Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

1981. június 27„ szombat 47, 52, 57, 85, 90 „Az 57-et meg a 85-öt eltaláltam” Fotó: Veress Erzsi „Az olvasószemüvegem meg nem hoztam!” — dohog élete párjának a fekete fej­kendős néni, aki ritkán moz­dul ki otthonról. De most ő is eljött ide, a tótkomlósi művelődési házba, szoron­gatja a három lottószelvényt, és bizakodik: hátha most ki­húzzák az ő számait. S vele reménykedik, bizakodik, szuggerálja a színpadon álló lottógömböt több száz tót­komlósi és környékbeli la­kos, gyerekek, öregek és fia­talok, alkalmilag 6* évtize­dek óta rendszeresen lottózók egyaránt. „Az első szám húzására felkérem Szoboszlai Sándor - né könyvelőt” — hangzik a színpadról. Aztán Tóth Pál- né laboráns, őutána Czva- linga János MÁV-nyugdíjas, negyedikként Karkus János tsz-nyugdíjas, végül pedig Lévai István tanuló emel ki a gömbből egy-egy golyót, benne a számmal. Izgatott figyelem, sóhaj, aztán le­mondó legyintések. 47, 52, 57, 85, 90. Senki sem jelent­kezik ötös vagy legalább né­gyes találattal. Pedig ez utóbbit nyomban ki is fi­zetnék. Ezúttal vigaszdíj is akad: a helyi ÁFÉSZ tortákat, a háziipari szövetkezet pedig szép szőtteseket, térítőkét ajánlott fel. A számhúzás után azokat is kisorsolják. Nagy derültség: az egyik té­rítőt époen a háziipari szö­vetkezet elnökasszonya nye­ri. Díszes marcipántortával egyensúlyoz a lépcsőn lefelé egy idősebb férfi, Karauszán Pál. „Egyszer egy hármasom is volt már. Na, ez is valami azért, hazaviszem az asz- szonynak” - gusztálja a édességet. Arany néni — özv. Arany Sándorné — a dédunokájával, Ágikával jött a lottósorsolásra. „Az 57-et, meg a 85-öt eltalál­tam” — mutatja a szelvé­nyét. Csekély nyeremény, de azért nem panaszkodik a szerencsére: 1966-ban 4-es találata volt az unokájának, a fia pedig nemrégiben szí­nes tévét nyert. „Vajon mi van a kollek­tívvel?” — kérdezi egy fia­talasszony a színházteremből kitóduló tömegben. Mint ki­derül, a helyi OTP-fiók kol­lektív játékot szervezett; 8500 szelvényt töltöttek ki. Az eredmény: 3 hármas és 207 kettes találat. Fortuna tegnap nem volt bőkezű. (tóth) Hz ötnapos munkahétről tárgyaltak Jubileumi Centrum-hétfő Ma már a rugalmas árpo­litikához hozzátartoznak a nagy- és a kiskereskedelmi vállalatok, szövetkezetek ál­tal meghirdetett különböző kedvezményes akciók, vásá­rok. kiárusítások. Régebben még meglepetésszerűen ha­tottak ezek a népszerű leér­tékelések; manapság számí­tunk rájuk, várjuk az ol­csóbb vásárlás napjait. így van ez már tíz éve a Cent­rum-hétfővel, hiszen minden héten újabb termékeket kí­nálnak 20 százalékkal ol­csóbban. Természetesen az évfor­duló alkalmából meglepetés­re is számíthatunk. Oláh La­jos, a békéscsabai Centrum Áruház áruforgalmi osztály- vezetője elmondotta, hogy június 29-én dupla, tehát 40 százalékos engedménnyel ajánlatiak1 ruhaneműt, ci­pőt, kozmetikai cikkeket. Az áruház öt osztálya jól fel­készült a jubileumi hétfőre. Mintegy 2 millió forint áru­készletből válogathatnak a vásárlók. Érdekesség, hogy eddig a Centrum-hétfőkön 6 millió forintot takarított meg a lakosság. Az ötnapos munkahétre való áttérést koordináló me­gyei bizottság tegnapi, pén­teki ülésén elfogadta — mi­vel valamennyi követel­ménynek megfelelt — a Pa­muttextilművek békéscsabai és mezőberényi gyárának, valamint Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat kardoskúti üzemének áttérési programját. A me­gyében elsőként e vállala­toknál valósul meg július 1-gyel az ötnapos munkahét. A megbeszélésen, amelyet a megyei tanács vb-termé- ben tartottak, megvitatták azt is, hogy engedélyezzék-e az ötnapos munkahét kísér­letképpen! bevezetését a Bé­kés megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál és az ingatlanke­zelő vállalatnál. A tervezővállalat többek között azzal indokolta ké­relmét, hogy az átlagosnál jobb szervezési eredménye­ket értek el, és meg tudnak felelni az áttérés követelmé­nyeinek. Az IKV pedig ta­pasztalatszerzésre hivatko­zott, arra, hogy szeretné ki­kísérletezni a szolgáltatások zavartalan elvégzését legin­kább elősegítő szervezési in­tézkedéseket. A bizottság mindkét válla­lat kérelmét elvetette, noha indoklásával egyetért, mivel a jogszabály nem ad lehető­séget árra, hogy ezen mun­kahelyeken 1982. január 1. előtt bevezetésre kerüljön az ötnapos munkahét. Mosógép, lévé — minta szerint A kereskedelmi szolgáltatások­ról sok' fórumon esik szó. Való igaz, lassú az előrehaladás. A vállalatok és a szövetkezetek az eladást tekintik elsődlegesnek, kevesebbet törődnek azzal, hogy az áru minél hamarabb a fo­gyasztó lakásán legyen, és szak­ember szerelje fel az antennát, állítsa be a televíziót, az auto­mata mosógépet. Pedig, a Belke­reskedelmi Miniszférium évek óta szorgalmazza a minta sze­rinti árusítást, amely lerövidíti az áru útját. A mintaboltban a vevő kiválasztja a neki megfe­lelő készüléket, majd a nagyke­reskedelmi vállalat raktárából házhoz szállítják az ugyanolyan mosógépet, televíziót, gáztűzhe­lyet, magnót. Megyénkben elsőként az Uni- verzál Kiskereskedelmi Vállalat és a Vídia Kereskedelmi Válla­lat vállalkozott a minta szerinti értékesítésre. Békéscsabán ápri­lis 1-én nyílt meg a József Attila utcában a szakbolt, de koránt­sem elégedettek a forgalommal. Igaz, áprilisban 635 ezer forint értékű tartós fogyasztási cikket adtak el, májusban viszont ez a szám alig haladta meg a 200 ezer forintot. Az áruutánpótlás jó, szinte mindenféle háztartási gép, híradástechnikai cikk meg­található az üzletben. Ebben a hónapban 200—220 ezer forint bevételre számítanak, ami a ter­vezettnél ugyancsak kevesebb. Az Univerzál központjában el­mondották, hogy az eddiginél nagyobb propagandával, újabb kedvezményes akciókkal igye­keznek fokozni a forgalmat. Garanciális cipöjavftásak A Békéscsabai Cipész Szö­vetkezet a megye területén — a belkereskedelmi és a Könnyűipari Minisztérium vonatkozó rendelete alapján — 1979. június 1-e óta -végzi 20 részlegében a szavatossági cipőjavítást. A szövetkezet 1981. évre szerződést kötött az Univerzál Kiskereskedel­mi Vállalattal, a Centrum Áruházzal, valamint a me­gye tizenhat általános fo­gyasztási szövetkezetével a garanciális javítások elvég­zésére. A kifogásolt termé­keknél leggyakrabban elő­forduló hibák a talpleválá­sok, saroktörések, a sarok­felerősítések meglazutása, és újabban az acéllágyék töré­se. Napjainkig — 1980. janu­ár elseje óta — 4550 pár lábbeli javítását végeztékéi. Piaci birek Szarvasról Nagy forgalmú hetipiac volt június 26-án, tegnap Szarvason. Egyre bőségesebb a választék zöldségfélékből és gyümölcsből is, a tavalyi ter­mésből lassan már csak mu­tatóban van áru, s az idei termés ára pedig hétről hét­re csökken. Tavalyi burgo­nyából például 70 kilót árul­tak a tegnapi piacon, 6 fo­rintért mérték kilóját, az új­burgonya felhozatala viszont megközelítette a 900 kilót, és 12 forint volt az átlagára. A karalábé darabja zömmel 3-4 forint, az újsárgarépa és petrezselyem csomója 5-7 forint, de a legszebbjéért többet is elkérnek. Tavalyi sárgarépa és zöldség mind­össze 10 csomó volt. 5 fo­rintra tartották csomóját. A vöröshagyma kilója 14 fo­rint, a fejes káposzta kilóját 10, a kelkáposztát 8, a kar­fiolt 15 forintért adták. Jó a felhozatal paradicsomból és paprikából, az előbbinek ki­lóját zömmel 25—30 forintért mérték, a paprika pedig 2-3 forint, de az apraját jóval olcsóbban is adják. A főző­tök kilója 12 forint, az ubor­ka 14, a zöldbab 40, a zöld­borsó 20 forint. Megjelent az új fokhagyma. 3 forint egy fej. A gyümölcspiacon árulnak még téli almát, 10 forint ki­lója. Olcsó, 12 forint egy ki­ló cseresznye, 15—18 forint a meggy. Újdonság az őszi­barack, 15 kilót árultak teg­nap, 40 forintért kilóját. A földieper kilója 50, a málna 35, a ribizli 20, az egres pe­dig kilónként 8 forint. S vé­gül, a tojás darabja 1,40 fo­rint. Eredményesen működnek a HNF körzeti bizottságai A Hazafias Népfront me­gyei elnökségének tegnapi ülésén Banadicsné Loránd Ibolya, a HNF békéscsabai városi titkára számolt be a lakóterületen végzett körzeti és lakótelepi népfrontmunka eredményeiről,, politikai sze­repéről, valamint a mozgal­mi munkamódszerek to­vábbfejlesztésének lehetősé­geiről. Szóbeli kiegészítőjé­ben egyebek között a VII. kerület (Mezőberény) akti­vistáinak jó hozzáállásáról beszélt, valamint a 60 éven felüli lakosok helyzetének vizsgálatával és a szabadidős programok szervezésének kérdéseivel foglalkozott. Ez­után hozzászólások következ­tek. Többen indítványozták, hogy a népfrontnak elsősor­ban az újonnan létrejött la­kótelepeken szükséges erősí­teni a kapcsolatot az állam­polgárokkal. Ugyanis a falu­sias jellegű, „földszintes” la­kókörzetekben az emberek aktivizálásának hagyományai már régebben kialakultak, s ily módon az értékteremtő társadalmi munkákra is könnyebben lehet mozgósíta­ni a lakosságot. A vitát követően — a fő napirendi ponthoz kapcsolód­va — Békés, Gyula és Oros­háza városi népfronttitkárai ismertették korreferátumu­kat, majd az elhangzottak alapján dr. Horváth Eva, a HNF megyei elnöke foglalta össze a körzeti HNF-bizott- ságok sokrétű és sokszínű munkájának tapasztalatait. A HNF megyei bizottsága és elnöksége II. félévi ta­nácskozási tervének elfoga­dása után, bejelentésekkel ért véget az ülés. Ülést tartott a román szövetség elnöksége A Békésben élő román nemzetiségű lakosok kulturá­lis ellátásáról és a körükben folyó közművelődési tevé­kenység feladatairól tartott tájékoztatót dr. Csende Bé­la, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának vezető­helyettese azon az ülésen, amelyet a román szövetség elnöksége tegnap délelőttre hívott össze Eleken. Mint is­meretes, a magyarországi ro­mánoknak közel 70 százalé­ka megyénkben él. A többi nemzetiséghez hasonlóan, a magyarokkal azonos jogokat élveznek a politikai, társa­dalmi, gazdasági és kulturá­lis területen, az érdekképvi­seletben, valamint a közélet­ben egyaránt. A románlakta települések párt-, állami és társadalmi szervei hathatósan támogat­ják a hagyományok megőr­zésére és ápolására, továbbá az anyanyelvi műveltségi szint fejlesztésére irányuló törekvéseket. Ezt támasztják alá többek között a könyv­tárak építésével, korszerűsí­tésével; a klubok, szakkörök szervezésével; a művészeti csoportok folyamatos támo­gatásával összefüggő intéz­kedések is. A tájékoztató vé­gül azokat a feladatokat je­lölte meg, amelyeknek meg­oldásában a nemzetiségi po­litika eredményes folytatása céljából továbbra is szoro­san együtt kell működniük az érdekelt szerveknek. Módszertani tapasztalatcsere A HNF megyei Olvasó Né­pért munkacsoportja Krisz- tóff Andrásné politikai mun­katárs elnökletével tegnap délelőtt ülést tartott Békés­csabán. A tábor- és kiscso­portvezetők részvételével rendezett tanácskozást azzal a céllal hívták össze, hogy módszertani segítséget nyújt­sanak a foglalkozások veze­tőinek, illetve szervezőinek. Ebben a hónapban nyílt meg Békéscsabán a tehetséges ci­gánygyermekek megyei olva­sótábora, amelynek vezetője, Zelenyánszki Mátyás számolt be az eddigi tapasztalatok­ról, majd ismertette a jö­vőre vonatkozó elképzelése­ket is. Több hozzászóló ki­emelte, hogy néhány hónap nem elegendő az előkészítés­re. Célszerűnek látszik, hogy a humán beállítottságú gyer­mekekkel és fiatalokkal a szervezők egész évben tart­sák a kapcsolatot. Jó példa erre a békési szakmunkás- tanulók olvasótábora. En­nek résztvevői kezdetben ha­vonta, később már kétheten­te. tartottak foglalkozásokat. Akadnak olyan dolgozó fia­talok is, akik fokozott mér­tékben érdeklődnek az iroda­lom iránt, és szabadságuk terhére mennek el ezekbe az olvasótáborokba. A hozzászólások alapján számos értékes tapasztalatot sikerült összegyűjtenie a munkacsoportnak, s ezeket nemcsak az idei, hanem az elkövetkezendő években ren­dezendő olvasótáborok elő­készítésekor is jól lehet hasznosítani. Szinvonalasabbak az ismeretterjesztő rendezvények Tegnap, pénteken délelőtt ülést tartott a TIT Békés megyei elnöksége Békéscsa­bán, az Értelmiségi Klub­ban. Elsőként Elek László megyei alelnök emlékezett meg a Tudományos Ismeret" terjesztő Társulat 140 évé­ről. Ezt követően a megyei szervezet elmúlt évadbeli te­vékenységéről számolt be dr. Krupa András titkár. El­mondotta, hogy mennyiségi vonatkozásban a tervezettnél magasabb eredményeket ér­tek el, s ezzel párhuzamo­san javult a munka minősé­ge is. Gondjaik főként né­hány részterület, részfeladat tematikai, módszertani, terü­leti eloszlási aránytalanságai miatt vannak. Mint mondot­ta, a legtöbb ismeretterjesz­tő rendezvénynek megyénk­ben az iskolák adnak helyet. Nincsenek e téren kihasznál­va viszont a könyvtárak, ‘a munkásszállások, s a külte­rületen csökkent az óraszám. Az előző év értékelése után a tervekről beszélt dr. Sonkoly Kálmán alelnök. A TIT megyei szervezete rész­letes témajavaslatot készített az 1981/82-es évadra, s ezt vitatták meg az elnökség tagjai. Végezetül napirenden szerepelt a TIT Országos El­nökségének javaslata az idei évben esedékes köz-, illetve küldöttgyűlések előkészíté­sének elveiről és időpontjai­ról. Kitüntetések Több éve kiemelkedően dolgozó propagandistákat tüntettek ki június 25-én Bé­késcsabán, a KISZ Békés megyei bizottsága Sebes György vezetőképző iskolá­ján. A kitüntetéseket dr. Koncz István, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, va­lamint Kozák Ferenc, a me­gyei KISZ-bizottság titkára adta át. Kiváló KISZ-propagandista plakettet kapott Hoffmann Ferenc, a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság, Káíai Fe­renc, a FÉKON Ruházati Vállalat, Kovácsovics Imre, a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ, Molnár Lajosné, a gyulai SZOT—MEDOSZ­gyógyüdülő, valamint • Ko­vácsovics Zsuzsanna, a me­zőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium propagandistája. Kiváló propagandista arany- és ezüstjelvényt 15-15-en kap. tak. Cseretáborozás Negyven pajtás indul jú­nius 29-én, hétfőn a szarvasi Vak Bottyán úttörőcsapatból Csehszlovákiába, onnan pe­dig június 30-án érkeznek cseretáborozásra a csehszlo­vák gyermekek a szarvasi úttörőtáborba. Ugyanebben az időszakban a tábor ven­dége lesz 60 dunántúli úttö­rő is, ők június 29-én Litér- ről érkeznek Szarvasra. A csoport tagjai a neves úttö­rői népi táncosok, akik a szarvasi úttörőtáborban sze­repelnek majd. A Megyei Művelődési Köz­pont rendezésében június 28- tól július 3-ig lesz a szarvasi Krecsmarik Endre Úttörő- házban a színjátszó és ren­dezői szaktábor. Ennek részt­vevői közül az orosházi és a békéscsabai csoport június 30-án és július 2-án műsort ad majd az úttörőtáborban lakó csehszlovák és magyar pajtásoknak. Új útlevél- rendelkezések A belügyminiszter július l-től egyszerűsíti az egyes európai szocialista országokba való uta­zások engedélyezését. Ennek alapján az állampolgárok útle­velükbe olyan, öt évig érvényes kiutazási engedélyt kapnak, amellyel szolgálati és magáncél­ból egyaránt — külön engedély nélkül — utazhatnak a Bolgár Népköztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztársa­ságba és a Román Szocialista Köztársaságba. A kiutazás engedélyezésének egyszerűsítéséhez kapcsolódva a pénzügyminiszter július 1-től módosítja a vonatkozó illeték- szabályokat is. Eszerint, a felso­rolt országokba való kiutazásra jogosító útlevél illetéke a követ­kező: — új útlevél váltása esetén a határozatlan számú szolgálati és magánutazás engedélyezése 250 forint, az egyszeri szolgálati vagy magánutazás engedélyezése 100 forint: — a már meglevő útlevél ér­vényességének meghosszabbítá­sa, és egyben határozatlan szá­mú szolgálati és magánutazás engedélyezése 200 forint, az egy­szeri szolgálati vagy magánuta­zás engedélyezése 50 forint. A korábban kiadott egyszeri és többszöri kiutazási engedé­lyek az útlevél érvényességi ide­jén belül felhasználhatók. Fonalgondok Nehéz a jő minőségű, megfe­lelő színű fonalak beszerzése a szövödék. kötödék részére. Nem sikerül biztonságos szerződéseket kötni a nagy fonalgyártókkal, csupán csak laza megállapodáso­kat. Ezért gyakran előfordul, hogy az üzemek kénytelenek a fonalhoz tervezni a fazont, és nem fordítva, így próbálva al­kalmazkodni az adottságokhoz. A beszerzői munka, a fonalel­látás javítása érdekében a me­gye kötőüzemei nemrégiben tár­sulást alakítottak, amelynek a HÓDIKÖT a gesztora. így, egy­ségesen fellépve, remélik, sike­rül jó irányba befolyásolni a fo­nalgyártókat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom