Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-11 / 161. szám
1981. július 11., szombat Érdemes-e újítani? Válaszok a Szellőző Művek sarkadi gyárából — Nekem nagyon rosz- szak a tapasztalataim, öt évvel ezelőtt a vállalat újítási pályázatából szemeltem ki magamnak az elektromágneses fúrót. Ungor Sándorral megcsináltuk a prototípust. Majd kétévi huzavona után kaptunk együtt két és fél ezer forintot, azután a cég vett egy ugyanilyen importgépet, mint amilyen a mienk volt. Azóta is ezzel az importmasinával dolgozunk. — Ebből az öt évvel ezelőtti, egyetlen példából kár lenne általánosítani. — Egyből tényleg kár lenne. Akkor hát sorolom ... o Sajti Andor meós hangjából nem nehéz kiérezni a keserűséget.' Hosszú évek óta dolgozik már itt, a Szellőző Művek sarkadi gyáregységében. Az elmúlt hat esztendőben 15 újítást nyújtott be, és ezekért összesen nyolcezer forintot kapott, ami igazán nem nagy összeg. A gépszerelőből és hegesztőből lett műszaki ellenőr -mégsem ezért elégedetlen. — Mondok akkor egy 1979-es példát: mindig bosz- szantott, hogy a ventillátorgyártásunk ki van szolgáltatva az öntödéknek, amelyek a forgólapátokat készítik. Ráadásul az öntött propellereket még ki is kellett egyensúlyozni szerelés előtt. Árra gondoltam, hogy nekünk kellene alumíniumból préselnünk ezeket. így olyan könnyű forgólapátokat állíthatnánk elő, amelyeken már nincs is mit egyensúlyozni. Szóval, nekiálltam barkácsolni, de mert nem voltak célgépeim, a szükséges négy milliméteres lemez helyett csak két és fél milliméteressel boldogultam, viszont jeleztem a leírásban, hogy a négy milliméteres a megfelelő. — És .. .? — Hónapokig semmi válasz, amikor a főnökünk megsürgette a pesti vállalati központot, azt mondták, nem válik be, mert üzemi terhelés alatt a megcsavart lapátok kiegyenesednek. Ezek szerint hiába írtam le, hogy a négy milliméteres a megfelelő. — Végül is, hogy zárult az ügy? — Sehogy ... Időközben a konkurrens, a FÜTÖBER, megjelent a piacon ugyanazzal, amit én javasoltam. o A gyáregység újítási előadója, Czeglédi András, aki fejből tudip, hogy Sarkadon 1978-ban 25 újításból huszonegyet fogadtak el, 1979- ben már 41, 1980-ban pedig 49 ötlet született itt. Azután Tóth Gábor újítását említi, amelynek sorsáról Budapesten rövid egy hónap alatt döntöttek, és meg is kapta az ötezer forint újítási díjat. — Ezek szerint Sajti Andor az újítók pechesebb csoportjához tartozik? — Most volt egy újítása: pneumatikus szerkezetet készített, amivel lényegesen megkönnyítette a tömítés munkáját. Ezt is a vállalati központban fogadták el — mint, ahogy valamennyi jelentős újítás ügyében ott döntenek —, és már ki is fizették a háromezer forintot. Az újítási előadó válasza továbbra is azt sugallja, hogy egy-két kivételtől eltekintve különösebb gond az újítókkal nemigen fordul elő a Szellőző Műveknél. Amiről azután a szakszervezeti titkár, Berényi József beszél, az az újítási előadó emlékezetét is felfrissíti. — Több mint három hónapba tellett az is, amíg az Andor Sziloplaszt-kinyomó- ját elfogadták, szemben az előírt két héttel. Ezen felül azt sem értem, miért nem próbálja a vállalat ezt a szerkentyűt más cégeknél is értékesíteni. Ez például alvázak tömítésénél szintén nagyszerűen alkalmazható. De van itt más is ... És ez a más egy kicsit már megint Mezei András „Ilyen gazdagok vagyunk?” című könyvébe illő. o Röviden a történet. Szenczi Géza, ki tudja hányszoros újító (a korábbról keltezett újítási napló — amiből a pontos adatot meg lehetne állapítani — szőrénszálán eltűnt. S emiatt most nehéz alapot találni arra, hogy bárkit is Kiváló Üjító kitüntetésre javasoljanak a gyáregységtől.) Szóval, Géza bácsi két évvel ezelőtt azzal állt elő, hogy a tetőszellőzőket — amiből több ezer készül évente Sarkadon — ne négy lábbal, hanem hárommal rögzítsék. Ezzel nemcsak hogy stabilabbá válik a felfüggesztés, de jelentős anyag- és munkaidő-meny- nyiséget is megtakarítanának, több esztendő távlatában. Ne részletezzük a kálváriáját. A lényeg, hogy az ügyben a szakszervezeti titkár az újítási felelőssel együtt több ízben, és több vállalati fórumon is eljárt, az elmúlt két évben. Egy alkalommal — tavaly nyáron — éppen a főkonstruktőr, Bendekovics József szobájában várakoztak, amikor a frissen megjelent ' vállalati újságban a „Járókerékben” felfedezték a főkonstruktőr cikkét, amely szerint minden újítást három nap alatt elbírálnak. Kommentár nélkül adhatjuk közre a Géza bácsi újításához kapcsolódó másik sztorit is, amely így hangzik: a gyáregység az idén kiváló lett. Az ünnepségen Szenczi Géza félrehívta a jelenlevő igazgatót, hogy megmutassa, mi a lényege az újításának, mire az igazgató kijelentette: remek, ezután így kell csinálni! Hamarosan meg is jött az utasítás, hogy tíz tetőszellőzőt gyártsanak le új módon — éppen csak a gyártást gyakorlatilag is lehetővé tevő „gyártási szám” érkezése várat magára mind a mai napig. o — Nem állítom, hogy ez a legjelentősebb újítás — mondja Valach Endre gyáregységvezető Géza bácsi ötletéről, majd így folytatja: — Az újítások terén van mit tennünk, itt gyáregységi szinten is, de azt magam is indokolatlannak tartom, hogy a sarkadi ésszerűsítések dolgában Pesten mondják ki az áment. Ezek a fölösleges huzavonák szerintem nem nagyon tesznek jót az újítómozgalomnak. . I Mi pedig hadd változtassunk úgy ezen a szórenden, hogy a fölösleges huzavonák, az igazán illetékes helyről „átemelt” döntések nagyon nem tesznek jót az újítómozgalomnak — egyik nagy erőtartalékunk mozgósításának! Kőváry E. Péter Több a tej és tejtermék A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére 1976-ban hozott kormányhatározat végrehajtásának eredményeként a tejtermelés évenként 5,6 százalékkal növekedett, s a mezőgazdaság 1980-ban 100 millió literrel teljesítette túl az előirányzott 2,350 millió liter tej termelését — állapította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a tejtermelés, -feldolgozás és -fogyasztás helyzetét vizsgálva. A tejipari vállalatok és termelőszövetkezeti tejfeldolgozók tavaly több mint 2000 millió liter tejet vásároltak fel, csaknem 400 millió literrel többet, mint 1977-ben. Az ipar számottevően gyarapította a tejtermékek választékát is: 1978-ban 7, az utóbbi két évben 9—9 új terméket állított elő, a többi közt ízesített joghurtokat, sajtokat, túrókrémeket és fagylaltokat. A tej és tejtermékek zömének minősége jobb, mint régebben volt, csomagolása j— némelyik sajtféle és a racskós tej kivételével — megfelel a fogyasztói igényeknek. A tejipar és a kereskedelem sokkal több helyiégbe és boltba szállít tejet ;s tejterméket, gondoskodott arról, hogy a vendéglátóipari üzletek vasárnap tejet is árusítsanak. A vállalatok, az ÁFÉSZ-ek előírták boltjaik számára a kötelező minimális választékot, illetve tejterméket, ez töb boltban hiányos, annak ellenére, hogy a tárolási feltételek javultak, nagyobb a hűtőkapacitás. Az ellátás javulásának eredményeként növekedett a fogyasztás ' is. Lakosonként évente átlagban 162 liter tejet fogyasztunk, 20 literrel többet, mint néhány évvel ezelőtt. A bölcsődéket és az óvodákat rendszeresen ellátják tejjel és tejtermékekkel, az általános iskolás korú gyermekeknek azonban mindösz- sze egynegyede "részesül a szervezett tejellátásban. Csaknem 2500 általános és középiskola vesz részt az „Iskolatej” akcióban, több, mint néhány évvel ezelőtt, de még mindig kevés. Jóllehet, példamutató helyi kezdeményezések — hűtőpult felszerelése révén megvalósított önkiszolgálás, tejautomata beszerzése, felső tagozatos tanulók, a szülői munkaközösség tagjainak közreműködése — bizonyítják: lehetséges az iskolai tanulók szervezett tejellátása. II Bakony Művek új terméke Új termékkel bővíti autóvillamossági cikkeinek választékát a . veszprémi Bakony Művek. Megkezdték az úgynevezett nyomógombos kapcsolók gyártását, amelyek személygépkocsikban és más járművekben alkalmazhatók több különböző egység — például ablaktörlő, ablakmosó, hűtőmotorok — működtetésére. Az új termék licencét az NSZK-beli Pneutron cégtől vásárolták és már ebben az évben megkezdik a korszerű kapcsolók exportját is. Év végéig mintegy 100 ezer darabot szállítanak az NSZK- ba. A Veszprémi Bakony Művek egyébként 1970-től készít autóvillamossági cikkeket. Elsőként a szovjet Togliatti autógyárral kialakított gyártáskooperációnak megfelelően komplett ablaktörlőket, gyújtáselosztókat, gyújtáskapcsolót és kürtöt állított elő. 1974-től a Polski 126-os gépkocsikhoz is szállít alkatrészeket, nevezetesen ablaktörlőt, gyújtáselosztót, feszültségszabályozót és kürtöt. Nyári szállítás vasúton A békéscsabai teherpályaudvaron állandósult a forgalom Ezekben a hetekben a szállítási feladatok is megnövekedtek a MÁV-nál. Az aratást megelőző hetekben nagyobb ütemű lett az export kenyérgabona vasúti szállítása, egyre több a tranzitküldemény és a tranzitvonat. A MÁV Békéscsabai Körzeti Üzemfőnökségének idei szállítási terve egymillió 150 ezer tonna, az import- és a tranzitküldemények továbbításával együttesen négymillió tonna. Az év első felében 750 ezer tonna különböző árut fuvaroztak a megyéből, ami a tavalyi hasonló időszakhoz képest 9 százalékkal több, s ugyancsak 9 százalékkal magasabb a félévi tervnél. Az üzemfőnökség a megye tizenhat legnagyobb fuvaroztató- jával • szerződést kötött az előszállításra, s úgy tervezték, hogy részükre az év első három hónapjában C21 ezer tonna tömegárut szállítanak. Ezzel szemben három hónap alatt 812 ezer 800 tonna küldemény érkezett, ami nemcsak a tervezettnél, hanem az elmúlt évinél is több, így aztán igazán kedvezően alakultak az előszállítások. A legtöbb árut, mintegy 75 ezer tonnát az Orosházi Üveggyár, 60 ezer tonnát a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, egyaránt 33 ezer tonnát pedig a KPM Közúti Igazgatóság és a Szarvasi Állami Tangazdaság fogadott. Az előszállításokat igen jól szolgálták az irány- és célvonatok, fokozottan kihasználták a fordavonatokban rejlő előnyöket. Napjainkban a körzeti üzemfőnökség területén 150 —170 vagont raktak meg, a leadás is megközelíti a 200 vagont. Az év első felének teljesítményértékét csak növeli, hogy félévi szinten, az elmúlt évihez képest, az importküldemények aránya 20 százalékkal csökkent, a tranzitszállítás pedig 10 százalékkal maradt a tavalyi szint alatt. — sz — Munkaerőhiány Mezőkovácsházán Az ÉVIG kismotorgyárának mezőkovácsházi gyáregységében néhány évvel ezelőtt még- az volt a gond, hogy kevés és elavult gépen kellett dolgozni. Napjainkra alaposan megváltozott a helyzet, most az okoz problémát, hogy nincs elég ember a korszerű automata gépekhez. Sorban érkeznek a különféle esztergák, marógépek és más fémmegmunkáló gépek a szerszámkészítő üzembe. A baj az, hogy a gyáregységnek csak egy szerszámkészítő szakembere van. Próbálkoznak a házon belüli kiképzéssel, de a sok feladat miatt szükségük lenne néhány jól képzett szakmunkásra és egy olyan felsőfokú végzettségű szakemberre, aki a technológiát is elkészítené. A gyáregység fő profilja a jövőben a relé, és a kapcsológyártás lesz. Ebben az évben százezer kisrelét gyártanak, ebből 50 ezerhez megkapják az anyagot, de a tétel másik feléhez maguknak kell a műanyag alkatrészeket is elkészíteni. Ehhez a gépek rendelkezésre állnak, három korszerű fröccsöntő automata már Mezőkovácsházán van. Csakhogy hiányzik a legfontosabb; a műanyagfeldolgozásban jártas szakember. Ez már csak azért is gond, mert jövőre 255 ezer relé elkészítése lesz a nagy feladat. Rövidesen indul a gyáregységben a hőkezelő üzem is. Korszerű automata gépekkel lesz felszerelve ez a részleg, és az üzemeltetéshez természetesen itt is szakember kellene. Bár jelenleg hét felsőfokú végzettségű műszaki dolgozik az EVIG-ben, melléjük jó néhányra lenne azonnal szükség. Nem jobb a helyzet más területeken sem. A betanított munkások hiánya miatt a tekercselő üzemből kellett átcsoportosítani embereket relészerelésre. Rövidesen elkészül a szalagrendszerű szerelősor is, és akkor még több embert kellene erre a fontos munkára ráállítani. A gyáregység a környező községekből próbálja toborozni a munkaerőt, ameny- nyiben egy-egy helyről elegendő számban jelentkeznek, akkor autóbusszal megoldják a szállítást is. Még ebben az évben 40—50 új dolgozót kívánnak felvenni, hogy legyen idő felkészíteni őket az elkövetkezendő évek feladataira. Nem titok ugyanis, hogy a gyáregység néhány éven belül önálló lesz, és ez együtt jár a feladatok növekedésével is. Már 1983—84- ben évente félmillió relét kell gyártaniuk, emelkedik a kapcsolók darabszáma is, és néhány új termék Mező- kovácsházára telepítéséről . is szó van. Ügy tűnik, az anya- vállalat beváltja ígéretét, és mindent megtesz azért, hogy az ÉVIG legyen Mezőko- vácsháza ipari jövője. De, hogy valóban az lesz-e, az most már egyre inkább azon múlik: sikerül-e embert állítani a gépek mellé. L. L. A hajszálnál is vékonyabb huzalból készül a KR-relé tekercse
