Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-23 / 145. szám
1981. június 23., kedd Radioaktív izotópok a betegségfeltárásban Egyesült erővel A Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben kiállítás látható a városrendezési, tele' piilés- és műemléktervezési munkájukról. Képünkön: tömeges lakásépítésre is alkalmas, többszintes, hagyományos és panel-technológiával felépíthető családi ház típusok (Molnár Attila és tervező kollektívájának munkája.) (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) XII. fül-orr-gégészeti világkongresszus Rohamos léptekkel fejlődik az orvostudomány. Ma már olyan betegségek ismerhetők fel és gyógyíthatók, amelyek még nem régen is titokzatos, halálos kórként szerepeltek S ebben a fejlődésben nagy szerepe volt és van a diagnosztika egyik, meglehetősen új ágának, a nukleáris medicinának. A nukleáris medicina az ionizáló sugárzásokat — röntgensugár, kobaltágyú gamasugara — és a radioaktív izotópokat alkalmazza betegségfeltáró célokra. Sokan úgy vélik, hogy izotópos vizsgálatokkal a különféle daganatos megbetegedéseket derítik fel, holott e módszer ennél sokkal szélesebb körű. H. A. Zubovsz- kij professzor, a Moszkvai Röntgenológiai és Radiológiai Intézet munkatársa, és egyben az Orosz Föderáció főradiológusa, a következőket mondja erről: — Az izotópdiagnosztika igen sok betegség korai, még gyógyítható stádiumban való felismerését segíti elő. Egy példa. Sok ember él a földön veleszületett értelmi fogyatékossággal. A vizsgálatok szerint az esetek 80 százaléka (!) a pajzsmirigy működésének elégtelenségére vezethető vissza. A szomorú csak az, hogy mire egyéves kor táján a betegséget felismerik, a gyermek már gyógyíthatatlan. A nukleáris medicina módszerével azonban az 5—10 napos csecsemőktől levett vérben — in vitro, a szervezeten kívül, a gyermek egészségének veszélyeztetése nélkül — meghatározható a különböző hormonok mennyisége, amiből a pajzsmirigy működésére lehet következtetni. Ha rendellenességet észlel az orvos, rögtön beavatkozhat. Abból a gyermekből, akiből korábban fogyatékos, a társadalom jóindulatára szoruló ember vált volna, az idejében felismert és gyógyított rendellenesség megszüntetésével a társadalom teljes értékű tagja lesz. így tehát a nukleáris medicina eredményei nem is csupán az orvostudomány, hanem a társadalom szempontjából is igen fontosak. Zubovszkij professzor beszélt arról, hogy mely betegségek ismerhetők fel korai stádiumban az izotópdiagnosztikával, s külön kiemel-, te a csontvizsgálatokat. A daganatos betegségek egy része, sajnos, áttételhez vezet, a rosszindulatú daganat másutt is jelentkezhet. Ha a rák a csontot támadja meg, akkor a „hagyományos” röntgen-diagnosztikai módszerekkel a betegség sokszor csak akkor ismerhető fel, mikor már gyógyíthatatlan. Radioaktiv technécium- mal azonban az áttétel még idejében felderíthető. Éppen ezért a Szovjetunióban a rákos betegeket kötelező csontszűrésnek vetik alá. Mivel szűrésről van szó, azonnal felvetődik a kérdés, honnan vegyék a tömeges vizsgálatokhoz a műszereket. A nukleáris medicina ugyanis valóban különleges eredményeket kínál, de ehhez különleges műszereket igényel, amelyek beszerzése bizony nem olcsó mulatság. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy még nem is olyan régen ezeket a műszereket csak tőkés niacon lehetett megvenni, dollárért. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei gépjárművezető-iskolájában ez évben csaknem nyolcszázan szereztek különböző kategóriákban gépjárművezetői jogosítványt. A honvédelmi szövetség a rokkantak éve alkalmából tanfolyamot szervezett a mozgássérültek számára, amely a napokban inA KGST-országok szakemberei előtt tehát itt állt a feladat: meg kell teremteni a nukleáris medicinához szükséges műszereket. A dolog eleinte nem ment köny- nyen. Igaz, volt vagy 40—50 vállalkozó, de „a sok bába között elveszett a gyerek”, nem születtek meg az új műszerek. A változás 1974-ben következett be, amikor Zubovszkij professzor intézete, egy másik moszkvai, orvos- technikai intézet és a magyar Gamma Művek megállapodást kötött nukleáris orvosi berendezések közös fejlesztésére és gyártására. A fejlesztők a feladatokat nem is műszerenként, hanem részegységenként osztották el egymás között, hiszen ezeknek a műszereknek sok közös egységük van. — Nem kis feladatra vállalkoztunk — mondja Bába Miklós, a Gamma műszaki igazgatója. — Az ilyen berendezések gyártásához igen pontos finommechanikai munka, fejlett elektronika, a gyártás minden szakaszán szigorú ellenőrzés, és nem utolsó sorban hosszas klinikai vizsgálat szükséges. A kooperáció keretében összesen hét műszert ‘fejlesztettünk ki. A Gamma automata mintaváltót gyárt — ez a hormonmeghatározásokhoz szükséges — egy gyermek- renográfot — vesebetegségek kimutatására —, és megvettük Amerikából egy gammakamera lícencét. Ez a bonyolult, számítógéppel vezérelt berendezés a szervezetbe diagnosztikai célból bevitt. és valamely szervben összegyűlt radioaktív izotópok eloszlását mutatja, amiből az orvos a szerv működésére következtethet. A szovjet konstruktőrök dózismérőt, gamma-tirexométert és gamma-tireoradiométert fejlesztettek ki — ezek a pajzsmirigyvizsgálatokhoz szükségesek —, valamint egy profil-scannert, amely a szervezetbe bevitt izotópok mozgását követi. Ilyen műszerrel végezhető el például a már említett csontszűrés. — A kooperációnak köszönhetően a drága gammakamerákat gazdaságos szériában tudjuk előállítani — veszi át a szót dr. Maschek Tivadar kereskedelmi igazgató. — A készülék semmiben sem marad le az átlagos nyugati készülékektől, és kb. annyiba is kerül — olcsóbban természetesen mi sem tudjuk gyártani —, de, ami lényeges különbség, nem dollárért, hanem forintért kapható. Közös munkánk eredménye, hogy ma már a magyar és a többi KGST-or- szágban működő orvosoknak is rendelkezésükre áll ez a fontos berendezés. A nukleáris műszerek elkészültével azonban a munka és az együttműködés korántsem fejeződött be. Ezeknek a készülékeknek — hiszen igen fejlett technikát képviselnek — erkölcsi „elavulásuk” 3-4 év'"tehát a fejlesztést szüntelen folytatni kell. Zubovszkij professzor és vele együtt Pavlov mérnök nemrégiben éppen azért járt Magyarországon, hogy értékelje az együttműködést, és aláírja az újabb öt évre szóló megállapodást. dúlt. Az első turnus húsz résztvevővel kezdődött. A hallgatók tíz hét múlva számolnak be az elsajátított elméleti ismeretekből. Részükre a szövetség azt a kedvezményt is biztosította, hogy gépkocsijukba ingyen szerelik be a gyakorlati oktatásban nélkülözhetetlen pótféket. Közélet Csárdaszálláson Csárdaszállás 1951-ben kapta meg az önálló rangot. Csaknem negyedszázad után azonban ismét átszervezték a közigazgatást, és a 600 lelket számláló település Mezőbe- rény társközsége lett. Ez némi bizonytalanságot keltett a lakosság körében, hiszen az emberek az elsorvadástól féltették a községet. Egyetlen példa erre: a közös tanács- csá alakulás után két évig egyetlen új ház sem épült Csárdaszálláson. Az idő viszont azokat igazolta, akik hittek abban, hogy a közös erőfeszítések meghozzák a várt eredményt. Az első lépés a mezőberényi és a csárdaszállási Petőfi Tsz egyesítése volt, amelynek központja az utóbbi községben maradt. A tanácsháza épületében helyezték el a termelőszövetkezet irodáit; a közös gazdaság pedig új postahivatalt, orvosi rendelőt, és egyéb, alapellátást szolgáló intézményeket épített. Mindez megnyugtatta a közvéleményt, a lakók ismét érdeklődni kezdtek a községpolitika iránt. Szinte nem volt olyan falugyűlés, tanácstagi beszámoló, ahol ne ajánlották volna fel a megvalósításhoz szükséges társadalmi munkát. így épült fel az óvoda, közös összefogással kapott szilárd útburkolatot a falu hét utcája, a közös tanács és a Hazafias Népfront községi bizottságának felhívása alapján több mint százan dolgoztak a fásítási és a köztisztasági napon. Jelenleg Csárdaszállást tíztanácstag képviseli a közös tanácsban. Gond, hogy a közélet nagyobb terhét vállukon tartók lassan megöregszenek. A továbbtanuló, vagy már vezetőként dolgozó fiatalok, akik átvehetnék a stafétabotot, a jobb élet- és munkakörülmények reményében a székhelyközségben laknak, illetve oda költöznek. A két település összehangolt fejlesztése a jövőben további következetes munkát igényel tanácstagjaitól. Üi dísztáviratlapok A posta két új, selyemre nyomott színes, rézkarc dísztáviratlapot hoz forgalomba július 1-én. A piros szegfűt és a lila harangvirágot ábrázoló lapok ára borítékkal .együtt 40 forint. A posta folyamatosan frissíti, bővíti dísztávirat-választékát. A mostanihoz hasonló színes rézkarctávirat- lap áprilisban jelent meg, s az elsőre kiadott 30 ezer példány igen rövid idő alatt elfogyott; azóta már pótolták a hiányt. Ezenkívül négyfajta egyszínnyomásos rézkarc- távirat is kapható. Jelenleg ki-ki igényének, ízlésének, pénztárcájának megfelelően 30—40 forint között összesen 27-féle dísztáviratlapon küldheti el jókívánságait a különféle alkalmakra. Szállodaátadás Miskolctapolca új szállodája, a Park Motel a hét végén nyit kaput. Június 27-én már fogadja a vendégeket. Az új szálláshelyet a Hejő völgyében, a strand bejáratánál működő Éden kemping mellett építette a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat az Országos Idengforgalmi tanács pénzügyi támogatásával. Az ötvenötmillió forintos költséggel készült kétcsillagos, új motelben hatvan kétágyas, központi fűtésű szoba van, ezek fele zuhanyfülkés. A szálló mellett két teniszpályát. s — harminc gépkocsinak — parkolót is építettek. Az egyik legnagyobbszabá- sú nemzetközi tudományos rendezvénynek számít az idén Magyarországon, a XII. fül-orr-gégészeti világkongresszus, amelynek ünnepélyes megnyitóját vasárnap délután tartották Budapesten, a kőbányai vásárváros egyik központi épületében. Valamennyi földrészről egy- besereglettek az orvostudomány e szorosan kapcsolódó három szakterületének tudósai, elméleti szakemberei és gyakorlati gyógyászai a kongresszusra, ahol a résztvevők száma meghaladja a kétezret. A Magyar Népköztársaság Egészségügyi Minisztériuma nevében dr. Hutás Imre miniszterhelyettes köszöntötte az orvosi világtalálkozó résztvevőit. Dr. Szentágothai János, a Az árak nem szubjektív elhatározások nyomán, hanem objektív gazdasági hatásokra változnak. Az árpolitika a felismert gazdasági szükségszerűség tudatos érvényesítésére törekszik. A fogyasztói árképzés általános alapelve az érték- arányosság érvényesítése. A szocialista állam az áreltérítés módszerét is tudatosan alkalmazza: egyes termékek, szolgáltatások fogyasztását — társadalompolitikai megfontolásokból kedvezményezi, másokét megnehezíti. Számos fogyasztási cikk ára tiszta jövedelmet is tartalmaz, azaz a fogyasztói ár — a termelési és forgalmazási költségeken túl — a forgalmi adót is magában foglalja. A termékek egy szű- kebb körénél — ide tartoznak például az élvezeti cikkek — a fogyasztói ár az átlagosnál nagyobb forgalmi adót tartalmaz. A szocialista állam tudatosan drágítja az ilyen termékeket, ezzel igyekszik korlátok között tartani ezek fogyasztását. A forgalmi adó mégsem általában „luxusadó”, hanem a termékek fogyasztásával, a szolgáltatások igény- bevételével arányos hozzájárulás az össztársadalmi kiadásokhoz. A termékek és szolgáltatások zöménél mégis csupán a dotáció, az ártámogatás megszüntetése a cél. így például az alapvető élelmiszerek, az építőanyagok továbbra is forgalmi adómentesek maradnak, nem Magyar Tudományos Akadémia elnöke szólt ezután a világtalálkozó résztvevőihez, emlékeztetve szakterületük megalapozásának és történetének olyan kiváló magyar tudósaira, mint a múlt században Hőgyes Endre volt, Békés György mérnökre, aki a húszas években a világon elsőként szerkesztett a fülgyógyászatban úttörőjelentőségűnek számító, ügynevezett csöndeskamrát, elektromos audiométert. Ezután a Fül-orr-gégészeti Egyesületek Nemzetközi Szövetsége nevében dr. J. M. Tato elnök, dr. F. H. Orozco főtitkár, illetve a világ- kongresszuson elnöklő dr. Surján László professzor, a rendező bizottság elnöke is köszöntötte a nemzetközi orvostudományi tanácskozásra érkezett vendégeket. vesznek részt a közteherviselésben, közvetett módon tehát a jövőben is támogatást élveznek. A szolgáltatások tekintélyes körében — ide tartozik például a tömegközlekedés, a kommunális szolgáltatások nagy része, a lakásbérlet — nem cél, hogy a díjak maradéktalanul fedezzék a teljes költséget: időről időre azonban ezeknek a díjtételeknek is követniük kell a ráfordítási arányok módosulását, mérsékelve az állami támogatások növekedésének ütemét. Végül a társadalmi méltányosság megkívánja, hogy meghatározott területeken, pl. az oktatási, a kulturális, az egészségügyi ellátásban a szükségletek kielégítése ne függjön a személyes jövedelmek nagyságától. Ilyen esetben a költségek növekedését az állam — egyebek között a forgalmi adó bevételeiből — fedezi. A jövedelemelosztás és -újraelosztás fő eszközének jelenleg már nem annyira a vállalatok megadóztatását, mint inkább az árpolitikát tekintjük. Az árrendszer kor- szerűsítésénék egyik célja — közgazdasági terminológiával szólva — az úgynevezett kétszintűség megteremtése volt. Az 1979—80-as árrendezéssel sikerült elérni, hogy a fogyasztói árban a termelési és forgalmi költségek megtérüljenek, emellett forgalmi adó formájában még bizonyos mértékű társadalmi Zoo-iskola Pécsett megnyílt az ország egyetlen zoo-iskolája: hétfőn tartották a „tanévnyitót” a mecseki állatkertben. A szép erdei környezetben működő intézmény minden nyáron — az idén már a hatodik alkalommal — iskolát szervez a biológia iránt különösen érdeklődő gyerekek számára. A vakációzó diákok egymást váltva tiz-tiz napig dolgoznak az állatok mellett. Szaktanár felügyeletével, életkoruknak megfelelően részt vesznek a zoo mindennapi munkájában: takarítanak és almoznak, etetik és itatják az állatokat. Biztonsági okokból a nagyragadozókat kiiktatták a „tananyagból”, viszont egy-egy szelíd kis állat teljes gondozását rábízták a gyerekekre. A nyár végéig száznál több általános és középiskolás diák dolgozik a mecseki zooban. Korábban csak a pécsi diákok lehettek zoo-iskolások, most az intézmény — a Baranya megyei és a pécsi Városi Tanács anyagi támogatásával — kollégiumot szervezett a másutt lakó gyerekek számára. tiszta jövedelem is képződjön. Az 1979-es fogyasztói áremelés mérsékelte a költségvetés terheit, és pontosabban tájékoztatta a fogyasztót az áru értékéről, a gazdaság valóságos teherbíró képességéről. De az áraránytalanságok egy része azóta újratermelődött. A változás lényege, hogy most a szolgáltatásokra fordított támogatás aránya a legmagasabb (22,3 milliárd forint), s az élelmiszerek (13,5 milliárddal) a második helyre „szorultak”. A legutóbbi években — elsősorban az anyag- és energiaárak emelkedésének következményeként — szinte valamennyi mezőgazdasági termék önköltsége növekedett. Annak ellenére, hogy a hozamok, a fajlagos termelési mutatók számottevően emelkedtek, és az üzemek költséggazdálkodása érzékelhetően javult. A költségeken belül különösen gyorsan nőtt az amortizáció, a műtrágyák, a növényvédő szerek, az ipari takarmányok felhasználásának költsége — ezek messze meghaladják a termelési érték növekedésének ütemét. Egyedül a búza önköltsége csökkent, mivel a hektáronkénti termésátlag jelentősen növekedett. Az állattenyésztés termékeinek költségnövekedése megha- ladia a mezőgazdasági átlagot. Az önköltségváltozásokkal összefüggésben emelkedtek a mezőgazdasági termékek termelői, felvásárlási árai: 1980- ban 11,4 százalékkal, 1981- ben várhatóan további 5 százalékkal. A termelői, felvásárlási árak kialakításakor a költségnövekedésnek csak egy részét vették figyelembe. A teljes költségnöveZádor Erika flz MHSZ a mozgássérültekért Fogyasztéi árpolitika 1981. I. Áralakító tényezők
