeket, mások szombaton az élelmiszerüzleteket csak délelőtt tíz óráig tartanák nyitva. Ezeket semmiképpen nem engedhetjük meg. — Végül is, hogyan alakulhat a hétvégi nyitva tartás? — Az elvünk az: az élelmiszerboltok szombaton 14 óra előtt ne zárjanak be, a kétműszakos élelmiszerboltok és az ABC-áruházak 16, a vegyesiparcikkeket árusító szaküzletek 13 óráig fogadják a vásárlókat. Az egyszemélyes tanyasi vegyes boltokat nem szabad bezárni, a felvásárlóhelyek pedig igazodjanak a mindenkori lehetőségekhez, igényekhez. Ami a vendéglátást illeti: lényegében marad a mostani rend. A kijelölt vendéglátó- helyeken, ahol vasár- és ünnepnapokon tejet és kenyeret lehet kapni, még bővül is a nyitva tartási idő, ugyanúgy, mint az idegenforgalmi területeken. Ennek megfelelően a dolgozók szabadnapjaikat általában kedden, szerdán, esetleg hétfőn vehetik ki. Egyébként megyénkben kísérletképpen ez év szeptemberében és októberében bevezetjük a 42 órás munkahetet. Eddig a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat és a mezőberényi ÁFÉSZ vállalta ezt a feladatot. De ezt csak úgy lehet sikeresen megoldani, ha egy városban vagy területen minden üzlet egyformán tart nyitva, akár vállalati, akár szövetkezeti. Nem a véletlenen múlik — A kereskedelem viszont csak egy fogaskerék a nagy gépezetben. Miként vélekednek a szállítópartnerek? — Valóban. Egyedül semmire sem megyünk. A húst, a tejet és a kenyeret előállító és feldolgozó vállalatoknak rugalmasan alkalmazkodniuk kell az üzletek nyitva tartásához. Ettől függ ugyanis a műszakok száma, a munka kezdési ideje az üzemekben. A korszerű szállítási módszerek alkalmazásával érhető el, hogy nyitástól zárásig legyen alapvető élelmiszer a boltokban. Ezért ajánlatos megállapodásokat kötni, amelyek megtartását a helyi tanácsoknak kötelességük ellenőrizni. Ezenkívül gondosabban, rugalmasabban állítsák össze a rendeléseket a boltvezetők, több tartósított kenyeret, tejet kínáljanak, bővítsék az előrecsomagolt áruk körét. Sajnos, az együttműködés fontosságát még nem mindegyik iparvállalat, nagykereskedelmi vállalat vezetője ismerte fel. Semmit sem szabad a véletlenre bízni: majd az élet mindent megold jelszó alapján. Hallatlan erőfeszítésre, szervezésre, újítókedvre van szükség, hogy 1982. január 1-én nyugodtan áttérhessünk az ötnapos munkahétre — mondotta befejezésül Krizsán Miklós. Seres Sándor Gazdag szabadidős program az országos kempingtalálkozón Tegnap a hosszú és fárasztó utazást követően gazdag program várta a dolgozó fiatalok VI. országos találkozóján résztvevő fiatalokat. A csütörtök esti megnyitó' után a gyulai Körös néptáncegyüttes adott műsort. Ezt követően Pósteleken az Arató-diszkó, és cigányzenekar szórakoztatta a tábor lakóit. Este 11 órakor azonban a tábor vezetői takarodót rendeltek el, hogy a reggeli hat órai ébresztő ne okozzon „zavart”. Ébresztő után vagy előtt? A Körös néptáncegyüttes bemutatója Diszkó Pósteleken Az elhagyott trombita Fotó: Fazekas, Martin, Plavecz n lakásépítés lehetőségei és feltételei Xj. Értékesítés és vásárlás A lakásállomány bővítése mellett a jogos lakásigények kielégítését segítheti az indokolt lakáscserék megoldása is. Ugyanis a meglevő lakásállomány újraelosztásának támogatása enyhítené gondjainkat. Tulajdonképpen már a hetvenes évek közepén megkezdődött az a jogi szabályozás, amely a személyi tulajdonú lakások cseréjének elősegítését kívánta szolgálni. Az új jogszabályok e korábbi rendelkezéseket, továbbfejlesztik, és egyidejűleg szabályozzák az állami támogatások elszámolásának rendjét is. CSERÉK ÖSZTÖNZÉSE Szocialista államunk a lakásépítés keretében már kezdettől fogva sokoldalú kedvezményekkel segítette az alacsony jövedelműeket, és szociális körülmények miatt arra rászorulókat, hogy lakásproblémájukat saját tehervállalásuk mellett megoldhassák. A kedvező kamatozású kölcsönök folyósítása, az eltartott családtagok számához igazodó szociális kedvezmény mellett, az állami beruházásban létesült, tanácsi értékesítésű lakásokat jelentős árkedvezménnyel vehették meg, míg az OTP-be- ruházású lakások megvásárlásához, lakások felépítéséhez állami támogatásként nagy összegű hozzájárulást kaptak az új szabályozások szerint továbbra is. Ebbe a csoportba tartoznak az 1959-től értékesített szövetkezeti, majd az 1971-től épített tanácsi értékesítésű lakások, továbbá az ugyanezen időponttól az állami vállalatoknál dolgozó munkások részére nyújtott állami támogatással épített lakások. A lakáscsere-forgalom élénkítése, rugalmasabbá tétele, és nem kevésbé a saját tulajdonnal való rendelkezési jog korlátozásának