Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-09 / 133. szám

1981. Június 9„ kedd Besütött a nap a falon... fl jogról mindenkinek A szabálysértési eljárásról Hihetetlenül hangzik. Pe­dig besütött a nap a falon! A fal nem üvegből, hanem vályogból készült. Az olvasó azt gondolja, elhagyott, dü- ledező épületről van szó? Nem! Dombegyház vas- és műszaki boltjának falán szűrődött be a nyári nap­fény. £ A sokéves elhanyagoltság nyomja rá bélyegét az üz­letek, vendéglátó egységek egy részére. E megállapítás nem egy ember véleménye. Hogy ne csak az legyen ar­ról a község vezetői gondos­kodtak. A tanács végrehajtó bizottságának közelmúltban tartott ülésén a Battonya— Dombegyház és Vidéke ÁFÉSZ-nek három, közös tanácsú község, Dombegyház, Kis- és Magyardombegyház áruellátásában betöltött sze­repét javasolták megvitatás­ra. A közvetlenül érdekelte­ken kívül meghívták a fel­ügyeleti szervek képviselőit is. A végrehajtó bizottság ülé­sére szokatlan előzmények után került sor. A község vezetői előbb hálózatlátoga­tásra invitálták a meghívot­takat. Ki-ki saját szemével győződhetett meg a valóság­ról, aminek alapján azután tanácskozni, vitatkozni kell. £ Különösen szembeötlő volt az élelmiszerek, italok táro­lására szolgáló raktárak el­hanyagolt állapota, az üzle­tek, vendéglátó egységek környékének gondozatlansá- ga. A résztvevők sajnálko­zással állapították meg: a mélyhűtő--pultok üresek, kevés a tej és tejtermék. Magyardombegyházán meg­oldatlan a fűtőőlaj-ellátás, „művészet” felvágotthoz, töl­telékáruhoz jutni. A nagy melegben a bejelentés elle­nére is heteket kell várni a hűtőpult javítására. A ruhá­zati boltban még gyermek­ruhákból is hiányos az el­látás. És még hosszan sorol­hatnánk a gondokat. Az áruellátásban a kisebb és rövidebb ideig tartó za­A megye legtávolabbi köz­ségeiből is eljöttek a szülőka napokban Békéscsabára, az egészségügyi gyermekotthon­ba. Az intézet vezetői és dolgozói második alkalom­mal rendeztek szülői érte­kezletet, ahol dr. Ácsai Pál igazgató főorvos mutatta be az otthont. Gondozottjaik tá­gas, világos, szépen beren­dezett termekben, változatos, kalóriagazdag élelmezés, ál­landó orvosi gyógykezelés, szakképzett felügyelet mellett élnek. Több üzem szocialista brigádja is patronálja őket. varok önmagukban nem is érdemelnének említést, hi­szen arra másutt is van pél­da, ha a megoldás Domb­egyházán nem ütközne mind­untalan akadályokba. Azt nem vitatta a jelenlevők kö­zül senki, hogy korszerűsí­tésre, bővítésre, ésszerűbb csoportosításra lenne szük­ség. Csakhogy mindez már többször is elhangzott és mégsem történt semmi. A fogyasztási szövetkeze­tek egyesülése óta (1975) a község vezetői hétszer tűz­ték napirendre az áruellá­tást. Ám egyetlen egy hatá­rozatra, indítványra sem kaptak választ. ' Az ÁFÉSZ monopolhelyzetében nem kényszerült tárgyalóasztal­hoz. A község vezetői 1980-ban Battonyán felkeresték a szö­vetkezet elnökét. Ügy tűnt, a szóbeli megállapodásokat követően végre történik majd valami. S hogy a ta­nács illetékesei segítő szán­dékukat bebizonyítsák, a községek egyébként is szűkös fejlesztési alapjából, 150 ezer forintot ajánlottak fel hű­tőpultok, kávéfőzők vásárlá­sára. Azóta a berendezések megérkeztek ugyan, de he­tek, hónapok óta beszerelés­re várnak. Tovább súlyosbítja a hely­zetet, hogy a község keres­kedelmi dolgozóinak 70 százaléka szakképzetlen. A megyében hasonló munka­helyekhez képest az eladók ; bére a legalacsonyabb. En­nek tulajdonítható többek között, hogy egy-egy üzlet­ben az indokoltnál nagyobb készlet ellenére az áruvá­laszték nem igazodik kellően a fogyasztók igényéhez. A hiányosságok zöme nagyobb figyelemmel, jobb szervezés­sel megszüntethető. Csak következetes tenniakarással képzelhető el, hogy a Batto­nya—Dombegyház és Vidéke ÁFÉSZ-nek ebben a körze­tében, ahol a lakók egyhar- mada, mintegy hétezer em­ber él. végre kedvező irányú változások kezdődjenek. ' £ Hogy az elmúlt évek el­lentmondásai után erre A volánosok az otthon autó­buszát alakítják