Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
1981. május 31., vasárnap Közös felelősségünk a pályára való felkészítés D isnyéken telt el gyermekkorom, egyhet- 'venházas zsellérpusztán. A „falu” körül a Magyar Föld Rt. több ezer holdas uradalma és a Pá- kozdi birtok. Apám és szinte az egész puszta napszámból élt. Itt nem volt gond a pályaválasztás: lehetett az emberfia ugyanaz, mint az apja: béres, kanász, kubikos, napszámos — protekcióval —, uradalmi bognár, kovácsinas. Ha ismerőssel, rokonnal találkoztam, az első kérdésük az volt: „Mi leszel, ha nagy leszel?” Én mindig tudtam, mi akarok lenni: eleinte kocsis, mert szerettem a lovat, béres, mert 2-4 ökörnek parancsol, szabad neki káromkodni, Szent György-nap előtt mezítláb járni, majd kanász, mert szép, sallangos karikás-ostora, még kutyája van. Apám mindegyikre bólintott, „mindegy, mi leszel, fiam, csak becsületes ember légy”. Már érettebb fővel vágtam rá a kérdésre, hogy tanító leszek. Apám adta számba először ezt a választ, másodszor áldott emlékű Mógá’ Gyöngyi tanító nénim. Dehogy tudtam én akkor, hogy mire vállalkozom. Csak ködös elképzelésem volt a pályáról. Egyben azonban biztos voltam: én nem fogom verni a gyerekeket. A fel- szabadulás hozta nagy társadalmi változás ' lehetővé tette, hogy szakmát tanuljak. Asztalos lettem. Végül azonban csak megvalósítottam régi vágyam; tanítani kezdtem. Az út nagyon keserves volt, nagy hátrányt kellett ledolgoznom. A szó szoros értelmében éjjel-nappal tanultam, és dolgoztam a megélhetésért. Amikor elértem célomat, amikor tanár lettem, akkor kezdődött a neheze... Abban az időben sok millió falusi és városi társam „választott” hasonlóképpen pályát. Ma gyökeresen más a helyzet, a választási lehetőség megsokszorozódott, de egy dolog változatlan maradt: minden pályához képességek, eltökélt szándék, a család, az iskola, a társadalom támogatása és sok munka szükséges. A fő gondot ma a bőség zavara okozza: a 14 éves, vagy az érettségi előtt álló fiatalok a képességeiknek megfelelő szakmák tucatjaiból válogathatnak. A szülői ház. a családi hagyományok befolyása elsődleges és meghatározó. Az esetek többségében — különösen a fizikai dolgozó szülők esetében — azt sugallják a gyereknek, hogy mi ne legyen. Az apa, az anya szinte a munkája nehézségeiről, a nem megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülésről beszél. A másik véglet — főleg értelmiségi családokban —, amikor a szülők már a gyermek születésekor eldöntik, hogy mi- nek^kell lennie, akár van képessége a pályához, akár nincs. Az iskola a maga eszközeivel és'módszereivel felderíti a gyerek képességeit, megjelöli az irányt, amerre haladnia kellene, de az eseteknek csak egy részében sikerül a valóban megfelelő pályára irányítania. Középiskolába a tanulók többsége valamilyen kialakult céllal megy. Ha a szakközépiskolát választja, akkor a pályaválasztás már 60—70 százalékig eldőlt, ha azonban a gimnáziumot választja, akkor a cél homályosabb: vagy tovább akar tanulni valamilyen szinten, vagy nem, de érettségit akar. A kiforratlan pályaválasztás pedig nem segíti elő a jobb eredmények elérését. A gimnáziumi reform, a felzárkóztatás, az orientáció, a fakultáció, tehát bizonyos — a pályaválasztás szempontjából fontos — tantárgy- csoport választási kötelezettsége sokat segíthet a pályairányító munkában. Különösen a felzárkóztató és a II. osztályban oktatott pályaorientáció kap fontos hangsúlyt; részben a hozott hátrányok leküzdésében, részben a pályaismeret