Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-09 / 159. szám
1981. július 9., csütörtök 0 0320023 Differenciált bérezés a kereskedelemben Idézet a belkereskedelmi miniszter 21/1979. (12. hó 6.) a BkM rendeletéből: ......A nagyobb létszámot foglalk oztató egységekben a beosztott dolgozók jutalékának 10—25 százalékát, esetleg hosszabb időszakra összevontan ennek megfelelően meghatározott összeget, vagy a külön e célra rendelkezésre álló hasonló nagyságrendű keretet a legjobb munkát végző beosztott hálózati dolgozó jutalékának emelésére kell felhasználni. A többletjutalék felosztásáról a teljesítmények személyenkénti értékelése alapján az egység vezetője — a szakszervezeti bizalmival egyetértésben — dönt.” Eddig az idézet. És most nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban. Hogy megértsük a i'endelet lényegét, ismernünk kell a kereskedelemben használatos bérezési formákat. A legelterjedtebb az alapbérrel kombinált jutalékrendszer. Az alapbért a letöltött szolgálati idő határozza meg, a jutalékot pedig a forgalomtól függően a fix bér arányában kapják a dolgozók. Ennek a bérezési formának az alkalmazásánál a 15—20 éves gyakorlattal rendelkező eladó kétszeresét keresheti az egy-két éve dolgozó társa fizetésének akkor is, ha történetesen munkája alapján érdemli azt meg. Ez ellent mond a „mindenki munkája szerint” elvnek, és nemigen ösztönöz a jobb munkára. Nos, a rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy a jutalékot (több száz. olykor ezer forintról van szó) ne az alapbértől függően, hanem a végzett munka, az egyéni teljesítmények arányában osszák szét a dolgozók között. A teljesítménymérés módszere lehet a pontozás, amit a békéscsabai Univer- zál Kiskereskedelmi Vállalat — egy év után elmondható — sikerrel alkalmaz. — Nem volt könnyű az egyéni munka alapján differenciáló bérezési rendszert megvalósítani •*- emlékezik vissza tavaly májusára Kassai Béla, a vállalat igazgatója. A rendelet csak a nagy létszámot foglalkoztató egységeket említi, de mi olyan rendszert próbáltunk kialakítani, amely valamennyi dolgozónkra vonatkozik, így éreztük igazságosnak. Végül is külön miniszteri, szak- szervezeti engedéllyel bevezethettük a pontozásos módszert, melynek lényege, hogy hó végén a boltvezető, a helyettese és a szakszervezeti bizalmi értékeli, pontszámokban méri. papíron rögzíti a dolgozó összteljesítményét. Szigorú szabály, hogy a beosztottak minősítését minden esetben ismertetni kell az érintettekkel. így mindenki előre tudja, hogyan fog részesedni a jutalékkeretből. Az elbírálás szubjektív, mint ahogy valamennyi munkahelyen többé-kevésbé az. De a kereskedői munka jellegénél fogva e területen a szubjektivitás fokozottabban érvényesül. — Nehéz számokban kifejezni a vevőkiszolgálás színvonalát — magyarázza Szabó Imre, a szakszervezeti bizottság titkára. A pontok számában elsősorban ennek kell kifejeződnie, de fontos összetevője a raktári és beszerzői, valamint az árazási munka, a kollektív szellem, a munkafegyelem, de még a kirakattisztítás milyensége is. És, noha a boltvezető'minősít, ítéletét erős kontroll alá veti a munkahelyi kollektíva. — Már csak azért is törekednie kell az objektíA hortobágyi után, a kiskunsági előtt újabb lovasnapok rendezői ígérnek hangulatos hétvégi időtöltést a nagyközönségnek. Július 11—12-én, szombaton és vasárnap rendezik meg a II. vadaskerti lovasnapokat a Pest megyei Tökön. A helybeli ménesben 11 éve tenyésztenek lovakat, világhíres ősök leszármazottai „gondoskodnak” újabb és újabb, szép küllemű, jó ugróvebb, igazságosabb értékelésre — veti közbe Pillér Sándorné, a munkaügyi osztály előadója —, mivel a boltvezetőnek alapvető érdeke. hogy beosztottai jó légkörben és megfelelő létszámban dolgozzanak. Ha valakit történetesen jogtalanul „favorizál”, míg más vagy mások hátrányos helyzetbe kerülnek, az előbb-utóbb olyan összeütközéshez vezet, hogy valakinek távoznia kell az egységből, ez pedig a jelenlegi munkaerőhelyzet mellett nem megengedhető. — Nem állítjuk, hogy a miénk a legtökéletesebb anyagi ösztönzési rendszer — veszi át a szót ismét az igazgató —, de próbáljuk úgy alakítani, hogy felszínre hozza az összes pozitív és negatív tényezőt. Végtére is az összkeresetnek mintegy egy- harmada a jutalék, és ez már önmagában is ösztönző. Most minden mulasztás, kiesés, elszámolás a fizetésben nyilvánul meg. Azt hiszem, nem túlzók, ha azt mondom, hogy Békéscsabán a legnépszerűbb illatszerbolt az István király téri 53-as. Itt sok olyan terméket megtalálnak a vásárlók, amit máshol nem, ilyenek például a „Chicco”-készítmé- nyek. Tíz nő dolgozik az üzletben, és — ami sajnos, ilyenkor ritka — jól megértik egymást. Még a pontozásos rendszer bevezetése, az egyéni különbségtétel sem rontotta a légkört. Galovicz Lajosné boltvezető erről ,a következőket mondja: — Nálunk úgy van, hogy mindenkinek megvan a maga reszortja. Ki miben mester — aszerint osztjuk szét a feladatokat. Akinek az eladói készsége nagyobb, az a vevőkkel foglalkozik, akinek az árubeszerzéshez van inkább tehetsége, az azt kamatoztatja, de van olyan is, aki a raktárban, az áru átvételekor tud kibontakozni vagy például az adminisztrációs munkáknál. A pontozásnál valamennyi tényezőt figyelembe vesszük, így a keresetben csak 100—300 forintos eltérés mutatkozik az eltérő teljesítményből következően. Nálunk tulajdonképpen nincs gyenge munkaerő, csak jól és jobban dolgozó, és ez megmutatkozik a forgalmunkban is, ami havi 1— 1,2 millió forint körül mozog. Természetesen nem minden boltban ilyen kedvező a helyzet, van, ahol nincsenek mindig megelégedve a boltvezető „ítéletével”, de ez a ritkább eset. Eddig a vállalat 850 dolgozójából mindössze kettő mondott fel ez irányú elégedetlensége miatt. A döntő többség, aki mégérti, hogy közös célért, a vevőkiszolgálás színvonalának emeléséért küzdenek, elfogadja az anyagi ösztönzésnek e — a kereskedelemben még igen ritka — formáját. Szatmári Ilona képességű ivadékokról. Évente 10—15 lovat értékesítenek külföldön, Illetve hazai lovas- és öttusakluboknál. Rendszeres lovasprogramjaikat egy-egy szezonban 10—15 ezer vendég látogatja. A vadaskerti lovasnapokra az idén Is változatos programot állítottak össze a szervezők. Másfél száz lovas, háromszáz ló vesz részt a versenyeken. Minden foglalkozásnak, szakterületnek megvannak a maga nagy vitái. A mezőgazdászok körében évek óta az egyik ilyen vitatott kérdés — főként aratás tájékán — a tarlóégetés. Az egyik fél azt állítja, hogy teher a melléktermékként keletkező szalma. Nem tud vele mit kezdeni, a mai állattenyésztési technológiákban gyakran nincs beépítve a szalmával történő almozás. Sokan azzal érvelnek, hogy éveken át, egyhuzamban, azonos területen termesztett gabona a talaj- lakó kártevők melegágyává válik. Ezért kipusztításához a tűz fertőtlenítő hatását használják. Az ellentábor véleménye szerint minden megtermett anyagra — így a szalmára is — szükség van, azt fel kell használni. Mégpedig okszerűen, trágyakészítésre, vagy éppen energianyerésre. Kétségtelen, hogy az általános népgazdasági irányelvek is ezt támasztják alá. Ráadásul a felszecskázva talajba dolgozott szalma, vagy tarlómaradvány növeli a talaj szervesanyag-tartalmát. Országszerte vitatott téma — riportok sora tükrözi ezt a sajtóban, rádióban —, hogy van-e kalóriaszegény, diabetikus üdítő italunk, ha nincs, miért nincs, és ha van, miért nem tudja azt mindenki? De nemcsak a tömegkommunikáció, hanem a Minisztertanács, az illetékes minisztérium, a MÉM is foglalkozik ezzel. Legutóbb ez év májusában a Mezőgazdasági és Élelmezési Értesítőben hívták fel az érintettek (állami és tanácsi vállalatok, mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek) figyelmét arra, hogy a VI. ötéves tervidőszakban kiemelt feladatként kezeljék a diétás, diabetikus termékek gyártásának fejlesztését. Lévén ez széles rétegeket érintő, társadalmi ügy, ahol a gyorsabb előrehaladás indokolt. Csak a Deit? Köztudomású, hogy üdítő • italainkban általában nagy mennyiségben található cukor. Legmagasabb a Pepsi Cola kalóriaértéke, 180 joule literenként, jóval alacsonyabb például a zöldalmáé, 147 joule/liter. Tehát a szomjúság enyhítésére elfogyasztott napi 5-6 üveg kóla, vagy más hasonló termék tetemes többletkalóriát jelent a szervezetnek, ami aztán zsírpárnákban testesül meg. Csökkentett kalóriaértékű italként többnyire csak a Deit-készítményeket ismerik, ez viszonylag régóta, jó minőségben kapható az üzletekben. Kevésbé elterjedtek az Arola névre hallgató üdítők, noha ezek kimondottan diabetikus, cukor nélkül készített italok, és jelenleg az Természetesen akkor, ha a szárban levő anyagok, nitrogén műtrágya vagy hígtrágya kiegészítéssel elbomlanak, s így valóban -a talaj alkotóivá válnak. Ehhez azonban idő kell — kontráznak rá az égetés hívei. Igazuk van, de csak akkor, ha késik az aratás, s így a tarló akadálya az őszi talaj munkák, a vetés időbeni elvégzésének. Az érvek és ellenérvek állásfoglalására kényszerítették a szakterület felelőseit. A MÉM Növényvédelmi. és Agrokémiai Főosztályának irányelvei szerint ha csak lehet, ajánlatos elkerülni a tarlóégetést. A felhívás egyik döntő érve, hogy a tűz nemcsak a káros talaj- lakókat pusztítja el, hanem azokat a hasznos mikro- szervezeteket is, amelyek a humuszképzés, tehát a talaj termékenység fokozásának nélkülözhetetlen részesei. Márpedig éppen a humusz az, amelynek megóvása a nagyobb termés egyik záloga. Az idei búzák állapota növényvédelmi szempontból nagyon kedvező — a felméországban mindössze egy gyártójuk van, a Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat. Az Arola kalóriaértéke nem épi el a 10 joulé-t literenként, vagyis gyakorlatilag nulla. Osztrák know-how alapján — Mióta gyártják a diabetikus üdítőket — kérdem Lipták Györgytől, a vállalat igazgatójától. — A gyártás technológiáját 1977-ben vásároltuk egy osztrák cégtől, az italokat pedig ’78-ban kezdtük forgalmazni. Azóta sok változás történt. Kezdetben a kül földi cég szállította az alapanyagot, mi csak kevertünk. Ma már a nyersanyagot is mi állítjuk elő. A legfontosabb módosítás, ami nagymértékben befolyásolta a termék minőségét, egy új édesítő szer alkalmazása volt. Egy év óta csak minimális mennyiségben használjuk a kesernyés mellékízű szaharint, a cukorbetegek sokáig egyedüli édesítőjét, helyette nátriumcyklamáttal ízesítünk. A szintén mesterséges édesítő szer előnye még — amellett, hogy egyáltalán nincs mellékíze —, hogy nem visz be energiát a szervezetbe, és változatlanul hagyja el azt. Édesítő hatása viszont kisebb, mint - a szahariné. — A vállalat Arola-terme- lése kielégíti-e a fogyasztók mennyiségi és minőségi igényeit? — Igen, feltétlenül. Gyártáskapacitásunkat a keresletnek megfelelően bővíthetrések, szemlék szerint. Tehát eggyel kevesebb az ok az égetéses talajvédelemre, gyomirtásra: Ezt erősíti az aratási munkák időbeni elkezdése is. A jelenlegi gépparkkal jó idő esetén, 13— 14 nap alatt befejezhető a nagy munka. A megyénkben gazdálkodó üzemek rendelkeznek a szalmabetakarításhoz szükséges gépekkel, illetve átcsoportosításukkal mindenki hozzájuthat ezekhez a berendezésekhez. Beszerezhetők a talaj egészség fenntartásához nélkülözhetetlen vegyszerek is. Úgy tűnik, az idén lesz elég idő a bedolgozott szalma beépüléséhez a talajba. Végül nem szabad megfeledkezni arról serí, hogy a tarlóégetés szennyezi a környezetet, füstje rontja a légkör tisztaságát. A vadgazdálkodás is megsínyli e módszert, hiszen állatok ezrei esnek a tűz martalékául ilyenkor aratás táján. Reméljük, az idén mind kevesebb helyen találkozunk á képen látható jelenséggel, a tarlóégetésre utaló hatalmas füstfelleggel. jük, növelhetjük termelésünket. Valamennyi megrendelőnket ki tudjuk elégíteni, legyen az Sopronban, Nyíregyházán vagy Zalaegerszegen. Ami pedig a minőséget illeti, a két Arola-készítmény, a citrom és a narancs (ez utóbbi egyébként a tavalyi, XVII. országos bor- és üdítőital-versenyen aranyérmet nyert) megközelítően azonos ízhatású, mint a nem diabetikus üdítő. A választék bővítésére pedig hamarosan megjelenik az Arola meggy és zöldalma. Látszólagos hiány? A fentiek alapján «nincs hiány diabetikus üdítőből. Mégis — ámbár a vállalat folytat reklámtevékenységet — az országban kevesen ismerik e kalóriaszegény készítményeket. Népszerűsítésük tehát megérne egy intenzív reklámkampányt. Emellett el kell mondanunk azt is, hogy ha van is kalóriaszegény és diabetikus italunk, a kínálat igen szegényes. Fejenkénti üdítőitalfogyasztásunk évi 50 liter, és körülbelül ugyanennyi féle közül választhatunk. Viszont ezek közül csak egynéhány az, amelynek minimális a cukortartalma, holott a kereslet érezhetően — és egészségügyi szempontból is ez lenne az előnyös — ebbe az irányba tolódik. Ideje tehát, hogy az üdítőital-gyártás területén is, kisebb forradalom gyanánt, a mennyiségi változások minőségibe csapjanak át. Sz. I. A HUNGAROCAMION válaszolt Lapunk május 29-i számában „Párhuzamok a közlekedésben” című cikkünkben szóltunk arról, hogy érdemes lenne megvizsgálni: tudna-e gazdaságosan üzemeltetni hűtőjárművet az a néhány Békés megyei vállalat, amely rendszeresen exportálja élelmiszeripari termékeinket. Megírtuk, hogy ezzel a megoldással minden fuvarnál megtakarítható lenne az a 200 kilométer, amelyet a nemzetközi vállalat kamionjai Budapesttől Békéscsabáig üresen futnak le minden szállításnál. Cikkünkre válaszolva Pappert Ferenc, a HUNGAROCAMION fuvarozási igazgatója a következőket fogalmazza meg: „A HUNGAROCAMION- nak Európában és a Közel- Keleten igen széles kereskedelmi hálózata működik. Bár a 200 kilométer üres futás is figyelemre méltó, de mivel a nemzetközi fuvarozás átlag szállítási távolsága 1800 kilométer, fontosabb a visszfuvar megszervezése, ami különösen nehéz feladat, gyorsan romló áruk esetében. Csak a jó szervezésnek köszönhető, hogy 1980-ban a HUNGAROCAMION hűtőkamionjai a nyugat-európai útjaikat 83 százalékban megrakodva tették meg. A Békés megyei élelmiszer- exportot a legritkábban lehet úgy megoldani, hogy a kamionok visszáruval érkezzenek távoli útjaikról a megyébe. Tehát itt alapvetően nem a 200 kilométer megtakarítása, hanem 1500 —2000 kilométer rakott futás forog kockán. Külön szót érdemel e témával összefüggésben — írja a fuvarozási igazgató — a hűtőjárművek speciális karbantartása és .alkatrészellátása, melynek decentralizálása tetemes népgazdasági többletköltséget jelentene. Álláspontunk nem jelenti azt, hogy a nemzetközi közúti árufuvarozásban ne lennének további tartalékok, melyeket egy koordinált együttműködéssel fel lehetne tárni — zárul a válaszlevél. A bevezetőben idézett cikkünkkel mi magunk is ez utóbbit kívántuk szorgalmazni. K. E. P. Új téglaipari termékek A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat a napokban elkezdte az Uniform 50/1. elnevezésű tégla próba- gyártását. Az új termék 50 százaléka üreg, ezért igen jó hőszigetelő. Előnye még, hogy jóval könnyebb, mint a hagyományos kisméretű tégla, árban pedig alig van különbség a kettő között. Főként családi ház építésére alkalmas. Az igényeknek megfelelő mennyiség készül majd belőle. Színes (barna és piros) cserépből az idén a fokozódó igényeknek megfelelően a tavalyi mennyiségnek a kétszeresét gyártják majd. Ez a cserép a hagyományoshoz képest esztétikusabb, víztaszító hatású, és kevésbé tapad rá a por. A födémkészítéshez használt Fért gerendát 3 éve gyártja a vállalat. A termelés nagy előnye, hogy köny- nyű, kézzel beemelhető. A TÜZÉP a vállalattal történő megegyezés alapján egyelőre 10 százalék kedvezménynyel árusítja. Kutatóközpont a Bakonyban Üj kutatóközpontot alakított ki a Bakony szívében a Bauxitku- tató Vállalat. Bakonyszentlászló község határában alumínium elemekből szerelték össze a munkásszállást, a klub épületét, az irodát és a raktárakat. Rövidesen innen indulnak munkába Fenyőfő és Bakonyoszlop vidékére a bauxitkutatók, akiknek még hosszú ideig mnkát ad a hegyvonulatban húzódó bauxit- lencsék felmérése, elemzése. Vadaskerti lovasnapok M. Szabó Zsuzsa Fotó: Veress Erzsi Hiánycikk-e a diabetikus üdítő ital?
