Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

NÉPÚJSÁG

1981. május 5., kedd

Jubileumi ünnepség Budapesten

Úvári Miklós felszólalása

Megkezdte munkáját a III. európai regionális vöröskeresztes konferencia Aczól György hozzászólása

pünk javára, a világ minden haladó, jószándékú emberét tettekre buzdító szép jelszavuk szellemében — mondta Losonczi Pál, majd az ünnepség résztvevőinek nagy tapsa közepette átnyújtotta a szervezet elnökének a kitüntetést.

— Hazánkban az ember- ről való sokoldalú gondoskodás már több mint három évtizede nem jelszó, hanem valóság, aminek egyik bizonyítéka az ingyenes egészségügyi ellátás. Társadalmi rendünk nagy történelmi vívmánya ez, de a legfejlettebb egészségügyi ellátás, a legjobb intézményrendszer sem képes a társadalom önzetlen segítségét, az együttérző emberi szót és segítő tettet, csak a kettő együtt teszi teljessé az emberről való gondoskodást. Az állami egészségügyi szolgálat munkájához szorosan kapcsolódó Vöröskereszt így egészíti ki az egészségügyi ellátást áldozatkész munkájával, szerepe nélkülözhetetlen ma, és az lesz a továbbiakban is. Kívánom, hogy a nagy múltú tömegszervezet a jövőben is érjen el sikereket, töltse be hivatását egész népünk fel- emelkedésében, gazdagodásában — mondta Óvári Miklós. majd az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét Kádár Jánosnak, a KözMegkezdődött az Akadémia 141. közgyűlésének plenáris ülése

Tegnap a Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében megkezdődött tudományos életünk idei legjelentősebb eseménye, az Akadémia 141. közgyűlése. A kibővített ülés elnökségében foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai.

Megnyitójában Szentágothai János, az Akadémia elnöke kifejtette: az Akadémia tekintélyének növekedését jelzi, hogy közreműködött az MSZMP XII. kongresszusának előkészítésében, a VI. ötéves népgazdasági terv véleményezésében, valamint egy sor fontos jogszabály megalkotásában. Az Akadémia tagjai részt vesznek a hosszabb távú népgazdasági tervezés folyamatában is.

A tennivalókról szólva kiemelte, hogy fő feladat a kutatások hatékonyságának fokozása, az elavultnak tűnő tudományos minősítési és kutatóképzési rendszer korszerűsítése. Nagy figyelmet kell fordítani a tudományos kutatói utánpótlás nevelésére és a mobilitásra. Ugyancsak megoldásra váró tennivaló az egyetemi kutatások szervezettebbé, eredményesebbé tétele, és a tudományos könyv- és folyóirat-kiadás színvonalának emelése.

A megnyitót követően Szentágothai János átadta az idei Akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat.

Lázár György beszéde

(Folytatás az 1. oldalról)

Ebben az ünnepélyes pillanatban, amikor átadom e magas állami kitüntetést, kívánom, hogy áldozatos munkájukat továbbra is az eddig tanúsított önzetlen lelkesedéssel végezzék egész néAz ünnepségen felszólaló Óvári Miklós hangsúlyozta: a Magyar Vötöskereszf megalakulása óta folyamatosan látja el hagyományos feladatait. A világ szinte minden tájára eljutnak segély- szállítmányai a természeti katasztrófák és háborús konfliktusok áldozatai részére: élelmiszerek, gyógyszerek, orvosi műszerek és felszerelések. Szervezésében több helyen magyar orvosok, ápolónők nyújtanak segítséget a bajba jutott embereknek. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága megbízásából jelenleg a negyedik egészségügyi csoport segíti a sokat szenvedett kambodzsai nép egészségügyi ellátását. Ott voltak a vöröskeresztes aktívák a múlt évi Békés megyei árvíznél is, segítettek és támogatták a természeti csapás során otthonaikat vesztett családokat, társadalmi munkájukkal is hozzájárulva családi tűzhelyeik felépítéséhez, helyreállításához.

Az európai nemzeti Vöröskereszt-társaságok közötti együttműködés továbbfejlesztése érdekében hívták össze a Vöröskereszt és Vörös Félhold-társaságok III. európai regionális konferenciáját, amely — négynapos tanácskozási programmal — hétfőn kezdődött meg Budapesten, a margitszigeti Nagyszállóban. A' házigazdák nevében Hantos János, a Magyar Vöröskereszt országos végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg a tanácskozást.

(Folytatás az 1. oldalról)

A gyakorlat igazolja, hogy a vadgazdálkodás egyre több hozzáértést, szakmailag jól képzett vezetőket és hivatásos szakgárdát igényel. A vadászok oktatása és továbbképzése az elmúlt évben is eredményes volt. Megyénkben 28-an tettek eredi ményes szakmunkásvizsgát. Endrődön megyei fácántenyésztési értekezletet tartottak. A hivatásos vadászok részére háromnapos továbbképzést szerveztek. A tanfolyamokon, továbbképzéseken 260-an vettek részt. Ennek eredményei a gazdálkodásban mutatkoznak meg.

Sajnos, a megyei vadállomány létszáma csökken. Ez zömmel objektív körülményekkel függ össze, ám nem megváltoztathatatlanul. A csökkenés legjobban az őzeknél és fácánoknál vehető észre. Magas az előnevelt fácánok elhullása. A szakszemélyzet munkáját éppen ezért a vadvédelemre, a tavaszi fácántojásmentésre, a vadfácánok védelmére szükséges összpontosítani.

Az intéző bizottság az említett körülményekre tekintettel alapvetőnek tartja, a nagyobb közösséget érintő fácántojás-keltető mielőbbi létrehozását, amely a keltetés nagyobb hatásfokát, valamint olcsóbb fácáncsibéket lesz hivatott biztosítani a vadásztársaságok részére.

A gondok ellenére meAczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese a Magyar Népköztársaság kormánya nevében őszinte tisztelettel köszöntötte a tanácskozás résztvevőit.

— A Vöröskereszt- és Vörös Félhold-szervezetek évszázados tevékenysége is bizonyítja, Bertolt Brechtnek, azt a gondolatát, hogy: az ember minden jóra képes.

— Én önökkel együtt, akik a humánum törvénye alapján dolgoznak, bízom az emberségben, biztatónak látom a világot. Lehet,,

gyénk vadállománya, vadgazdálkodási eredménye az élenjárók között van. Nőtt a vadászok száma. Körükben rend és fegyelem van. A társaságok gazdálkodása eredményes. Ez jellemzi az intéző bizottság munkáját is, amelyet az ellenőrző bizottsági jelentés is alátámasztott. A vadásztársaságok gazdasági hatékonysága jelentősen növekedett, bevételüket több mint ötven százalékkal növelték, kiadásaikra a célszerű takarékosság a jellemző. Többletbevételeiket zömmel a vadgazdálkodás fejlesztésére használták fel. Jelentős fásítási program megvalósításához fogtak ez év tavaszán. Közel 25 ezer facsemetét ültettek el.

A fegyelmi bizottság jelentése egybehangzóit az intéző bizottságéval: rend és fegyelem van a vadászok körében. De néhány egyedi esetre felhívta a figyelmet^ visszatartó példa szándékával. Megerősítést nyert az a törekvés, hogy a vadászoktól meg kell követelni nemcsak a vadásztársasági tevékenységben, hanem a magánéletben, a munkahelyen egyaránt az erkölcsi és a jogi normák betartását. A fegyelmi döntések megalapozottak és nevelő hatásúak voltak.

Csatári Béla, a szövetség megyei elnöke, a közgyűlés levezetője felszólalásában részletesen ismertette a megyei vadállományra jellemző

ponti Bizottság első titkárának a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségéhez intézett levelének ismertetésével tolmácsolta. (A levelet az 1. oldalon közöljük.)

A nagy tapssal fogadott üzenetet tartalmazó levelet Óvári Miklós átnyújtotta a szervezet elnökének. Ezután úttörők százainak vidám énekétől lett hangos a kongresszusi terem: a legifjabb vöröskeresztes korosztály képviseletében kék- és piros nyakkendősök köszöntötték a jubiláló Magyar Vöröskeresztet, az ünnepség résztvevőit. Köszöntőt mondott ezt követően Alexandre Hay, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnöke, majd átnyújtotta az 1912 óta rendszeresen adományozott Florence Nightingale Kitüntetést négy olyan önkéntes ápolónőnek, akik több évtized óta kiemelkedően végzi ezt a vöröskeresztes munkát. A kitüntetést kapta: dr. Budai

Györgyné (Budapest), Bole- zsárGyörgyné (Tolna megye), Takács Gyuláné (Budapest) és Tóth Katalin (Szolnok megye). A Vöröskereszt Társaság Ligájának ünnepi jókívánságait J. A. Adefarasin elnök, a Nemzetközi Vörös- kereszt állandó bizottságának köszöntését Sir Evelyn, Shuckburgh elnök tolmácsolta.

A jubileumi ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget.

hogy most még az alvajárók is felébrednek, és a békéért, az emberi bajok, a gyötrelmek felszámolásáért dolgozók soraiba állnak, hogy még többen és még erősebbek legyünk — mondta Aczél György.

Felszólalt még J. A. Adefarasin, a Vöröskereszt Társaságok Ligájának elnöke. Alexandre Hay, a Vöröskereszt--. Nemzetközi Bizottságának elnöke és Sir Evelyn Shuckburgh, a Nemzetközi Vöröskereszt állandó bizottságának elnöke.

A regionális konferencia ma bizottsági ülésekkel folytatódik.

vadértékesítés alakulását öt év adatainak összevetésével. E szerint 1976—1980 között a megyei vadásztársaságok összesen 124 ezer nyulat, 360 ezer fácánt, 20 és fél ezer őzet értékesítettek. Ezen belül azonban a tavalyi nyúl- értékesítés az öt évvel korábbinál 10 ezerrel, az őz csaknem felével kevesebb volt, egyedül a fácánértékesítésnél mutatkozott 10 ezer növekedés. Mindez a még szakszerűbb, intenzívebb vadgazdálkodás igényét támasztja a vadásztársaságokkal szemben.

Nagy Sándor fővadász, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági osztálya részéről a most megkötött haszonbérleti

szerződésekről, s az ezzel kapcsolatos követelményekről adott tájékoztatást.

A közgyűlés ünnepélyes pillanatokkal zárult. Dr. Sinkovits Miklós a MA- VOSZ képviseletében „Nimród Vadászérem — 100 év” arany kitüntetést nyújtott át Szabó Béla, id. Márton András, Szín Lajos, Sonkoly György, Szurovecz István, Bojtor József, Szabó Lajos, Dobróka János, Annus József, dr. Sajti Imre vadászok részére. Bejelentette, hogy a MAVOSZ áprilisi közgyűlésén ugyanebben a kitüntetésben részesült Csatári Béla megyei elnök is. Elismerő oklevélben hat vadász részesült.

— z —

A díjak átadását követően Lázár György emelkedett szólásra. Elöljáróban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte a Magyar Tudományos Akadémia tagjait, a meghívott vendégeket, az Akadémia 141. közgyűlésének valamennyi résztvevőjét. Tanácskozásukhoz, felelősség- teljes munkájukhoz sok sikert kívánt, majd így folytatta :

— Nem a megszokás vagy a magas testületnek kijáró udvariasság, hanem az őszinte meggyőződés mondatja velem, hogy a Tudományos Akadémia közgyűlése társadalmi életünknek mindig nagy figyelmet keltő, fontos eseménye. Ez érthető, hiszen e testület állásfoglalásai mással nem pótolható hozzájárulást jelentenek azoknak a feladatoknak a sikeres megoldásához, amelyeket a fejlett szocialista társadalom építése állít elénk.

Pártunk és kormányunk már eddig is számos tanújelét adta annak, hogy igényli és megfelelő figyelemben részesíti e tekintélyes testület véleményét. Biztosíthatom Önöket, hogy ez így lesz a jövőben is.

— Tapasztalati tény — s erről nagy elismeréssel szólhatok —, hogy az Akadémia közgyűlései jelenünk és jövőnk szempontjából mindig kulcsfontosságú témákat választanak tanácskozásaik tárgyául. így van ez most is. A 141. közgyűlés napirendjén

.szereplő fő téma, amelynek tárgya: „Hazánk és a műszaki haladás” azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert a műszaki haladás, és annak meggyorsítása egyike azoknak a fundamentális jelentőségű feltételeknek, ame- lyek nélkülözhetetlenek a népgazdaságban olyannyira szükséges minőségi változások keresztülviteléhez.

— A szocialista építőmunka eredményes folytatásához hazánkban a belpolitikai feltételek jók, sőt kedvezőek. Népünk nemcsak elfogadja, de tettekkel támogatja a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását. Az országban rendezett viszonyok vannak, érzékelhetően megnőtt a közös ügyekért vállalt felelősség, töretlen az alkotókedv. A nemzetközi helyzet alakulásában viszont az utóbbi években az enyhülés ellenfeleinek aktivizálódása miatt sajnos felerősödtek a kedvezőtlen folyamatok.

— A világpolitikában bekövetkezett kedvezőtlen fejlemények és az önmagában is hátrányos világgazdasági változások számunkra nem kevés gondot jelentenek, mert rosszabbodó külső feltételek között kell teljesítenünk azt az egyébként is nehéz feladatot, hogy elért vívmányainkat megőrizve rátérjünk egy új, a mai körülmények és a jövő igényeinek jobban megfelelő fejlődési

pályára, helyreállítsuk népgazdaságunk egyensúlyát.

Az elvek valóra váltásához, a célok eléréséhez szükséges tennivalók — noha a közgazdasági feltételeket és a szervezeti rendszert is igyekeztünk hozzáigazítani az új követelményeknek — még nincsenek és nem is lehetnek minden részletükben kidolgozva. így és ebben az értelemben használjuk azt a kifejezést, hogy tervünk nyitott, s hogy amennyiben a feltételek változnak, akkor a végrehajtás eszközeit, módszereit is módosítanunk kell. Most ahhoz kérjük a tudomány közreműködését, hogy segítsen a menet közben módosuló feltételeket időben felismerni, és az új helyzet által kívánt döntéseket jól megalapozni.

— Azok között a feltételek között, amelyek megteremtése és összehangolása nélkül nem érhetünk célt — a társadalmi, a közgazdasági és a szervezeti feltételekkel együtt — kiemelkedő szerepe van a műszaki haladás meggyorsításának. A VI. ötéves terv időszakára szóló műszaki és agrártudományi kutatások feladatai fő vonalakban kialakultak, azokat a megfelelő programok tartalmazzák.

— Élő és mind erőteljesebb igény, hogy a tudomány egyre több ismerettel segítse a legkedvezőbb gazdaságfejlesztési irányok és változatok kiválasztását, a célok és az eszközök összehangolását. a társadalompolitikai jelentőségű döntések várható hatásainak előrejelzését. Jelenleg folyik az ezredfordulóig tartó időszak hosszú távú tervének kidolgozása. Ennek során újszerű kapcsolat van kifejlődőben a tudomány művelői és a tervezők között. Ez örvendetes, mert azt az ígéretet hordozza magában, hogy újabb lépéssel jutunk előre a tudomány és á gyakorlat kapcsolatának erősítésében.

— Mindezek a kérdések, s a bennük kifejezésre jutó társadalmi és gazdaságig követelmények különös időszerűséget kölcsönöznek a közgyűlés napirendjén szereplő témának.

Ezzel összefüggésben most is hangsúlyozni szeretném a társadalomtudományok, valamint a műszaki és a természettudományok egymásrautaltságát, egyidejű ésösz- szehangolt fejlesztésének szükségességét.

Éppen ezért tovább növekszik azoknak a tudományágaknak a szerepe és a felelőssége is, amelyek kutatásának középpontjában az ember és a társadalmi viszonyok vizsgálata áll. Ezért is támogatjuk azokat a kutatásokat, amelyek eredményeit felhasználva többet tehetünk az emberek társadalmi közérzetének javítása, szocialista tudatának, gondolkodásának, szemléletének fejlődése érdekében, s amelyek ismereteket adnak a személyiség teljesebb kibontakoztatásához. A tudomány különböző területeinek összehangolt és eredményes művelése kötelességünkké teszi, hogy lehetőségeink arányában minél jobb feltételeket biztosítsunk a szakemberek új nemzedékének felkészítésére, a korszerű felsőoktatás és a kutatás egységének biztosítására.

— Önök abban a tudatban

és azzal a jó érzéssel folytathatják munkájukat, hogy népünk tisztában van a tudomány növekvő szerepével, tiszteli és megbecsüli a szellemi és az anyagi javakat gyarapító tudóst. A kormánynak is ez a viszonya önökhöz és a tudományhoz. Ugyanakkor bizonyosra veszem: egyetértenek vele,

hogy a társadalom, de a kormány részéről is jogos elégedetlenséget vált ki, ha a rendelkezésre álló szellemi

I és anyagi erőnek akárcsak egy részét is — mint ahogy az esetenként sajnos előfordul — periférikus jelentőségű kutatásokra fordítják. S bár ez a jelenség visszaszorulóban van, a helyzet további javításában még bőven akad tennivaló.

— Átérezve a tudomány fontosságát, a kormány a következő években is biztosítani kívánja a továbbhalad dáshoz Szükséges feltételeket. Önök előtt ismert, hogy a VI. ötéves terv a nehezebb körülmények ellenére is a nemzeti jövedelemnek csaknem 3 százalékát irányozza elő kutatásra és fejlesztésre. Fontos előrelépésként értékeljük, hogy a tudomány távlati tervéből és a közelebbi jövő igényeiből kiindulva elkészült és jóváhagyásra került az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv. Ezzel együtt módosítottuk a kutatások finanszírozásának rendjét, és megkezdődött a kutatóhálózat szervezetének korszerűsítése is.

— A saját feladatainkat is csak akkor oldhatjuk meg, ha az eddiginél jobban kiaknázzuk a nemzetközi —mindenekelőtt a szocialista országokkal folytatott — sokoldalú együttműködésben rejlő lehetőségeket.

— Történelmi tapasztalataink csakúgy, mint ez utóbbi közel két és fél év eredményei meggyőzően tanúsítják, hogy helyes úton járunk, s hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből van kivezető út. Ahhoz, hogy mielőbb túljussunk nehézségeinken, még következetesebben kell munkálkodnunk- a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásán, még többet kell tennünk népünk alkotó erőinek kibontakoztatásáért, s ebben megtisztelő és szép feladat vár önökre, a tudomány megbecsült munkásaira.

Kérem, hogy mint eddig, a jövőben is legyenek aktív részesei a szocialista építőmunkának, és a tudomány újabb eredményeivel járuljanak hozzá népünk nemes törekvéseinek valóra váltásához.

E gondolatok jegyében kívánok az Akadémiai aranyérem új kitüntetettjének, az akadémiai díjat elnyert kutatóknak, a közgyűlés minden résztvevőjének további sok sikert — mondotta végezetül Lázár György.

Az idei közgyűlés * valójában munkaközgyűlés: már hetekkel ezelőtt megkezdődtek az akadémiai rendezvények, amikor is tudományos osztályüléseken vitatták meg az akadémikusok tudományáguk legújabb eredményeit. Valamennyi osztályülésen nagy súlyt kapott a műszaki fejlesztés növekvő szerepe, ezért is került sor a plenáris ülés keretében Vámos Tibor akadémikus Hazánk és a műszaki haladás című referátumára.

A vitában 18-an fejtették ki véleményüket. Az elhangzottakra Vámos Tibor válaszolt. Az Akadémia 141. közgyűlésének első napi munkája Szentágothai János zárszavával ért véget. A közgyűlés ma zárt ülést tart.

Közgyűlést tartottak a megyei vadászok