át úgy, hogy tolókocsik hordozására is al­kalmas. legyen. A Tótkomló- si Háziipari Szövetkezet bri­gádjai szőnyegszövőt aján­dékoztak a gyerekeknek, a téglagyári KISZ-esek ját­szótéri játékokat készítenek, és gyúrható agyagot biztosí­tanak az intézetnek. Többen társadalmi munkájukkal, egy-két napi keresetükkel járulnak a testi vagy szel­lemi fogyatékos gyermekek életkörülményeinek javítá­sához. A gondozónők nevelé­mennyi remény van? Ügy tűnik nem sok. A fogyasztá­si szövetkezet elnöke ugyan­is annak ellenére, hogy a végrehajtó bizottság üléséről másfél hónapja szerzett tu­domást, nem jelent'meg. A. szövetkezetét néhány hóna­pos munkaviszonnyal rendel­kező osztályvezető képvisel­te. Kérdés, vajon az ő ígére­tei, szándékai elegendőnek bizonyulnak-e ahhoz, hogy az ÁFÉSZ vezetői végre egyeztessék a fogyasztási szövetkezet VI. ötéves tervét a községi tanács képviselői­vel, hogy az üzletek, vendég­látó egységek felújítása, ahol erre szükség van, elkezdőd­jön, hogy javuljon a szak­ember-ellátás, és hogy . az ÁFÉSZ nagyobb szerepet töltsön be az eddiginél, a kisárutermelés szervezésében is. I A község vezetői már ko­rábban megfogalmazták, hogy Dombegyházán új ABC- áruház építésére lenne szük­ség. Ennek jogosságát a fo­gyasztási szövetkezet vezetői is elismerték. Ezek után már csak az a kérdés, miért nem szerepel a hálózatfejlesztési tervben az ÁBC létrehozása? E kérdést egyébként a me­gyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőhelyettese tette fel. £ Az ellentmondásos 'hely­zetben a község vezetői to­vábbi megbeszélést tartanak szükségesnek az ÁFÉSZ el­nökével, akinek személyén úgy tűnik, sok minden mú­lik. Amikor a tanács képvi­selői ezt szorgalmazzák, a községek lakóinak érdekeit tartják szem előtt. Azt vi­szont nem tudjuk, hogy az ÁFÉSZ-t irányítók eddig miért feledkeztek meg erről a nagyon fontos tényezőről. A választ minden bizonnyal Battonyán ismerik. És való­színűleg azt is, hogy nem mindegy: meddig süt be a nap a falon, s mikortól fog e helyett az emberekre mo­si terv szerint foglalkoznak a gyerekekkel, így sokszor a reménytelennek látszó pró­bálkozások is sikerülnek. Néhány gyermek az iskolai, vagy kisegítő iskolai tan­rend szerint tanul, kettőnek pedig „házi munkakönyvé” van. A szülők elégedettek az intézet munkájával, mint mondották. • A beszélgetést követően megtekintették Sza­bó Gerzson amatőr filmjét, amely bemutatta a gyermek- otthon oktatási és nevelési módszereit, s a sikeres far­sangi bál jelmezeseit. Megerősödött a kertbarát- mozgalom megyénkben A HNF Békés megyei el­nökségének legutóbbi ülé­sén a kertbarátmozgalom helyzetéről és feladatairól tájékoztatták a testület tag­jait. A zöldség- és gyümölcs- termesztés, valamint a kis­állattenyésztés mind az egyén, mind a társadalom szempontjából hasznos tevé­kenység. A mozgalom aktív tagjai nemcsak saját maguk és családjuk, hanem az or-, szág ellátásához is jelentős mértékben hozzájárulnak. Az 1974-ben alakult kert­barátok megyei társadalmi szövetségéhez 17 kör és klub csatlakozott. Az azóta eltelt időben a különböző körök, szakcsoportok, s egyesületek száma 240-re emelkedett a megyében. A testület veze­tősége most minden igyeke­zetével azon van, hogy a még „fehér foltnak” számító településeken is létrehozzák ezeket a közösségeket. Ami a szakmai képzést illeti, ez sem ütközhet akadályba, hi­szen az ott helyben lakó mezőgazdasági szakembere­ket és állatorvosokat is fel lehet kérhi az előadások megtartására. Ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy a kistermelők kicseréljék egymással tapasztalataikat. A gyakorlati megvalósítás stádiumában van például Sarkadon az utcák meggyfá­val való beültetése. Ennek hatására a kertbarátkörök másutt is hozzákezdtek, il­letve hozzákezdenek a fásí­táshoz. Sajnálatos viszont az, hogy a mozgalom aktíváinak valamennyi igényét a facse­meték szállításával megbí­zott termelőszövetkezet nem tudta kielégíteni. Hasonló a helyzet a bizonyos gyümölcs- félék szaporítóanyagának el­látásban is, ám az alma- és körtefajtákból elegendő mennyiség áll a vásárlók rendelkezésére. A tájékoztató további ré­sze a zártkertek rekonstruk­ciójával. a nagyüzemileg nem művelhető szántóföldek hasznosításával, a vetőmag­ellátás és a szerződéses ter­melés kérdésével foglalko­zott. Hasznosnak bizonyult az a kezdeményezés, hogy a HNF-hez tartozó megyei kertbarátok és kisállatte­nyésztők szövetsége az ellá­tásban és feldolgozásban ér­dekelt gyárakkal vállala­tokkal, AFÉSZ-ekkel való szorosabb kapcsolatok ki­alakítására törekszik. Jó al­kalom nyílik a tapasztalat- cserékre, az országos és megyei jellegű tájkiállítások, terménybemutatók és egyéb rendezvények alkalmával is. Például júniusban megyénk két-két legkiválóbb kertba­rátköre és kisállattenyésztő közössége újabb ismeretek szerzése céljából Budapestre látogat, ahol a HNF Orszá­gos Tanácsát keresi fel. A szövetség többek között a mozgalom szakcsoportjel­legének erősítése mellett alapvető feladatának tekinti a további együttműködés szélesítését, valamint az if­júság' minél nagyobb ará­nyú bevonását a mozgalom­ba. —y—n Az államigazgatási szervek évente mintegy 400 ezer sza­bálysértési feljelentést bírál­nak el. Ebből is kitűnik, hogy milyen sok' állampolgárnak akad dolga a szabálysértési hatóságokkal. Az alighanem köztudott, hogy a szabálysértések kate- , góriájába azok a társada­lomra veszélyes cselekmé­nyek tartoznak, amelyek ki­sebb súlyúak annál, hogy ve­lük' bűncselekményként a bí­róságoknak kelljen foglal­kozniuk. Szabálysértésként bírálják el a hatóságok, pél­dául a kisebb, ezer forint alatti értékű lopásokat, így elsősorban a bolti lopásokat. Nemrégiben a jogszabályok több kisebb jelentőségű bűn- cselekményt ugyancsak sza­bálysértésnek nyilvánítottak. Így például a becsületsértés és a magánlaksértés enyhébb eseteit, valamint az 500 és 1000 forint közötti tulajdon elleni cselekményeket. (Ko­rábban az ötszáz forint fe­letti kárértékű ilyen cselek­mények már bűncselekmé­nyeknek minősültek.) A szabálysértési eljárás <oi íelentés, vagy a szabály­sértési hatóság részéről eljá­rj személy észlelése, vagy tudomása alapján indul meg. A feljelentést bármely sze­mély vagy szerv megteheti. Az állampolgárok dolgát egyszerűsíti, hogy a tanácsi ügyfélszolgálati irodákban megfelelő nyomtatvány áll rendelkezésre a feljelentés megtételére. A feljelentést azonban nemcsak ezen a nyomtatványon lehet tenni. Lehetőség van szóbeli felje­lentésre is. Ezt a szabálysér­tési hatóságnál foglalják írás­ba. A szabálysértések gyorsabb és eredményesebb elbírálása érdekében lehetőség szerint célszerű a feljelentést rögtön az eset elbírálására hatáskör­rel és illetékességgel rendel­kező hatóságnál megtenni. Jó tudni, hogy az eljárásra ál­talában az elkövető állandó lakhelye szerinti szabálysér­tési hatóság az illetékes. Mit keli tartalmaznia a feljelentésnek? Feltétlenül meg kell nevezni az elköve* tett cselekményt, az elköve­tés körülményeit helyét, ide­jét és módját. Célszerű meg­jelölni az elkövető foglalko­zását, munkahelyét, sőt. ha lehet, keresetét, vagyoni és családi körülményeit is. Fon­tos feltüntetni a feljelenté­sen a rendelkezésre álló bi­zonyítékokat, így például a tanúk nevét, címét. A fel­jelentés alapossága, ^pontos­sága igen fontos, mert ez megkönnyíti, meggyorsítja a hatóságok munkáját. Egyes szabálysértések (például tu­lajdon elleni szabálysértés, magánlaksértés) felderítésé­ben a rendőrség is közremű­ködik. A szabálysértések mi­att a - tanácsi szabálysértési hatóságok, a rendőrség és a törvényben meghatározott egyéb szervek járnak' el. Általában egy személy, a szabálysértési ügyintéző bí­rálja ' el a feljelentéseket, folytatja le az eljárást, és hozza meg a határozatot. A községekben azonban a ta­nács által választott bizott­ság is eljárhat. Ha a sza­bálysértés tényállása tisztá­zott és a nevelő hatás így is elérhető, a szabálysértési ha­tóság tárgyalás nélkül hatá­roz. Ha azonban a szabály- sértés elzárással is sújtható, vagy' arra egyébként van szükség, a szabálysértések el­bírálása tárgyaláson törté­nik. Különösen a társada­lomra fokozottan veszélyes ügyekben — például árdrá­gítás, jogosulatlan kereske­dés, vásárlók megkárosítása — tartanak általában tár­alást, valamint azoknak az elkövetőknek az esetében, akiket már korábban — eset­leg többször is — bírságol­tak. A szabálysértési cselekmé­nyek miatt a hatóságok leg­gyakrabban pénzbírságot szabnak ki. Ennek legalacso­nyabb összege 100, legmaga­sabb mértéke pedig 5 ezer, kivételes esetekben 10 ezer forint. A büntetés kiszabásá­nál sokoldalúan mérlegelik az eset összes körülményeit, az elkövető egyéniségét, a társadalomhoz, a munkához való viszonyát. Büntetés he­lyett figyelmeztetést általá­ban akkor alkalmaz a sza­bálysértési hatóság, ha — az elkövetett , cselekmény sú­lyára, jellegére, az elkövetés körülményeire, valamint az elkövető személyére való te­kintettel — már ettől is kel­lő neveléshatás várható. Ál­talában nem indokolt pénz­bírságot kiszabni például ak­kor, ha kisebb értékű bolti lopást követ el egy idős, ala­csony nyugdíjjal rendelkező személy, aki korábban még soha nem ütközött össze a törvényekkel. A határozat ellen fellebbe­zéssel lehet élni, illetőleg ki­fogást lehet tenni. Ezt min­dig a felettes, a másodfokú szabálysértési hatósághoz "kell címezni — községi szak- igazgatási szerv eljárása ese­tén a járási hivatalhoz és így tovább —, de azt az el­ső fokú határozatot hozó hatóságnak kell benyújtani. A másodfokú hatóság a fel­lebbezésről 30 napon belül köteles dönteni. Fontos tud­nivaló, hogy a fellebbezést a határozat kihirdetésekor vagy a kézbesítéstől számított 15 napon belül kell megtenni. D. A. solyogm! Kepenyes János Szülői értekezlet az egészségügyi gyermekotthonban Békésen a dánfoki üdülőtelep ételbárját a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz építőbrigádja építi. Előreláthatólag június 15-én adják át a 180 négyzetméter alapterületű új vendéglátó­ipari egységet Fotó: Gál Edit Ismét közlekedik a börzsönyi úttörővasút Háromesztendei szünet után vasárnap ismét megin­dult a közlekedés a börzsö­nyi úttörővasúton. Az első szerelvény indítását megelő­zően a verőcemarosi végállo­másnál megemlékeztek a nagyszabású rekonstrukciót övező széles körül társadal­mi összefogás eredményé­ről. Az ünnepségen, ame­lyen részt vett Szűcs Ist­vánná, a Magyar Üttörők Szövetségének főtitkára is, Husti István, a KISZ Pest megyei bizottságának első tit­kára mondott beszédet. Ki­emelte, hogy a vasút újjá­építését az ország számos te­rületéről érkezett fiúk és lányok, Pest megyei KISZ- fiatalok mintegy 100 ezer óra társadalmi munkával segí­tették. A felnőttek — a kü­lönböző tervező- és kivite­lező vállalatok dolgozói — is kivették részüket az önkén­tes munkából. Jelentős támo­gatást adtak a párt- és álla­mi szervek, valamint két mi­nisztérium: a MÉM és a KPM. A többi között ennek is tulajdonítható, hogy a 110 millió forint értékű rekonst­rukciót gyakorlatilag 50 mil­lió forint felhasználásával valósították meg. A rekonstrukció során új, 780 milliméter nyomtávú pá­lyatestet építettek. Anyagát a Magyar Államvasutak in-, gyen adta, azzal a feltétel­lel, hogy egy megszüntetett vasútvonal sínéit, talpfáit a Pest megyei KlSZ-fiatalok- nak kellett felbontaniuk, el­szállítaniuk. Ugyanígy kap­ták az úttörők a járműveket is, amelyek most felújítva, megszépülve szállíthatják az utasokat. A vasútépítéssel együtt rendezték a Verőce­marostól Királyrétig haladó vonal környékét, a Morgó­patak medrét, parkosítottak, új út készült. A kisvasutat — amelyet a Ipolymenti Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság üzemeltet — az ünnepség keretében Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériu­mi államtitkár adta át ren­deltetésének. Ez alkalommal kitüntették az építésben részt vevő társadalmi mun­kások legjobbjait. A vasút „birtokosai”, az úttörők, a kisdobosok műsorral kedves­kedtek az építőknek, s zene­szóval indult útjára az első járat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom