Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-18 / 141. szám

\L <M 3E±t nius 18.. csütörtök Békéscsabán, a strandon ezekben a napokban több úszótan­folyam kezdődött kisgyermekeknek. A hasznos és okos kez­deményezéshez kapcsolódott a Szigligeti utcai óvoda nagy­csoportja is, akiket az óvó nénik három hétig nap mint nap elvisznek a strandra Fotó: Gál Edit MIT MOND A JOGSZABÁLY? Jó lenne Jó hír, hogy Gyulán üdü­lőszövetkezet alakul, már száz tagja van is, és a töb­biek jelentkezését várják. A hely első rendű, a Várfürdő­től 400 méterre esik majd az a 15 épület, amelyben az egy- és másfél szobás lak­osztályok lesznek. Az árak ellen sem lehet kifogás, a kisebb 55 ezer, a nagyobb pedig 75 ezer forintba kerül, s ez évente majd négyhetes üdülésre jogosítja fel a ta­got. Okos, jó gondolat, s biz­tos sokan szeretnének részt venni benne, s minél hama­rabb élvezni az üdülőtelep nyújtotta örömöket. Különö­sen azok, akik nem szeret­nek otthonuktól távol nya­ralni, de ha akarnának, sem kapnak rá csak ritkán lehe­tőséget. Igaz, így is várni kell, mert az első 100 lak­részt előreláthatólag 1983- ban adják át. Csávás Lajos, Békéscsaba, őr u. 21. szám alatti olva­sónk írja, hogy feltűnt neki az állandó vízcsapcsepegés a szomszédos lakásban. Ez zavarja őt, és a vízpocséko- lást is indokolatlannak tart­ja. Levelét továbbítottuk az ingatlankezelő vállalat ille­Csak a fizetési feltételek­kel van egy kis baj. Persze nem azoknak, akiknek már készen áll a pénze, s az alapszabály szerint akár öt különböző típusú üdülőegy­séget is megvehetnek. De mit tegyen az, aki az 1000 forintos tagdíjat és a 25, il­letve 35 ezer forintos előle­get még csak elő tudná te­remteni, a további hat hó­nap alatt azonban a teljes vételárat már nem. Ez ugyanis kemény feltétel, s nem kedvez a több gyerme­kes, de kispénzű családok­nak. Viszont ők azok, akik egyébként is nehezen mehet­nek el üdülni, hiszen ritka a két-, három-, négygyerme­kes beutaló. Ez a családias jellegű, sajátjogú üdülés azonban nagyon kedvükre való volna. Jó megoldás lenne ehhez .hosszabb lejáratú OTP-, esetleg takarékszövetkezeti hitelt igénybe venni. Szomorú tragédiáról tudó­sítja lapunkat Balázsa Já- nosné, Békéscsaba, őr u. 23. szám alatt élő asszony. Le­velét elküldtük a Békés me­gyei Rendőrkapitányságnak. Szucsik Gábor nagykama- rási tsz-nyugdíjas megnyug­a Belvizesek Bucsán Bucsán ebben az esztendő­ben 41 belvízkárosult házát építik fel. A gyorsított ta­nácsi ügyintézés jó példája, hogy ezek a családok már tervezik, s hamarosan kezd­hetik is új otthonuk építé­sét. Tavaly decemberben je­leztek belvízveszélyt a köz­ségben. Ekkor olyan idős házaspárok is segítségért fordultak a tanácshoz, akik a konyhájukból vödörrel meregették ki a vizet. A be­jelentések alapján a járási hivatal műszaki osztályának szakemberei megvizsgálták a károsultak házát, majd a helyi tanács vezetőivel költ­ségvetést készítettek, terve­ket vásároltak, s július 30- ig az OTP- kölcsönöket is intézik. Az építők hosszú le­járatú kölcsönként 300 ezer forintot kapnak. Azok a nyugdíjasok, akik egyedül nem tudják vállalni az adós­ságot, összeköltöznek, közö­sen építenek gyermekeikkel, vagy unokáikkal. A határ­idő után 3 belvízkárjelentés érkezett a tanácshoz, s eze­ket a panaszokat is méltá­nyolták, orvosolták. A Volán kivizsgálta Krisz- tóff Andrásné békéscsabai olvasónk panaszát, mely sze­rint a 4-es helyi járatú autóbusz vezetője egy fiatal­embert május 29-én odacsu­kott az ajtóhoz. A gépkocsi- vezető szabályosan működ­tette az ajtó zárása előtt a figyelmeztető csengőt, az utas a csukódó ajtó közé lépett. Amikor a figyelmeztető csengő szól, az autóbuszra már tilos fel- és leszállni, mert ilyenkor már testi ép­ségüket veszélyeztetik az utasok. Az autóbusz vezetője nem. követett el fegyelmi vétséget, de a vállalat veze­tői felhívták! a figyelmét, hogy a jövőben nagyobb fi­gyelemmel kísérje az utasok le- és felszállását. Ifj. Valyuch Pál kétsopro- nvi olvasónk édesapja rok­kantsági nyugdíjával kapcso­latos kérdést tett föl az Ál­lami Biztosítónak. Az igaz, hogy az 1981-es esztendőt az ENSZ a rokkantak évének nyilvánította, s ezért az or­szágban sok1 gyár, intéz­mény, szocialista kollektíva ajánlotta fel segítségét a mozgássérülteknek, a rok­kantaknak. Az Állami Bizto­sító szocialista brigádjai kö­zül is többen támogatják valamilyen módon a rászo­rulókat, de a biztosítási fel­tételekben, a rokkantakra lapán művészet Fiizesgyarmaton Füzesgyarmati festő Doma István, akinek szülei ma is a községben élnek. A fiatal­ember dolgozott a Magyar Televízióban, festeni tanult a Képzőművészeti Főiskolán. Képeit sajátságosán egyéni technikával alkotja. Művei­nek fő vonzóereje, hogy a japán művészet, a Távol- Kelet misztikus világának hatását tükrözi. Feleségével, Tsusui Harumi japán brá­csaművésznővel együtt kul­túrtörténeti ritkaságokat, művészi tárgyakat gyűjtött Japánban. Az ősi japán kultúra em­lékei, s a magyar festő ké­pei otthonra találtak Füzes- gyarmat egy 100 esztendős nádfedeles házában. A Sza­badkai utca 1. szám alatti állandó kiállítást gyakran lá­togatják vidékiek és helybe­liek, diákok és szocialista brigádok, idősek és .fiatalok. A gyűjtemény állandóan gyarapszik, mert Japánból rendszeresen küldik a távoli ország életét, múltját bemu­tató érdekességeket. Doma István és felesége gyakran látogat Japánba, s maguk is keresik, kutatják a ritkaságokat. A festő édes­apja levélben kereste meg szerkesztőségünket, hogy a nem mindennapi érdekesség­ről tájékoztasson bennünket. A kicsiny füzesgyarmati „múzeum” ajtaja továbbra is minden érdeklődő előtt nyit­va áll. különböző munkahelyi, tár­sadalmi kitüntetések felől. Levelében írja. hogy egész életében nehéz fizikai mun­kát végzett, s mindenütt be­csülettel ellátta feladatát. Azt belátja, hogy társadal­mi munkát, feladatán kívüli tevékenységet nem folyta­tott. Szerencsére társadal­munkban az emberek több­sége becsületesen és lelkiis­meretesen dolgozik, kitünte­tésben azok részesülhetnek, akik munkaterületükön kí­vül a közösségért még töb­bet tesznek. Puskás László békéscsabai lakos nyugdíjasoknak készü­lő havilap indításáról érdek­lődik. Az országos politikai és művészeti lapok, a me­gyei újság is gyakran fog­lalkozik a nyugdíjasok éle­tével, gondjaival, problémái­val, itt olvashat ezekről. Üj lap indításához a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivata­lának engedélye és nagyon sok" pénz, nyomdai kapacitás szükséges. Nem tudunk ar­ról, hogy hamarosan orszá­gos terjesztésben nyugdíja­soknak készülő újság kerül­ne napvilágra. Az IKV vezetői kerestek meg bennünket a lapunkban június 11-én. a Szerkesszen velünk rovatban megjelent „Ha hiszik, ha nem” című írásra reagálva. Elmondot­ták1, hogy a Békéscsaba, Szabadság tér 24. számú ház lépcsőház-világítását a beje­lentést követően két nap múlva kijavították. Állításu­kat aláírt munkalapokkal bizonyították. A hiba oka: valaki a lépcsőházi automa­ta berendezést kikapcsolta. Krajcs Jánosné, Szabadkí­gyós, Lenin út ööíl. szám alatti lakos levélben pana­szolta, hogy 3 és fél éves kisfiát nem vették fel az óvodába. Gyermekgondozási szabadsága letelt, és szeret­ne munkába állni. A szabad- kígyósi általános iskolaigaz­gatója elmondotta, hogy ha az anyukának nincs munka­helye, a jelenlegi nagy túl­jelentkezéskor továbbra sem tudják gyermekét elhelyezni. Amennyiben munkahelye lesz. forduljon ismét az óvo­dai felvételi bizottsághoz, ahol felvételi kérelmét a többivel azonos módon rang­sorolják, elbírálják. Sz. János, Békéscsaba: Ré­gebben ment nyugdíjba. Idő­közben az újságban olvasott a termelőszövetkezeti tagok jubileumi jutalmáról. Ez késztette arra, hogy felke­resse a szövetkezet ügyin­tézőjét, mert úgy vélte, hogy jogosult a jutalomra. Kéré­sét rövid úton elutasították, mondván, a rendelkezést helytelenül értelmezte. Kü­lönben is a korábbi szabá­lyok elévültek. Valóban, a termelőszövet­kezeti tagok jubileumi jutal­mával kapcsolatos rendelke­zés nem volt egyértelmű. A bírósági gyakorlat is eltért. A szabályok azonban nem évültek el és nem is helyez­ték azokat hatályon kívül. Az történt, hogy a Legfel­sőbb Bíróság munkaügyi Kollégiumának állásfoglalása rendezte a vitás kérdéseket. Nézzük sorjában az előírá­sokat. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény vég­rehajtásáról rendelkező 12/1977. (III. 12.) MÉM szá­mú rendelet a következőket tartalmazza: A termelőszö­vetkezet a 25—40, illetőleg az 50 évet munkában töltött tagjai részére jubileumi ju­talmat fizet. Az 1956. előtt belépő és nyugdíjazás előtt álló tag esetén az alapsza­bály rendelkezésétől függő­en, 15 évet meghaladó tag­sági viszonyt meghaladó munka után is fizethető a jubileumi jutalom. Ez az utóbbi előírás értelmezése sok helyen vitára adott al­kalmat. A hangsúly az alap­szabályon van. A 15 évet meghaladó tagsági viszony­ban végzett munka után ak­kor fizethető ki a 25 éves jubileumi jutalom, ha a tag 1965 előtt belépett a termelő- szövetkezetbe. A másik fel­tétel pedig, hogy ezt az elő­írást, mint törvényi lehető­séget, az alapszabályban is megfogalmazták. Egyértel­mű, hogy a jubileumi juta­lom a tag egyhavi átlagré­szesedése, melyet az ese­dékesség évében kell kifizet­ni. A nyugdíjazás évében esedékes jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor kell kifi­zetni. A 40, illetve az 50 év után járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak a nyugdíjazás évében legalább 35, • illetőleg 45 munkában töltött éve van. A munkában töltött idő megállapításánál a munka- viszonyban töltött idő, a rendszeresen dolgozó család­tagként, továbbá termelőszö­vetkezeti tagként munkában töltött időt együttesen kell számításba venni. A terme­lőszövetkezet által megálla­pított munkaidő férfiaknál évi 1500, nőknél 1000 mun­kaóránál kevesebb nem lehet. Azokat az éveket, amelyek­ben a termelőszövetkezeti tag a meghatározott munka- mennyiségnél kevesebbet tel­jesített, arányosan töredék­évként kell számításba ven­ni. A MÉM-rendelet 1977. május 1-én lépett hatályba. A gyakorlatban vitássá vált, hogy a rendelet hatályba lé­pése előtt már esedékessé vált és még el nem évült jubileumi jutalom kifizethe­tő-e. . Minthogy a rendelke­zésnek — a Legfelsőbb Bí­róság Munkaügyi Kollégiu­mának állásfoglalása szerint — nincs visszaható ereje, a jubileumi jutalomra vonat­kozó jogosultság megszerzé­séhez az szükséges, hogy a jogszerzés feltételei a rende­let hatályba lépésének nap­ján, vagy azt követően meg­legyenek. Nem szerez tehát jogot a jubileumi jutalomra az a rendelet szerint megkí­vánt munkában töltött idővel rendelkező szövetkezeti tag, aki 1977. május 1. napján már nem dolgozott, még ak­kor sem, ha nyugdíjazása után tagja maradt a szövet­kezetnek, de a munkában részt nem vett. Természete­sen mint tovább dolgozó nyugdíjas, jogosult a jubi­leumi jutalomra. Téves az a nézet, hogy a jubileumi ju­talomra való jogosultságot a munkában töltött tagsági idővel abban az esetben is meg lehet szerezni, ha a munkában töltött tagsági idő utolsó napja és a rendelet hatályba lépésének napja között a 3 évi elévülési idő még nem telt el. Jogosulttá vált viszont a jubileumi ju­talomra az, aki 1977. május 1. napján, vagy azt követően tagsági viszonya alapján munkát végzett és ebben az időpontban a megkívánt munkában töltött ideje meg­volt, továbbá az is, aki ezt meghaladó idővel rendelke­zett. A munkában töltött hosszabb tagsági idő ugyan­is nem eredményezheti a jogosultság elvesztését. Dr. Serédi János Megyénk nagyközségei is egyre inkább városiasodnak. A hangulatos és esztétikus lakótelepi építkezés jó példája a sarkadi Béke-sétány Fotó: Fazekas László Levelekbűl — sorokban Mocsári János, Orosháza, Vereczkei u. 54. szám alatti lakos elégedetlen személy- gépkocsija kijavításával. Pa­naszos levelét továbbítottuk az illetékeseknek. tatására közöljük, hogy Legfelsőbb Bíróság munka­ügyi kollégiumának döntése alapján ő és hasonló helyze­tű nyugdíjas társai megkap­ják majd a jubileumi pénzt termelőszövetkezeti tagságuk jutalmaként. Kiránduláson az iskolások A napokban a Békéscsabai 3. számú Általános Iskola diákjai, az első „H” osztály kirándult a szabadkígyósi kastélyparkba. Fe­lejthetetlen élmény volt gyere­keknek és felnőtteknek a csodá­latos kastély és szép környezete. A kirándulás örömét fokozta a kastély gondnokának kedvessé­ge, aki fáradhatatlanul magya­rázott és válaszolt a gyerekek kérdéseire. Sokáig emlékezünk majd erre a napra. Ballangó Jánosné, az iskola szülői munkaközösségének elnöke Terbestorna Mi, nők roppant kényesek vagyunk, azaz lennénk az alakunkra. A baj az, hogy enni is szeretünk, s á ter­hesség idején különösen könnyen rakódnak a fölös­leges kilók, hájpámák a testünkre. Hallottunk a terhestoma áldásos hatásairól. Orvosok, Itetnevelőtanárok igazolták, hogy folyamatos torna mel­lett könnyebb a terhesség viselése, a szülés, s a test rugalmasságának megőrzése. Más országokban, s talán vonatkozó nyugdíjak és tá­mogatások ez év során sem változtak. Elek Károly, az élelmiszer­kiskereskedelmi vállalat se­gédmunkása érdeklődött a nálunk is, más vidékeken már a terhesség kezdeti kor­szakától jóval a kisbaba érkezése utáni időkig szer­veznek ilyen gyógytorna fog­lalkozásokat. Kérjük az egészségügyi szerveket. a testedzéssel törődőket, segít­senek nekünk. Gondolkoz­zanak azon, hogyan lehetne Békéscsabán is hasonló ter- hestomát szervezni? Esetleg a lakótelepünkön épülő új iskola tornatermében lehe­tőséget is kapnánk erre. „Kismama” a békéscsabai Lencsési lakótelep asszonyai nevében. Válaszolnak az illetékesek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom