Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-18 / 167. szám

1981. július 18., szombat

o

Legelőgazdálkodás

Kombinálnak a kombináttal

Az ötlet, mint igazán hasznos ötletek általában — egyszerű. Évekkel ezelőtt született meg a szakemberek fejében, s most végre tanúi lehetünk megvalósulásának

* * *

Megyénk északi részén, nehéz körülmények között gazdálkodnak a szövetkezetek, állami gazdaságok. A nehezen művelhető, kötött talajok és a gyakran hívatlanul odalátogató víz miatt. Az üzemek nagy része tőkeszegény, közülük több évtizedek óta pénzügyi nehézséggel küzd. Van azonban az északi részen is olyan adottság, amely a jó talajú délieknek hiányzik. Nevezetesen a rétről, legelőről van szó. Mégpedig olyan rétekről. legelőkről, amelyeket éppen a pénz hiánya miatt nem tudnak okszerűen hasznosítani az üzemek.

Ahhoz ugyanis, hogy akkora állatállományt alakítsanak ki, amelyek ellátására felhasználhatnák a megtermett füvet, nincs módjuk. Arra sem, hogy nagy adagú műtrágyázással vagy öntözéssel azt hozzák ki a földekből, amelyre képesek. Északon kevés a pénz és az állat, délen sok az állat és van pénz is. Ebből egyenesen következik a megoldás: kombinálni kell az adottságokat — mindkét fél hasznára.

* * *

Hosszas tárgyalások, előkészítések után a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombinát vezetői és két északi

szövetkezet vállalkozott a fűhasznosítás új módjára. A mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz-szel és a köte- gyáni Petőfi Tsz-szel kötött a kombinát együttműködési és haszonbérleti szerződést. Tárgya: összesen ezer hektár legelő, amelyen a mezőhe- gyesiek növendék üszőket, nevelnek. Haszna is köny- nyen lemérhető az egyezségnek.

Májusban ugyanis megjelent az első 400 üsző az északi legelőkön. Állapotukon máris látszik a szabad levegő, a legeltetéses tartás, a természetes körülmények hatása. A jó kondíción kívül ez az üszők termékenységén is látszik. Korábban jó né- hánnyal hiába „ügyködött” az inszeminátor, nem akart jönni a kisboci. A május óta eltelt időszak alatt máris jelentősen megnőtt a sikeresen vemhesített előhasi üszők aránya. Tegyük hozzá, drága istállós tartás, abra- kos takarmányozás nélkül.

* * *

De nemcsak ezt nyerik az üzleten a mezőhegyesiek. Az állatok legeltetésével, majd a fűtakarmány betakarításával elérhetik, hogy kisebb területen termelnek takarmányt, s így több jut az értékes árunövények előállítására. Nagyobb területen, értékesebb növény, az eredmény: növekvő bevétel és nyereség.

A tervek szerint a későbbiekben intenzívvé teszik az eddig pénzszűke miatt elhanyagolt legelőket, réteket.

A 400 üsző számát ezerre növelik, a szakemberek szerint ennyi állat könnyen felnevelhető a bérbe vett földeken. A már vemhes teheneket saját állományuk pótlására és piacra is szánják. A legelő szarvasmarhaállomány másik részét felhizlalva, vágóállatként értékesítik majd.

* * *

S mit nyer a két szövetkezet? Jövedelemhez jut különösebb ráfordítás nélkül; az eddig nem használt gyepek nyereséget termelnek a számukra. Ez pedig lehetővé teszi, hogy saját fejlesztési forrásaikat kiegészítsék,

pénzügyi helyzetüket stabilizálják. Talán épp a bérbeadásból nyert összeg segítségével teszik többi legelőjüket is intenzív, nagy hozamú területekké.

* * *

Eddig a történet, az ötlet megvalósulása. A megyei takarmányozási felügyelőség munkatársai sokat tettek az együttműködésért, amelynek akadtak természetesen ellenzői is. —■

Hogy nem rossz az ötlet, azt mi sem bizonyítja jobban: a békési példát mind többen követik az ország más részein. Az igazi ötletpróba azonban kétségtelenül a gyakorlat, amely nyomán remélhetően mind többen kapcsolódnak be az ésszerű földhasznosítás ilyen módjába.

M. Szabó Zsuzsa Fotó: Veress Erzsi

tézkedéseket a személyi kultusz következményeinek

megszüntetésére a párt és az állam tevékenységében, az ideológiai területen. Ennek megfelelően az SZKP Központi Bizottsága júniusban külön ülést tartott e kérdés részletes elemzése és megtárgyalása céljából, és elfogadta a „személyi kultusznak és következményeinek leküzdéséről” szóló határozatot, amely feltárta a Sztálin által kialakított személyi kultusz objektív és szubjektív körülményeit.

A XX. kongresszus bírálta az ideológiai munka hiányosságait, különösen a szocialista építés valódi problémáitól való ■ elszakadást, a dogmatizmust.

Az SZKP XX. kongresszusának újszerű elméleti és gyakorlati állásfoglalásai, őszinte kritikus szelleme, a további fejlődés útját kijelölő határozatai természetszerűleg nagy hatást gyakoroltak a kelet-közép-európai szocialista országokra is.

A térség kommunista pártjait a XX. kongresszus eredményei több szempontból váratlanul érték. A ^pártokon belül átmenetileg — amint erről már szó volt — ismét megerősödtek a szektás-dogmatikus erők, néha éppen a

revizionista csoportokkal kötött elvtelen kompromisszumok árán. Mégis, a korábbi hibák és torzulások következtében kialakult — bár az 1953 utáni korrekciók következtében esetenként enyhült — ellentmondások teljes felszámolása, a nemzetközi helyzet új jelenségei, saját országuk specifikus szükségletei egyaránt azt kívánták, hogy a kelet-közép-európai szocialista országok is lépjenek rá kommunista pártjaik vezetésével az SZKP XX. kongresszusa által kijelölt útra.

A kongresszus tanulságaival a pártok központi bizottsági üléseken foglalkoztak, ahol a Moszkvából hazatért küldöttek beszámolóit is meghallgatták. Üjból áttekintették az 1949—56 közötti saját tevékenységüket. Megállapították, hogy nem kevés lépést tettek a „helyesbített irányban” való haladás érdekében, de ezek sok szempontból nem hoztak1 kielégítő eredményt. Üjabb intézkedéseket dolgoztak ki a gazdaságfejlesztés üteme és az ágazati struktúra módosítására, az életszínvonal javítására, a szocialista demokrácia fejlesztésére, a pártegység és a kollektív vezetés megszilárdítására, a dogmatikus és revizionista irányzatok visszaszorítására.

Bár a kelet-közép-európai szocialista országok kommunista pártjai teljes egyetértésüket fejezték ki az SZKP XX. kongresszusán kidolgozott kül- és belpolitikai irányvonallal, számos párt- és állami vezető nem tudott szakítani a korábbi munka- módszerekkel és vezetési stílussal, nem volt hajlandó őszinte és valódi önbírálatra. Mindez természetesen károsan befolyásolhatja a meghozott határozatok eredményes végrehajtását. Különösen állt ez az Enver Hodzsa által vezetett Albán Munkapártra, mert formálisan ugyan szintén kifejezték egyetértésüket az új politikával. de a valóságban nem tettek lépéseket korábbi tevékenységük felülvizsgálására, a személyi kultusz. a szektás-dogmatikus nézetek felszámolására. (Sőt, 1956- ban még újabb törvénytelen kivégzések is voltak.)

A nemzetközi kommunista mozgalom tragikus szakadását helyesbítő lépés volt 1956 nyarán, hogy a szovjet és a többi kelet-közép-európai kommunista párt helyreállította kapcsolatait a jugoszláv párttal.

Molnár Tamás (Folytatjuk)

ErJemes-e újítani?

Üveggyári panaszok nyomában

— Az öblösüveggyár hutáiban irdatlan csőrendszereken jut a levegő a kemencékhez. Négy évvel ezelőtt javasoltam, hogy a zegzugos csőlabirintust váltsák fel egy sokkal egyszerűbb, s a csöveket tulajdonképpen fölöslegessé tevő pincével, alagúttal.

— Ha jól tudom, a leg" újabb kemencéket már eleve így építik. Mi hát a panasza?

— Én 1977-ben nyújtottam be az újítást, egy hónapra rá megkaptam az elutasító választ, ötletem lényegével nem is foglalkoztak, hanem egy mellékes kérdésbe akasz- kodtak bele. Amit az új kemencékről mondott, az már

1980-as téma. Amikor megláttam, hogy megvalósul az elvetett elképzelésem, a szakszervezethez fordultam.

A szakszervezet újítási bizottsága az elmúlt év májusában megvizsgálta Csuka László tervező panaszát, és javasolta az Orosházi Üveggyár igazgatójának az újítás elfogadását. Az igazgató utasítására elkészült az utólagos kalkuláció, amely kimutatta, hogy az ötlet eddig csaknem félryiillió forintos megtakarítást hozott. Csuka László „levegőrendszeréért” 4 ezer 466 forint újítási díjat kapott.

— Tavaly 10 újítási panasszal foglalkozott bizottságunk — mondja Csiszár István, az szb újítási felelőse, majd így folytatja:

— A tízből kilencet javasoltunk a vállalat vezetőségének felülvizsgálásra, ebből hétért már ki is fizették az újítási díjat.

Tíz panaszból tehát hét jogosnak bizonyult, amiből nem feltétlenül következik, hogy a másik három ötlet eleve halva született. A „fellebbezők” tudniillik, nemcsak javaslataik elfogadtatásához kérik a szakszervezet segítségét.

— A Magyar—Szovjet Barátság Szocialista Brigád újító kollektívája az általa aláírt szerződés szerint tavaly csak 10 százalékát kapta meg az újítási díjnak. Kifizetéskor az egészet követelték. Meggyőztük őket arról, hogy nem történt semmi szabálytalanság — közli az újítási előadó.

Egészen más eset Németh Istváné, aki a kemencékben működő gázégőfejeket tökéletesítette, miközben a gyár is végrehajtott különböző

fejlesztéseket a hőrendszeren. Így — a szakszervezet minden közvetítő kísérlete ellenére — ma már a szakértőket bevonó bíróságnak kell eldöntenie; ki mennyivel járult hozzá a tavalyi több millió forintos energiamegtakarításhoz.

2

A gyár újítási előadója, Letaveczné Sütő Erika készséggel enged betekintést a kérdéses dossziékba, közben meggyőzően érvel:

— Szerintem úgy teljes a kép újítómozgalmunkról, ha az eddigiek mellé odatesz- szük azt is, hogy tavaly 96 újítás sorsáról döntöttünk, negyvenért ki is fizettük az újítási díjat, összesen százezer forintot. Jó néhány javaslatot a szakvéleményezők kísérletre ajánlottak. A panaszokat követő felülvizsgálat után, nem számítva a perre vitt ügyet, mindössze egyetlen újítást utasítottunk el véglegesen.

Még mindig az újítási előadó által szorgalmazott kiegészítéshez tartozik, hogy a gyár 142 szocialista brigádjából 15-öt tartanak úgy számon, mint rendszeres újtó gárdát. Az egyéni újítók száma eléri a nyolcvanat, köztük olyanok is találhatók — Komjáti Ferenc, Csanda Sándor, Szabó Gyula, Rajfai József, Román András, Nagy Sándor, Csukás Lajos meg Kaluzsa József — akiket „notórius” újítóként ismernek.

A mozgalom eredményeit' Orosházán egyébként 1963 óta követik folyamatosan nyomon. A kéthavonta megjelenő Gyári Tájékoztató is rendszeresen közzéteszi a benyújtott, és elfogadott javaslatok listáját. A legutóbbi lapszám szerint, most június végéig érkezett be a gyár fennállása óta az 1059. újítás. Ugyanebben a közleményben a díjazott újítások sorát a 974-es zárja.

Hogy ennyi ötlet között akad elutasított, majd mégis csak elfogadott, meg olyan, amelynek sorsáról végül kapun kívül kell dönteni — talán nem is meglepő. Mint ahogy az sem, ha az újító nehezen várja ki az ügymenet végét. Körösi Zoltánnal például hiába közölték hivatalosan, hogy újításáról a szükségképpen hosszan tartó kísérletek után dönthetnek csak — panaszos levelével egyenesen a vezérigazgatóhoz fordult. A kísérleteket azonban a vezérigazgató sem siettetheti.

— Körösi Zoltán azt javasolta, hogy a síküveg csomagolásánál papír felhasználása helyett, műanyagport fújjanak az üveglapok közé. Az ötlet életrevalóságáról csak több próbaszállítás után lehet bármit mondani. Ehhez azonban előbb meg kell találni azokat a partnereket is, akik hajlandók az új módon csomagolt üveget fogadni — meséli Csiszár István, a következőket téve hozzá:

— Egyébként épp a napokban kaptuk a jelzést az egriektől, akik nagyon örültek annak, hogy nem kellett a rengeteg papírral bajlódniuk.

3

— Az elmúlt esztendőben több mint egymillió 700 ezer forinttal növelték a vállalati eredményt a hasznosított újítások, amelyek főleg a gazdaságosság növelését, energia megtakarítását tették lehetővé. De nem kevés a munkavédelmi újítások száma sem. Az újítók tábora évről évre növekszik, és ez szerintem önmagáért beszél — ez a gyári szb-titkár, Molnár Gyula véleménye.

Az pedig már megint más kérdés, hogy évi ezer elfogadott újítás sem vigasztalja azt, akit éppen elutasítottak. Kovács Pál is hosszú heteket töltött el azzal, hogy az öblösüveggyártásban, a formakészítésnél csökkentse az öntvények elforgácsolt hányadát. Javaslatában az szb újítási felelőse szerint is nagyon sok az ésszerű elem, de kivitelezésének a készletezésre vonatkozó szabályok nem kedveznek. Ezért a gyár az újítást másodszori felülvizsgálat után is elutasította. Kovács Pál azóta kilépett a cégtől. Hogy e döntésében mennyire játszott szerepet újításának ügye, nem tudhatjuk. Mint ahogy azt sem; örökre kell-e elvetni ötletét, amin hónapokig vajúdott.

Egy biztos: az Orosházi Üveggyárban az ellenpéldákkal együtt is helyén van az újítások ügye, s ez elegendő alapot ad a továbblépéshez. Ahhoz, hogy utolsó szeplői- től is megszabadítsák ezt a nem kis jelentőségű, „tiszta arcú” mozgalmat. Kiindulva abból, hogy ennek a mozgalomnak egyetlen, nem megnyugtatóan rendezett újítás többet árt, mint amennyit tíz, példásan végigvitt ügy lendít rajta.

Kőváry E. Péter

A kábái Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a napokban megkezdte a termelést a debreceni Hunyadi Tsz és a megyei tsz-ker társulásával létesült gumifutózó üzem. Az új üzemben — amelyben több mint huszonhárommillió forintért vásároltak, zömében olasz gépeket — évente harmincezer teher- és húszezer személygépkocsi-gumiabroncs futózását csinálják, különböző méretekben. A gyártók egyéves garanciát vállalnak termékeikre

(MTI-fotó: Tárkányi Béla felvétele — KS)