Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

1981. május 31., vasárnap Közös felelősségünk a pályára való felkészítés D isnyéken telt el gyer­mekkorom, egyhet- 'venházas zsellér­pusztán. A „falu” körül a Magyar Föld Rt. több ezer holdas uradalma és a Pá- kozdi birtok. Apám és szin­te az egész puszta napszám­ból élt. Itt nem volt gond a pályaválasztás: lehetett az emberfia ugyanaz, mint az apja: béres, kanász, kubikos, napszámos — protekcióval —, uradalmi bognár, ko­vácsinas. Ha ismerőssel, rokonnal találkoztam, az első kérdé­sük az volt: „Mi leszel, ha nagy leszel?” Én mindig tud­tam, mi akarok lenni: elein­te kocsis, mert szerettem a lovat, béres, mert 2-4 ökörnek parancsol, szabad neki ká­romkodni, Szent György-nap előtt mezítláb járni, majd kanász, mert szép, sallangos karikás-ostora, még kutyája van. Apám mindegyikre bó­lintott, „mindegy, mi leszel, fiam, csak becsületes ember légy”. Már érettebb fővel vág­tam rá a kérdésre, hogy ta­nító leszek. Apám adta szám­ba először ezt a választ, má­sodszor áldott emlékű Mógá’ Gyöngyi tanító nénim. De­hogy tudtam én akkor, hogy mire vállalkozom. Csak kö­dös elképzelésem volt a pá­lyáról. Egyben azonban biz­tos voltam: én nem fogom verni a gyerekeket. A fel- szabadulás hozta nagy tár­sadalmi változás ' lehetővé tette, hogy szakmát tanul­jak. Asztalos lettem. Végül azonban csak megvalósítot­tam régi vágyam; tanítani kezdtem. Az út nagyon ke­serves volt, nagy hátrányt kellett ledolgoznom. A szó szoros értelmében éjjel-nap­pal tanultam, és dolgoztam a megélhetésért. Amikor el­értem célomat, amikor tanár lettem, akkor kezdődött a neheze... Abban az időben sok mil­lió falusi és városi társam „választott” hasonlóképpen pályát. Ma gyökeresen más a hely­zet, a választási lehetőség megsokszorozódott, de egy dolog változatlan maradt: minden pályához képességek, eltökélt szándék, a család, az iskola, a társadalom támo­gatása és sok munka szük­séges. A fő gondot ma a bőség zavara okozza: a 14 éves, vagy az érettségi előtt álló fiatalok a képességeiknek megfelelő szakmák tucatjai­ból válogathatnak. A szülői ház. a családi hagyományok befolyása elsődleges és meg­határozó. Az esetek többsé­gében — különösen a fizikai dolgozó szülők esetében — azt sugallják a gyereknek, hogy mi ne legyen. Az apa, az anya szinte a munkája nehézségeiről, a nem meg­felelő anyagi és erkölcsi megbecsülésről beszél. A má­sik véglet — főleg értelmi­ségi családokban —, amikor a szülők már a gyermek szü­letésekor eldöntik, hogy mi- nek^kell lennie, akár van ké­pessége a pályához, akár nincs. Az iskola a maga esz­közeivel és'módszereivel fel­deríti a gyerek képességeit, megjelöli az irányt, amerre haladnia kellene, de az ese­teknek csak egy részében si­kerül a valóban megfelelő pályára irányítania. Közép­iskolába a tanulók többsé­ge valamilyen kialakult cél­lal megy. Ha a szakközépis­kolát választja, akkor a pá­lyaválasztás már 60—70 szá­zalékig eldőlt, ha azonban a gimnáziumot választja, ak­kor a cél homályosabb: vagy tovább akar tanulni valami­lyen szinten, vagy nem, de érettségit akar. A kiforratlan pályaválasztás pedig nem se­gíti elő a jobb eredmények elérését. A gimnáziumi reform, a felzárkóztatás, az orientáció, a fakultáció, tehát bizonyos — a pályaválasztás szem­pontjából fontos — tantárgy- csoport választási kötelezett­sége sokat segíthet a pálya­irányító munkában. Különö­sen a felzárkóztató és a II. osztályban oktatott pályaori­entáció kap fontos hang­súlyt; részben a hozott hát­rányok leküzdésében, rész­ben a pályaismeret bővíté­sében, részben pedig az ön­ismeret fejlesztésében. A III—IV. osztályban a válasz­tott pályára való felkészülés csak akkor lehet sikeres, ha az osztályfőnök, a nevelők és a szülők szándéka találko­zik a gyermek képességeivel, céljával. szándékával, és megfelelő • szorgalommal és akaraterővel párosul. A fa­kultáció előnye, hogy nem egy szűkén értelmezett szak­mára, pályára készít elő, ha­nem szakmacsoportra, tehát a tudásanyag konvertálható, átváltható. A népgazdaság igényei nem mindig találkoznak a szülők és a pályaválasztás előtt álló fiatalok igényeivel, márpe­dig az előbbi a meghatározó. Ezért a szülőnek és az isko­lának egyaránt elsőrendű ér­deke, hogy reálisan mérje fel a tanulók képességeit. Minden pályánál alapvető a tárgyi tudás, de vele egyen­rangú — ha nem fontosabb — a pályához szükséges er­kölcsi tulajdonságok megléte, a pálya szeretete. A döntés nem könnyű sem a gyereknek, sem a szülőnek. Mindegyik érzi, hogy a dön­tés talán egy életre szól. A képességeknek . megfelelően választott pályán bizonyára sok sikerélménye lesz a gyermeknek, és boldog, ki­egyensúlyozott felnőtt lesz. Ellenkező esetben sikertelen, gyakori munkahely-változta­tó. a körülményekkel min­dig elégedetlen ember lesz. D özös felelősségünk te­hát a helyes pálya- választás: gyereké, szülőé, pedagógusé, az egész társadalomé. Közös ügyün­ket pedig csak összehangolt munkával vihetjük sikerre. A jövő fejlett szocialista tár­sadalmát csak szakmájukhoz magas fokon értő, azt sze­rető. lelkes generációval épít­hetjük fel. Fekete Antal igazgató Kocsi Márta—Csomos Lajos: Köröndi székely fazekasság Korond kis falu a Székely­földön, mégis világhírűvé váltak az itt készült gyö­nyörű tálak. kancsók és egyéb népi kerámiatárgyak. E messzeföldön ismert fa­zekasságról szól a szerzőpá­ros színes borítóba foglalt, 14 színes fényképpel, és több mint 100 rajzzal (motívu­mokkal, ábrákkal) illusztrált kötete. Művük az első olyan leírás, amely a köröndi fa­zekasművészetet részletes fo­tó- és rajzdokumentációval mutatja be. A könyv a történeti és társadalmi háttér mellett is­merteti az egyetlen olyan köröndi fazekascsalád mun­káját is, amely a magyar népi kerámiaművészet leg­ősibb hagyományait felhasz­nálva úgy készít mai hasz­nálati idényeket, hogy meg­őrizzék nemzeti jellegüket. Ezek az alkotók — Páll An­tal, Kovács Rozália és Páll Katalin — a népi hitvilág és szimbolika természetes örö­kösei. A tankönyv mellett Fotó: Gál Edit Klári, az „univerzális” Most, utólag bevallhatom: mikor először találkoztunk Sajben Klárával, csodálkoz­tam, hogy ő nyerte el az Édes anyanyelvűnk orszá­gos verseny első nyolc he­lyezésének egyikét. Mert szótlannak, félénknek tűnt. Most Medgyesegyházán, otthonában kerestük fel, s ez az ismételt találkozás meglepetést hozott. Klári egyre mondta, szinte kérdez­ni sem kellett. Mintha kicse­rélték volna november óta, pedig egyszerűen csak otthon érezte magát Jót nevet, mikor hallja, hogyan jellemezték nemrég; „univerzális gyerek”. Tulaj­donképpen a jellemzés mind­két oldala sántít egy kissé, mert Klári korántsem úgy fogja fel a világot, s helyét ebben a világban, ahogy egy gyerektől várnánk. Sőt! És hogy univerzális? Igaz, a nyelvi versenyen ugyanolyan jól szerepelt, mint a mate­matika, vagy a statisztika tantárgyakból... Mit jól? Matematikából megyei első, statisztikából pedig országos első helyezést ért el. Ám mindezt nem csupán széles érdeklődési körének, adott­ságainak köszönheti, hanem kitartó szorgalmának első­sorban. Legalábbis erről ta­núskodnak /szavai, amint jó gazdasági emberhez méltó­an, tervezgeti az érettségit: — A szóbeliig 26 napom van. Egy napra, hogy min­den tételből felkészüljek, legalább négy tételt át kell vegyek. Arról nem beszélve, hogy még előtte vagyok a matek írásbelinek, ami egy­ben felvételi is, úgyhogy gyakorolnom kell. Példát, példát, példát oldok meg, amint egy cseppnyi időm akad. Statisztikából sem érettsé­giznie, sem felvételiznie nem kell — meséli örömmel. Az­tán a számára sikeres orszá­gos verseny izgalmas pilla­natait idézi fel. — Április 8-án Győrből, a felvételi előkészítő táborból mentem a versenyre, amely másnap, 9-én a Pénzügy-mi­nisztériumban volt. öt órát adtak a népszámlálási ada­tok feldolgozására. Ügy mondják, statisztikában, ha két adatot el lehet osztani, azt osztani kell, ha van ér­telme. Nos, így csináltam én is, és lám... A számok sok mindent elbeszélnek, s épp ezt szeretem bennük. Az eredményt akkor még nem tudtuk meg. Klári nemrég bejelentette otthon, hogy ne várják haza délután, mert szerenádozni mennek. Aztán dél körül mégis befutott a hírrel, a hatvan dolgozat közül az övé sikerült a legjobban. Első lett. Mérföldes lépéssel kö­zelebb került álmához: to­vábbtanulni a Közgazdasági Egyetem közgazdász-tanár szakán. És akkor már nem is tűnik oly távolinak á két verseny tárgya, a nyelvészet és a statisztika. Valamikor, a katedrán mindkettőnek jó hasznát veszi. Nagy Ágnes Zene, képzőművészét, színház Békéscsaba nyári kulturális programja Lassan hagyománnyá vá­lik, hogy Békéscsaba köz- művelődési intézményei a városi tanács irányításával, anyagi segítségével az itt élőknek, az átutazó turis­táknak, a megyeszékhelyre látogató idegeneknek válto­zatos, minden érdeklődési kör kielégítését célzó nyári kulturális programokat szer­veznek. Az elképzelésekről lapunkat Csepelényiné Feke­te Mária, Békéscsaba város Tanácsa művelődésügyi osz­tályának vezetőhelyettese tá­jékoztatta. ’ — Az elmúlt években fő­képpen zenei és képzőművé-- szeti események várták a közönséget a három nyári hónapban. Az idén egy új művészeti, ággal, az irodal­mat népszerűsítő színházzal szeretnénk a választékot bő­víteni. A városi tanács vég­rehajtó bizottságának nem­régiben született határozatá­hoz kapcsolódóan szerveztük meg június, július és au­gusztus,- zömében szabadtéri művészeti, közművelődési programjait. A legkiépítettebb rendszere Békéscsabán a zenei esteknek van. Három komoly zenei hangversenyre kerül sor.. Az elsőt június 5-én az V. ke­rületi evangélikus templom­ban tartják: Gergely Ferenc orgonaművész estjét a , Bu­dapesti madrigálkórus köz­reműködésével. A belvárosi evangélikus kistemplom jú­nius 24-én ad otthont Verdi páratlan énekes és nagyze­nekari művének, a Requiem- nek, amelyet a csabai közön­séggel, a VI. nemzetközi bábfesztivál résztvevőivel a Postás szimfonikus zenekar, a Budapesti kórus, valamint az Állami Operaház négy szólistája ismertet meg Mar- gittay Sándor karmester ve­zényletével. Az esztergomi nemzetközi gitárfesztivál három vendége augusztus 11-én este a városi tanács udvarán ad hangversenyt Szendrey-Karper László köz­reműködésével. Június 13—14-én rendezik meg az idei békéscsabai dzsesszhétvégét a Magyar Rádióval közösen; az ifjúsá­gi és úttörőházban és a Len- csési úti presszóban lesznek a nemzetközi hírű együtte­sek délelőtti és esti koncert­jei. Június 15-én a rockzene kedvelőit a téglagyári mű­velődési házba, a Rockwell együttes koncertjére várják. A bábfesztiválhoz —amelyet június 22. és 27. között ren­deznek meg a Jókai Szín­házban. illetve a város gye­rekeinek az ifjúsági ház nagytermében — kapcsoló­dóan június 26-án a ligeti szabadtéri színpadon is egy rockegyüttes lép pódiumra. Július 3-án este szintén a szabadtéri színpadon a neve­zetes Edda Művek koncer­tezik. A Munkácsy Mihály Mú­zeummal közösen a városi tanács több érdekes képző- művészeti kiállítást is ren­dez. Az idén hatodik alka­lommal — augusztus 3. és 19. között — rendezik meg az alkalmazott grafikai mű­vésztelepet, amelynek témá­ja az 1982-es, ugyancsak Bé­kés megye székhelyén meg­nyíló grafikai biennáléhoz kapcsolódik: a téma most az emblématervezés lesz. A zá- rókiállítóstt augusztus 19-én délelőtt nyitják meg a Kner Nyomda Lenin úti kultúrter­mében. A múzeumban júliusig le­het megtekinteni a Csong- rád megye népművészete cí­mű nagyszabású kiállítást. Július'4-től augusztus 18-ig a múzeum udvarán rendezik meg Papi Lajos szobrászmű­vész ' szabadtéri tárlatát, majd július utolsó , napján Németh Éva iparművész ki­állításának megnyitója sze­repel a’közös tervben. A gyulai Várszínház kísé- , rőműsoraiból többet szeret­nének Békéscsabán is bemu­tatni. így a színre kerülő monodrámákat az időjárástól függően vagy a városi ta­nács klasszicista udvarán, vagy az ifjúsági ház nagy­termében. A színházi rendez­vények sorában szerepel majd a budapesti Universi­tas amatőregyüttes előadása is.: A felsoroltakon kívül két folklórprogram is lesz a me­gyeszékhelyen: mindkettőt a szabadtéri színpadra terve­zik. Augusztus 14-én az Ál­lami Népi Együttes, egy hét múlvá. alkotmányunk ünne­pén pedig a csehszlovákiai breznói népi együttes szere­pel. Augusztusban egy ének­kari program is várja közön­ségét: 9-én az ifjúsági és úttörőház nagytermében a Vakok és Gyengénlátók Or­szágos Szövetségének Homé­rosz kórusa hangversenyezik. Negyven általános, kö­zépiskolás, főiskolás és egye­temista részvételére számíta­nak a június 29. és július 8. között sorra kerülő, hagyo­mányos szlovák nemzetiségi olvasótáborba. A szlovák kollégiumban táborozó fia­talok a zárás után Csehszlo­vákiába, Zólyomba utaznak, hogy az eredeti nyelvi kö­zegben gyarapítsák nyelvi­irodalmi ismereteiket. (Nemesi) f Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban a napokban nyitották meg az Irodalmi Múzeum, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó és a Magyar Úttörők Szövetsége által .meghirdetett „Tarka lepke, kis mese..cím ú pályázatra beérkezett gyermekalkotásokból nyílt kiállítást. A megnyitón Halász Judit és a Bojtorján együttes adott műsort a gyermekeknek (MTI-fotó: Horváth Éva felvétele — KS) Úttörő­mezőgazdászok megyei vetélkedője Az Endrődi Általános Iskolá­ban pénteken rendezték meg az úttörő-mezőgazdászok megyei vetélkedőjét. Orosháza, Szarvas, Mezöberény, Nagybánhegyes, Endrőd, Sarkad, Szeghalom és Csorvás három—három tagú csa­patai mérték össze elméleti tu­dásukat a tudományos-technikai úttörőverseny keretén belül. Ezt követően került sor a gyakor­lati részre, először tenyészedényt kellett készíteni fóliából úgy, hogy sarjnövény szaporítására alkalmas legyen. A kiválasztott megfelelő minőségű növényt szakszerűen kellett elültetni, mert a zsűri a részműveleteket Is pontozta. Az első helyezést elért csapat indulhat a június­ban Gödöllőn megrendezésre ke­rülő országos vetélkedőn, ezen­kívül vásárlási utalványt és ok­levelet is kapott. Valamennyi részt vevő csapatot emléklappal jutalmazták. A Magyar Úttörők Szövetsége és a Békés megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya szervezésé­ben lebonyolított vetélkedő el­sődleges célja a mezőgazdasági munka népszerűsítése és a pá­lyaválasztás megkönnyítése volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom