Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-23 / 145. szám

1981. június 23., kedd A növényvédő szerek veszélyei Olajkutatás Zalában Exportigények A növényvédő szerek hasz­nálata a kiskerttulajdonosok körében igen elterjedt. De a vegyszerek nemcsak hasz­nosak, hanem veszélyesek is. Már a beszerzésnél gon­doljunk arra, hogy a hosszú ideig tárolt szerek a haté­konyságukból veszítenek, te­hát feleslegesen nagy meny- nyiséget ne vásároljunk. Amennyiben valamely vegy­szerből mégis maradna, mindig légmentesen zárjuk le. Tüntessük fel az új cso­magoláson is a szer nevét, és a felhasználhatóság idő­pontját. Kulccsal lezárt, és csakis a növényvédő szerek tárolására használatos he­lyen tartsunk vegyszereket. Gondosan ügyelni kell arra, hogy illetéktelenek — és fő­leg gyerekek — ne juthassa­nak a szerekhez. Tizennyolc éven aluli fiatal, terhes vagy szoptatós anya mérgező sze­rekkel nem dolgozhat. Permetlé készítése, illetve a permetezés ideje alatt a dohányzás tilos, továbbá a vegyszeres munka kezdése előtt és befejezése után né­hány óráig, szeszes italt nem fogyaszthat az a sze­mély, aki a vegyszerekkel dolgozik. Védőruhát, védőka­lapot, gumikesztyűt, gumi­csizmát és védőálarcot a rö­vid ideig tartó munkához is kötelező viselni. Erős szél­ben a permetezési és porozá- si munka tilos! A permetezés befejezése után a permetezést végző személy bő vízben mosakod­jon meg. és azonnal váltson ruhát. Baleset a legnagyobb gon­dosság mellett is előfordul­hat. Azonnal orvosi segítsé­get kell hívni, de elsősegély- nyújtásról is gondoskodni kell. A mérgezési elsősegély- nyújtás alapelvei: a gyors, szakszerű és határozott el­járás. Azonnal meg kell szüntetni az életveszélyes ál­lapotot — méregbehatást és a méregfelszívódást. A kór­előzmény megállapításához tudni kell, hogy az illető mi­lyen szerrel dolgozott, és milyen mérvű lehet a mérge­zés. Amennyiben a rosszullét oka a méreg belégzése, akkor a beteget friss levegőn — le­hűléstől védve — le kell fektetni. A vegyszer a bőrre kerülve gyulladást okozhat— ezért bő, szappanos vízzel 10—15 percig öblítsük azt a helyet, ahová a vegyszer ke­rült a sérültön. Szembe ke­rülve szintén komoly ve­szélyt jelent a vegyszer. Ez esetben a szemrés feltárása után legalább 10—15 percen keresztül öblítsük tiszta víz­zel a sérült szemet. Előfor­dulhat a méreg lenyelése is. A "tilos esetek kivételével ilyenkor 2—3 pohár tiszta vagy aktivált szenes vizet itassunk a beteggel. Taná­csos azután a garat ingerlése és hánytatás. A mérgezési elsősegély- nyújtás csakis orvosi ellátás biztosításával tekinthető megnyugtatóan befejezett­nek. A mérgezést okozó szer címkéjét, és — ha lehetsé­ges — a vegyszerből egy kis mintát is mutassunk meg az orvosnak. A beteggel semmi körül­mények között ne itassunk alkoholt vagy szeszes italt. K. K. Élőmunkát takarít meg Gépesíti az árkok, csatornák falazatának Biztosítását az a hidraulikus berendezés, amelyet olasz licensz alapján készítettek az Epitőgépgyártó Vállalat pécsi gyárában. A Tátra tehergépko­csira szerelt gép manipulátora a földmunkagép után haladva a frissen ásott árokba helyezi és az oldalfalakhoz feszíti a bizto­sító támfalelemeket. A Pimex nevű árokpucoló a támfalak összeácsolásához korábban szükséges élőmunkának több mint a felét megtakarítja. A be­rendezés prototípusa a szakmai bemutatón sikert aratott. kedés 20—25 százalékát az üzemek