Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-06 / 104. szám
1981. május 6-, szerda e Kiterjesztik a mezőgazdasági kisgép- kölcsönzést Az AGROTRÖSZT vállalatainak kisgépkölcsönző szolgálata, amely a vidéki AG- ROKER-kirendeltségeken önállóan, másutt pedig az ÁFÉSZ-ekkel és a mezőgazdasági szakcsoportokkal közösen tevékenykedik, az idén már az összes megyében fióküzletet létesít. Így mindenhol hozzáférhetővé válnak majd a kisgépek, kis- traktorok, kapák, permetezők stb. Ezekből gyakran nincsen elegendő az üzletekben, a megrendelésekre több esetben csak előjegyzést vesznek fel, és így nagy szükség van a kölcsönzött gépállományra. Az év második felében magyar gyártásból minden eddiginél több motoros talajművelő berendezés kerül majd az üzletekbe. és várhatóan némileg mérséklődik az érdeklődés a kölcsönzés iránt, a kistermelők és a kistelek-tulajdonosok egy része azonban továbbra is törzsvendég marad, s ezért javítják ellátásukat. Már eddig is nyolc megyében álltak a kistermelők rendelkezésére a gépek. Egyebek között 120 permetező- gép, 90 szőlőprés és több száz kismotoros kapa és különböző méretű univerzális gép volt a kölcsönző boltokban. A tavaszi-nyári hónapokban csaknem mindenütt nagy az érdeklődés. A gépek értéke elérte a hatmillió forintot. Az AGROKER-vállalatok mellett a belkereskedelmi kölcsönző is foglalkozik ezzel a szolgáltatással, több mint 200 talajművelő berendezést biztosítanak erre a célra. Az üzletekben ezekben a hetekben nagyüzem van, különösen a hét végeken kölcsönöznek sokan mezőgazda- sági eszközöket, felszereléseket. Igen nagy pontosságot és ügyességet igényel a szabászoktól a gazdaságos területkihasználás, hiszen újabban a tőkés bérmunkában folytatott szabás-varráshoz komputerekkel számítják ki a szükséges anyagmennyiséget a nyugati cégtulajdonosok. Igricz János szabász 35 éve dolgozik a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezetében, s most megérdemelt nyugdí* jaséveit kezdi meg. Amikor a felvételünk készült azon a napon dolgozott utoljára a szövetkezetben Fotó: Veress Erzsi Értékelték a tanácsi vállalatok bér- és létszámgazdálkodását Gyógynövények exportra Keresik a magyar gyógynövényeket külföldön. Elsősorban az osztrákok, az NSZK-bellek, az amerikaiak érdeklődnek, de jelentkeztek a japán és a svéd cégek is. Ennek oka, hogy a gyógyszerek előállításában egyre nagyobb szerepük van a természetes alapanyagoknak. Ilyenek a majoránna, a kamilla, a borsfű. A társulások és a különböző szakcsoportok az idén már ánizst, gyógylent, és mustárt Is szállítanak a tőkés országokba. Sőt, megkezdték a héj nélküli tökmag termesztését Is. Megyénk fogyasztási szövetkezeteiben szintén hagyományai vannak a gyógynövények termesztésének. Gyomén például tavaly alakult meg a kertészeti, gyógy- és ipari növényt termelő mezőgazdasági szakcsoport. A 27 tag tizenegy hektár földön gazdálkodott, és az első évben 4600 kilogramm héj nélküli tökmagot értékesített mintegy 480 ezer forintért. Tavaly 45-re emelkedett a létszám, és nőtt a termőterület is. Átalakították a termelés szerkezetét, s így a termelési érték meghaladta a félmillió forintot. A szövetkezet segítségével 50 ezer forintért erőgépet, kultivátort és egyéb talajművelési eszközöket vásároltak. A felmérés szerint —amelyet a megyei tanács munkaügyi osztálya készített — a tanácsi szektorban foglalkoztatottak létszáma fél százalékkal csökkent az elmúlt esztendőben. Ennek legfőbb oka a termelés, a forgalomnövelési lehetőségek mérséklődése, valamint a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra való törekvés volt. Bár a termeléshez szükséges létszámot valamennyi vállalatnál sikerült biztosítani, néhol (sütőipar, kötőipar) gondot okozott bizonyos munkakörök betöltése. Ellentétes irányban változott a fizikai és a nem fizikai dolgozók létszáma. Míg az előbbi csaknem egy százalékkal csökkent, az utóbbi 0,8 százalékkal emelkedett. Ezt elsősorban az okozta, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol csökkent a fizikai létszám, a folyamatot nem követte nem fizikai létszám- leépítés. Ott viszont, ahol a létszám növekedett (például élelmiszeripar), a termelés korszerűsítése, a gazdálkodás színvonalának javítása céljából emelték a nem fizikai dolgozók számát. A megyénkben működő 27 tanácsi vállalat ötféle bérszabályozási forma szerint gazdálkodik. Az élőmunkával való takarékosságra leginkább a vállalati teljesítményhez kötött bértömeg- szabályozás ösztönzött. Az ide tartozó vállalatok (hat) többnyire 5—9 százalékos bérszínvonal-növekedést valósítottak meg. A vállalatok többségénél (13) a központi bérszínvonal-szabályozás érvényesül. Itt a központilag biztosított 4 százalékon felül 1—1,5 százalékos mértékben saját erőből hajtottak végre bérfejlesztést, összességében elmondható, hogy a tanácsi vállalatok jelentős, átlagosan 6—6,9 százalékos bérszínvonal-növelést valósítottak meg az elmúlt esztendőben. A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet szabadtartásos szürke gulyája és rackanyája egész -évben a Bugac-pusztán, a nemzeti park területén tartózkodik. Ősi, nemzeti értékeinket az idén is látogathatja közönség. A képen: járatják a rackanyájat (MTI-fotó: Kozák Albert felvétele — KS) Biztonságosabban az utakon Ülést tartott az MKBT elnöksége Békés megye közlekedésbiztonságának helyzete az utóbbi esztendőkben tovább szilárdult. A közúti közlekedők mind nagyobb felelősséggel vesznek részt a forgalomban, többsége magatartásával segíti embertársait, az úton haladókat. E gondolatok jegyében kezdte meg munkáját tegnap, kedden délelőtt Békéscsabán dr. Sajti Imre rendőr ezredes elnökletével a Békés megyei Közlekedés- biztonsági Tanács elnöksége. Négy igen tartalmas napirendet vitatott meg a testület. Az első napirendi pont keretében Fügedi József, a MÁV Szegedi Igazgatóságának képviselője tájékoztatta az elnökséget Békés megye területén levő út-vasút szintbeli kereszteződésekről, az elmúlt öt esztendőben az itt történt balesetekről. A hét megye területén működő igazgatósághoz több mint 1600 kilométernyi vasútvonal tartozik, melynek 31 százaléka Békés megyét szövi át, 332 különböző szintű és rangú utat keresztezve. Az elmúlt tervidőszakban a korszerűsítések és a rohamosan csökkenő munkaerőhiány nyomán mind több karos sorompót a korszerűbb fénysorompó váltotta fel. Áz igazgatóság szakemberei az V. ötéves tervben 175 fénysorompót telepítettek működési területükön, amelyekből 67-et megyénkben helyeztek üzembe. A nagyarányú fénysorompó-telepítést csak sürgette a Minisztertanácsnak az a rendelete, amelyik előírja: minden olyan út-vasút kereszteződésbe, amelyen menetrendszerint közlekedő autóbuszjárat halad át, fénysorompóval kell ellátni. Persze hiába a fénysorompó, ha ezt a közlekedő ember figyelmen kívül hagyja. Békés megyében az elmúlt öt esztendőben 17 esetben történt gázolás a vasúti átjárókban, melyek során 17-en életüket vesztették, 33-an megsebesültek, s az anyagi kár is tetemes. A beszámoló feletti vitában a részvevők hangsúlyozták: a fényjelzőberendezések nincsenek szinkron kapcsolatban a vasúti biztosító berendezésekkel, számtalan esetben hibásan működnek a fénysorompók, amelyek így rontják hitelüket, megrendül bennük a közlekedők bizalma. A hozzászólások és a vita alapján az elnökség az OKBT-hez történő ajánlásában hangsúlyozta: az egy- és kétszámjegyű utak átjáróit mind kül-, mind belterületen a fénysorompókon kívül karos sorompókkal is biztosítsák. A fénysorompó lámpái — a genfi egyezménynek megfelelően — legyenek szinkronban a vasúti biztonsági berendezésekkel, a lámpák működésének beszabályozását vizsgálják felül, természetesen mindezt a közlekedő ember érdekében. Az MKBT elnöksége elismerését fejezte ki a Szegedi Vasúti Igazgatóságnak azért a tevékenységéért, amit a vasúti átjárók közlekedésbiztonságának fokozásáért az elmúlt években tett. A megyeszékhely forgalombiztonságának helyzetéből Csaba Márton, a békéscsabai Városi Tanács műszaki osztályának vezetője adott tájékoztatót. Többek között hangsúlyozta: az elmúlt tervidőszakban a megyeszékhelyen az útkereszteződésekre fordították a rendelkezésre "álló összegnek több mint 70 százalékát, nőtt az utak szélessége és átbocsátóképessége, javult burkolatuk minősége. Mindezek ellenére még bőven van tennivaló a városban a közlekedés biztonságának javítására. A mostani tervidőszakban az útfenntartásra 110 millió forint és a fejlesztésre rendelkezésre álló 39 millió forint csak részben oldja meg a gondokat.. A városközpontot a József Attila- lakóteleppel összekötő Len- csési út évek óta zsúfolt. Ezen enyhít, hogy elkészült, illetve befejezés előtt áll a kerékpárút végleges kialakítása, az útról a lassú járműveket kitiltják. E terület zsúfoltságát enyhíti majd a Beszélgetés az árképzésről Az ár olyan közgazdasági kategória, amelyet nem kell senkinek magyarázni. Közismert az is, hogy milyen óriási szerepe van a gazdasági életben, alakulása mindenkit érint, hatása alól senki nem vonhatja ki magát. Éppen ezért az árak kialakítása bonyolult, felelősségteljes munka. Az 1979—80- as árrendezés megváltoztatta az árképzés rendszerét. Ennek hatásáról, tapasztalatokról beszélgettünk Gaika Pállal, a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet elnökével. — Valamennyi gazdálkodó egység, amelynek nem rubelt hozó kivitele meghaladja a termelés 5 százalékát, úgynevezett kompetitiv szférába tartozik, így a szövetkezet is. Mit jelent ez az ármunkában? — Tőkés kivitelünk 60—65 százalék körül mozog, ezért a szövetkezet „vezető”-nek minősült. Ez annyit jelent, hogy azoknak'a vállalatoknak. amelyeknek kivitele nincs, vagy kevesebb mint 5 százalék (tehát a ..követők”- nek), a mi „vezető” árainkhoz kell igazodniuk. Ez nem könnyű, mivel még nincs kiépítve az ebhez szükséges információs rendszer. Leegyszerűsítve úgy néz ki a dolog, hogy mi alakítjuk az exportárainkat, annyi nyereséget építve bele, ameny- nyit csak el lehet érni. Itt az számít „tisztességtelen haszonnak”, amit nem érvényesítünk. Belföldi árainkba pedig maximálisan annyi nyereséghányadot építhetünk be, amennyit termékfőcsoportonként átlagosan exportárainkban realizáltunk. A hasonló termékeket csak belföldön értékesítő termelők pedig igyekeznek ehhez, az általunk kialakított árhoz alkalmazkodni. — Ki van kedvezőbb helyzetben, az, aki „vezető” vagy az, aki „követő” árakat alkalmaz? — Általában kedvezőbb helyzetben vannak a vezetők. Ha sikerül növelni az export nyereségességét, bizonyos idő elteltével ez a többlethaszon a belföldi árakban is érvényesíthető. Kevésbé előnyös a dolog azonban, ha a gazdálkodó egység azért termel exportra például, hogy megmentsen egy szakágat. Tehát a termelés kevésbé nyereséges. sőt. lehet, hogy veszteséges. de a piac megtartása, a kapacitás kihasználása miatt szükség vau rá Ilyenkor a belföldi árakban sem é»urény<'síthető a magasabb nyereséghányad. így jártunk távlati elképzelések során megvalósuló terelőút is. A Volán 8. számú Vállalatnál 1976—80 közötti időszak forgalombiztonsági intézkedéseiről Vándor Pál igazgató adott számot. Részletes, elemző beszámolója felölelte a vállalat munkáját, életét. A közlekedésbiztonságról szólva az igazgató elmondta: a vállalat járművei évente több mint 60 millió kilométert futnak, s 3— 400 rendkívüli közúti esemény részesei, melyből 40— 50 esetben hibásak a vállalati gépkocsivezetők. A Volánnál évek óta kiemelten kezelik a gépkocsi- vezetők képzését, továbbképzését, vezetéstechnikai ismereteinek bővítését. Széles körű propagandamunkával hívják fel figyelmüket a baleseti veszélyekre, a közúti közlekedés biztonságának fokozására. A vállalat gépkocsivezetőit rendszeresen küldi pályaalkalmassági vizsgálatra. Az idén már több mint 250 gépkocsivezető volt ismételt pszichológiai vizsgálaton, akik közül hárman- négyen nem feleltek meg. További foglalkoztatásukról, átminősítésükről nincs rendelet, e'jogi kérdés tisztázatlan. Az igazgató javaslatára az MKBT elnöksége továbbította az OKBT-hez a pszichológiai alkalmatlanság munkajogi állásfoglalásának kérdését. A Magyar Autóklub Békés megyei szervezetének tagjai körében folytatott közlekedésbiztonsági tevékenységről dr. Horváth Ferenc adott tájékoztatást. Többek között elmondta: az országban 217 ezer tagja van az autóklubnak, akik közül 2600 magánautóst a megyei szervezet tömörít soraiba. A biztonságos közlekedést szolgálják a klubnak azok a rendezvényei, amelyekre neves szakelőadókat hívnak meg, oktatófilmek segítségével bővítik a magánautósok ismeretét. Természetesen a szervezett oktatásból is részt vállal az autóklub, ugyanis B kategóriás járművezetői képzést is tartanak. A megyei Közlekedésbiztonsági Tanács munkája bejelentésekkel ért véget. — szekeres — mi is nemrégiben. A csomózott technikával készített szőnyegeink kereslete visz- szaesett, az macsony árfekvésű, fantasztikusan olcsó munkaerővel előállított (például indiai) termékek leszorították az árat. A szövetkezet mégis kénytelen volt tovább készíteni a csomózott szőnyegeket, hogy munkát adjon a dolgozóinak addig is, amíg sikerül átállítani a termelést. — Milyen hatással volt az árrendezés a szövetkezet gazdaságpolitikájára? — Intenzívebbé tette a termékösszetétel-változást. Nekünk is voltak olyan termékeink, amelyeket csak belföldön értékesítettünk, tehát „követő” árakat kellett alkalmaznunk. Ezeket fokozatosan leépítettük, s helyébe iparművész, népművész által tervezett, zsűrizett termékek léptek. Az ilyen produktumok árát ugyanis értékítélet alapján határozzák meg, persze a tisztes haszon keretein belül. Ezek után forgalmi adót sem kell fizetni. ami ugyancsak arra ösztönöz, hogy növeljük arányukat a termelésben. Azon felül, hogy az iparművészeti, népművészeti termékek versenyképesebbek, mind a külföldi, mind a belföldi piacon, nem elhanyagolható ízlésformáló szerepük sem. Sz. I.
