Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
1981. június 27-, szombat 0 Lehet a megkülönböztetés is igazságos Magyar baromfigyár a Szovjetunióban Ha az elmúlt évszázadok gyakorlatára, a paraszti önellátásra gondolunk, egy kis túlzással azt lehetne mondani, hogy a háziipar egy- \ idős az emberrel. Először csak saját szükségletre ion* ták a kosarat, szőtték a kelmét, később már a piacra is jutott. A fejlődés során bővült azután a tevékenységi kör; megtanulták a hímzést, horgolást, kötést, megszokott dologgá vált mindez az asz- szonyok körében és némi pénzt is hozott a konyhára. Ez az előbbi adta az ötletet a gyomaiaknak, csaknem harminc évvel ezelőtt, amikor elhatározták, hogy háziipari szövetkezetei alakítanak, és közösen, összefogva nagyobb jövedelemhez juttatják a családokat. Az elmúlt esztendők tapasztalatai szerint jól gondolták. Az idén a tervezett bérszínvonal a szövetkezetben 33 ezer 400 forint, tízezer forinttal magasabb, mint öt évvel ezelőtt. Mitől függ a kereset? A Gyomai HISZ hagyományosan nyereséges üzem. Ehhez minden bizonnyal a szövetkezet bérgazdálkodása, célszerűen kialakított ösztönzési rendszere is hozzájárul. Kiszely Lajos elnök erről a következőket mondja: — Csak akkora bérfejlesztést tudunk megvalósítani, amekkorát a teljesítménymutatók lehetővé tesznek. Az 1975-ös 80 millió forintos beruházás adósságainak törlesztése miatt nem nyílik mód nagyobb arányú növelésre. Ha növelni nem is lehet nagymértékben a béreket, különbséget mégiscsak tenni kell abban, hogy kit, hogyan fizetnek meg. A dolgozók körében — mivel teljesítménybérben dolgoznak — a munka differenciál. Aki többet és jobban dolgozik, többet is keres. Ebben a gyomai üzemben az egyes üzemrészek között tesznek különbséget. A kötődében például részben a munka fontossága (alapanyaggyártás), részben a három műszakos termelés miatt legutóbb 20 százalékkal A legújabb kutatások kimutatták, hogy az elkövetkezendő 20 évben 80 százalékkal nőhet a. növények terméshozama. Ebben az esetben hazánk élelmiszer-szükségletét a.megművelt terület 50 százalékáról kielégíthetnénk. a többit tehát exportálni lehetne. Ennek a termésnövekedésnek — többek között — előfeltétele a talaj minőségének megőrzése, illetve javítása, a műszaki állomány fejlesztése, a kemikáliák optimális emelték a béreket, remélve, hogy ezzel a fluktuációt is sikerül csökkenteni. A szövődében a munka jellege, zajossága miatt 10 százalékkal növelték a béreket, máshol viszont csak öttel. Erre magyarázatot ismét az elnök ad: — Ezek az arányok biztosítják, hogy minden területen folyamatosan jó teljesítményt nyújtsanak az emberek, amire egyébként az anyagi ösztönzés más formáival is sarkalljuk őket. Elérhető plusz jővedelem Érdemes megállnunk egy pillanatra ennél a témánál. Felsorolni hosszú lenne, hiszen csaknem 50-féle módszert alkalmaznak a Gyomai Háziipari Szövetkezetben arra, hogy a dolgozókat nagyobb teljesítményre ösztönözzék. Ebből arra lehetne következtetni, hogy sokféle az érdekeltség, de valójában mindenki abban érdekelt, hogy többet és jobban termeljen. Ez alapján premizálják a varrónőket, a szövőnőket, a kötődében pedig a géptű-megtakarítás is plusz jövedelmet jelent. A karbantartók, a tmk-sok egy-egy üzemrész munkájának minőségétől, a gépkihasználás fokától, hatékonyságától függően kapják a prémiumot. A művezetőknek akkor több a keresete, ha a beosztottaik elérik a hónapra előírt megfelelő minőségű teljesítményt. Mindenki munkája szerint Az idén májusban tovább finomították az ösztönzést, a szervezettség és a minőség javítására serkentve. A cél, hogy a fixbéresek megfelelő feltételeket teremtsenek a teljesítményben dolgozóknak. El akarják érni, hogy jobb munkaszervezéssel, az egy munkásra jutó műveletszám csökkentésével a termelékenység növekedjen, kevesebb legyen az állásidő, javuljon a gépkihasználás. Ha felhasználása, és nem utolsósorban a dolgozók anyagi érdekeltségének' fokozása. Az elmúlt tíz évben megnégyszereződött a mezőgazdaság növényvédőszer-fel- használása. Legnagyobb mennyiségben gyomirtó szert, rovarölő szert, valamint gombaölő szert használt fel mezőgazdaságunk. A növény- védőszer-forgalom évente 6-7 százalékkal nő, a felhasználás 1,5—2 százalékkal. A BVM és a többi növényvé- dőszer-gyártó vállalat a haez sikérül, jövőre már nagyobb összeget fordíthatnak az anyagi ösztönzésre. A kötődében ügyes kezű leányok, asszonyok vigyázzák az orsóról boszorkányos gyorsasággal tekeredő szálakat. Itt derül ki, hogy elég nagy a szóródás a munkások keresete között. Van, ahol a kétezer forintot is eléri a különbség, noha azonos jellegű munkát végeznek. — Én nem hajtok annyira — magyarázza Papp Irma, a kötődéből. Többször abbahagyom a munkát, kimegyek, kényelmesebben dolgozom, így kevesebbet is keresek, de nem izgat túlságosan. — Szerepe van az alkati adottságoknak is — jegyzi meg Paróczai Lászlóné — majd így folytatja: — Szeretek dolgozni, gyorsan végezni a munkám. Jó az is, hogy látom, amennyivel többet csinálok, annyival többet is vihetek haza a borítékban. A rossz csak az, ha géphiba miatt állni kell. — A varrodában csak öt- százalékos volt a bérfejlesztés, nem irigykedtek a kötődére? — Először nagy volt a felháborodás — mondja erre Kerényi Zoltánná —, de amikor közölték, hogy aki akar, átmehet a kötődébe, egyből csend lett. Végül is, igazságos a különbségtétel, hiszen ott nehezebb a több pénzt megkeresni. De itt, a varrodában is lehet többet dolgozni, túlórázni, akkor mindjárt csökken a különbség a bérek között. ló útun járnak Tökéletes ösztönzési rendszer, hiba nélküli vállalati bérpolitika legfeljebb a tankönyvekben van. Az üzemeknek — köztük a szövetkezeteknek — viszont megadatott a lehetőség, hogy kollektíváik, a vezetők és beosztottak együttesen olyan formáit honosítsák meg a bérezésnek és a premizálásnak, amely közelít a tökéleteshez. Tapasztalataink szerint a Gyomai HISZ e tekintetben jó úton jár. Szatmári Ilona zai hatóanyagú szerek gyártásának továbbfejlesztésére törekszik, az összforgalomban ezek aránya 1985-iben már csaknem 90 százalékot tesz ki. Több gondot kell fordítani a meglevő szerek további javítására, mert egy új termék kifejlesztése 15— 20 millió dollárba kerül. Az egy hektárra jutó átlag 5,1 kg-os növényvédő szer mennyiségét pedig legalább 5,3 kg-ra kell növelni. Nagyobb figyelmet kell fordítani a házi kertekre, mert azok fele elhanyagolt, s az innen kirajzó kártevők csökkentik a nagyüzemi védekezés hatásosságát. Holnap nyitnak az épftűtáborok Holnap, június 28-án érkeznek az első csoportok a megyénkben működő központi ifjúsági építőtáborokba, s szintén a holnapi napon indulnak megyénkből a más vidékre, központi építőtáborba utazó diákok. Az idei nyáron megyénkben hat helyen; a Békéscsabai Konzervgyárban. a Békéscsabai Állami Gazdaságban (Telek- gerendáson), a nagyszénási Október 6. Tsz-beh, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban, és a békéscsabai Május 1. Tsz-ben működő központi tábor — a Május 1. Tsz-beli új kezdeményezés —, itt ön- tzéssel foglalkoznak majd a fiatalok. Négy turnusban, összesen 2820 diák dolgozik a következő hónapokban a Béks megyében működő központi táborokban. Ugyanakkor holnap utazik 200 tanuló az izsáki, 80 pedig a Szekszárdi Állami Gazdaság központi táborába az első turnusban. Emellett a szegedi szakmai táborban turnusonként 20 diák képviseli megyénket. Rövidesen nyitja kaupit a 13 megyei ifjúsági építőtábor is, ahol ezen a nyáron összesen 1700—1800 fiatal dolgozik és szórakozik. Hamarosan a szaktáborok is megnyitják kapuikat. Az idei év nyarán az országban 18 helyen lesz KISZ KB—OKBT közlekedésbiztonsági szaktábor. Békés megyében — az MKBT és a városi-járási KBT bevonásával, közreműködésével — Békéscsabán a konzervgyárban, Mezőkovácsházán az Űj Alkotmány Termelőszövetkezetben, valamint a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezetben nyílik szaktábor. A négyszáz diák a szaktáborokban a napi munka mellett a közúti közlekedéssel, a közlekedés biztonságával, valamint az elsősegélynyújtással kapcsolatos előadásokat hallgat, gyakorlati foglalkozásokon vesz részt. A tábor befejezése előtt elméleti és gyakorlati vetélkedőn bizonyítják tudásukat a 10-tagú brigádok. A táborokban rendezett vetélkedőkön a legtöbb pontot elérő brigád az országos döntőn is szerepel, melyet 1981. július 12-én, Szolnokon, a tiszaligeti KISZ-táborban rendez meg a KISZ KB és az OKBT. A KISZ KB-nak és az OKBT-nak az a törekvése, hogy a diákok a kéthetes táborozás közben — munka mellett — a közúti közlekedés biztonságával kapcsolatban elméleti és gyakorlati ismeretekre tegyenek szert. Energiatakarékos kábel Eddig huszonhat országban szabadalmaztatták, s még ez év végéig néhány kilométeres távvezetéket építenek ki' hazánkban és Dániában abból az új kábelből, amelyet a December 4. Drót- • művek egyik kollektívája alakított ki. Kis és nagy sorozatú pvártásra berendezkedik a Magyar Kábel Művek. A két vállalat erről megállapodást kötött. A szabadalmaztatásban, a gyártás megszervezésében, illetve a partnerek összehozásában jelentős szerepet vállalt az Alkotó Ifjúság egyesülés, az Állami Fejlesztési Bank és a KISZ Központi Bizottságának gazdasági társulása. Az új anyag- és energia- takarékos kábeltípushoz hasonló még nincs a világpiacon, így a sorozattermelés beindulásával nagy megrendelésekre számíthatnák. A kábel iránt máris igen nagy az érdeklődés például japán cégek' részéről, nemrég exportajánlatot tettek pakisz- I táni vállalatoknak. A világ egyetlen országa, még a legfejlettebb sem képes arra, hogy a termelés minden területén, vagy akár egyes ágazatokban a legfejlettebb, a változó követelményeket is magas szinten teljesítő termelési feltétel- rendszert alakítson ki. A kérdés nem is az, hogy szükség van-e az együttműködésre. hanem az, hogy miképp lehet ezt úgy tenni, hogy az a lehető legelőnyösebb legyen minden ország számára. A KGST-országok nagy gyakorlattal rendelkeznek az együttműködésben; az elmúlt években több termékre — növényfélékre, s állatfajtákra — rendszerszerű, a természeti adottságok optimális hasznosítására irányuló termelési és tartástechnológiák alakultak ki. Magyar- országon például a méltán világhírű kukoricatermesztési és baromfitenyésztési rendszerek. Ezek iránt a KGST- országokban nagy érdeklődést mutattak, oly annyira, hogy például a bajai kukoricatermesztési rendszert és az iparszerű kukoricatermesztési rendszert már 1976 óta alkalmazzák a Szovjetunióban. Moldáviában, Ukrajnában a korábbi néhány száz hektáros területről több ezer hektárra növekedett a magyar technológiai rendszerek szerint termelt kukorica vetésterülete, s alaposan javultak a terbéshozamok. Ugyanakkor Magyarország átvette — szintén 1976-ban — a szovjet cukorrépa-termesztési technológiát. A Nádudvari Kukorica- és Iparinövény-termesztési Rendszer módszereivel Romániában tavaly már 1200 hektárt műveltek. A termesztési rendszerért cserébe a románok napraforgó-termesztési rendszert adtak. Csehszlovákiában több száz hektáron az IKR kukorica és a Solanum-burgonya termesztési technológiáját alkalmazzák olyan sikerrel, hogy a csehszlovákok tovább szeretnék bővíteni az együttműködést. Bulgáriában is hosszabb ideje alkalmazzák az IKR-technológiát, s az e rendszerben termelt kukorica termésátlaga három év alatt 25—30 százalékkal nőtt. Az állattartási technológiák közül kiemelkedik a bábolnai baromfitenyésztési rendszer, amelynek lenagyobb adaptálója a Szovjetunió; Gavrilovkában éppen most épül egy bábolnaihoz hasonló üzem. A technológiai cserék keretében Magyarországnak szovjet rizstermesztő, csehszlovák tavaszi árpa. komló, valamint juhtenyésztési rendszer átvételére tettek ajánlatot. A termelési rendszerek kölcsönös cseréje mellett a KGST-országok életében változatlanul . fontos szerepet játszik az élelmiszerexport és -import. A KGST-országok egyébként is jelentős helyet foglalnak el a világ élelmiszer-termelésében. 1979-ben a világ gabonatermeléséből 16,3, a hústermeléséből pedig 18,7 százalékkal A jelenlegi időjárás kedvez a nagy károkat okozó le- véltetvek szaporodásának. Tömegesen károsítanak többek között a káposztafélékben. Ennek következtében a növények levelei deformálódnak, elszíneződnek, romlik a minőségük, csökken a termésük. A levéltetvek jelenlétére utal, hogy a leveleken hangyák mászkálnak, a levéltetvek által kibocsátott mézharmatot nyalogatják. Ez a mézharmat kedvették ki részüket. Az egy főre jutó gabonatermelés pedig 1,8, a hústermelés 2,1- szeresével haladta meg a világátlagot. (Igaz viszont, hogy az utóbbi időben — különösen az időjárás viszontagságai miatt — nem mindig sikerült teljesíteni a tervet.) Az eredmények többek között annak köszönhetők, hogy a hetvenes években a hagyományos együttműködési formák mellett egyre gyakoribbá vált a tudományos-műszaki, valamint a termelés kooperációján és szakosításán alapuló együttműködés. Emellett nagy szerepet játszanak a tagországok között megszületett hosszú távú egyezmények. Ilyen például az 1973-ban kötött, a Vetőmagvak és szaporítóanyagok termelésszakosítására és kölcsönös szállítására vonatkozó egyezmény, , melyhez 1981-től Jugoszlávia is csatlakozik. Ez az egyezmény, mintegy harminc növény-, termékfajtára vonatkozik, s ebből Magyarország tizenöt fajta szakosított termelésére vállalkozott. A résztvevő országok évenként nem kevesebb. mint 34—40 millió rubel értékű kölcsönös szállítást valósítottak meg, aminek eredményeként mindenütt javultak az adott növényfajták terméshozamai. Hat éve, 1975-től van érvényben a bor szállításáról szóló egyezmény, melyet Magyarország mint szállító, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és a Szovjetunió pedig mint vevő írtak alá. Az egyezmény évenkénti részletezésben rögzíti a Magyarország által szállítandó hordós bor, palackos bor és pezsgő mennyiségét. Az idén például 1.5 millió hektoliter bort szállít Magyarország az egyezményt aláíró országoknak. Ugyancsak jelentősek a szocialista országok között kötött kétoldalú egyezmények. Ilyen például a magyar—szovjet hosszú távú kertészeti egyezmény, amely a friss és tartósított zöldség, valamint bor szállítására vonatkozik. Az NDK~val viszont 1990-ig van érvényben egy komplex együttműködési egyezmény, amely a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és az élelmiszeripar területét öleli fel. A komplex egyezmény a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szállítása mellett kiterjed például a gépesítésre, a műtrágya- és növényvédő- szer-szállításra, valamint a műszaki és tudományos együttműködésre. A magyar élelmiszer- termelés más vonatkozásban is kapcsolódik a KGST- együttműködéshez. Különösen jelentős az élelmiszer- termelés háttériparában kialakult termelés- és gyártásszakosítási kooperáció. A gépgyártásban ez a traktor - és élelmiszer-feldolgozó vonalak, és a kombájngyártás kiépítését, a vegyiparban az állatgyógyászati termékek gyártását jelenti. véne tápláléka a korompenésznek is, amely könnyen megtelepedhet a leveleken, és tovább fokozza a károkat. Nevéből is kitűnik, hogy koromszerű bevonatot hagy a leveleken, így könnyen felismerhető. Hogy a levéltetvek elsődleges és a korompenész másodlagos károsítását megelőzzük. célszerű már a levéltetvek irtásával védekezni. Erre a Lebaycid 40 WP, a Gusathion 25 WP. az Anthio 33 EC és a Pirimor 50 DP szerek alkalmasak. Aki többet dolgozik, többet keres Fotó: Veress Erzsi A felét exportálhatnánk Bonyhádi Péter Szaporodnak a levéltetvek
