Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-18 / 141. szám
o 1981. június 18., csütörtök Kereslethez igazodó termelés Közérzet és vélemény n feldolgozás tapasztalatai a hütőházban Eddig hatszáz hektáron fejezték be a zöldborsó betakarítását A Békéscsabai Hűtőházban június 8-án kezdték meg a zöldborsó feldolgozását. A gyár ebben az évben 1600 hektáron termeltet zöldborsót. A legnagyobb termesztő a hí késcsabai, valamint a Hidasháti Állami Gazdaság. A két nagyüzem több mint ezer hektárt hasznosít zöldborsóval. Kísérletképpen az idén az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben is vetettek ebből a zöldségféléből. A betakarítás és feldolgozás eddigi tapasztalatai szerint a termés alatta marad a tavalyinak. A nagy szárazság rhiatt rossz volt a kelés. A májusi szárazság pedig kedvezőtlenül befolyásolta a növények fejlődését. Eddig 600 hektáron fejezték be a zöldborsó „aratását”. A beérkezett nyersanyagból 1200 tonna fagyasztott terméket állítottak elő. A továbbiakban az időjárás alakulásától függ, hogy a tervben meghatározott 4 ezer 500 tonna mélyhűtött borsó elkészül-e. Ennek a mennyiségnek várhatóan a 70 százalékát szállítják exportra. A hűtőházban a földieper feldolgozása befejező szakaszához közeledik. A szamóca termőterülete a gyár közvetlen környezetében kicsi, az innen felvásárolt termés mennyisége nem számottevő. Az exportra szánt 8—10 tonna mélyhűtött földiepret a Duna-kanyar kistermelőitől, kiskertjeiből vásárolja fel a gyár. A megyében ugyanakkor elkezdték húsz hektáron a földieper termő- területének felújítását. A nagyüzemek további tíz hektáron telepítenek ilyen gyümölcsöt. Az elmúlt tíz év legnagyobb termését ígéri a zöldbab. A ceruzabab feldolgozása két hét múlva kezdődik. A gyár ceruzababot kiskertekben, összesen mintegy húsz hektáron termeltet. A termelési kedv igen jónak mondható, ami azt bizonyítja, hogy a termelők az árakkal elégedettek. Meggyből közepes termés Várható. Az elpalántázott paprika a meleg idő hatására szépen fejlődik. Ennek feldolgozása hasonló időjárás mellett augusztus végén kezMegyénkben jelenleg 4785 kisiparos dolgozik fő- és mellékfoglalkozásban, illetve nyugdíj mellett. Az elmúlt 5 évben főleg a falvakban nőtt a létszám, mintegy 360-nal. Az építőipari szolgáltatások iránt megnövekedett igény azt eredményezte, hogy egyre többen váltottak ilyen iparengedélyt. Ma már részarányuk az összes kisiparosok 34 százalékát teszi ki. A szállítás területén 620- an. a textilruházati iparban 510-en, a vasiparban 320-an tevékenykednek. A kisipar jól illeszkedik a megye gazdaságába. Érdemes megemlíteni, hogy a lakossági szolgáltatások teljesítményértékének több mint a felét ez az ágazat adja. Tavaly például ez a szám elérte a 330 millió forintot. Az arány azonban a hagyományos szolgáltatószakmákban még nagyobb. Ilyen a méret utáni ruhakészítés, a bőr- és a szőrmeruházat gyártása, javítása. Csupán a mosás és a vegytisztításban vannak aránytalanságok. A szolgáltatásfejlesztés az utóbbi két esztendőben lett egyenletes, javult a minőség, emelkedett a találmányok és az újítások száma. Eddig 11 kisiparos 17 szabadalma és újítása előtt nyílt meg az út. Négyen el is küldték termékeiket az ordődhet. A mezőgazdasági nagyüzemekben a karfiol palántázásával még két hetet várnak. Az utóbbi években megnőtt a kereslet a világpiacon a zöldspárga iránt. Ezért a hűtőház szakemberei e zöldségféle termelésszervezéséhez kezdtek. Számítások szerint mintegy 30—40 hektár termőterületre lenne szükség az igények kielégítéséhez. A zöldspárga termesztése elsősorban a kiskertekben gazdaságos, az ára igen kedvező, kilogrammonként 25—26 forintot is fizetnek. A szervezők azonban, mint annak idején a ceruzabab esetében, most is nagyfokú termelői bizalmatlansággal találják szemben magukat. A Békéscsabai Hűtőházban ebben az évben 22 ezer tonna termék előállítását tervezik. Ez 4 «százalékos termelésnövekedést jelent. Az első exportszállítások a jövő héten kezdődnek. A szágos újítási és találmányi kiállításra. A KIOSZ megyei választmánya az elmúlt év tavaszán felmérte a kisipari műhelyek felszereltségét, a korszerűsítés lehetőségeit. A kép nem a legkedvezőbb. Ennek oka, hogy csaknem 500-an nyugdíj mellett vállalnak munkát. 980-an pedig másodállásban dolgoznak. Ezek nagy része nem vásárol korszerű gépeket, berendezéseket, és a hitelfeltételek sem eléggé ösztönzőek. örvendetes viszont, hogy egyre több kisiparos vállal készenléti szolgálatot, és 215-en járnak más településekre dolgozni. Üj szervezeti formát jelent a mesterek háza, amelyet először Békéscsabán alakítottak ki. A VI. ötéves tervben korszerű körülmények között gyakorolhatja mesterségét a 32 kisiparos. Ugyancsak sikeres kezdeményezés volt a szövetkezeti formában létrehozott szolgáltatóműhelyek, amelyek felépítésében a szarvasiak jártak az élen. Az elkövetkezendő öt évben folytatják az akciót, amely összességében 100 új kisipari műhely megnyitását jelenti. Ezenkívül átalakítják, felújítják a kihasználatlan szervezeti székházat. Mező- kovácsházán, Békésen, Déva- ványán már ilyen műhelyekben dolgoznak a mesterek. gyár mélyhűtött termékeinek 50—60 százalékát értékesíti tőkés piacokon. A feldolgozás eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a karbantartók a téli hónapokban jól dolgoztak. Fejlesztésre ez alatt az idő alatt nem került sor. A hűtőházban nagy várakozással tekintenek az év végén kezdődő rekonstrukció elé. Az idén egy hónappal hamarabb fejezik be a termelést, hogy decemberben hozzákezdhessenek ehhez a halaszthatatlan munkához. A feldolgozási idő lerövidülése miatt az eddigieknél is szervezettebb tevékenységre van szükség. A rekonstrukció során a hűtő- rendszert újítják fel. húsz év óta először kerül sor ilyen jellegű „karbantartásra”, amikor is a szigetelő anyagokat kicserélik. A decemberben kezdődő felújítást a szezon kezdetére fejezik be. Kép, szöveg: Kepenyes János fl magyar mezőgazdaság Lipcsében Lipcse nevének hallatán a hagyományos tavaszi és őszi vásárok jutnak az eszünkbe. A lipcse-markkleebergi kiállítási terület ad azonban otthont az ötévenként rendezett nemzetközi mezőgazdasági kiállításnak, az AGRA-nak is. Ez a bemutató az idén június 20-tól július 12-ig várja látogatóit. A szervezők arra törekednek, hogy az idelátogató szakemberek minden szempontból kielégítő képet kapjanak a kiállító országok mezőgazdaságának és élelmiszeriparának fejlődéséről. Ezért lehetőséget nyújtanak egyebek között dokumentációs kiállításra, szakmai találkozók és tájékoztatók szervezésére. Lesz AGRA-n élőállat-bemutató is. A KGST-országok összesen mintegy 10 ezer négyzetméternyi kiállításából a Hungexpo szervezte magyar bemutató több mint 500 négyzetmétert foglal el. A bemutató látogatói jól példákat láthatnak majd a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban folyó nemzetközi együttműködésre. Láthatják az MTA Martonvásári Kutató Intézetének növénytermesztési eredményeit, továbbá a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban, a Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszerben, a nádudvari KITE, megvalósított, korszerű gazdálkodási módszereit és termékeit. Az iparszerű állattenyésztést az ISV, a KA- HYB és a HUNGAHYB képviseli majd Lipcsében. Kiemelt témaként szerepel az AGRA-n a magyar . üdítőitalgyártás, mindenekelőtt a hazai alapanyagokból készült üdítő italok bemutatása. Ezekből a látogatók kóstolhatnak is a helyszínen. A nemzetközi mezőgazdasági kiállítással egyidejűleg tartják Lipcsében a KGST mezőgazda- sági állandó bizottságának soron következő ülését is. Ehhez kapcsolódik a ,,Mezőgazdasági gépek karbantartása és javítása” című kiállítás. Az AGRA-n a magyar MEZÖGÉP-ipar is kiállítja a KGST komplex programjának keretében gyártott újabb gépeit. Szolgáltató kisiparosok Amivel senki sem ért egyet, az a hó végi hajrá... Gépállomás, gépjavító “állomás, a MEZŐGÉP, majd a Szellőző Művek gyáregysége. Az elmúlt harminc évben állandó változás, előbb rendeltetésében, azután a gyártott termékekben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Szellőző Művek sarkadi gyáregységében a korszerű üzemmé szerveződés közepette hogyan alakul a munkások közérzete, mi a véleményük a termelésről, s minderre mit válaszol az igazgató. Zsúfolt műhely. A készülő berendezések részegységei között szűk folyosók... A kezekben hegesztőpisztolyok, csőkulcsok, villáskulcsok1... — Mit mondjak? -Az itt dolgozók közül sokam már másutt is szerencsét próbáltak, azután visszajöttek. Most is úgy dolgozunk, mint harminc éve. A villanymotorok tengelyére kalapáccsal ütjük fel a járókereket. Célszerszámra eddig nem futotta. Az erős ütéstől sok a hibás berendezés ... Ja, persze, hogy milyen a közérzetünk? Hát, jó. Igaz, szörnyen meleg van. Nem is tudom miért nem szereltünk már fel itt a Szellőző Művek gyáregységében a műhelyekbe szellőzőberendezést?. .. Vagy legalább egy hűtőszekrényt állítottak volna minden nagyobb műhelycsarnokba. Hogy eddig nem mondtuk volna el mindezt? De, hisz már többször is szóvá tettük — s miközben Várdai Imre hegesztő beszél, arcáról izzadságcseppek gördülnek alá. Harminc évet töltött, rövid megszakítással mostani munkahelyén. Láttunk már néhány új berendezést. De kisgépet, ami a munkát gyorsabbá teszi, már kevesebbet. Képzelheti, több ezer anyát villáskulcs* csal meghúzni mennyi idő. No, de ennek vajmi kevés köze van a hó végi hajrákhoz — néz Várdai Imrére Marcsó Albert lakatos. — Mi ezt nem nagyon értjük. Azt viszont látjuk, mielőtt egyegy sorozat kifut, túlmunka jár mindannyiunknak, amikor pedig az új sorozattal indulunk, napokig keressük a munkát... Igaz az utóbbi időben már sokat javult a helyzet — folytatja az előbbi gondolatsort a hegesztő. Azután témát vált. — Akik a normát megállapították, okos emberek lehettek. Ez bizonyos. De vajon, akik a mostani teljesítményt ránk szabták, tisztában vannak-e a feltételekkel? — Hogy mi a véleményünk a csoportbérezésről? Tudomásul vesszük. Nem egyforma teljesítményre képesek az emberek, hogy miért, azt már ne részletezzük. Tény, hogy aki 80 százalékot ér el, az is annyit kap, mint aki a dupláját teljesíti. Ezért azután motyogunk, ha valaki lazít. Nekem is mondják olykor türelmetlenül, meddig vacakolsz még?! Valahogy el kell érnünk, hogy ne a jók lustuljanak a lemaradókhoz ... Azt halljuk mindenütt, aki többet dolgozik, az kapjon többet. De itt nem így van ám! Az átlag jár mindenkinek. Most aztán ösztönző prémiumrendszerrel kísérleteznek. Talán ez jó lesz? Lehet, jobb mint volt... — tűnődik Várdai Imre. — A gondok ellenére is megtaláljuk a számításunkat. A környező üzemek közül, még itt fizetnek a legjobban — mondja a lakatos. A festőcsarnokban frissen festett ventillátorok. A festékszag átjár mindent... — Egyszer már elmentem innen. A hároméves távoliét alatt sok minden megváltozott. Jobbak a körülmények, többet fizetnek. Jó a kapcsolat a vezetőkkel. Amit hiányolunk, az a védőital. Az erre elkülönített pénzt ez évtől alapbéresítették. Addig tejet és cukrot kaptunk. Most a szakszervezethez fordultunk, hogy változtassák meg az intézkedést — tájékoztat Bagi Sándor festő szakmunkás. — Negyedévenként járunk orvosi vizsgálatra. Egészségre ártalmas munkán dolgozunk. A két hiányzó festő szakmunkás helyett is el kell látni a munkát. Különösen a hó végi hajránál nagy a megterhelés. Rövidesen egy svéd zsírtalanítót állítanak üzembe. Azt ígérték, hogy ezt követően megváltozik a helyzet — magyarázza Patkós Sándor. Valach Endre, a gyár igazgatója türelmesen végighallgat. — A leglényegesebbel kezdem. Két új csarnok épül a régiek tőszomszédságában. Ezek egyenként ezer négyzet- méteresek. Az átadást illetően, amelyet többszöri módosítás után 1982 elejére ígértek, átszervezzük a gyár belső rendjét, termelését. Lerövidül az anyagmozgatás útja, és minden bizonnyal több ■hely lesz az üzemcsarnokokban is. Addig azonban nagyobb változást nem tervezünk. Amit a célszerszámokról, kisgépekről hallott, az igaz és jellemző. Vannak az említettnél jobban felszerelt műhelyeink is, i de különösebb okunk a dicsekvésre nincs. Azt már kiszámítottuk, ha az anyacsavarok meghúzásához használható, levegővel működtetett kisgépekkel szerelnénk fel a műhelyeket, akkor előbb nagy nyomású levegőt kell biztosítani. Ez százezer forintba kerül . í . • Az egyéni darabbérrendszer bevezetésére adminisztratív korlátok miatt nincs lehetőségünk. A bérezés továbbfejlesztésére azonban feltétlenül szükség van. Első lépésként bevezettük a prémiumrendszert. A későbbiekben a bérezésben további változtatást tervezünk. Az egyenlősdivel mi sem értünk egyet. A hó végi hajrá egyértel- ‘műen munkaszervezési hiányosságokra vezethető visz- sza. Hiányos a technológiai, anyagi felkészülés. Ez olyan tényező, amelynek megoldása nem a munkásokon múlik. Vállalati, illetve gyári feladat. Az elmúlt hetekben hozott intézkedések hatására már javult a helyzet. A hűtőszekrényigényről még nem hallottam. A védőitallal kapcsolatos dolgon is érdemes elgondolkodni. És mivel befúvó rendszerű fűtése van a gyárnak, ezek a berendezések nyáron hideg levegőt is szállíthatnak. A munkások észrevételei tehát a gyár igazgatója szerint is valóságos gondokat tükröznek. Hogy azokat mikorra oldják meg? Az a válaszból nem tűnt ki. Valach Endre azonban a válaszadást követően külön is hangsúlyozta: „Mi a gyárban az átlagosnál jobban támaszkodunk a dolgozók véleményére ...” Ez feltehetően a gyors intézkedések biztosítéka. K. J. A napokban befejeződött hazánk második legforgalmasabb nyugati határátkelőjének átépítése Sopronban. A határállomás területileg'nem növekedett, de az útlevél- és vámellenőrző pontok ötletesebb elhelyezésével, áteresztőképességét mintegy kétszeresére emelték. Így a hosszan tartó várakozások megszűntek, s a turisták a korábbinál lényegesen rövidebb idő alatt léphetnek be, illetve ki az újjáépített határátkelőn. A képen: az újjáépített közúti határátkelőhely (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS)