gazdálkodásuk javí­tásával, a termelésben meg­levő tartalékok kiaknázásá­val kell ellensúlyozni. Milyen mértékű fogyasztói árszínvonal-emelkedésre szá­míthatunk? Az 1979—1980-as esztendők mintegy 9—9 szá­zalékos árszínvonal-emelke­dése rendkívüli intézkedések következménye. (Az 1979. júliusi intézkedésekhez ha­sonló mértékű áremelés a tervek szerint a jövőben nem ismétlődik meg.) 1981- től visszatértünk az ármoz­gások korábbi, viszonylag mérsékelt pályájára; az évi 4,5—5 százalékos növekedés­hez. Ez megköveteli, hogy a szükséges árintézkedéseket halogatás nélkül, mindig idő­ben hozzák meg. Ha az ára­kat folyamatosan a változó költségviszonyokhoz igazít­juk, megelőzve az árarány­talanságok elhatalmasodását, a következetes fogyasztói ár­politika viszonylag kis lé­pésekkel, fokozatosan kiala­kíthatja az értékarányos ára­kat, illetve elkerülheti az újabb áraránytalanságok képződését, az 1979. júliusi­hoz hasonló nagyobb mére­tű és széles körű dráguláso­kat. Vajon az élvezeti cikkek árai vagy a luxusadók eme­lésével nem lehetne fedezni az alapvető fogyasztási cik­kek növekvő dotációs terhe­it? Átmenetileg elodázhatjuk a nagy horderejű, társadal­mi, politikai súlyú árintézke­déseket, de az állami támo­gatások, az áraránytalansá­gok halmozódását, az árak módosítását nem kerülhet­jük el. A dotáció gyarapo­dása ugyanis idővel pazarló fogyasztáshoz, ellátási zava­rokhoz vezet. Következés­képpen nem csupán a költ­ségvetés tehermentesítése a I feladat, hanem az árak tájé- I koztató szerepének érvénye- I sítése, a társadalmilag igaz- I ságos elosztás, a kiegyensú-1 lyozott ellátás is. Az áralakulást, s vele I együtt az évi átlagos ár-1 emelkedés ütemét végered-1 ményben a termékek, a szol- I gáltatások gazdaságossága, versenyképessége szabályoz­za. Hogy egy terméknek mennyi lesz az ára, az alap­vetően a termelés során dől el. Ha a hazai munka haté­konysága kellő mértékben javul, s elejét vesszük a külkereskedelmi csereará­nyok romlásának, akkor a I népgazdaságra nehezedő inf­lációs nyomás kivédhető. Döntő, hogy az ésszerűbb, takarékosabb, fegyelmezet­tebb munka és ne az áreme­lés legyen a jövedelemtöbb­let-szerzés alapja. Változatlan követelmény: minden kiáramló vásárló­erőnek, fejlesztési alapnak legyen szilárd árufedezete. Csak ez, a biztos árufede­zet szavatolhatja a forint be­csületét, vásárlóerejét, a za­vartalan ellátást. Az árufe­dezet azonban napjainkban már nem csupán árutöme­get, hanem választékot, jó minőséget, korszerűséget és megfizethető árat jelent. Másként fogalmazva: a fo­rint viszonylagos értékállan- I dóságát kellő hatékonysági fedezete szavatolja. (Aho- I gyan az elért életszínvonal I megőrzésének is hatékony munka a feltétele.) A forint becsülete, értéke tehát a munka, a gazdálkodás szín­vonalától függ. Mert a pia­con, a vásárlás- Során a ter­melésben elért eredmények realizálódnak. Kovács József (Következik: II. Ár és fo­gyasztás) Hazánk legrégibb, csak­nem fél évszázada működő szénhidrogén-lelőhelyén, a bázakerettyei olajmező kije­lölt részeiből a már koráb­ban kiapadt kutakból a fel­színre hozták a tárolóréte­gekben maradt olaj további, mintegy tíz százalékát. A helyben és ingyen rendelke­zésre álló széndioxidból sok millió köbmétert sajtoltak be a tárolókőzetbe a réteg­nyomás helyreállítására. A kiegyenlítődés hatására a bentrekedt olajszemcsék a termelőkutak felé áramla­nak. A dél-zalai