Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-23 / 145. szám
1981. június 23., kedd A növényvédő szerek veszélyei Olajkutatás Zalában Exportigények A növényvédő szerek használata a kiskerttulajdonosok körében igen elterjedt. De a vegyszerek nemcsak hasznosak, hanem veszélyesek is. Már a beszerzésnél gondoljunk arra, hogy a hosszú ideig tárolt szerek a hatékonyságukból veszítenek, tehát feleslegesen nagy meny- nyiséget ne vásároljunk. Amennyiben valamely vegyszerből mégis maradna, mindig légmentesen zárjuk le. Tüntessük fel az új csomagoláson is a szer nevét, és a felhasználhatóság időpontját. Kulccsal lezárt, és csakis a növényvédő szerek tárolására használatos helyen tartsunk vegyszereket. Gondosan ügyelni kell arra, hogy illetéktelenek — és főleg gyerekek — ne juthassanak a szerekhez. Tizennyolc éven aluli fiatal, terhes vagy szoptatós anya mérgező szerekkel nem dolgozhat. Permetlé készítése, illetve a permetezés ideje alatt a dohányzás tilos, továbbá a vegyszeres munka kezdése előtt és befejezése után néhány óráig, szeszes italt nem fogyaszthat az a személy, aki a vegyszerekkel dolgozik. Védőruhát, védőkalapot, gumikesztyűt, gumicsizmát és védőálarcot a rövid ideig tartó munkához is kötelező viselni. Erős szélben a permetezési és porozá- si munka tilos! A permetezés befejezése után a permetezést végző személy bő vízben mosakodjon meg. és azonnal váltson ruhát. Baleset a legnagyobb gondosság mellett is előfordulhat. Azonnal orvosi segítséget kell hívni, de elsősegély- nyújtásról is gondoskodni kell. A mérgezési elsősegély- nyújtás alapelvei: a gyors, szakszerű és határozott eljárás. Azonnal meg kell szüntetni az életveszélyes állapotot — méregbehatást és a méregfelszívódást. A kórelőzmény megállapításához tudni kell, hogy az illető milyen szerrel dolgozott, és milyen mérvű lehet a mérgezés. Amennyiben a rosszullét oka a méreg belégzése, akkor a beteget friss levegőn — lehűléstől védve — le kell fektetni. A vegyszer a bőrre kerülve gyulladást okozhat— ezért bő, szappanos vízzel 10—15 percig öblítsük azt a helyet, ahová a vegyszer került a sérültön. Szembe kerülve szintén komoly veszélyt jelent a vegyszer. Ez esetben a szemrés feltárása után legalább 10—15 percen keresztül öblítsük tiszta vízzel a sérült szemet. Előfordulhat a méreg lenyelése is. A "tilos esetek kivételével ilyenkor 2—3 pohár tiszta vagy aktivált szenes vizet itassunk a beteggel. Tanácsos azután a garat ingerlése és hánytatás. A mérgezési elsősegély- nyújtás csakis orvosi ellátás biztosításával tekinthető megnyugtatóan befejezettnek. A mérgezést okozó szer címkéjét, és — ha lehetséges — a vegyszerből egy kis mintát is mutassunk meg az orvosnak. A beteggel semmi körülmények között ne itassunk alkoholt vagy szeszes italt. K. K. Élőmunkát takarít meg Gépesíti az árkok, csatornák falazatának Biztosítását az a hidraulikus berendezés, amelyet olasz licensz alapján készítettek az Epitőgépgyártó Vállalat pécsi gyárában. A Tátra tehergépkocsira szerelt gép manipulátora a földmunkagép után haladva a frissen ásott árokba helyezi és az oldalfalakhoz feszíti a biztosító támfalelemeket. A Pimex nevű árokpucoló a támfalak összeácsolásához korábban szükséges élőmunkának több mint a felét megtakarítja. A berendezés prototípusa a szakmai bemutatón sikert aratott. kedés 20—25 százalékát az üzemek gazdálkodásuk javításával, a termelésben meglevő tartalékok kiaknázásával kell ellensúlyozni. Milyen mértékű fogyasztói árszínvonal-emelkedésre számíthatunk? Az 1979—1980-as esztendők mintegy 9—9 százalékos árszínvonal-emelkedése rendkívüli intézkedések következménye. (Az 1979. júliusi intézkedésekhez hasonló mértékű áremelés a tervek szerint a jövőben nem ismétlődik meg.) 1981- től visszatértünk az ármozgások korábbi, viszonylag mérsékelt pályájára; az évi 4,5—5 százalékos növekedéshez. Ez megköveteli, hogy a szükséges árintézkedéseket halogatás nélkül, mindig időben hozzák meg. Ha az árakat folyamatosan a változó költségviszonyokhoz igazítjuk, megelőzve az áraránytalanságok elhatalmasodását, a következetes fogyasztói árpolitika viszonylag kis lépésekkel, fokozatosan kialakíthatja az értékarányos árakat, illetve elkerülheti az újabb áraránytalanságok képződését, az 1979. júliusihoz hasonló nagyobb méretű és széles körű drágulásokat. Vajon az élvezeti cikkek árai vagy a luxusadók emelésével nem lehetne fedezni az alapvető fogyasztási cikkek növekvő dotációs terheit? Átmenetileg elodázhatjuk a nagy horderejű, társadalmi, politikai súlyú árintézkedéseket, de az állami támogatások, az áraránytalanságok halmozódását, az árak módosítását nem kerülhetjük el. A dotáció gyarapodása ugyanis idővel pazarló fogyasztáshoz, ellátási zavarokhoz vezet. Következésképpen nem csupán a költségvetés tehermentesítése a I feladat, hanem az árak tájé- I koztató szerepének érvénye- I sítése, a társadalmilag igaz- I ságos elosztás, a kiegyensú-1 lyozott ellátás is. Az áralakulást, s vele I együtt az évi átlagos ár-1 emelkedés ütemét végered-1 ményben a termékek, a szol- I gáltatások gazdaságossága, versenyképessége szabályozza. Hogy egy terméknek mennyi lesz az ára, az alapvetően a termelés során dől el. Ha a hazai munka hatékonysága kellő mértékben javul, s elejét vesszük a külkereskedelmi cserearányok romlásának, akkor a I népgazdaságra nehezedő inflációs nyomás kivédhető. Döntő, hogy az ésszerűbb, takarékosabb, fegyelmezettebb munka és ne az áremelés legyen a jövedelemtöbblet-szerzés alapja. Változatlan követelmény: minden kiáramló vásárlóerőnek, fejlesztési alapnak legyen szilárd árufedezete. Csak ez, a biztos árufedezet szavatolhatja a forint becsületét, vásárlóerejét, a zavartalan ellátást. Az árufedezet azonban napjainkban már nem csupán árutömeget, hanem választékot, jó minőséget, korszerűséget és megfizethető árat jelent. Másként fogalmazva: a forint viszonylagos értékállan- I dóságát kellő hatékonysági fedezete szavatolja. (Aho- I gyan az elért életszínvonal I megőrzésének is hatékony munka a feltétele.) A forint becsülete, értéke tehát a munka, a gazdálkodás színvonalától függ. Mert a piacon, a vásárlás- Során a termelésben elért eredmények realizálódnak. Kovács József (Következik: II. Ár és fogyasztás) Hazánk legrégibb, csaknem fél évszázada működő szénhidrogén-lelőhelyén, a bázakerettyei olajmező kijelölt részeiből a már korábban kiapadt kutakból a felszínre hozták a tárolórétegekben maradt olaj további, mintegy tíz százalékát. A helyben és ingyen rendelkezésre álló széndioxidból sok millió köbmétert sajtoltak be a tárolókőzetbe a rétegnyomás helyreállítására. A kiegyenlítődés hatására a bentrekedt olajszemcsék a termelőkutak felé áramlanak. A dél-zalai olajmezőkön már bevált gazdaságos olajtermelést eredményező módszer alkalmazásával kísérleteztek a nagylengyeli olajmezőn is. Az eljárás itt is sikert hozott, s máris készülnek a másodlagos művelés műszaki tervei. A földtani olajkészlet nagyobb része, mintegy hatvan százaléka azonban még a föld mélyén van. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szakemberei és a Szénhidrogén-kutató és Fejlesztő Intézet munkatársai most e kincs kiaknázásának lehetőségét keresik. Kísérleteikben még csak a kezdetnél tartanak, de remélik, hogy sikerül olyan műszaki megoldást kidolgozniuk, amely alkalmazásával az ezredforduló után is olajat adnak a zalai mezők. Óz uborka gondozása A kiültetett korai, szabadföldi uborkát három lombleveles korától kell kezelnünk réztartalmú készítményekkel a baktériumos szögletes levélfoltosság ellen. A tünetek az uborka levelein apró, barna szögletes foltok formájában jelentkeznek. A foltokkal szemben a levél alsó részén gumiszerű anyag válik ki, ami a baktériumok tömegét tartalmazza. Hasonló foltosodás a szárrészen és a termésen is kialakulhat. A baktériumok részben sérüléseken, részben a légzőnyílásokon fertőzik a növényt. E kórokozót a rovarok is terjeszthetik. Jó hatású készítmény a baktériumos szögletes levélfoltosság ellen a 0,5 százalékos bordói lé, vagy a 0,4 százalékos Rézoxiklorid 50 WP. Az utóbbi években — szomorúan tapasztalhatták a termesztők, hogy egy eddig szinte csak üvegházban károsító rovar, az üvegházi molytetű is sanyargatja a szabadföldi kultúrában nevelt növényeket. Az eredményes és gyors védekezést megnehezíti, hogy a molytet- vek kártétele eleinte nem elég szembetűnő. Csak később észlelhető, hogy szívo- gatásuk következtében a levelek sárgulni kezdenek. A fertőzött tő fejlődése megáll, súlyosabb esetben teljesen elpusztul. A kártevők ragacsos mézharmatot ürítenek, amelyen a korompenész is megtelepedhet. Az üvegházi molytetű rendkívül életerős faj, ezért az ellene felhasználandó szereket váltakozva kell alkalmazni. A 0,1 százalékos Unifoszt a következő permetezésnél célszerű 0,1 százalékos Bi 58 EC-vel felváltani. A legújabb szerek közül speciálisan az üvegházi molytetű ellen kísérletezték ki az Actellic 50 EC elnevezésű készítményt. Ezt a kemikáliát 0,2 százalékos töménységben kell kipermetezni a hőmérséklettől függően 5—7 naponként. Mivel e szer csak mérsékelten mérgező, ezért élelmezés-egészségügyi várakozási ideje is igen rövid, mindössze két nap. Széles Csaba A Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat békéscsabai húsüzemében a félsertések szalonnázását örökítette meg képünk. Az itt dolgozók, pontos, jól kiszámított mozdulataival szinte percek alatt kibújtatják a „malacot a bőréből”. Az ablakon keresztül eltűnik a szalonna, itt készítik elő a további feldolgozásra, illetve füstölésre. A békéscsabai üzem nagy részt vállalt a város, továbbá a megye tőkehússal és más húsipari termékkel történő ellátásából Fotó: Veress Erzsi Évenkénti termékváltás Az ívelt darabok egy tükör keretét adják majd. Most présgépen száradnak az alkatrészek Fotó: Veress Erzsi Az angol piacra szánt kárpitos bútorokon kívül nemI igen van még olyan tavalyi termék, amit az idén is exportálna a Mezőberényi Faipari Szövetkezet. A festett bajor parasztbútor az elmúlt I esztendőben még kelendő volt,' de most már nem ren- I delnek belőle. Félreértés ne essék, nem a minőség, hanem a konjunkturális feltételek romlása, a piac telítődése miatt. Rövid sorozatok, gyors átfutási idővel — így lehet megmaradni a tőkés piacon. Mindig váltani, megújulni, a terméket cserélni, kényszerűség a szövetkezetnél. Évente 80—100 féle cikket gyártanak, mindig mást, legújabban bükkfa nyugágyakat készítenek svéd megrendelésre. De a rusztikus stílusban gyártott bárpultoktól kezdve, I a sótartón át, az újságtartóI ig szinté minden kiegészítő bútordarab megtalálható az asztalosműhely gyártási programjában. Komplett bérén- i dezéseket ugyanis nem igényel a tőkés piac. Annál inkább a különálló bútorokat, az apró cikkeket, például kártyaasztalokat, többféle méretben is. Mindez már önmagában kockázatot jelent, mivel ezeket a bútorokat, jellegüknél és gyakran stílusuknál fog- I va, szerződésbontás esetén j belföldön csak nehezen és I csökkentett áron értékesít- I hetnék. Volt már olyan a szö- I vetkezet életében, hogyszer- I ződésszegés miatt a hazai I piacon engedményesen vol- | tak kénytelenek eladni bizo- I nyos termékeket. Ezért szük- I séges az óvatosság, a körül- I tekintő megállapodás. Nehéz tehát megmaradni a I tőkés piacon, de még nehe- I zebb jövedelmezően vagy j jövedelmezőbben exportálni. i Az 1980-as árrendezéskor 1 hosszú idő után ismét a nem- i zetközi árviszonyoknak meg- [ felelő szintre került a fa- í anyagok ára. Ez lényeges I alapanyagár-emelést jelent a I bútoriparban, amit export- { áraikban nem tudnak érvé- | nyesíteni, hiszen ebben az esetben nem a világpiaci árak növekedtek. így az export jövedelmezősége több mint felére csökkent, és míg 1979-ben a faipari szövetkezet 82 millió forintos termelési értékéből 15 millió volt a nyereség, addig 1980-ban a 101 milliós termelési értékből csak 6 millió forint. A faárak emelkedését nemigen tudják ellensúlyozni. Zömében tölgyfával dolgoznak, ami közismerten a drágább alapanyagok közé tartozik, ráadásul sok a hulladék. A fának körülbelül háromnegyede használódik el a megmunkálás során. A hulladékot az aprócikkek gyártásánál próbálják hasznosítani, de jó része sajnos, csak tűzifának alkalmas. Másrészt a hazai fűrészfaárak elérik ugyan a világpiaci szintet, de a minőségük gyakran nem. Az export jövedelmezőségi mutatót valamelyest javíthatná a termelékenység növelése, a jobb munka- és üzemszervezés. Kisebb fokú gépesítést is végrehajtanak, de ez nem minden területen célszerű, mivel éppen az az értéke a termékeknek, hogy nagyrészt kézi munkával készülnek. Mind több a díszítés a bútorokon, a kereslet az élőmunkaigényesebb termékek irányába tolódik. Ugyanakkor a belföldön értékesített termékek igen jól jövedelmeznek. A szövetkezet termelésének körülbelül a fele kerül a hazai piacra, és még jóval többet is el tudnának adni a tetszetős kivitelű, és nem éppen olcsó kolóniái bútorokból. Mi ösztönöz akkor mégis külföldi értékesítésre? Iskolásnak tűnő válasz, de igaz, hogy a magasabb népgazdasági érdek. Mert lehet, hogy a faipari szövetkezetnél nem a legjövedelmezőbb az export, de a devizabevételre feltétlenül szükség van, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ARTEX közvetítésével exportáló 78 termelő között a herényi szövetkezet gazdaságosság szempontjából a nyolcadik helyen áll. Szatmári Ilona
