Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-05 / 103. szám
1981. május 5., kedd Idegenforgalom és a szolgáltatások Interjú dr. Fabulya Balázzsal, az IBUSZ megyei igazgatójával Az utóbbi években látványosan fejlődött az idegenforgalom. Megnőtt az érdeklődés a belföldi és a külföldi társasutazások iránt. Az idén megjelent programfüzetek azonban arról tanúskodnak, hogy emelkedtek az utazások árai. Vajon ennek milyen hatása van a turistaforgalomra? Hogyan készült fel az idei tavaszi és nyári turista- szezonra az IBUSZ megyénkben? Milyen eredménnyel és tapasztalatokkal zárták a múlt évet? Többek között erre kértünk választ dr. Fabulya Balázstól, az IBUSZ megyei igazgatójától. — A külföldi társasutazások üzletágában elsősorban a szocialista országokba szeri vezett kiutazások tervteljesítését emelem ki. A forgalom 35 százalékkal nőtt a múlt évben az előző évhez képest. Legjelentősebb volt a Szovjetunióba szervezett csoportok száma, 90 csoport utazott a megyéből. Számottevő volt a Csehszlovákiába és az NDK-bá irányuló forgalom. Mintegy 40 csoportot utaztattunk ezen országokba. A hagyományoknak megfelelően a nemzetközi nőnap és november 7-e tiszteletére évek óta szervezünk kiutazásokat. ezek tavaly is igen sikeresek voltak. Kiváló munkásőrök 140 fős csoportját tavaly a Szovjetunióba vittük el. A nyugati kiutazásban változatlanul a 3 napos bécsi kirándulások és az isztambuli utak voltak népszerűek, az ezekből származó árbevételünk megnégyszereződött. A jugoszláv és spanyol utak iránt csökkent az érdeklődés. A szervezett egyéni kiutazások a szocialista országokba rendkívül népszerűek, nyugatra kevésbé. Különös hangsúlyt és nagy figyelmet fordítottunk 1980-ban a belföldi társas üzletágra, melynek eredményeként megyei szinten tervünket 132 százalékra teljesítettük, ebből kiemelkedő volt a békéscsabai iroda teljesítménye. Az előző évhez viszonyítva, különösen a 3, vagy több napos túrák száma növekedett. Kiemelkedő eredményt értünk el a fizetővendéglátó szolgálat területén is. Azt tapasztaltuk, hogy a programfüzetünk kínálatát • állandóan bővíteni kell, hét végekre még több szállást kell biztosítani az ország minden részén, mert a társasútjaink 90 százaléka hétvégeken indul. — Hogyan készültek fel az idei tavaszi, nyári turistaszezonra? — A legkeresettebb utakat a megrendelők igénye szerinti városokból indítjuk — főleg autóbuszos túrákat — Romániába, Csehszlovákiába, Ausztriába, Jugoszláviába. A Budapestről induló repülős csoportokhoz autóbuszt biztosítunk, megköny- nyítve ezzel a Budapestre történő felutazást. Az egyéni valutakeretes utak nem túl népszerűek megyénkben — ellentétben az ország más részeivel. Az idén Olaszországba, valamint Ausztria— NSZK—Svájc útvonalon indítunk egy-egy csoportot Békéscsabáról autóbusszal. Programfüzetünk a nyári hó- napokrá az utak széles választékát tartalmazza, de már a nyár végén megjelenő „Öszi-tavaszi programfüzet” ajánlatain dolgozunk. Utazásainkat mindenkor a megrendelők kívánságai szerint szervezzük, figyelembe véve a speciális igényeket is. Már 1980. augusztusában mintegy 100 belföldi társas utazáshoz biztosítottuk az ez évi szállást az ország minden részében, felhasználva az előző évek tapasztalatait, és figyelembe véve. hogy mely programjaink a legnépszerűbbek. — Bővült-e az IBUSZ hálózata megyénkben? — Ez év január 4-én nyitottuk meg új irodánkat Békésen. Felújítottuk a megyei igazgatóságunkat, átadás előtt áll a szarvasi irodánk, és várhatóan ez év őszén az orosházi Alföld Szállóban megnyitjuk az ottani új irodánkat, így a megye minden városában reprezentatív irodákkal rendelkezünk. Kísérleti jelleggel a mezőkovácsházi és szeghalmi járásban járási szervezőkkel dolgozunk. — Milyen szolgáltatásokat tudnak nyújtani a megye lakosságának és milyeneket az ideérkezőknek? — Irodáink a belföldre utazóknak a menetrendi felvilágosítás, menetjegy- és helyjegyváltástól kezdve a szállodai, ■ vagy fizetővendégszolgálati szoba és étkezés megrendeléséig széles körű szolgáltatásokat biztosítanak. Azok számára, akik külföldön kívánják szabadságukat eltölteni, a valuta, útlevél és vízum beszerzésében nyújtunk segítséget. A külföldi tartózkodás idejére szállást, étkezést és változatos programokat ajánlunk. Az utazáshoz szükséges vasúti, repülő- és hajójegyek beszerzését is vállaljuk elővételben. A társasutazás kedvelőinek hazánk és a külföldi országok legszebb tájaira szervezünk különböző időtartamú utazásokat, ahol szakképzett idegenvezető mutatja be a látnivalókat. — Milyen programok után van a legnagyobb érdeklődés? — 1981-ben is a szovjet utak a legkeresettebbek. Elsősorban a tengerparti üdülések, a hajóutak és az új útvonalakon Közép-Ázsiába, valamint a Szibériába indított utak. Ezekből sem tudjuk teljesen, kielégíteni az igényeket, és a szovjet autós túrák iránt is nagyobb a kereslet, mint a rendelkezésünkre álló kapacitás. A bolgár tengerparti üdülések évék óta népszerűek, elsősorban a kedvező árak miatt. A nyugati utaknál bekövetkezett áremelkedések éreztetik kedvezőtlen hatásukat, csökkent az érdeklődés a hosszabb utak iránt, bár a bécsi és isztambuli túrák változatlanul kelendőek. A fentieket figyelembe véve, elsősorban a rövidebb, olcsóbb utak választékát kívánjuk növelni. Nagy az érdeklődés a szegedi szabadtéri játékok és a gyulai várjátékok iránt, az előbbire jegyek már csak néhány előadásra kaphatók. Nagy érdeklődés volt megyénkben a budapesti tavaszi fesztivál iránt, ide négy csoportunk ment el, amelyek színvonalas kulturális és szórakoztató programokat kaptak. Igazgatóságunk kidolgozta az IBUSZ VI. ötéves tervi megyei koncepcióját, melyben a megye természeti adottságainak és a több nemzetiség lakta népművészetének megfelelően, 50 új programmal várjuk az ideérkező külföldi és hazai vendégeket. Meggyőződésem, hogy Békés megye nagyon sok olyan — idegenforgalmi szempontból értékes — lehetőséggel rendelkezik, amit megfelelő koordinációval, jó idegenforgalmi propagandával hasznosítani lehet és kell! — Köztudott, hogy megyénkbe látogatók többsége Gyulát keresi fel. A szarvasi kemping vajon megnövelte-e a Körös-parti város, illetve a megye idegenforgalmi vonzerejét? — Egyértelműen igen, hiszen jelentős helykapacitásbővítést is jelent a kemping. Ismerem azokat a vitákat, melyek szakmai eszmecserékben, vagy baráti beszélgetéseken elhangzanak: oda kellett-e telepíteni a kempinget, miért nem máshova. Véleményem szerint ma már az eszmecserék középpontjában nem ezeknek kell állnia, hanem arról kell elsősorban az idegenforgalmi szakembereknek, a népművelőknek, a vendéglátásban dolgozóknak és mindenkinek — aki szereti a szép várost — elmélkednie, mit kell tennünk a kemping minél jobb férőhely-kihasználása érdekében. Milyen vonzó, érdekes, színvonalas programokat lehet és kell szervezni, amiért a vendégek szívesen és örömmel jönnek Szarvasra. Ez a céltudatos munka az évek során feltétlen eredményes lesz. Serédi János Az Orosházi Univerzális Szolgáltató Ipari Szövetkezetben a környék tűzoltókészülékeit ellenőrzik, javítják és utántöltik Fotó: Gál Edit A Minisztertanács megtárgyalta n VI. ötéves terv egészségügyi feladatai A VI. ötéves tervidőszakban — miként a Miniszter- tanács legutóbbi ülésén megállapították — kiemelt feladat az egészségügyi ellátás fejlesztése. Ezen belül is elsősorban az alapellátás színvonalát emelik, javítják a fekvőbeteg-ellátó intézmények működésének feltételeit A lakosság egészségi állapotának megóvásában, további javításában — amely a társadalom közös érdeke — az állampolgárok aktív közreműködésére is számítanak. Enélkül ugyanis elképzelhetetlen a betegségek megelőzése, korai feltárása, illetve a megromlott egészség gyors helyreállítása. A tervidőszak egészségügyi fejlesztési programjában célul tűzték ki, hogy a gyermekorvosi hálózat — elsősorban a városokban és nagyközségekben — úgy épüljön tovább, hogy egy- egy körzetben az ellátandó gyermekek száma ne haladja meg az 1000—1200-at. A körzeti orvosi ellátásban a szakemberek optimálisnak tartják a jelenleg meglévő körzetek számát, illetve azt, hogy egy-egy körzetre körülbelül 2500 lakos jut; a körzethatárok módosításával azonban arányosabb — mind az orvosok, mind a betegek szempontjából jobb — munkamegosztás alakítható ki. A tervekben szerepel, hogy 1985-re 5—6 ezerrel kell növelni a kórházi ágyak számát, amely így 1985-re eléri a 103 ezret. Ez azt jelenti, hogy a tervidőszak végén országosan. 10 ezer lakosra a jelenlegi 91 helyett 97 ágy jut a gyógyító intézményekben. Az intézmények működési feltételeit a kórházakban és a klinikákon röntgenrészlegek és egyéb diagnosztikai osztályok, illetőleg laboratóriumok felállításával javítják. A szervezetileg már megvalósult integráció szakmai, tartalmi továbbfejlesztése az alap-, a szak- és a fekvőbetegellátás gyógyítóinak jobb együttműködését igényli, feltételezi. Alapvető cél, hogy a lakosság alapfokú ellátása a lakóhelyen történjék, illetőleg a közvetlen közelben levő körzeti, üzemorvosi, vagy szakrendelői hálózatban. Fontos területe az egészségügynek a társadalmi, szociális gondoskodás, a legfiatalabb, illetve az idős korosztályról. A tervek szerint 9—10 ezer hellyel bővítik a bölcsődék hálózatát, s a tervidőszak végére a mostaninál 6 ezerrel több idős emberről gondoskodnak majd szociális otthonokban. Az utóbbiak hálózatát újak létrehozásával, illetve a meglevők bővítésével fejlesztik. Körültekintően jártak el az egészségügyi ötéves terv kidolgozásakor a tekintetben is, hogy kellő számú szakember legyen a gyógyításhoz, a betegek gondozásához, s ne hiányozzanak egészség- ügyi szakdolgozók sem a kórházak folyamatos működéséhez. A mostaniak tíz százalékával, mintegy 20 ezerrel növelik az egészség- ügyi ellátásban dolgozók számát, teljessé, folyamatossá teszik továbbképzési rendszerüket. Napirenden a villamosítás, a vízgazdálkodás, a bekötőút-épités, az erdőtelepítés A VI. ötéves terv -néhány fontos célcsoportos beruházásáról, vagyis nagy területekre kiterjedő közérdekű fejlesztésekről tájékoztatta legutóbbi ülésén a kormányt az Állami Tervbizottság. A jelentésből kitűnik, hogy — bár a korábbinál valamivel szerényebb ütemben — folytatódnak a célcsoportos beruházások, az állam továbbra is sok milliárd forintot költ egyebek között a villamos- energia-hálózat, a vízellátás és a víz elleni védekezés fejlesztésére, mezőgazdasági bekötő utak építésére, az erdőszerkezet átalakítására, fásításra. Az anyagi erőket — ugyanúgy, mint a népgazdaság más területein — itt is koncentráltabban, vagyis hatékonyabban, a nélkülözhetetlen, halaszthatatlan fejlesztéseket előtérbe helyezve igyekeznek felhasználni. A villamosenergia-hálózat fejlesztésére 13,4 milliárd forintot költenek öt év alatt, megközelítően annyit, mint az előző öt esztendőben. Vizsgálják, hogy a mezőgazdasági üzemek villamosítását hogyan lehet tovább javítani az energiaracionalizálási program végrehajtásával. A vízgazdálkodás fejlesztésének programja vízművek építését, a mezőgazdasági vízszolgáltatás javítását, valamint a vízkárelhárítást egyaránt magában foglalja. A VI. ötéves tervidőszakban regionális vízi közművek építésével a napi víztermelés 130 ezer köbméterrel növekszik. Egyebek között megépül a nagyegyházi bányaüzemhez kapcsolódó bicskei regionális vízmű első szakasza, a Tatabánya—Bicske közötti összekötő vezeték első szakasza, s a márkushegyi bányaüzemhez kapcsolódó oroszlányi vezeték. A mezőgazdaság számára újabb öntözőműveket helyeznek üzembe, amelyek másodpercenként összesen 12 köbméter vizet szolgáltatnak. Az árvíz elleni védekezés hatékonyságának javítása érdekében a következő öt évben 40 kilométer új töltésT építenek, 180 kilométeres szakaszon megerősítik a töltéseket, 50 kilométeres szakaszon folyamszabályozást hajtanak végre, 240 kilométer hosszúságban különféle vízfolyásokat rendeznek. A közműves vízellátás és a szennyvíztisztító rendszerek fejlesztése között továbbra is aránytalanságok tapasztalhatók az utóbbiak rovására, ezért az Állami Tervbizottság álláspontja szerint meg kell vizsgálni: milyen erőforrások bevonásával lehetne ezeket az aránytalanságokat csökkenteni. A megyei tanácsokat pedig arra híviák fel, hogy készítsenek értékelő jelentést arról, miként valósultak meg a balatoni vízgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos korábbi miniszteri rendelkezések, milyen további problémákkal kell számolni. Az OVH elnöke ennek alapján ez év harmadik negyedében összefoglaló jelentést készít a balatoni vízgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos minisztertanácsi határozat végrehajtásáról. A célcsoportos beruházások közé tartozik a mezőgazdasági bekötő utak építése is, mert a kiépített utak hiánya növeli a mezőgazdasásgi termelési költségeket, fokozza a szállítási veszteséget, gyorsabban használódnak el a szállítóeszközök, s akadályozza azt is, hogy a termékeket kellő időben értékesítsék. A fejlődést azonban a mezőgazdasági üzemek saját forrásaik segeítségével gyorsíthatják. Az erdőtelepítés és fásítás célcsoportos beruházási programja szerint a következő öt évben 28 ezer hektárnyi területen fásítanak. Ezúttal kisebb összeg áll rendelkezésre fásításra, mint az előző öt évben, de a társadalmi erők nagyobb arányú mozgósításával a tervezettnél nagyobb eredmények érhetők el. Különösín a KISZ, a vadásztársaságok és a Hazafias Népfront közreműködésére számítanak ahhoz, hogy a dolgozók pihenését szolgáló erdősítési program felgyorsuljon. Ez utcai telefon! — Halló, szia, itt Zsuzsa. Meglógtam egy kicsit otthonról, szegény Jóska már a falra mászik, amikor a kagylóért nyúlok, így meg kibeszélgethetjük magunkat, nem igaz? Nem értem, miért olyan izé, na de mindegy, rengeteg mondanivalóm van, nem is sejted, áll a bál, az irodában, összebalhéztam az osztályvezetővel az unokaöccse miatt, tudod, amelyik a felvételen dolgozik, nekem ne szemtelenkedjen, meg is mondtam neki, a szemébe, és még neki állt feljebb, de abbahagytam, nem állok le vitatkozni egy ilyen taknyossal, így legalább én vagyok az úrinő, nem igaz? — A bérszámfejtő, az egy külön szám, ezt majd máskor, mert külön telefont igényel, most csak annyit, hogy valószínűleg kilépek, nem fogok nekik havi három rongyért naponta ösz- szerogyni a fáradtságtól, ráadásul az évi rendes prémiumomat is megvonták, csak mert, ami szívemen, a számon, nem, cicám, én nem leszek máriáshuncut, jó is, hogy nem otthonról hívlak, Jóska már dobálná magát, mert szerinte mi, nők, csak piszlicsáré ügyekkel traktál- juk egymást, szegény kis öregem, jól összegubancoltam az idegeit, de hát mindenkinek a maga keresztje, nem így van? — Hajaj, nem könnyű, ha az ember már túllépte a harmadik X-et, bár előtte se volt könnyebb, ha a gyerekeknek azt mondjuk is, hogy százszor, egy betű sem igaz belőle, tudod te is. öreglány nem fogod elhinni, beiratkoztam intenzív angolra, és járok is rendszeresen, képzeld, csak az a rossz benne, hogy olyan borzasztóan intenzív, már rengeteget tudok, yes, yes, sőt sokkal többet, csak most hirtelen ... én mindig azt mondtam, amit megtanulsz, csak az a tied igazán, és nincs igazam? — Ügy gondolom, vasárnap szívesen látnál ebédre, most kivételesen ráérek, Jóska ugyanis ügyeletes, és legalább lesz alkalmunk egy jó kis traccspartira, telefonon keresztül úgyis csak egy-két szót válthat az ember. Már velem is kiabálnak, eléggé összegyűltek itt a telefonfülke előtt, de várj egy percet, kiszólok, hogy ne türelmetlenkedjenek, mert még sokáig tart. — Teljesen mindegy, mit főzöl vasárnap, tudod, mindent megeszek, csak raguleves ne legyen, és rántott borda, a többit teljesen rád bízom, nem szeretek senki dolgába beleszólni, thanks, darling, előre is, igazán jó érzés, hogy ennyi év után is ilyen jó barátnők maradtunk, de mesélj végre te, mi van veletek, hogy vannak a gyerekek? Halló ... Halló!... Miért nem válaszolsz? . ■. Istenem, hiszen még be sem dobtam az érmét ... — így ni. Halló? Erzsikén, te vagy? ... Ki beszél??? Mit adjak magának, milyen melléket?!,.. Ne őrjítsen meg, ez UTCAI TELEFON!! Szűcs József