olajmező­kön már bevált gazdaságos olajtermelést eredményező módszer alkalmazásával kí­sérleteztek a nagylengyeli olajmezőn is. Az eljárás itt is sikert hozott, s máris ké­szülnek a másodlagos műve­lés műszaki tervei. A földtani olajkészlet na­gyobb része, mintegy hatvan százaléka azonban még a föld mélyén van. A Kőolaj- és Földgázbányászati Válla­lat szakemberei és a Szén­hidrogén-kutató és Fejlesztő Intézet munkatársai most e kincs kiaknázásának lehető­ségét keresik. Kísérleteikben még csak a kezdetnél tarta­nak, de remélik, hogy sike­rül olyan műszaki megol­dást kidolgozniuk, amely al­kalmazásával az ezredfordu­ló után is olajat adnak a za­lai mezők. Óz uborka gondozása A kiültetett korai, szabad­földi uborkát három lomble­veles korától kell kezelnünk réztartalmú készítmények­kel a baktériumos szögletes levélfoltosság ellen. A tüne­tek az uborka levelein apró, barna szögletes foltok for­májában jelentkeznek. A foltokkal szemben a le­vél alsó részén gumiszerű anyag válik ki, ami a bakté­riumok tömegét tartalmazza. Hasonló foltosodás a szárré­szen és a termésen is kiala­kulhat. A baktériumok rész­ben sérüléseken, részben a légzőnyílásokon fertőzik a növényt. E kórokozót a rova­rok is terjeszthetik. Jó hatású készítmény a baktériumos szögletes levél­foltosság ellen a 0,5 száza­lékos bordói lé, vagy a 0,4 százalékos Rézoxiklorid 50 WP. Az utóbbi években — szomorúan tapasztalhatták a termesztők, hogy egy eddig szinte csak üvegházban ká­rosító rovar, az üvegházi molytetű is sanyargatja a szabadföldi kultúrában ne­velt növényeket. Az ered­ményes és gyors védekezést megnehezíti, hogy a molytet- vek kártétele eleinte nem elég szembetűnő. Csak ké­sőbb észlelhető, hogy szívo- gatásuk következtében a le­velek sárgulni kezdenek. A fertőzött tő fejlődése meg­áll, súlyosabb esetben telje­sen elpusztul. A kártevők ragacsos mézharmatot üríte­nek, amelyen a korompenész is megtelepedhet. Az üvegházi molytetű rendkívül életerős faj, ezért az ellene felhasználandó szereket váltakozva kell al­kalmazni. A 0,1 százalékos Unifoszt a következő perme­tezésnél célszerű 0,1 százalé­kos Bi 58 EC-vel felváltani. A legújabb szerek közül speciálisan az üvegházi moly­tetű ellen kísérletezték ki az Actellic 50 EC elnevezésű készítményt. Ezt a kemiká­liát 0,2 százalékos tömény­ségben kell kipermetezni a hőmérséklettől függően 5—7 naponként. Mivel e szer csak mérsékelten mérgező, ezért élelmezés-egészségügyi vára­kozási ideje is igen rövid, mindössze két nap. Széles Csaba A Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat békéscsabai húsüzemé­ben a félsertések szalonnázását örökítette meg képünk. Az itt dolgozók, pontos, jól kiszámított mozdulataival szinte per­cek alatt kibújtatják a „malacot a bőréből”. Az ablakon ke­resztül eltűnik a szalonna, itt készítik elő a további feldol­gozásra, illetve füstölésre. A békéscsabai üzem nagy részt vállalt a város, továbbá a megye tőkehússal és más húsipari termékkel történő ellátásából Fotó: Veress Erzsi Évenkénti termékváltás Az ívelt darabok egy tükör keretét adják majd. Most prés­gépen száradnak az alkatrészek Fotó: Veress Erzsi Az angol piacra szánt kár­pitos bútorokon kívül nem­I igen van még olyan tavalyi termék, amit az idén is ex­portálna a Mezőberényi Fa­ipari Szövetkezet. A festett bajor parasztbútor az elmúlt I esztendőben még kelendő volt,' de most már nem ren- I delnek belőle. Félreértés ne essék, nem a minőség, ha­nem a konjunkturális felté­telek romlása, a piac telítő­dése miatt. Rövid sorozatok, gyors át­futási idővel — így lehet megmaradni a tőkés piacon. Mindig váltani, megújulni, a terméket cserélni, kénysze­rűség a szövetkezetnél. Éven­te 80—100 féle cikket gyár­tanak, mindig mást, legújab­ban bükkfa nyugágyakat ké­szítenek svéd megrendelésre. De a rusztikus stílusban gyártott bárpultoktól kezdve, I a sótartón át, az újságtartó­I ig szinté minden kiegészítő bútordarab megtalálható az asztalosműhely gyártási prog­ramjában. Komplett bérén- i dezéseket ugyanis nem igé­nyel a tőkés piac. Annál in­kább a különálló bútorokat, az apró cikkeket, például kártyaasztalokat, többféle méretben is. Mindez már önmagában kockázatot jelent, mivel eze­ket a bútorokat, jellegüknél és gyakran stílusuknál fog- I va, szerződésbontás esetén j belföldön csak nehezen és I csökkentett áron értékesít- I hetnék. Volt már olyan a szö- I vetkezet életében, hogyszer- I ződésszegés miatt a hazai I piacon engedményesen vol- | tak kénytelenek eladni bizo- I nyos termékeket. Ezért szük- I séges az óvatosság, a körül- I tekintő megállapodás. Nehéz tehát megmaradni a I tőkés piacon, de még nehe- I zebb jövedelmezően vagy j jövedelmezőbben exportálni. i Az 1980-as árrendezéskor 1 hosszú idő után ismét a nem- i zetközi árviszonyoknak meg- [ felelő szintre került a fa- í anyagok ára. Ez lényeges I alapanyagár-emelést jelent a I bútoriparban, amit export- { áraikban nem tudnak érvé- | nyesíteni, hiszen ebben az esetben nem a világpiaci árak növekedtek. így az ex­port jövedelmezősége több mint felére csökkent, és míg 1979-ben a faipari szövetke­zet 82 millió forintos terme­lési értékéből 15 millió volt a nyereség, addig 1980-ban a 101 milliós termelési érték­ből csak 6 millió forint. A faárak emelkedését nem­igen tudják ellensúlyozni. Zömében tölgyfával dolgoz­nak, ami közismerten a drá­gább alapanyagok közé tar­tozik, ráadásul sok a hulla­dék. A fának körülbelül há­romnegyede használódik el a megmunkálás során. A hul­ladékot az aprócikkek gyár­tásánál próbálják hasznosíta­ni, de jó része sajnos, csak tűzifának alkalmas. Másrészt a hazai fűrészfaárak elérik ugyan a világpiaci szintet, de a minőségük gyakran nem. Az export jövedelmezőségi mutatót valamelyest javít­hatná a termelékenység nö­velése, a jobb munka- és üzemszervezés. Kisebb fokú gépesítést is végrehajtanak, de ez nem minden területen célszerű, mivel éppen az az értéke a termékeknek, hogy nagyrészt kézi munkával ké­szülnek. Mind több a díszí­tés a bútorokon, a kereslet az élőmunkaigényesebb ter­mékek irányába tolódik. Ugyanakkor a belföldön ér­tékesített termékek igen jól jövedelmeznek. A szövetke­zet termelésének körülbelül a fele kerül a hazai piacra, és még jóval többet is el tud­nának adni a tetszetős kivi­telű, és nem éppen olcsó ko­lóniái bútorokból. Mi ösztö­nöz akkor mégis külföldi ér­tékesítésre? Iskolásnak tűnő válasz, de igaz, hogy a ma­gasabb népgazdasági érdek. Mert lehet, hogy a faipari szövetkezetnél nem a legjö­vedelmezőbb az export, de a devizabevételre feltétlenül szükség van, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ARTEX közvetítésé­vel exportáló 78 termelő kö­zött a herényi szövetkezet gazdaságosság szempontjából a nyolcadik helyen áll. Szatmári Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom