Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-21 / 169. szám
1981. július 21., kedd Több répa, több gond? Szarvasi szövetkezetek féléve A nyugatnémet gazdaság- kutató intézet számításai szerint az utóbbi öt évben az élelmiszerárak, összehasonlítva az üzemanyag, ipari nyersanyagok áraival, kiegyensúlyozottabbak voltak. Ennek ellenére például a cukor tonnánkénti ára ugyanezen idő alatt 900 és 300 dollár között ingadozott. Ha elfogadjuk, hogy az árak a kereslet, kínálat függvényében változnak, akkor az is igaz, hogy nagyobb készletek, nagyobb termés esetén nehezebben lehet eladni, olcsóbban lehet vásárolni. Ebből következne, hogy nem gond a termelést megtervezni. Csakhogy az árhullámzásokat nehéz előre kiszámítani... Jó néhány éve már annak, amikor a magyar mezőgazdaságban, nem utolsósorban az árak miatt, csökkent a répa termőterülete. S miközben a világpiacon drágább lett a cukor, dollárért vásárolta az ország. Azóta sokat változott a helyzet, hiszen a fogyasztói igények kielégítéséhez szükséges mennyiséget hazai földön termeljük meg. Az utóbbi időben pedig egyre több szó esett arról: a cukrot érdemes exportálni. * * * Békés megyében az idén tavasszal 17 ezer 500 hektáron vetettek a gazdaságok cukorrépát. Egyetlen év alatt 3 ezer 500 hektárral növelni a termőterületet — most ez történt — nem kis feladatot jelent a szövetkezetekben, állami gazdaságokban, feldolgozó üzemekben. Mindez nem okozna különösebb meglepetést, ha nem tudnánk, a nyersanyagot előállító üzemek egy része, korszerű betakarító gépek hiányában, az elmúlt években fel akarta számolni — vagy legalábbis a vetés- terület csökkentését tervezte — a cukorrépa termesztését. Mi lehet a hirtelen ben is eltörölték a kötelező beszolgáltatást, és a felvásárlási rendszert vezették be. Más, a parasztságot ösztönző intézkedések is születtek, s ezek eredményeként nemcsak a közhangulat, a munkás-paraszt szövetség állapota javult, hanem jelentősen fejlődött a termelés. Az MSZMP KB 1957 második felében — abból kiindulva, hogy a szocializmus építése falun is kiteljesedjen — jóváhagyta az új agrárpolitika téziseit. A Központi Bizottság 1958. december 7-i ülése az elért eredmények alapján, a közhangulat figyelembevételével úgy döntött, hogy az átszervezés üteme meggyorsítható. Nem minden vita nélkül, ám a felelős szervek jó munkájának eredményeként is a következő tavaszra százezrek léptek be a szövetkezetekbe (főleg az Észak- Dunántúlon és Szolnok megyében). Ezután rövid felkészülés, erőgyűjtés, az eredmények konszolidálása következett, majd a második nekifutásra (1960-ra) a szo-_ cialista szektor túlsúlyra jutott a mezőgazdaságban (76 százalék). Közben folyt az alapos politikai munka, a meggyőzés, s a meglevő tsz-ek gazdasági, politikai megszilárdítása. A harmadik szakasz vége, az 1961-es év már a 93 százalékos szocialista arányt, az átszervezés nagy munkájának elvégzését jelentette. Mégpedig úgy, hogy mindezen idő alatt nőtt a mezőgazdasági termelés. 1962-ben, a korszakos VIII. kongresszus jogos büszkeséggel jelentette az ország népének: Magyarországon befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. A kelet-közép-európai szocialista országok társadalmi szerkezete tovább fejlődött. A városi és falusi burzsoázia gyakorlatilag eltűnt. Az iparban foglalkoztatottak aránya 23—48 százalékra fordulat oka? Mindenekelőtt áz árak kedvezőbb alakulása, és az ígéret, amely új gépek szállítására vonatkozott. Az árak alakulásával persze nem mindenhol elégedettek. Különösen a napraforgó-termesztéssel vonnak szívesen párhuzamot a répatermesztők. Annak ára, jövedelmezősége kedvezőbb, betakarítása megelőzi a kukoricáét, az őszi vetést, nem igényel annyi szállítójárművet, gépesítése sem kerül annyiba, mondják. De végül is, nem vethetnek mindenütt napraforgót... * * * A gazdaságokat a nagyobb haszon, kisebb kockázat elve vezérli. Igazuk van, amikor azt hangoztatják: nagy teljesítményű, üzembiztos vető- és betakarító gépek hiányában nagyobb a kockázat. több a vesződség. Elhúzódik a betakarítás ideje, s ez végül is jelentős veszteségek forrása lehet. Ebben az évben például a Sarkadi Cukorgyár körzetében igényelt 12 korszerű francia betakarító gépből csak nyolcat kapnak a gazdaságok. Lényegében hasonló a helyzet a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyárának körzetében. A termesztés legnagyobb kockázatát tehát most a betakarító gépek hiánya jelenti. Lehet, hogy a hosszú évek óta nyitott kérdés végül is megoldódik. A termesztők előbb-utóbb megkapják a szükséges berendezéseket? Reményük mindenesetre van rá. Az Interinveszt Külkereskedelmi Vállalat ugyanis a KITE közvetítésével részvénytársaság formájában, gépeket juttatna a gazdaságoknak. A feltételek kidolgozása még nem fejeződött be. A közelmúltban kezdődött tárgyalások, remélhetően, rövidesen eredményre vezetnek ... nőtt, a mezőgazdasági dolgozók részesedése 17—63 százalékra csökkent. (A két szélső értéket változatlanul Albánia és az NDK adta.) A szocializmus alapjainak lerakása befejeződött. A térség országai — összhangban a szovjet béke- offenzívával — igyekeztek a nemzetközi enyhülési folyamat erősítéséhez is hozzájárulni. 1957-ben Ch. Stocia román kormányfő javaslatot tett egy balkáni biztonsági konferencia összehívására, A. Rapacki lengyel külügyminiszter pedig közép-európai atomfegyvermentes övezet létesítésének tervét terjesztette elő az ENSZ közgyűlésén. (A Szovjetunió az európai enyhülést támogatni kívánó jószándékának — egyik — jeleként 1958-ban kivonta a Romániában állomásozó szovjet csapatokat.) 1961-ben két olyan világ- politikai jelentőségű esemény történt, amely valamennyi kelet-közép-európai szocialista országra befolyással volt. 1958—61 között egyre élesebbé vált a berlini helyzet. Berlin — a legyőzött Németország szovjet csapatok által elfoglalt fővárosa — 1945-től kezdve, az ország egészéhez hasonlóan, a második világháborúban szövetséges négy győztes nagyhatalom megszállása alatt állt. 1949 — a két önálló német állam megalakulása — óta Berlin nyugati övezetei a szocialista NDK-val szembeni ellenséges tevékenység legfőbb bázisává váltak. A város keleti és nyugati részét elválasztó vonal azonban nem minősült — ellenőrzés szempontjából — államhatárnak. Ily- módon — különböző okok következtében — 1948—61 között 2,7 milliónyian hagyták el Nyugat-Berlinen keresztül az NDK-t, ami az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő országnak súlyos problémákat okozott. A felforga. Mezőhegyesen, a cukorgyárban 400 ezer tonna' répa feldolgozására számítanak. Ez 90 ezer tonnával haladná meg a tavalyi mennyiséget. A sarkadi gyár lehetőségeinek függvényében 5 ezer tonnával több nyersanyagot fogad. Óriási jelentősége van tehát a felkészülésnek. A jó karbantartás azonban önmagában kevés, hiszen Sarkadon nem fejeződött be még a gyári rekonstrukció, a me- zőhegyesiek pedig nem kapják meg, vagyis egyelőre nem, azt a nyugatnémet prizmázót, amellyel zökkenő- mentesen megoldhatnák a répa átvételét. Békés megyében még soha sem termeltek annyi répát, mint az idén. A gyárak ezért korábbi szezonkezdést, és későbbi befejezést terveznek. Ez persze kényszerűség, mert a korábbi kezdés és a későbbi befejezés előbb a kisebb cukortartalom miatt a mezőgazdaságnak, majd a hosszú tárolás következtében a cukortartalom csökkenése a gyárnak okoz veszteséget. * * * Az üzlet azonban még így is üzlet marad, legalábbis, ha az érdekeltek megtalálják számításukat. Mindenesetre a jövő a gondok ellenére sem feltétlenül és újra a répa termőterületének csökkentése lesz. Ha a cukor jól értékesíthető, a megoldatlan kérdésekre választ kell keresni. Hosszú távú lehetőség a cukorrépa feldolgozásában kínálkozik például arra, hogy a jugoszlávokkal — az elmúlt években kibontakozott együttműködés — tovább fejlődjön, illetve a répa exportjába bevonják Békés megyét is. Békés ugyanis, éghajlati viszonyai miatt, különösen alkalmas répatertó tevékenységnek nem sikerült a nyitott határon át gátat szabni. 1961. augusztus 13-án az NDK kormánya — a Szovjetunió és a többi szövetségese egyetértésével — fallal vette körül Nyugat- Berlint, és bevezette az államhatárokon szokásos ellenőrzést. .Bár a nemzetközi helyzet átmenetileg kiéleződött, mégis sikerült úgyszólván teljesen kiiktatni az európai együttműködés egyik zavaró tényezőjét. Az albán pártvezetés sem 1953-ban, sem 1956-ban ténylegesen nem volt hajlandó szektás-dogmatikus tevékenységét felülvizsgálni, hibáit kijavítani. Ideológiájában és politikai lépéseiben egyre közelebb került a XX. kongresszus konzekvenciáit mind nyíltabban elvető kínai vezetőkhöz. Bár a Szovjetunió és a többi európai szocialista ország 1957— 59 között még igen nagy gazdasági segítségben részesítette Albániát, a Kína felé fordulás első jeleként 1955— 57-ben az Albániának nyújtott kínai támogatás megnégyszereződött. Albánia egyre jobban eltávolodott az európai szocialista országoktól. A kommunista és munkáspártok 1960-as moszkvai konferenciáján E. Hodzsa már nyíltan bírálta a szovjet pártot, az SZKP 1961. októberi kongresszusán — amely továbbfejlesztette a sztálini időszak kritikai elemzését — az albán pártvezető revizionizmussal vádolta a szovjet pártot. Ezt követően Albánia december 11-én a diplomáciai kapcsolatot is megszakította a Szovjetunióval. Gyakorlatilag beszüntette a KGST és varsói szerződésbeli tevékenységét. Albánia és a többi európai szocialista ország közötti pártkapcsolatok megszűntek, az államközi-gazdasági érintkezés beszűkült. (Folytatjuk) Molnár Tamás A szövetkezeti ipar egyik bázisa országosan is Szarvas, ahol a munkaképes lakosság tekintélyes része a négy ipari szövetkezet valamelyikében dolgozik. Mivel a négy szövetkezet profilja jelentősen eltér egymástól, ezért eredményeik és gondjaik jó közelítéssel az egész szövetkezeti ipart reprezentálják. A SZIRÉN ruházati SZÖVETKEZET jelentősen túlteljesítette első félévi célkitűzéseit. Alaptevékenységéből származó árbevétele csaknem 100 millió forint volt, 15,5 százalékkal több a tervezettnél. Ez az adat már csak azért is érdekes, mert ugyanakkor tekintélyes volt a létszámcsökkenés az első hat hónapban: most 26 dolgozóval vannak kevesebben, mint egy évvel korábban. A szövetkezet fő feladata a belföldi ellátáson túl, a hatékony tőkés export. A hatékonysággal nincs is semmi baj, már eddig is jelentősen sikerült emelniük exportáraikat, és ezzel kompenzálniuk az emelkedő költségeket, illetve a nyugatnémet márka árfolyamzuhanását. A tőkés piacokon tapasztalható dekonjunktúra miatt egy kevéssel elmaradtak az éves 73 millió forintos tőkés export időarányos részétől, 32 millió forint volt a szállítások értéke. Ez a lemaradás nem ad okot aggodalomra, mert partnereik igénylik, hogy a második félévben a teljes mennyiséget szállítsák le részükre. Az exporthatékonyság növekedésének eredménye a szövetkezet kitűnő nyeresége is: 16,5 millió forintot realizáltak az első félévben. Ez módot ad majd arra, hogy Tanösvény a Hortobágyon * Négykilométeres tanösvényt építettek a Hortobágyon a puszta „legeldugottabb” részén, Szálkahalmon. Aki ezen a szakaszon végig- gvalogol, a Hortobágy ritka természeti értékeit ismerheti meg, így például a szikes ereket, szikpadkákat és foltokat, a szikes földek növény- és állatvilágát. A kisebb mocsaras részek fölött fahidakat ácsoltak átkelőhelyül. A tanösvény mentén 16 magas lábon álló táblát raktak ki. Ezeken magyarul és latinul ismertetik a látnivalókat, nevezetességeket. A tanösvény kapuja a régi út- őrházból átalakított kis kutatóház. A látogató csoportok itt írásos tájékoztatót is kapnak, s kísérőként a nemzeti park szakembere megy velük. az eddigi, 4,6 százalékos béremelést még további összegekkel megtoldják. A VAS- ES FÉMIPARI SZÖVETKEZET első félévi gazdálkodása eredményes volt. Mutatói túlnyomó többségében nemcsak a tavalyi bázist, hanem^ a tervet is meghaladják. Termelési értékük hat hónap alatt 295 millió forint volt, és ebből 18 és fél millió forint üzemi eredményt értek e. Ez a múlt év hasonló időszakát több mint 26 százalékkal meghaladja. Értékesítési árbevételük hétmillió forinttal van felül a 300 millión, ebből 90 millió forint az export értéke. Jól sikerült a tőkés export, 27 millió forint az ebből származó bevétel. Ez csaknem eléri az éves elvárás felét, és bizakodásra ad okot. A vasipari szövetkezetnél is általában a második félévben szállítják exportra a lekötött mennyiség nagyobbik részét. Az eredményeknek megfelelően alakult a bérszínvonal is, nincs akadálya, hogy év végére elérjék a tervezett 42 ezer forintos szintet. A BÚTORIPARI SZÖVETKEZET első féléve nem volt köny- nyű, mert erre az időszakra esett az új beruházás befejezése, az üzembe helyezés és a termelés felfuttatása. Az idén mintegy 15 millió forinttal kell többet termelniük. mint egy évvel korábban, és egy ilyen nagy ugrás, néha zökkenőkkel jár. Ennek ellenére különöKét-három évvel ezelőtt mélyponton volt a juh tejtermelés, újabban azonban az állati termék termelésnek ebben az ágazatában is a fejlődés jelei mutatkoznak. Tavaly már nyolc juhfejőgép működött a gazdaságokban, idén további tizenegyet állítanak munkába. Ezzel több helyen megoldódik az állomány gépi fejése, amely a tejtermelés fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele. A legtöbb juhtejet 1964- ben vásárolta fel a tejipar; 17,6 millió litert. Az anyajuhok száma ekkor 1,3 millió volt. Tavaly az állomány már meghaladta az 1,8 milliót, viszont a felvásárolt tej mindössze 2,2 millió liter volt. Igaz, hogy a tejtermelés visszaesését azzal hozzák összefüggésbe, hogy a juhásebb panaszra nem lehet oka a szövetkezetnek, mert az 55 millió forintos termelési értékből 20 millió forintnyit már teljesítettek. Gondjuk inkább az exporttal van, ott is azért, mert az idei évre vállalt 25 millió forintnyi tőkés értékesítésből eddig 5,2 millió realizálódott. Ez azért okozhat nehézségeket, mert a partnerek az év második felében várják tőlük a fennmaradó részt, és a belkereskedelem igényei is ez idő tájt nagyobbak. Az új termelőberendezések hatékony üzemeltetésére és a tartalékok jobb kihasználására lesz szükség, hogy a terv minden előirányzatát teljesítse a szövetkezet. A PLASTOLUS SZÖVETKEZET első féléve biztató. A 112 millió forintos éves tervből eddig 60 millió forintnyit teljesítettek úgy, hogy közben létszámuk csökkent. A tetemes növekedés a gyorsan üzembe helyezett új beruházásoknak köszönhető. Ennek eredménye például, hogy labdából a tavalyi 366 ezerrel szemben az idén fél év alatt 486 ezret adtak át a kereskedelemnek. Csipogóból tavaly 600 ezer darabot gyártottak, most fél év alatt 416 ezret. De az új gépek nemcsak a mennyiséget növelték, hanem ugrásszerűen javult a minőség is. A selejt egy százalék alá csökkent, és ennek, valamint a műszaki fejlesztésnek, a hatékony költséggazdálkodásnak, no meg a létszám-megtakarításnak köszönhető, hogy 11,7 millió forintos nyereséggel zárhatták az első félévet. szátok mindenekelőtt a húsexport kielégítésére rendezkedtek be, viszont kétségtelen, hogy nagy lehetőségek vannak még a tej hasznosításában is. Különösen a termelőszövetkezetekben várható a fellendülés, hiszen 15— 20 évvel ezelőtt még éventé 12 millió liter juhtejet fejtek, és tavaly azonban mindössze 1,3 millió literrel elégedtek meg. Kedvezőek a közgazdasági feltételek is. Miután a juh- tejből készített kaska vár sajt jó exportcikk, exportfej. lesztési támogatást is kapnak a termelők. Érthető a megnövekedett érdeklődés: a Tiszántúlon és Észak-Ma- gyarországon újabb üzemekben kezdik meg a fejést, és a dunántúli megyékben is megkezdődött a juhfejőházak éoítése, szerelése. mesztésre. Kepenyes János A Szirén Ruházati Szövetkezetben automata speciál gépek gyorsítják a munkát Fotó: Lónyai László L. L. Jól fizet a juhtej
