Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-06 / 104. szám
1981. május 6., szerda Jelzések A társadalmi igény követelte meg, hogy a szakmunkásképzés rendszerén kívül is indítsanak más képzési típusú középiskolákban szakmunkásokat nevelő osztályokat. Az ország több szakközépiskolájában is folytak ehhez előzetes kísérletek. Aztán — merj úgy látszott? — a tapasztalatok megfelelőnek bizonyulnak, három esztendeje beindították a szakmunkásképzési célú szakközépiskolai osztályokat az arra kijelölt szakközépiskolákban. Természetesen, ezzel egy időben ezekben az intézményekben megszüntették a korábbi középfokú szakmai képzést. S ekkor jelentkezett az első komoly gond. Hiszen többnyire olyan szakmákat jelöltek ki az iskoláknak, amelyek nem egyeztek a korábbi középfokú képzési céllal, s amelyek beiskolázásával a szakmunkásképzőkben is probléma van az adott szakma nem megfelelő társadalmi presztízse miatt. A szakközépiskolák tehát hozzáfogtak a beiskolázáshoz, a személyi feltételek biztosításához. Az előbb említett okok miatt azonban a tárgyi feltételek megteremtése nem ment simán. Hiszen a tanműhelyekbe más típusú gépek beszerzésére volt szükség, s új bázisvállalatok keresésére. (Ez utóbbiak között még ma is akad olyan, ahol nincs tanműhely.) Megszületett tehát egy olyan képzési forma, amelynek nem teremtették meg máig sem az anyagi feltételét. Az elgondolás pedig szépnek tűnt. Érettségivel bíró, magasabb általános műveltségű szakmunkások kibocsátása a munkapadok mellé. De mit mutat a valóság? Az üzemek kevésbé örülnek — éppen a diákok hiányos szakmai felkészítése miatt — az ebben az iskolatípusban végzetteknek. A továbbtanulási lehetőséget pedig — mert nyitott ez a képzési forma — százból átlagban egy diák veszi igénybe. Érthető módon, hiSzen a szak- munkáskézpési célú szakközépiskolai osztályokba jelentkezett tanulók többségének általános iskolai eredménye alig van fölötte a közepesnek. A továbbtanuláshoz ez pedig nem nyújt túl biztató alapot. S ha már az üzemekről szólunk ... Az iskolák gondjait csak növeli, hogy az új gazdasági helyzetben az üzemek egyre gyakrabban ' kényszerülnek prpfilváltásra. így a korábbinál gyakrabban változik szakmunkásigényük. Erre pedig a stabilitást igénylő középiskolai képzés, nem képes reagálni. S feltétlenül meg kell azt is említenünk, hogy ezt a képzési formát megyénkben rendkívül gátolja a képzés szétszórtsága. Szükség lenne tehát a centralizálásra. Erre pedig aligha lehet ösztönözni a képzésbe bekapcsolódó bázisvállalatokat, hiszen érdekeik ezzel gyakran ellentétesek. Joggal gondolkodnak úgy; miért vegyenek ők részt a szükségesnél több szakmunkás képzésében, hiszen a diákoknak járó szociális juttatásokat mindig az adott bázisvállalatnak kell fedezni. Tehát, hogy ez a kérdés megoldódjon, bizonyos mértékig érdekeltté kellene tenni a vállalatokat, üzemeket abban, hogy megérje számukra is a szakképzés — az oktatásügy szempontjából mindenképpen gazdaságosabb — centralizálása. Ma még ott tartunk — s most vizsgáljuk a kérdést a képző iskolák szemszögéből —, hogy a szakmunkásképzési célú szakközépiskolai osztályokat púpnak érzik a hátukon. Gondjuk érthető, hiszen évről évre meg kell küszködniük a beiskolázással, s a szakképzés feltételeinek — korántsem optimális! — biztosításával. Ügy hiszem, e tények ismeretében nyugodtan meg lehet állapítani: nem a legalkalmasabb iskolatípust választották e képzési forma bevezetéséhez. Hiszen kézenfekvőbb lett volna — néhány jól felszerelt szakközépiskolát leszámítva —, inkább a megfelelő eszközhátérrel bíró szakmunkásképző iskolákhoz csatolni ezt az új fájta szakmunkásképzési formát. Bizton támaszkodva ily módon a szakmunkásképzés kialakult hagyományaira, a többségében egyetemet végzett. közismereti tárgyakat tanító tanárokra, mint adott személyi feltételre. (Jól példázza ezt a gyulai ipari szakmunkásképző intézetben tavaly óta kialakított egyetlen szakmunkásképzési célú szakközépiskolai osztály, amelynek beindítása ott semmiféle megrázkódtatással nem járt.) A sikertelenség és népszerűtlenség másrészt abban is kereshető, hogy egymáshoz nagyon közel eső, egy alapszakmához tartozó szakmákat választottak, illetve jelöltek ki az iskoláknak. Gazdaságosabb lenné egy-egy alapszakmát kiválasztani. S azt már csak félve merem megjegyezni, hogy ebben a képzési típusban luxus kevésbé elméletigényes szakmákat összekapcsolni az érettségivel. (Például a növénytermesztő gépész esetében!) Mert mit mutat a tapasztalat? Hogy a szakmunkásképzési célú szakközépiskolai osztályokba olyan diákok jelentkeznek, akiknek, a közismereti tárgyakból elvárt magasabb színvonal teljesítése komoly gyötrelmet jelent ... Az oktatásügyben nem szabad egy bizonyos szinten túl hajszolni a mindenáron való változást. Erről, különösen mostanában, meggyőződhettünk. De ha valami észrevehetően nem megy, azon feltétlenül változtatni kell. De ezt a változtatást a korábbinál már lényegesen körültekintőbben kellene végrehajtani. Mert a következmény megint több kárral járna, mint haszonnal. A jelek azt mutatják, a szakmunkásképzési célú szakközépiskolai rendszeren változtatni'kell. A megoldásra bizonyára nehéz lesz megfelelő utat, módot találni. Mégis keresni kell. Mégpedig sürgősen ! B. Sajti Emese A Szarvas környéki napok előtt Helytörténeti verseny A Szarvasi Járási Hivatal művelődésügyi osztálya, a városi tanács művelődésügyi osztálya, valamint a szarvasi egyesített művelődésügyi intézmények májusban gazdag programot ígérnek a Szarvas környéki napokra. A rendezvényt hazánk fel- szabadulásának 36. évfordulója, valamint a város fennállása 15. évfordulója tiszteletére tartják meg. Május 7-én érdemes felkeresni a zeneiskola hangversenytermét, ahol este 7 órától a volt növendékek adnak hangversenyt. Másnap battonyai, békéscsabai, békési, orosházi és szarvasi résztvevőkkel rendezik meg délelőtt 9 órától a megyei zeneiskolai zongoraversenyt. A VIII. szarvasi szlovák filmhét 8-a és 14-e között lesz. Kilencedikén a DATE szarvasi főiskolai karának állami vezetése és KISZ-bi- zottságának rendezésében ballagási ünnepség, koszorúzás, ,,‘sárgulási” felvonulás A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatóhelyettese, Garamszegi Vince a magyar könyvexport helyzetéről tartott előadást a közelmúltban Békéscsabán, a Kner Nyomdában. A hazai nyomdaipar exportja mintegy 10 millió dollár értékű évente, legfőbb partnereink az NSZK, Nagy-Britannia és Svédország. A nyomdaipari rekonstrukció nyomán az iparág egyre eredményesebben vesz részt az ország külkereskedelmi tevékenységében. Az exportra dolgozó nyomdák komoly gondja, hogy a hazai papírgyártás árban igen, de minőségben még és bál színesíti a májuái programot. A programok sokasága között említésre méltó a május 16-án, és 17-én megrendezésre kerülő dolgozó fiatalok kempingtalálkozója, valamint az úttörő- és ifjúgárdisták városi összevont szemléje. Aki inkább zenés szórakozásra vágyik, május 24-én 9, illetve 11 órai kezdettel a Kaláka együttes koncertjét hallgathatja meg a művelődési központban. Május 30-án. szombaton vidám ifjúsági találkozó lesz, úttörők és KISZ-esek részvételével a sportpályán. A Szarvas környéki rendezvényekből többek között érdekesnek ígérkezik a május 23-i népzenei járási találkozó, melyet Csabacsüdön, a művelődési házban rendeznek meg. Gyomán május 9- én lesz találkozó, ám itt a díszítőművészeti körök cserélhetik ki tapasztalataikat. . Endrődön május 29-én hajómodellezési verseny lesz. nem érte el a nemzetközi színvonalat. Ezért nehéz a korszerű nyomdaiparral és többnyire jó minőségű hazai alapanyagokkal termelő fejlett tőkés országok piacain versenyképes árral megjelenni. A meglevő nehézségek ellenére is, nyomdáink szállítási készsége, a kiszállított termékek minősege javult. A legtöbb könyvet a debreceni Alföld Nyomda exportálja. Megyénk nyomdászainak munkái a Kultúra közvetítésével évről évre bővülő mértékben kerülnek külföldi könyvesboltok polcaira. A Kner Nyomda exportkönyveit a Dürer üzemben és Gyomán készítik. s. i. A városi KISZ-bizottság védnökségével 1974 óta évente meghirdeti a békéscsabai Sebes György Közgazdasági Szakközépiskola a városi helytörténeti vetélkedőt. Az idei versenyt április 29-én, délután rendezték meg, amelyen 9 csapat mérte össze tudását az 1945 előtti és utáni időszakról. A vetélkedő négy fordulóból állt. Előbb szellemi totót töltöttek ki a csapatok, majd villámkérdésekre válaszoltak. Az utolsó kérdés előtt feladatlapot töltöttek ki, végül kortesbeszédet kellett összeállítani a versenyzőknek. Felsőfokú pályákról középiskolásoknak Ezzel a címmel jelent meg a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet kiadványa, amely — megyénkben első ízben — ösz- szefoglalja a felsőfokú pályákról szükséges tudnivalókat. A tájékoztató speciálisan megyei igényeket elégít ki, hiszen az itteni lehetőségeket, elvárásokat figyelembe véve az agrár, a közgazdasági, a műszaki és a természettudományi pályákról ad képet. Nemcsak a továbbtanulni kívánó fiatalok tájékozódását könnyíti meg ezáltal, hanem az iskolákét, Hogy ki állta meg legjobban a helyét — Zseák Sán- dorné, dr. Dövényi Zoltánná, dr. Virág Lászlóné pedagógusok, valamint Borbola Ilona igazgatóhelyettes és Fekete Erzsébet KISZ-titkár —, a zsűri tagjai döntötték el. Így öt óra előtt nem sokkal megszületett az eredmény. Az első helyen Jankó Ágnes, Molnár Ilona és Tóth Adél csapata végzett, akik a vendéglátó iskola diákjai. Második helyezést a közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskola másik csapata nyerte. Harmadik és negyedik helyen a Rózsa Ferenc Gimnázium csapatai végeztek. a pedagógusokét, a szülőkét is. A kiadvány sorra veszi az egyes pályaköröket, kezdve a megyénkben legfontosabb, az agrárpályákkal. Először az általános, majd a sajátos követelményeket sorolja fel. Például azt, mi szükséges ahhoz, hogy valaki jó agrármérnök, kertészmérnök, erdőmérnök, vagy állatorvos legyen? A kiadvány írói praktikus tanácsokat adnak, majd felsorolják a főbb munkahelyeket, a betölthető munkaköröket, sőt a várható beosztást is. Végezetül a Előadás a könyvexportról A közelmúltban újították fel és bővítették a szarvasi városi könyvtárat. A munkálatok során raktár-, iroda- és szociális helyiségekkel bővült az intézmény. Mindezek mellett a teljes bútorzatot is kicserélik. A gyermekkönyvtár, ha szűkösen is, de már új berendezéssel várja kis olvasóit. A felnőtt részlegbe is hamarosan megérkeznek az új bútorok. Képünk a könyvtár felnőtt részlegében .készült Fotó: Gál Edit mezőgazdasági főiskolákon, egyetemeken elsajátítható szakokat, a képzési időt és a felvételi tantárgyakat ismertetik meg a továbbtanulni vágyókkal. Ugyanezt a szisztémát követik a közgazdasági, a műszaki és a természettudományi pályák esetében is. Végül a felvételi vizsgákra javasolt irodalom jegyzékét (matematikából, fizikából, kémiából és biológiából), valamint az egyetemek, főiskolák címjegyzékét közli a kiadvány. Hasznos füzetecskét szerkesztettek a PTI munkatársai, hiszen az eddigi egyetlen útmutató, a „38 felsőfokú képesítést igénylő pálya” című országos tájékoztató egyrészt kissé elavult, másrészt főként pedagógusoknak íródott. A frisseség mellett külön erénye még a megyei kiadványnak, hogy segédanyagként szolgálhat a gimnáziumi oktatásban nemrég helyet kapott pályaorientációs munkához. (j. jj. MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak, (ism.) 8.56: Beszélni nehéz, (ism.) 9.08: Maros Budolf műveiből. 9.48: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Barokk versenyművek. 11.30: Gyöngy Pál szerzeményeiből. 12.35: Házunk tája. 12.50: bperaslágerek. (ism.) 13.20: Dzsesszmelódiák. 14.29: Kagylózene. 15.10: Kovács Andor gitározik. 15.28: Vendégségben a Vöröskeresztnél. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Görög muzsika. 16.38: Kóruspódium, 17.07: A ravasz Kabók. (ism.) 17.33: Mi a titka? 19.15: Tudósítás az ökölvívó Eu- rópa-baj nokságról. 19.20: Simándy József operettdalokat énekel. 19.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. Közben: kb. 20.15: A gyorsuló idő nyomában . . . -2000 évig. Kb. 20.35: A hangversenyközvetités folytatása. Kb. 21.25: Népdalcsokor. 22-20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kedves lemezeim. 23.32: Cherubini: C-dúr vonósnégyes. 0.10: Együttesek Johann Strauss operettjeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Millöcker: A koldusdiák. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Nóták. 10.00—11.30: Zenedélelőtt. 11.33: A Szabó család, (ism.) 12.03: A Magyar Rádió népi zenekara játszik Boross Lajos vezetésével. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Színes szőttes. 14.00^16.00: Kettőtől négyig . .. 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Tudósítás az ökölvívó Eu- rópa-ba j nokságról. 16.45: Dunajevszkij operettjeiből. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Daloló, muzsikáló tájak. 19.13: Dzsesszfelvételeinkből. 19.25: Prizma. 19.45: A beat kedvelőinek, (ism.) 20.33—24.00: 139-660. A Magyar Rádió automata közönség- szolgálata. ni. MŰSOR 9.00: Konformizmus és nonkon- formizmus. (ism.) 9.30: Századunk zenéjéből. 10.40: A Quenn együttes felvételeiből. 11.05: Híres énekesek Budapesten. 12.09: Lukács Pál és Falvai Sándor hangversenye. 13.05: Vivaldi: Tizenkét concerto. 14.51: A Kodály vonósnégyes játszik. 16.00: A bagdadi borbély. 16.51: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Magnóról magnóra. 18.15: Nagy mesterek — világhírű előadóművészeit 19.35: Helmuth Walcha összes Bach-orgonafelvétele. 20.35: Kovács Béla klarinétozik. 20.52: Kilátó, (ism.) 21.37: Hanglemezújdonság. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Bodza Klári csongrádi és tiszai népdalokat énekel. 17.15: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazinműsor. Szerkesztő: Gulyás Ferenc. (Tavaszi akciók a KISZ- kongresszus tiszteletére.) 17.45: Beatparádé. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap sztárjai énekel- 9 nek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.05: Tévétorna. 9.10: Iskolatévé. Magyar irodalom. (középisk. I—II. oszt.) 9.35: Sibelius: II. szimfónia, (ism.) 10.20: Nád és mocsár, (ism.) 11.10: Delta, (ism.) 14.30: Iskolatévé. Magyar irodalom. (ism.) 14.55: Gólyavári esték, (ism.) 15.45: Hírek, (f.-f.) 15.50: A történelem lapjairól. 16.40: Reklám, (f.-f.) 16.45: ökölvívó Európa-bajnok- ság. 17.45: Meggyógyul-e a Balaton? 18.45: Staféta, (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Pityke őrmester. 20.10: Halál a pénztárban. 21.05: Panoráma. 21.55: A tv Galériája. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Ausztrál tv-nap. Mitől gondolták, hogy televíziót akarunk? Ausztrál dokumentumfilm. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: ökölvívó Európa-bajnok- ság. 22.20: Testünk. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.25: Fórum. 17.50: Román népdalok. 18.25: Az egészséges életmód. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. * 20.25: A pillanat — román tévéfilm. 22.25: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Mi újság a tető alatt. Gyermekműsor. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A Koreai NDK “művésze Titónak. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Válogatás szerdán. 21.15: Tito üzenetei. 22.30: Zenei műsor. II. MŰSOR 18.45: Művelődési adás. 19.15: Kulturális szemle. 19.27: Ma este. 20.00: Ivan Cankar: A szép vida. A celjei Szlovén Nemzeti Színház előadása felvételről. 21.45: Huszonnégy óra. 22.05: Mozgó képek. 22.50: Tampere: ökölvívó EB. (felv.) SZÍNHÁZ 1981. május 6-án, szerdán este 19 órakor Békéscsabán: VARSÓI MELÓDIA (A Debreceni Csokonai Színház vendégjátéka a Nagyszínházban.) 1981. május 6-án, szerdán délután 15 órakor Orosházán: VÉRNASZ MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Vágta, 8 órakor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A bestia, 4 órakor: 2x2 néha 5, 8 órakor: Caddie. Békéscsabai Terv: S. O. S. Concorde. Gyulai Erkel: Fehér telefonok. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Mágnás Miska, 5 órakor: Harmadik típusú találkozások, I., II. rész. Orosházi Partizán: Ri- pacsok.