bővítésében, részben pedig az önismeret fejlesztésében. A III—IV. osztályban a választott pályára való felkészülés csak akkor lehet sikeres, ha az osztályfőnök, a nevelők és a szülők szándéka találkozik a gyermek képességeivel, céljával. szándékával, és megfelelő • szorgalommal és akaraterővel párosul. A fakultáció előnye, hogy nem egy szűkén értelmezett szakmára, pályára készít elő, hanem szakmacsoportra, tehát a tudásanyag konvertálható, átváltható. A népgazdaság igényei nem mindig találkoznak a szülők és a pályaválasztás előtt álló fiatalok igényeivel, márpedig az előbbi a meghatározó. Ezért a szülőnek és az iskolának egyaránt elsőrendű érdeke, hogy reálisan mérje fel a tanulók képességeit. Minden pályánál alapvető a tárgyi tudás, de vele egyenrangú — ha nem fontosabb — a pályához szükséges erkölcsi tulajdonságok megléte, a pálya szeretete. A döntés nem könnyű sem a gyereknek, sem a szülőnek. Mindegyik érzi, hogy a döntés talán egy életre szól. A képességeknek . megfelelően választott pályán bizonyára sok sikerélménye lesz a gyermeknek, és boldog, kiegyensúlyozott felnőtt lesz. Ellenkező esetben sikertelen, gyakori munkahely-változtató. a körülményekkel mindig elégedetlen ember lesz. D özös felelősségünk tehát a helyes pálya- választás: gyereké, szülőé, pedagógusé, az egész társadalomé. Közös ügyünket pedig csak összehangolt munkával vihetjük sikerre. A jövő fejlett szocialista társadalmát csak szakmájukhoz magas fokon értő, azt szerető. lelkes generációval építhetjük fel. Fekete Antal igazgató Kocsi Márta—Csomos Lajos: Köröndi székely fazekasság Korond kis falu a Székelyföldön, mégis világhírűvé váltak az itt készült gyönyörű tálak. kancsók és egyéb népi kerámiatárgyak. E messzeföldön ismert fazekasságról szól a szerzőpáros színes borítóba foglalt, 14 színes fényképpel, és több mint 100 rajzzal (motívumokkal, ábrákkal) illusztrált kötete. Művük az első olyan leírás, amely a köröndi fazekasművészetet részletes fotó- és rajzdokumentációval mutatja be. A könyv a történeti és társadalmi háttér mellett ismerteti az egyetlen olyan köröndi fazekascsalád munkáját is, amely a magyar népi kerámiaművészet legősibb hagyományait felhasználva úgy készít mai használati idényeket, hogy megőrizzék nemzeti jellegüket. Ezek az alkotók — Páll Antal, Kovács Rozália és Páll Katalin — a népi hitvilág és szimbolika természetes örökösei. A tankönyv mellett Fotó: Gál Edit Klári, az „univerzális” Most, utólag bevallhatom: mikor először találkoztunk Sajben Klárával, csodálkoztam, hogy ő nyerte el az Édes anyanyelvűnk országos verseny első nyolc helyezésének egyikét. Mert szótlannak, félénknek tűnt. Most Medgyesegyházán, otthonában kerestük fel, s ez az ismételt találkozás meglepetést hozott. Klári egyre mondta, szinte kérdezni sem kellett. Mintha kicserélték volna november óta, pedig egyszerűen csak otthon érezte magát Jót nevet, mikor hallja, hogyan jellemezték nemrég; „univerzális gyerek”. Tulajdonképpen a jellemzés mindkét oldala sántít egy kissé, mert Klári korántsem úgy fogja fel a világot, s helyét ebben a világban, ahogy egy gyerektől várnánk. Sőt! És hogy univerzális? Igaz, a nyelvi versenyen ugyanolyan jól szerepelt, mint a matematika, vagy a statisztika tantárgyakból... Mit jól? Matematikából megyei első, statisztikából pedig országos első helyezést ért el. Ám mindezt nem csupán széles érdeklődési körének, adottságainak köszönheti, hanem kitartó szorgalmának elsősorban. Legalábbis erről tanúskodnak /szavai, amint jó gazdasági emberhez méltóan, tervezgeti az érettségit: — A szóbeliig 26 napom van. Egy napra, hogy minden tételből felkészüljek, legalább négy tételt át kell vegyek. Arról nem beszélve, hogy még előtte vagyok a matek írásbelinek, ami egyben felvételi is, úgyhogy gyakorolnom kell. Példát, példát, példát oldok meg, amint egy cseppnyi időm akad. Statisztikából sem érettségiznie, sem felvételiznie nem kell — meséli örömmel. Aztán a számára sikeres országos verseny izgalmas pillanatait idézi fel. — Április 8-án Győrből, a felvételi előkészítő táborból mentem a versenyre, amely másnap, 9-én a Pénzügy-minisztériumban volt. öt órát adtak a népszámlálási adatok feldolgozására. Ügy mondják, statisztikában, ha két adatot el lehet osztani, azt osztani kell, ha van értelme. Nos, így csináltam én is, és lám... A számok sok mindent elbeszélnek, s épp ezt szeretem bennük. Az eredményt akkor még nem tudtuk meg. Klári nemrég bejelentette otthon, hogy ne várják haza délután, mert szerenádozni mennek. Aztán dél körül mégis befutott a hírrel, a hatvan dolgozat közül az övé sikerült a legjobban. Első lett. Mérföldes lépéssel közelebb került álmához: továbbtanulni a Közgazdasági Egyetem közgazdász-tanár szakán. És akkor már nem is tűnik oly távolinak á két verseny tárgya, a nyelvészet és a statisztika. Valamikor, a katedrán mindkettőnek jó hasznát veszi. Nagy Ágnes Zene, képzőművészét, színház Békéscsaba nyári kulturális programja Lassan hagyománnyá válik, hogy Békéscsaba köz- művelődési intézményei a városi tanács irányításával, anyagi segítségével az itt élőknek, az átutazó turistáknak, a megyeszékhelyre látogató idegeneknek változatos, minden érdeklődési kör kielégítését célzó nyári kulturális programokat szerveznek. Az elképzelésekről lapunkat Csepelényiné Fekete Mária, Békéscsaba város Tanácsa művelődésügyi osztályának vezetőhelyettese tájékoztatta. ’ — Az elmúlt években főképpen zenei és képzőművé-- szeti események várták a közönséget a három nyári hónapban. Az idén egy új művészeti, ággal, az irodalmat népszerűsítő színházzal szeretnénk a választékot bővíteni. A városi tanács végrehajtó bizottságának nemrégiben született határozatához kapcsolódóan szerveztük meg június, július és augusztus,- zömében szabadtéri művészeti, közművelődési programjait. A legkiépítettebb rendszere Békéscsabán a zenei esteknek van. Három komoly zenei hangversenyre kerül sor.. Az elsőt június 5-én az V. kerületi evangélikus templomban tartják: Gergely Ferenc orgonaművész estjét a , Budapesti madrigálkórus közreműködésével. A belvárosi evangélikus kistemplom június 24-én ad otthont Verdi páratlan énekes és nagyzenekari művének, a Requiem- nek, amelyet a csabai közönséggel, a VI. nemzetközi bábfesztivál résztvevőivel a Postás szimfonikus zenekar, a Budapesti kórus, valamint az Állami Operaház négy szólistája ismertet meg Mar- gittay Sándor karmester vezényletével. Az esztergomi nemzetközi gitárfesztivál három vendége augusztus 11-én este a városi tanács udvarán ad hangversenyt Szendrey-Karper László közreműködésével. Június 13—14-én rendezik meg az idei békéscsabai dzsesszhétvégét a Magyar Rádióval közösen; az ifjúsági és úttörőházban és a Len- csési úti presszóban lesznek a nemzetközi hírű együttesek délelőtti és esti koncertjei. Június 15-én a rockzene kedvelőit a téglagyári művelődési házba, a Rockwell együttes koncertjére várják. A bábfesztiválhoz —amelyet június 22. és 27. között rendeznek meg a Jókai Színházban. illetve a város gyerekeinek az ifjúsági ház nagytermében — kapcsolódóan június 26-án a ligeti szabadtéri színpadon is egy rockegyüttes lép pódiumra. Július 3-án este szintén a szabadtéri színpadon a nevezetes Edda Művek koncertezik. A Munkácsy Mihály Múzeummal közösen a városi tanács több érdekes képző- művészeti kiállítást is rendez. Az idén hatodik alkalommal — augusztus 3. és 19. között — rendezik meg az alkalmazott grafikai művésztelepet, amelynek témája az 1982-es, ugyancsak Békés megye székhelyén megnyíló grafikai biennáléhoz kapcsolódik: a téma most az emblématervezés lesz. A zá- rókiállítóstt augusztus 19-én délelőtt nyitják meg a Kner Nyomda Lenin úti kultúrtermében. A múzeumban júliusig lehet megtekinteni a Csong- rád megye népművészete című nagyszabású kiállítást. Július'4-től augusztus 18-ig a múzeum udvarán rendezik meg Papi Lajos szobrászművész ' szabadtéri tárlatát, majd július utolsó , napján Németh Éva iparművész kiállításának megnyitója szerepel a’közös tervben. A gyulai Várszínház kísé- , rőműsoraiból többet szeretnének Békéscsabán is bemutatni. így a színre kerülő monodrámákat az időjárástól függően vagy a városi tanács klasszicista udvarán, vagy az ifjúsági ház nagytermében. A színházi rendezvények sorában szerepel majd a budapesti Universitas amatőregyüttes előadása is.: A felsoroltakon kívül két folklórprogram is lesz a megyeszékhelyen: mindkettőt a szabadtéri színpadra tervezik. Augusztus 14-én az Állami Népi Együttes, egy hét múlvá. alkotmányunk ünnepén pedig a csehszlovákiai breznói népi együttes szerepel. Augusztusban egy énekkari program is várja közönségét: 9-én az ifjúsági és úttörőház nagytermében a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Homérosz kórusa hangversenyezik. Negyven általános, középiskolás, főiskolás és egyetemista részvételére számítanak a június 29. és július 8. között sorra kerülő, hagyományos szlovák nemzetiségi olvasótáborba. A szlovák kollégiumban táborozó fiatalok a zárás után Csehszlovákiába, Zólyomba utaznak, hogy az eredeti nyelvi közegben gyarapítsák nyelviirodalmi ismereteiket. (Nemesi) f Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban a napokban nyitották meg az Irodalmi Múzeum, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó és a Magyar Úttörők Szövetsége által .meghirdetett „Tarka lepke, kis mese..cím ú pályázatra beérkezett gyermekalkotásokból nyílt kiállítást. A megnyitón Halász Judit és a Bojtorján együttes adott műsort a gyermekeknek (MTI-fotó: Horváth Éva felvétele — KS) Úttörőmezőgazdászok megyei vetélkedője Az Endrődi Általános Iskolában pénteken rendezték meg az úttörő-mezőgazdászok megyei vetélkedőjét. Orosháza, Szarvas, Mezöberény, Nagybánhegyes, Endrőd, Sarkad, Szeghalom és Csorvás három—három tagú csapatai mérték össze elméleti tudásukat a tudományos-technikai úttörőverseny keretén belül. Ezt követően került sor a gyakorlati részre, először tenyészedényt kellett készíteni fóliából úgy, hogy sarjnövény szaporítására alkalmas legyen. A kiválasztott megfelelő minőségű növényt szakszerűen kellett elültetni, mert a zsűri a részműveleteket Is pontozta. Az első helyezést elért csapat indulhat a júniusban Gödöllőn megrendezésre kerülő országos vetélkedőn, ezenkívül vásárlási utalványt és oklevelet is kapott. Valamennyi részt vevő csapatot emléklappal jutalmazták. A Magyar Úttörők Szövetsége és a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya szervezésében lebonyolított vetélkedő elsődleges célja a mezőgazdasági munka népszerűsítése és a pályaválasztás megkönnyítése volt.
