Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-12 / 109. szám
1981, május 12., kedd o Megyei lapszemle Üvegipar Az Üvegipar című lap nemrég megjelent száma Műszaki élet rovatában beszámol arról, hogy Orosházán termel a ragasztott hőszige- telőüveg-gyártó sor, A világpiacon megnövekedett kereslet indokolta a fejlesztést, amelyre két mód is kínálkozott. Az egyik a forrasztott eljárás alkalmazása. Ez utóbbi versenyképességét bizonyítja, hogy a dinamikusan fejlődő vegyipar egyre több és jobb minőségű ragasztó- és tömítőanyagot gyárt, míg a forrasztott technológiánál a fém alapanyagárak további növekedésével kell számolni. A ragasztott hőszigetelőüveget gyártó sor tőkés országokból történő beszerzése mintegy 20 millió forintba került volna. A technológiához szükséges néhány kiszolgálógép megvásárlásán kívül — amelyek értéke mintegy 5 millió forint volt — a sor többi egysége saját tervezésben és kivitelezésben nem egészen 3 millió forintba került. A ragasztott technológiánál az üvegek semmilyen előkészítést nem igényelnek. Távtartóként az üvegekre egy Nem csak a termelő vállalatokat, az egyéni gazdálkodókat is arra ösztönözzük, hogy egyre több exportképes terméket állítsanak elő. Munkájukat szakcsoportok keretében az ÁFÉSZ-ek irányítása, támogatása mellett folytatják. A legfontosabb cikkek a kivitel szempontjából a libamáj, a nyúl, a galamb, a méz és a virágpor. Ezek előállításával a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ szervezésében 12 szakcsoport foglalkozik. A szövetkezet tájékoztatója szerint, amely nemrégiben hangzott el a gyulai Városi Tanács vb-ülésén. máj- libatömést csak a gyulai szakcsoport végez, míg méhészek vannak Eleken és Lö- kösházán is. A legtöbb szakcsoport azonban a kisállattenyésztőkből alakult. Ilyen működik Gyulán kívül Dobozon, Eleken, Geszten, Lö- kösházán, Kétegyházán, Ger- lán és Szabadkígyóson. Részben az ő tevékenységüknek zárt alumínium profilkeretet helyeznek, amelynek az üvegek felőli oldalaira előzőleg egy-egy nagy viszkozitású ragasztóanyagcsíkot visznek fel. összeillesztés, illetve préselés után ez az anyag kettős funkciót lát el, biztosítja a szilárdságot és a belső tér légmentes lezárását. Végül a szegélyhornyot nagy viszkozitású anyaggal töltik ki, ami a második légzáró réteget képezi. Az eddigi tapasztalatok szerint a gyártósor megfelel a követelményeknek. Jó minőségű, tartós és olcsóbban előállítható üvegeket készíthetnek így. Gyomai Híradó Az MSZMP gyomai községi bizottsága gondozásában több éve megjelenik a település lakosságát tájékoztató Gyomai Híradó. Eddig sten- cilezve készült, legújabb száma azonban már — a korábbihoz hasonló formátumban — nyomdai kivitelben látott napvilágot. Első cikke „Gyo- ma—Endrőd az egyesülés küszöbén” címmel felsorolja azokat a területeket, amelyeken az elmúlt években már kialakult az együttműködés. így például egyesült a két ÁFÉSZ, az endrődi takaköszörihető, hogy az elmúlt esztendőben csaknem 15 százalékkal növekedett a szövetkezetben az exportcikkek aránya. Ennek ellenére a legnagyobb bevétel ma még a zöldségfélék értékesítéséből származik. A legtöbb tagot a zöldségtermesztéssel foglalkozó szakcsoportok számlálják. Ezen belül is legnépesebb a hétvégi telekhasznosító szakcsoport, több mint négyszáz taggal, ök elsősorban saját szükségletre termelnek, csak a fennmaradó mennyiségét kínálják fel eladásra. A primőrzöldségtermelő szakcsoport is nagy létszámmal, csaknem 300 taggal tevékenykedik. Munkájukat azzal segíti a szövetkezet, hogy kiskereskedelmi boltjaiban műtrágyát, vetőmagot, növényvédő szereket biztosít számukra. Emellett tavaly mintegy 280 mázsa fóliát osztott ki közöttük kedvezményes áron. A szabadföldi termelők pedig rékszövetkezet kiterjesztette i tevékenységét Gyomára is. A tervezett összeépülést azon- ban a két település közötti területen most kialakuló lakótelep és több közös közmű jelzi. A két nagyközség vezetőiből álló operatív bizottság rendszeresen figyelemmel kíséri és szervezi a tennivalókat. Beszámol a lap a további- ! akban a termelőszövetkezetek múlt évi eredményeiről, az építőipari szövetkezet sikeres ötéves tervéről, a következő tervidőszak feladatairól. Olvashatunk a szép kiállítású lapban a könyvtárról, az idei közművelődési tervről és a nagyközség sportéletérőlKner Tükör A Kner Tükör, a Kner Nyomda üzemi lapja minden hónapban számos olyan in- ! formációt közöl, mely nem csak a nagyvállalat kollektíváját érdekli. A májusi számban például részletesen beszámol az elmúlt évi gaz- j dálkodásról. Mint ismeretes, a múlt év közepén összevonták a Kner és a Dürer Nyomdákat, de ennek az átmeneti évnek az eredményeit sem kell szégyellni. A tonnában mért készterméktervet 20 ezer 800 tonnára teljesítették, másfél százalékkal meghaladva a tervet. Az alaptevékenység műveleti árbevétele is egy százalékkal meghaladta a vártat, és elérte a 273 millió forintot. A hatékony gazdálkodás eredményeként a nyereség 21 százalékkal több volt az előirányzottnál: 37,5 millió forint. Megtudható a beszámolóból, hogy a vállalati dolgozók bérszínvonala 43 ezer ! forint fölé emelkedett, és ez j több mint hét százalékkal i haladta meg az előző évit, azonban a nyereségrészese- ; dés csökkenése miatt az össz- keresetek csak mintegy négy százalékkal emelkedtek. A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó Dolgozóinak Szak- szervezete, valamint a Nyomdaipari Egyesülés évről évre meghirdeti a kiváló és jó minőségű nyomdaipari termék versenyt. A hagyományoknak megfelelően az idén is remekül szerepelt ezen a Kner Nyomda. Tizennégy termékük részesült Kiváló Nyomdaipari Termék okle- ä vélben. Megkapta többek kö- í zött ezt az elismerést a négynyelvű János vitéz-kiadás, az Iparművészeti Múzeum gyűjteménye, a Májmúni Kódex, a Mátyás Graduále. A Jó Minőségű Nyomdaipari Termék oklevélben 26 könyv részesült. A dobozok közül négy kapta meg a kiváló, : négy pedig a Jó Minőségű Termék oklevelet. igényeik szerint palántákat szerezhetnek be a Munkácsy _ Tsz kertészetéből. A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ szakcsoportjainak tagjait ; a termelési kedv fokozására különböző támogatásokban részesíti. így lehetővé teszik a méhészeknek, hogy olcsóbban, nagykereskedelmi áron vásároljanak cukrot, és egyéb táplálékot méheiknek. A nyúl- és galambtenyésztőknek pedig tenyészállatokat és granulált tápot biztosítanak. Ezenkívül valamennyi szakcsoport közvetlen anyagi támogatásban is részesül, úgynevezett közös alap képzése révén. A szakcsoportok tevékenysége az elmúlt esztendőben is gazdaságos, eredményes volt. A nyereséget az alapszabálynak megfelelően fejlesztési és részesedési alapra osztották fel. A szövetkezet az idén szeretné elérni, hogy a szakcsoportok által termelt áruféleségek felvásárlási for- gálma 65 százalékát tegye ki. Ezen belül elsősorban az exportcikkek arányát kívánják növelni. Az Egyesült Izzó Gyöngyösi Félvezető- és Gépgyára a speciális gépek mellett félvezetőket gyárt nagy tömegben. A különböző tranzisztorok, diódák és integrált áramkörök ma már nélkülözhetetlenek az elektronikai iparban. A gyöngyösi gyár korszerű termékei a világ minden részén ismertek és népszerűek. A képen: mikroszkóp segítségével és termo- kompressziós eljárással rögzítik az integrált áramkör elemeinek kötéseit (MTI-fotó: Tóth Bálint felvétele — KS) n gyulai ÁFÉSZ a termelőkért Brigád a hutában Az Orosházi Üveggyár lies öblösüveghutájában az üveggyártó automata gépeknél egy műszakban 15-en dolgoznak. Közülük 13-an az Ágazat Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Viharsarok Szocialista Brigád tagjai. Az a szabály, hogy aki a brigád tagja akar lenni, annak előzőleg bizonyítania kell, hogy megfelel a követelményeknek. Főként a munkában, amiből él az ember. Mert aki csak tengődik, annak éppenséggel nem az jár az eszében, hogy a szocialista elvek előírásai szerint éljen, dolgozzon és tanuljon. A gépek melletti nagy zaj, a forróság nem irigylésre méltó. A három műszak sem. A kereset azonban — ha jól dolgoznak — kárpótolja őket. Naponta egymillió forint Az automata gépsor a gyár szíve. Sok-sok ember munkájának az eredménye itt összpontosul, -és válik öt gépen naponta több mint egymillió forint értékké. Átszervezések miatt még 1968-ban a Szolidaritás és az Egyetértés brigádból kivált egy csoport, és megalakította a Viharsarok brigádot. Azóta sok minden történt. Többek között Beréti Lázár, a gyár polgári védelmi parancsnoka. Zsiga Mihály az I-es hutában művezető. Tóth Imre gépbeállító csoportvezető, Pável György egy másik műszak főgépésze lett. Volt, aki egészségi vagy családi okok miatt ment el, de a brigádból senkit nem kellett kizárni. Csak ketten maradtak alapító tagok: Viszkok Pál és Raffai Lajos. Ám a többiek is javarészt 8—10 éve a brigád tagjai. Viszkok Pál, aki időközben csoportvezető főgépésszé lépett elő, 1970. óta a brigád vezetője. Társai főként azért választották őt ebbe a tisztségbe, mert előzőleg egy nagyüzemben, a fémbútor- gyárban dolgozott, és sok üzemi tapasztalatra tett szert. A brigádmozgalmat is ismerte. Ami még fontos: nyílt, szókimondó ember. A brigád többi tagja főként a mezőgazdaságból került ide, s a nagyüzemi életről jóformán nem is hallott. Ám azóta mindenki megszerette ezt a kis közösséget, amellyel együtt évről évre ismétlődő sikereket ért el. Sorban következett a brigádzászló, a zöld-, a bronz-, az ezüst-, az arany koszorús jelvény, majd a Vállalat Kiváló Brigádja cím háromszor is, nemrég pedig az Ágazat Kiváló Brigádja cím. Hogy milyen ez a brigád, azt Viszkok Pál az alábbi példával igyekszik megvilágítani: — Tavaly, amikor áradtak a Körösök, a gyár is szervezte a védelmet, a termelésből azonban nem vont ki embereket. Mi úgy éreztük, ha a névadónk, a Viharsarok bajba jut. segítenünk kell. Egy nap délelőtti műszak után ki is mentünk a gátra. Nem kellett senkit nógatni a munkára. A vízügyi igazgatóság szakaszmérnöke be is írta a brigádnaplóba az elismerését és köszönetét. Kulturális vonatkozásban nem volt megfelelő a fejlődés. — Erősíteni kellett — így fogalmaz a brigádvezető, majd folytatja: — Felvettük a kapcsolatot a hódmezővásárhelyi porcelángyár Egyetértés Szocialista Brigádjával, amely — mint megtudtuk — a kulturális fejlődés terén különösen élenjáró. A brigád tagjaival együtt kerestünk fel néhány festőt, akik munka közben magyaráztak ennek a művészetnek a mibenlétéről. Sok mindent megértettem, és ma már érdeklődéssel nézem a festményeket. Megbecsülik az embert A három műszak miatt sok központi rendezvényből kimaradnak. Ezért „Fut a huta” címen saját maguk szerveznek sportrendezvényeket Gyopároson. Előbb májusban és júniusban, majd nyár végén. Addig edzéseket tartanak. Játszanak kispályás futballt, szeretik a háromtusát és a lövészetet. Hogy jobb legyen a felkészülés, kihívnak versenyre egy-két brigádot. A brigád alapította a Huta Kupát. Négy huta D műszakos brigádjait kihívják kispályás futballmérkőzésre. A győztes a kupa védője. Természetesen — ismétli Viszkok Pál többször is — első az a munka, amiért fizetnek. Ám azokról a feladatokról is érdemes beszélni, amelyek teljesítéséért egy fillér sem jár. mégis készséggel vállalják. Egyebek között Raffai Lajos és Ür József önkéntes rendőr, Bónus István munkásőr, Gyurik János önkéntes tűzoltó, Pet- fóczki Mihály munkavédelmi őr, Ür József szakszervezeti főbizalmi, Viczián József pedig bizalmi. Érdemes tudni még, hogy a Kiváló Dolgozó jelvényt már szinte valamennyien megkapták, egyesek kétszer is. Viszkok Pál háromszor, amit követett az építésügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntető elismerése. — Hogy érzi magát a brigádban? — kérdezem Pet- t'óczki Mihálytól. — Nagyon jól. Ez az első munkahelyem, nem is vágyom máshová. Tíz év alatt megszoktam a hőséget, a zajt, de a jó keresetet is. Itt megbecsülik az embert. Persze tenni kell érte. Igaz, műszak után nincs szükségünk altatóra. Ür József hasonlóan nyilatkozik, majd mint szak- szervezeti főbizalmi az alábbiakat mondja: — A szakszervezeti bizalmiakkal minden fontos kérdést megbeszél az üzemvezető. Valamennyien szorgalmazzuk: tisztességesen, hasznosan dolgozni, és aki többet tesz a társadalom asztalára, kapjon arányosan többet. — Nálunk nem verhet tanyát a naplopó, a munkakerülő — jelenti ki határozottan Viszkok Pál. Ismét Űr József veszi át a szót: — Nekünk az a véleményünk a minőségről: mindegy, hogy exportra vagy belföldre termelünk. Itthon is I. osztályú üveget várnak tőlünk az emberek, mint ahogy mi is elvárjuk, hogy jó minőségű árut kapjunk az üzletekben a pénzünkért. lobban, eredményesebben Tavalyelőtt, amikor a hutát felújították, ötleteket kellett beadni. Az ötletpályázatot a Viharsarok brigád nyerte meg. — Az az álláspontunk, nem rejtjük véka alá. hogyan lehet jobban, eredményesebben dolgozni. Javasoltuk például a selejtszázalék csökkentésének a módját, mert a selejtgyártás miatt tengeteg az elveszett energia. A takarékosság számunkra talán nem jelent közvetlen hasznot, a nemzeti jövedelem gyarapításához azonban hozzájárul. Erősíti a forintot — magyarázza helyesen Ür József. Viczián József valamikor rakodómunkás volt a csor- vási Kossuth Tsz-ben. Ma is Csorvásról jár át, ahol szép, kertes lakása van. Nem is szándékozik Orosházára átköltözni. Jó egyetértésben dolgozik brigádtársaival, de megjegyzi: — Azért könnyen megmondjuk egymásnak azt, ami nem tetszik. A vezetőknek is. Szemtől szembe, és mindig azért, hogy javítsunk a munkánkon. így aztán nincs harag. Végül adjuk át a szót Gör- bics Ferenc üzemvezetőnek, aki 1973-ban került ide: — Tavaly a Viharsarok Szocialista Brigád éves termelése értékben a tervezettet 9 millió forinttal meghaladta. A selejt a megtűrtnél 30 százalékkal volt alacsonyabb. Ezzel a brigáddal nincs sok gondom. Mindig' biztosan számíthatok arra, hogy teljesíti a feladatát. Pásztor Béla Az SZK—6-os kombájn motorja most van nagyjavítás alatt a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet gépműhelyében, de az aratásra, közel 30 társával együtt készen áll majd a nyári erőpróbára Fotó: Veress Erzsi
