Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-18 / 167. szám
1981. július 18., szombat Gyulai Várszínház: Voltaire—Dugonics—(Katona?): Magyarok cselekedetei... Jelenet az előadásból Fotó: Demény Gyula Ötödik éve már, hogy az Universitas együttes játéka elmaradhatatlan része lett Gyulán a nyári színházi eseményeknek. Emlékszem a bemutatkozásukra: a piactéren éktelen csinnadrattával hívták' magukra a figyelmet. Kosztolányi Dezső: A szörny című bábjátékát — szürrealista látomását — elevenítették meg, osztatlan sikerrel. Katona Imre, az együttes vezetője már az első bemutatkozásnál letette a névjegyét: egyéni stílusúarculatú. jól összefogott társulatot alakított a fiatal egyetemistákból. A közreműködők mindegyike érzékelhető művészi alázattal vett részt a közös munkában (és ez a nagyszerű tulajdonság a mai napig jó hagyományként él az együttesben). A sikeres bemutatkozás utáni évadban már ismerősként köszönthettük a fiatalokat, akik Madách Imre: A civilizátor című drámáját elevenítették meg. Ezután következett Petőfi Sándor, Tigris és hiéna című drámája, az elmúlt évadban pedig Teleki László, Kegyenc című tragédiája került színre. (Bár csupán emlékezetből sorolom a műveket, remélem nem tévedek, hiszen valamennyi előadás emlékezetes volt.) A mostani bemutató értékelésekor visszatérek még az elmúlt fél évtized pozitív és negatív változásaira, ám addig is megjegyzem, hogy a közönség „etetése-itatása” úgy tűnik, abbamaradt. A civilizátor előadása közben ugyanis hatalmas kondérban paprikáskrumplit főztek, amit a játék végén a közreműködők fel is szolgáltak a közönségnek. Egy év múlva bort és hűsítőket ihattunk. Tavaly már csak nézhettük, hogyan sül a palacsinta. Idén aztán se sütés, se főzés. Tréfásan azt is mondhatnánk: a gazdasági pangás „begyűrűzött” az előadásokra. Emlék maradt az eszem-iszom, s egy sóhaj: az a paprikáskrumpli tényleg finom volt. Négy éven át hűséges nézője (s remélem, baráti kritikusa) voltam a társulatnak, és most, az ötödik évadban éreztem először, hogy egy s más dologról. személyesen is beszélnünk kellene az együttes vezetőjével. E sorok megírásáig mégse kerestem találkozást, hiszen az a véleményem, hogy az átlagosnál valamivel tájékozottabb nézők szemével kell figyelnem a produkciót. S a nézőtől ugye nem várható, hogy külön interjúban keressen választ kételyeire. Az Universitas együttes ugyanis csütörtök este bemutatta Voltaire—Dugonics: Magyarok cselekedetei, avagy a végzet című darabját, és számomra homályos maradt, hogy ki a mű szerzője. Vol- taire-t a francia felvilágosodás kiemelkedő író-filozófusát ugye felesleges bemutatni. Dugonics András pedig a magyar felvilágosodás írója volt, ezen kívül a pesti egyetem matematikatanára, a matematika magyar műszókincsének megalkotója. Emlékeztetőül írom le csupán, hogy Dugonics András írta az első magyar regényt, az Etelka című munkát. Azt hiszem nem vagyok egyedül, akinek a Gyulán most bemutatott darab eddig ismeretlen volt. Ilyenkor az ember utána néz a dolgoknak. Csakhogy a gyulai előadás színlapján a cím után ez olvasható: írta és rendezte Katona Imre. Tehát ha ő írta, akkor mit tett Voltaire és Dugonics? Katona Imre csak átírta? Avagy a divatba jött szóval: „átigazította”? Nem firtatva tovább a szerző személyét, megállapíthatjuk, hogy a Gyulán bemutatott hosszú című darab. a színpadképes alkotások közé sorolható. Taksony vezér korában, a tizedik századi Magyarországon, és a keleti országokban játszódik a cselekmény. Zadig, a főhős elképesztő kalandok sokaságát éli-szenvedi. Erejével, eszével, emberségével sorra győzedelmeskedik a vele szembekerülő hitvány figurákon. Hányattatásai után visszasodródik hazájá' ba, hogy segítségével kezde' tét vegye a magyarság fel' virágzása. Ha az író személyével voltak is kételyeim, a rendezőt illetően nem lehet félreértés. Aki korábban is látta az Universitas együttes játékát, csalhatatlanul felismerheti a Magyarok cselekedeteiben is Katona Imre kezemunkáját. Mint minden bemutatójukon, most is magas szintű mozgáskultúrával, pontosan, fegyelmezetten lépnek színre a fiatalok. Korábbi játékaikhoz képest kellemes meglepetést jelentett, hogy végre művészi eszközként tudták alkalmazni a színpadi meztelenséget. Két évvel ezelőtt a Tigris és hiéna előadásakor kimondottan zavaró volt, hogy a királydráma súlyos mondatai közben átlátszó fátyolban lejtenek, az egyébként igencsak mutatós domborulatokkal „felfegyverzett” hölgyek. Tavaly pedig művészi zsákutcát jelzett a színpadon didergő, anyaszült csupasz fiatal férfi és nő. Mondom, a mostani bemutató elkerülte a korábbi öncélú meztelenkedést. Pedig láthattunk most is ruhátlan női testet, erotikus helyzetben, ám a látvány most a művészi mondanivaló eszköze. Jól megoldott, szép jelenet. Katona Imre ugyancsak bőviben van a hangulatteremtő, látványos ötleteknek. Sajnos, mintha a bőség zavarával küzdene, hisz nem bír ellenállni önmaga csábításának. A néző, akit rabul ejt a színpadi kavargás, hinni szeretné, hogy minden jelenetnek értelme van. Próbálja megfejteni a látványt, s a szellemi rejtvény úgy elfá- rasztja, hogy a másfél órás agytorna után szédelegve hagyja el a tanácsháza udvarát. Túlságosan töményre sikeredett ez a koktél. Például amikor Zadig és a haramia találkozik, a bántó fényjáték nagyon fárasztó. (Bizonyítva, hogy nemcsak homlokra csepegtetéssel lehet kínozni.) Forrongó, sistergő estéket produkál az Universitas, hittel, tehetségesen. Remélhető tehát, hogy a mostani látványtúlburjánzásukat is elhagyják még. Kiemelkedő alakítások sorát adja Szilágyi Maya, aki egyébként öt év óta valamennyi produkciójának meghatározó egyénisége. Profi színvonalú színészi teljesítmény a Zadigot életre keltő Tarján Péter játéka. Korábban már említettem, hogy az Universitas egységes, kiegyensúlyozott teljesítményt ad, megérdemlik tehát a közreműködők, hogy ezúton is találkozzunk neveikkel: Járay Csongor, Hajas Kiss Anikó, Kulifay Tamás, Mózes Zoltán, Bach György, Tóth Zsuzsanna, Horváth Judit, Horváth Jerne és Kolozsvári Andrea voltak az előadás résztvevői. A kifejező bábokat és maszkokat Kulifay Tamás tervezte. Andódy Tibor Keskeny, kanyargós út vezet az erdő hatalmas fái alatt, s egy jókora kanyar után bukkan elő a kerítés, rajta tábla: A megyei tanács vb gyermeküdülője. Nem a Bükkben, vagy a Bakonyban járunk, bár a sok faóriás, a tiszta, erdei levegő a hegyeket idézi. Ez az üdülő Gyulavároserdőn épült. Csend van. Első pillantásra úgy tűnik, néptelen a környék. Aztán, alaposabb szemlélődés után két kislányt veszünk észre. Ott üldögélnek a bejárat mellett. Köszönnek, útbaigazítanak, vagyis ellátják ügyeletesi teendőiket, aztán egy füzet fölé hajolnak. Kállai Jenöné, a tábor vezetője épp most lépett ki az oldalsó, hosszúkás épület ajtaján. Végigmegy a járdán, alakját egy-egy pillanatra eltakarják a kert magasra nőtt virágai. Várva várt vendégekként üdvözöl bennünket, s beinvitál a nevelői szobába. Nem afféle iroda ez, inkább félig lakószoba. A fal mellett két heverő áll, az ablaknál íróasztal, középen szögletes asztal, székekkel. Ide telepedünk le, s már éppen beszélgetni kezdünk, amikor fehér autó gördül be a kapun. A KÖJÁL-tól érkeztek. Filmeket hoztak a ma délutáni egészségügyi vetélkedőre. Dr. Joó Jenőné, a KÖJÁL egészségnevelési osztályának munkatársa nem sokat teketóriázik. Előkészíti az anyagot, azután átmegyünk az- ebédlőbe, ahol már várnak a gyerekek. Körben ül a székeken a 85 kislány, többségük melegítőben, hiszen az időjárás ma nem kényeztetett el bennünket. Vidámak, kíváncsiak. Míg felszerelik a filmvetítőt, beszélgetünk. Nem nehéz szóra bírni őket, mert tele vannak élményekkel. Behán Ildikó leendő nyolcadikos, kondorosi kislány, először járt táborban. — Az első napon sírtam — vallja ^e. — De azután nagyon összebarátkoztunk a szobatársaimmal. Tegnap voltak itt a szüleim. Szerettek volna hazavinni, de még kikönyörögtem ezt a két napot, olyan jól érzem magam. Mindenkinek az a véleménye, hogy jó itt. Farkas Marika, békésszentandrási kislány szerint nagyon érdekesek voltak a vetélkedők. No, és a karnevál sem volt éppen unalmas! A karneválról mindenkinek van mondanivalója. A 14-es háló lányai például „görög szüzeknek” öltöztek, s ehhez nem kellett más, csupán egy-egy lepedő. Nevetve mesélik, milyen sikerük volt. — Ez alatt a két hét alatt szereztetek-e új irodalmi élményeket? — kérdezem, hiszen tulajdonképpen olvasótáborban vagyunk. Ismét Behán Ildi szólal meg elsőnek: — Addig le sem feküdtem, amíg az utolsó betűig el nem olvastam az Utazás a Föld középpontja felé című könyvet. Nem véletlen, hogy otthon könyvmolynak hívnak — mosolyogva mondja. Ügy látszik, nem sérti ez a jelző. Dócs Kati nagy tábori élménye nem a könyvekhez, hanem a gyulai strandhoz kötődik. Igaz, ő már tudott úszni, nem úgy, mint hatvan társa, akik itt tanulták meg ezt a „tudományt”. Méghozzá úgy, hogy a tábor utolsó napján bátran tehetnek vizsgát. Közben megkezdődik az egészségügyi vetélkedő, s ebből nem akar senki kimaradni. Amíg folyik a küzdelem, Kállai Jenővel a tábor céljáról, tartalmáról beszélgetünk. ^ — A megye különböző részéből jöttek a lányok (mert most csak lányok vannak), minden úttörőkorosztályból. Valamennyien irodalomkedvelők, s a tábor célja épp az volt, hogy még jobban megszerettesse velük a könyvet, az olvasást. Vers- és prózamondó versenyeket, irodalmi játékokat, vetélkedőket rendeztünk, s hogy ne legyen egysíkú — hiszen szünidő van — sport- és egyéb szórakoztató programokkal színesítettük ezt a két hetet. Közben befejeződött a vetélkedő, s a nyertesek öröm- rivalgások közepette veszik át apró ajándékaikat. Aki most nem szerepelt a legjobban, az sem utazik haza hét végén üres kézzel: új élményeket, új barátokat visz a „tarsolyában”. MOZI Kóma Csak jó gyomorral és ideg- rendszerrel bírók nézzék meg a Kóma című amerikai filmet, amely bővelkedik fel- trancsírozott hullák, emberi alkatrészek látványában. Michael Crichton nagy sikerű krimijéből izgalmas filmet készített. Az a néző, aki nem olvasta a könyvet, az első képsorokból nemigen tud a film műfajára következtetni, hiszen nem vonultatja fel mindjárt a jól ismert krimielemeket. Susanne, a fiatal, de lelkes orvosnő munkájába és magánéletébe pillanthatunk be s először inkább valamiféle magánéleti drámát gyanítunk. A lavinát egy különös betegség, a kóma indítja el. A világ közvéleményét már régóta foglalkoztatja, hogy vajon az agyhalál beállta után érdemes-e életben tartani mesterséges úton akár évekig is a betegeket. Erre az orvosi-etikai problémára épít a film. A történet színhelyén, a nagy hírű kórházban — mint Susanne kideríti — nem természetes módon áll be néhány páciensnél a kóma. A titok nyitja egy szénmonoxidos palackban, s egy hosszú vezetékben rejlik, amely egészen a nyolcas kórteremig viszi a gyilkos gázt. Hogy mi lehet az indítóoka bárkinek ezekre a gyilkosságokra? A fő motiváció most is — mint a legtöbb esetben — a pénz. A kómás betegek a Jefferson Intézetbe „vándorolnak”, amely csak látszólag gyógyító intézmény. Tulajdonképpen hentesek dolgoznak itt, akik a friss veséket és egyéb átültetendő szerveket jó pénzért szállítják a világ minden tájára. Bár felvonultatja a modern egészségügy minden iszonyatkeltő eszközét, s bizonyos fokig eltér a szokványostól, mégsem több a Kóma egy fordulatos bűnügyi történetnél. Egy-két társadalmi horderejű kérdést is próbál felvillantani az írórendező, kevés sikerrel. Az őrültek által irányított egészségügy szerencsére csupán vízió, s hogy az orvosok is emberek, azzal semmi újat nem mond. Genevive Bujold nemcsak jó színésznő, hanem csodálatra méltóan jó gyomorral is rendelkezik. Partnere, Michael Douglas a Keller felügyelőként jól ismert színész ezúttal nemigen brillírozhatott szerepében. Mindent összevetve: aki megnézi a Kómát, jó krimit láthat, de egy fikarcnyival sem többet annál. Aki beül a moziba. nem fog unatkozni, de maradandó művészi élményekben sem igen lesz része. — gubucz — Gubucz Katalin Ki a nyertes? Fotó: Béla Oltó MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Lányok, asszonyok. 8.52: Tipegő. 10.10: Csajkovszkij: Hattyúk tava. 11.10: Művészlemezek. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva . . . 12.45: Mendelssohn-kórusművek. 13.00: Görbe — Tükör. 14.05: Egy kis figyelmet kérek. 14.15: Tito Gobbi operaáriákat énekel. 14.30: Szombati beszélgetés — a mai faluképről. 15.05: Oj zenei Üjság. 15.40: Júlián Bream Dowland- műveket játszik lanton. 16.00: 168 óra. 17.30: Karl Richter Händel- és Haydn-műveket vezényel. 18.50: 30 éves a Rádiószínház. Hangok az űrben. 19.47: Nóták. 20.28: Mozart: Don Juan. 23.46: Virágénekek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Indulók fúvószenekarra. 8.38: Sybill. 9.15: Házszám. 9.30: Hétvége halászoknál II. 40: Fiataloknak! 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Menüettek 14.00: Ritmus! 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: Különös álmok. 15.051 Suppé és Millöcker operettjeiből. 15.47: Vilié Valdemar és az Utolsó Apacs. 16.35: Pophullám. 17.30: Munkásigazgatók. 17.58: Cigánydalok, csárdások. 18.33: Sanzonalbum. 19.18: Egy rádiós naplójából. 20.43: A Mannichon-oldat. 21.23: „Tiszán innen, Dunán túl.” 22.37: Dzsesszfelvételekből. 23.10: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora. 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.11: Liszt: Dante szimfónia. 9.03: Maurizio Pollini zongorázik 10.25: Slágerlista. 11.05: A Beatles együttes összes felvételeiből. 11.35: Népzene sztereóban. 12.02: Üj operalemezeinkből. 13.07: Barokk muzsika. 14.27: Kritikus füllel. 15.02: Richard Strauss: Salome. 15.20: Kritikusok fóruma. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Fábián Márta hangversenye. 17.00: A századelő irodalmának hetei. 17.05: A Fővárosi Tanács Kodály Zoltán női kara énekel. 17.30: Friss szél, óceán . . . 18.23: Richard Tucker operaáriákat énekel. 19.05: Szimfonikus zene. 20.27: Szombat esti diszkó. 21.27: Parasztok. 22.19: stúdiónk vendége Bodó Árpád pécsi zongoraművész. 22.52: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. Szerkesztő: Fretyán István. 7.30: Kellemes hétvégét! Szerkesztő: Dalocsa István. (Hírek, műsorismertetés, lapszemle, piaci séta, filmlevél.) 8.00: Hírek, időjárás. A héten történt. 8.30: Ritmusrodeó. (ism.) 9.00: Alföldi kaleidoszkóp. 9.30: örökzöld melódiák. 10.00: PEPITA-primőrök. zentai Zoltán zenés összeállítása. Közben: A hét riportjai. 10.25—10.30: Hírösszefoglaló, programajánlat és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: A farkas és a nyuszi. 9.35: Kuckó. 10.05 :Autó-motor sport, (ism.) 10.25: A félelem, (ism., f.-f.) -11.45: A fele sem igaz! (ism., f.-f.) 14.50: Magyarország állatai. (ism.) 15.00: Gólzsák, (ism.) 15.25: Stop! 15.30: Képzőbűvészet, (ism., f.-f.) 15.45: MAFILM-magazin. (f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Hajótöröttek. 16.50: Barátokat várunk, (f.-f.) 17.20: Reklám, (f.-f.) 17.30: Parabola. 17.50: HAZ-tartás. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: J. Strauss: Egy éj Velencében. 22.05: Nyugodjanak békében. 23.50: Tv-hírad* 3. II. MŰSOR 17.05: Mikszáth Kálmán: A Sip- sirica. (ism.) 18.55: Én vagyok a dalai láma. (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Bartók: Egynemű kórusok. 20.10: John Gabriel Borkman. 21.45: Tv-híradó 2. 22.05: Zenés Nyári Esték, (ism.) BUKAREST 9.20: Iskolatévé. 10.10: Tudományos híradó. 12.35: Élet és irodalom. 13.00: Kulturális,-művészeti, sportmagazin. 18.35: A hét politikai eseményei. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Alexandru Stark műsora. 19.55: Tv-enciklopédia. 20.40: Dallas. Folytatásos film. 16. rész. 21.30: A jövő slágerei. 22.45: Tv-híradó,’ sport. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Gyermekműsor. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A fiatalok szava. 18.45: Költői színház. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Éljenek és lássák. 22.00: Éjszakai zseb. II. MŰSOR 17.00: A jugoszláv úszókupa döntője. 18.30: Opera. 19.27: Ma este. 20.00: A romantika a klasszicizmus ellen. 20.55: Ember és törvény. 21.05: Sportszombat. 21.45: Dubrovnik! nyári játékok: zene. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Tap- pancsok, mancsok, állkapcsok, l és 8 órakor: Nyári rét. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Félelem a város felett. Békéscsaba Szabadság: minden előadáson Kóma. Békéscsabai Terv: Caddie Gyulai Erkel: Lavina. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A zsoldoskatona, 6 és 8 órakor: A királyi biztos szeretője. Orosházi Partizán Nevem: Senki. Olvasótábor a Városerdó'n