feloldása céljából vált lehetővé az említett lakások forgalmi áron történő értékesítése. A munka nélküli jövedelem megakadályozása céljából viszont az állami támogatások elszámolását is szabályozták. TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA Aki az állami támogatással vásárolt, vagy épített lakások körébe tartozó tulajdonát 15 éven belül első ízben értékesíti, az köteles az állami támogatást visszafizetni. Ez a kötelezettség ajándékozási szerződés esetében a megajándékozottat, életjáradéki szerződés esetén pedig a tartásra kötelezettet terheli. Ha viszont másik lakás megszerzése céljából csere- szerződéssel történik az elidegenítés, akkor az állami támogatást csak akkor kell visszafizetni, ha ezt az újabb lakást öt éven belül értékesítik. Számos feltétele van annak, hogy mikor nem kell az állami támogatást visszafizetni. így például a tanácsi értékesítésű lakás újraelosztásra történő visszaadása esetén, ha ilyen lakást tanácsi bérlakásra cserélik, és annak a használatbavételi díjának háromszoros összege nagyobb, mint a visszafizetendő támogatás stb.. Nem kell a támogatást visszafizetni akkor sem, ha a munkáslakást az OTP útján az állam javára értékesítik, továbbá ha az említett csoportba tartozó lakásokat a szabad forgalomban az OTP részére értékesítik, és a lakásigényt állami támogatás nélküli, magánlakás-építés, vagy -vásárlás útján oldják meg. SZERVEZETT AKClöK A tanácsi értékesítésű lakások elidegenítési szándékát a korábbi rendelkezésektől eltérően már nem kell a tanácsnak bejelenteni, de azok újraelosztásra bármikor felajánlhatok. A lakásügyi hatóság csak akkor köteles újraelosztásra visszavenni a lakást, ha a tulajdonos lakásigényét tanácsi bérlakás kiutalásával, vagy másik tanácsi értékesítésű lakásra történű vevőkijelöléssel meg tudja oldani, illetve ha a felajánló másik lakásra nem tart igényt. Meghatározott feltételek mellett a szervezett akcióban épült, vagy vásárolt személyi tulajdonban levő lakásokat az OTP visszavásárolja az állam javára. Az ebben a formában értékesített lakásokat eladók á rendelet feltételei szerint bármely építési formában akkor vehetnek részt; ha a lakásépítést a munkáltató szervezi, vagy annak építéséhez az építési költség legalább tíz százalékának megfelelő támogatást nyújt, és a telek tulajdon-, vagy használati jogával rendelkeznek. VEVŐ AZ OTP Három éve annak, hogy az OTP a hagyományos családi ház kivételével, minden 1961. január 1-e után takarék- pénztári kölcsönnel épült, vagy így értékesített, továbbá tanácsi értékesítésű személyi tulajdonban levő lakást megvásárolhat. A korábban épített ilyen lakásokat is megvásárolhatják, ha azok korszerűek és állapotuk megfelelő. Az OTP a részére felajánlott lakásokat a forgalmi ár alapján vásárolja meg, beszerezve az ingatlanközvetítő értékbecslését is. Az eladó pedig új lakása építéséhez az általános feltételek szerint kaphat építési kölcsönt, munkáltatói támogatást, meghatározott feltételek esetén még állami támogatást is, és szociálpolitikai kedvezményben is részesülhet. Az így megvásárolt lakásokat is kölcsönfeltételeknek, szociálpolitikai kedvezményeknek, munkáltatói támogatásoknak megfelelő feltételekkel . értékesítik, de állami támogatás nem nyújtható, minthogy ezek a lakások nem új építkezések. Ezek a lakások az OTP szabad értékesítésének a keretébe tartoznak, tehát ezekre vevőkijelölés nem szerezhető. Ez egyben azt is jelenti, hogy azok részére értékesítik, akik a legkedvezőbb feltételeket vállalják a lakás értékének megfizetésére.' Tehát az kapja meg a vásárlás lehetőségét, aki nagyobb készpénz lefizetése, rövidebb törlesztési idő mellett vállalja az eladási ár megfizetését. SOKRÉTŰ LEHETŐSÉG Sorozatunk végére érve megállapítható, hogy a .pénzügyi változtatások sokrétűen bővítették a lakásépítés, -vásárlás lehetőségét, s példáink igazolták, hogy egyúttal az arányosabb teherviselés kialakítását is segítik. A személyi tulajdonú lakások cserélődését, a szervezett formában történő OTP- visszavásárlás csak segíteni kívánja, -és nem korlátozza a szabad forgalomban történő értékesítést. Mind az építési, mind a lakásvásárlási kölcsönök, mind a lakáscseréket elősegítő jogszabályok, feltételek egy célt szolgálnak: a családok jogos igényüknek, szükségleteiknek megfelelően jussanak — az állam és a lakásszerző arányosabb teherviselése mellett — lakáshoz. Ezt a követelményt a XII. kongresszus így fogalmazta határozatba: „A lakásépítésben és -fenntartásban arányosabbá kell tenni az anyagi teherviselést, az állam és lakosság, valamint a lakosság különböző rétegei között.” (Vége)
