Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-23 / 119. szám
1981. május 23., szombat KISZ-kongresszus elölt írtük és általuk A fiatalokkal jobban kellene tudatosítani, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség általuk és értük van. Ezzel a véleménynyel egyetértett Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, amikor egy beszélgetés alkalmával még a következőkkel egészítette ki: „Munkánkat ennek érdekében úgy kell továbbfejlesztenünk, hogy a KISZ-szervek és -szervezetek érzékenyebben reagáljanak a társadalom és az ifjúság problémáira, különös tekintettel az egyes ifjúsági rétegek, csoportok érdekeire. Javítanunk kell a kezdeményezések, javaslatok megvalósításának ellenőrzésében való érdemi részvételünket. Jobban ki kell használnunk a szocialista demokrácia fórumait is, bátrabban élve a kezdeményezés jogával. A demokrácia, a nyilvánosság erejével is támogatnunk kell az öntevékenységet, a kezdeményező, a céljaink elérése érdekében a konfliktusokat is vállaló magatartást.” Formalitások nélkül Alapszervezeti taggyűléseken különböző szintű küldöttgyűléseken nagyon sok hozzászóló, felszólaló hangsúlyozta, hogy fiatalosabb, lendületesebb munkára lenne szükség, de ennek sokszor önhibából is adódó akadályai vannak. Voltam olyan KISZ-bizottsági ülésen, ahol a titkároknak egy hónapra huszonegy határidős feladatot adtak. S ezek a különböző határidős munkák — amelyeknek felére valójában semmi szükség nem volt — „görcsöket” okoztak az alapszervezeteknél is. Sokat kellett adminisztrálni, s a kitűzött célokat, a tartalmas tevékenységet valójában csak papíron lehetett elérni. A megoldás látszólag egyszerű. ' Nem kell sokat vállalni! A KISZ ne adja mindenhez a nevét! Ne akarjunk „mini”-párt lenni, stb.” Ilyen és hasonló vélemények hangzottak el a különféle szintű küldöttértekezleteken. Csakhogy sok helyen még olykor a jelentések elkészítése, a határidők megtartása alapján minősítettek egy-egy közösséget. Egy-egy látványos akcióval még könnyebb volt az elismerést kivívni még akkor is, ha ez valójában csak néhány aktív ember tevékenységét dicsérte, s a többség csupán passzív szemlélője volt a munkának. Nem tagadom; tetszett azoknak a párttagoknak a véleménye, akikben még élénken élt ifjúságuk emléEmber a termelő- folyamatban A korszerű és gazdaságos termeléshez korszerű és „olcsó” anyagokra, energiahordozókra és termelőberendezésekre, gépekre van szükség. Ezek alkotják a termelőfolyamat tárgyi feltételeit, elemeit. Az viszont, hogy ezeket miképp tudja az ember saját hasznára kamatoztatni, már nem a tárgyi feltételektől függ csak. hanem magától az embertől is. Közelebbről : szaktudásától, helyzetfelismerésétől, rugalmasságától, kockázat vállalásától, kezdeményezőkészségétől, s nem utolsósorban az újdonságokra való fogékonyságától, nyitottságától. Mindezekről volt szó tegnap, május 22-én délután, a megye- székhelyen. a Technika Házában, ahol a műszaki fejlesztési hónap keretében hangzott el érdekes előadás „A termelés emberi tényezői” címmel. ke, s a tapasztalatok alapján joggal hangoztatták észrevételeiket. Például a Vas megyei pártbizottság első titkára is joggal vetette fel, hogy a KISZ-vezetőknek még jobban kellene építeniük a fiatalok öntevékenységére, mert valójában sok lehetőség rejlik ebben. De ennek a készségnek a kibontakoztatására csak akkor lehet számítani, ha a mozgalom mielőbb, minden szinten megszabadul a formális programoktól és akcióktól, ellenőrizhetővé válik a kezdeményezések megvalósításának módja. Tehát, ha érdemes mindenkor kezdeményezni. Nemcsak bírálni, segíteni kell A KISZ X. kongresszusát megelőző aktív felkészülési időszakban — a beszámolók, a küldöttgyűlések idején — olykor bírálták az ifjúsági mozgalom munkáját. Párttagok és pártonkívüliek, fiatalabbak és idősebbek. De egy- egy bírálat is csak akkor jogos, ha a segítő, jobbító szándékkal párosul. A KISZ-nek továbbra is alapvető hivatása az ifjúság szocialista szellemű nevelése. „Az igaz, hogy a KISZ nem párt, de elsősorban politikai szervezet” — mondta a Pest megyei küldöttgyűlésen a megyei pártbizottság első titkára. — „Tagjai mindenekelőtt a magasabb színvonalú politikai gondolkodást sajátítsák el. De azok, akik felelősséget éreznek az ifjúságért, ne csak bírálják, segítsék is a KISZ munkáját”. Ezeken a mondatokon valóban érdemes elgondolkodni. Mert ott, ahol az ifjúságot érintő kérdésekről legfeljebb évente csak egyszer beszélünk, ott gyökeres minőségi változást nem várhatunk. Egyetlen gazdasági vezető sem feledkezhet meg arról, hogy az aktív keresők több mint harminc százaléka fiatal. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nemcsak a KISZ-tagok, hanem a fiatalok, tehát a KISZ-en kívüliek érdekében is véleményt alkot, reagál a társadalom és az ifjúság problémáira, egyes ifjúsági rétegek, csoportok sajátos érdekeire. Mert például a pályakezdés, az otthonteremtés, a családalapítás feltételeinek javítása az ifjúság egészét érinti. Győrben, ahol a KISZ kongresz- szusi leveléről több gazdasági vezető mondott véleményt, volt olyan igazgató, aki megállapította: „Ha azt akarjuk, hogy a fiatalok őszintén szóljanak erről vagy arról a kérdésről, akkor az ne formális kérdezz-felelek játék legyen. Figyelni kellene a X. KONGRESSZUS 1981 véleményeikre, javaslataikra. Ne áltassuk magunkat: sok helyen csak az történik, hogy meghallgatják őket, és utána mindgp marad a régiben”. Ez igaz. De igaz az is, hogy a különböző fórumok adta lehetőségeket mindenütt ki kellene és ki lehetne használni. S ha a fiatalok kritikus szemmel vizsgálják maguk körül a világot, ha igényesek, akkor önmagukkal szemben is igényeseknek, kritikusaknak kell lenniük. Igényesebben mindenhol A mozgalomban sem léteznek örök érvényű módszerek és formák. Minden munkáról, így a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájáról is érdemes időnként józan, önkritikus mérleget készíteni. Ez történt az elmúlt hónapokban, s ez fog történni a KISZ X. kongresszusán is. Miért? Mert csak, így lehet elérni, hogy a következő öt évben fiatalosabb, lendületesebb, igényesebb feladatokat' vállaljanak az ifjúkommunisták. A megyei küldöttgyűléseken a kongresszusi levél és a KISZ Központi Bizottság határozattervezetének vitája során sok jó tanács elhangzott. Ezeket érdemes mérlegelni, hiszen mindazok, akik az ifjúságért felelősséget éreznek, jobbító szándékkal bírálták a mozgalmat, jobbító szándékkal adtak tanácsokat. Különböző fórumokon sokan elmondták, hogy ne „föntről” várják a fiatalok a feladatokat. Helyben, a munkahelyen, a lakóterületen, az iskolában, az egyetemen, a főiskolán kell tudni, hogy mi a tennivaló, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. Móron a járási pártbizottság első titkára így fogalmazott: „A különböző fiatalos akcióra, kezdeményezésekre az idősebbeknek is oda kellene jobban figyelniük. S ha erre kellő időben, és minden pártalapszervezet- ben felfigyelnének a kommunisták, akkor még tartalmasabbá válhatna az ifjúsági mozgalom munkája.” Hogy is mondta a KISZ Központi Bizottságának első titkára? „Jobban ki kell használnunk a szocialista demokrácia fórumait is, bátrabban élve a kezdeményezés jogával.” Az elmúlt hónapok tapasztalatai is azt mutatják, hogy érdemes él- "ni a szocialista demokrácia fórumai által kínált lehetőségekkel, a kezdeményezés jogával. Érdemes: a fiatalokért, és nemcsak a fiatalokért. Ambrus Sándor Egykoron a kisbíró a község szócsöve volt. Napjainkra ezt a valamikor „rangos” tisztséget felváltotta a hangosbeszélő. Fejér megye egyik utolsó kisbíró ja Alap községben dobol. A mezöföldi település harminchat pontján jellegzetes hanghordozással olvassa fel a község lakóit érintő híreket Bo- doki Pá kisbíró (MTI-fotó: Szabó Imre felvétele —KS) Helyreállítják a Kadarcsi csárdát A Déri Múzeumban megtalált, 1843-ban készített rajzok és pallérfeljegyzések alapján eredeti formában állítják helyre a Hortobágy Debrecen felőli szélén épült, ma már ütött-kopott Kadarcsi csárdát. A Debrecenből Budapestre vezető földút mellett épült híres csárda a pincétől egészen a tetőig megújul. Ügy, mint va- .lamikor a kármentős borivóból a két kijáratú pincébe is le lehet majd menni. A csárda négy szobájában éjszakára vendégek kaphatnak szállást. A hajdani szekérállás helyén, a fogadóval szemben, gépkocsiparkolót alakítanak ki. Hl tessék aláírni... Látogatóban a békéscsabai lakáshivatalban Mi a helyzet lakásügyben Békés megye székhelyén? — Jókor jöttek — mondja Monori Ferencné lakásügyi főelőadó —, mert május végén nyugalomba vonulok. Kerek tíz esztendeje látom el ezt a nem könnyű feladatot. Azelőtt gyámügyes voltam, emberekkel foglalkoztam, de ez egészen más. Mindenkinek laknia kell valahol. Azelőtt több nemzedék élt egy fedél alatt, de ma mások az igények. Nincs nagyobb boldogság, mint amikor valakinek átnyújthatjuk a lakáskiutalást. De, csak annyit tudunk elosztani amennyi épül. Ebből is jelentős mennyiséget a szanált lakások tulajdonosainak. Sokkal több kellene. A beszélgetésből kiderül: Békéscsabán jelenleg ötezernyi igénylő aktáit gondozzák a lakáshivatalban. Az igénylők száma nem csökken, sőt! Hiszen minden 18. életévét betöltő magyar állampolgárnak joga, hogy lakásigénylését beadja. — Hogyan, milyen módon jutnak lakáshoz az emberek? — Aki tőlünk kér, az eleve nem épít kertes házat. Van tanácsi értékesítésű szövetkezti lakás, bérlakás és OTP-társasház. Az OTP-nek saját joga, hogy az általa felépített lakások 30 százalékát készpénzért értékesítse. Ez logikus, hiszen ebből újabb lakások épülnek, újabb családok költöznek saját otthonba. A tanács és a Fennállásának 80. évfordulóját ünnepli a Magyar Numizmatikai Társulat. Ebből az alkalomból a társulat történetét bemutató tárlat nyílt Budapesten, a józsefvárosi kiállítóteremben (MTI-fotó: Soós Lajos felvétele — KS) KISZ-bizottság között létrejött megállapodás alapján az OTP-lakások 10 százalékával a KISZ rendelkezik. Ez is érthető, hiszen a fiatal házasokat — akik gyermekek nevelésére vállalkoznak — segítenünk kell abban, hogy lakáshoz jussanak. Így aztán a fennmaradó 60 százalékot osztjuk el. — Milyen szerepet tölt be a gépi adatfeldolgozás a lakáselosztásban? Egyesek szidják, mások dicsérik a gépet. ■ — A gép nem oszt lakást ! Ez téves információ. A gép nekünk segít abban, hogy ha mondjuk átadásra kerül 30 lakás, nem kell mind az ötezer aktát átnyá- lazni. A gép kidobja a 100 legjobban rászorulót. Ezt a lakáselosztő társadalmi bizottság megvizsgálja, kijelöli az új lakástulajdonosokat. Egy hónapra kitesszük közszemlére a tanácsházán a névjegyzéktervezetet. Ehhez bárki hozzászólhat, észrevételt tehet, ha véletlenül jogtalanul utaltunk volna ki valakinek lakást. Ritkán, de előfordul ilyen eset is. Jön az ügyfél, kígyót, békát rákiabál a kijelölt új lakástulajdonosra, esküszik, hogy érdemtelen a lakásra. Amikor fel akarjuk venni a jegyzőkönyvet, és arra kérjük, hogy „itt írja alá ...” akkor már vissza- kozt. fúj. Ö „csak” hallotta. Ha mégis igaza van a feljelentőnek, ez nem jelenti azt, hogy ő kapja az említett lakást. Csakis a soron következőt jelöljük ki. Azt el kell ismernünk, hogy vannak „ügyeskedők”, akik mások rovására megpróbálnak soron kívül lakáshoz jutni. Ezért nagyon résen kell lenünk. Hiszen a gép csak az adatokat tudja, de a szubjektív körülmé- nyekt nem ismeri. Azt már nem tudja, hogy a főorvos személyesen jött: ennek a családnak tessék soron kívül lakást adni. Ismét meggyógyítottuk a szülőket és a gyerekeket, de amint visszatérnek a fertőzött lakásba, ismét megbetegszenek. Azt sem tudja a gép, hogy néhol családok járnak egymás szobáján át, másutt a fiát nagyon féltő anyós mérgezi a család életét. A bizottságnak az a feladata, hogy a szociális helyzetet maximálisan figyelembe vegye. A bizottság 10 éve működik," és rendkívül nagy felelősséggel látja el munkáját. Hat tanácstag dolgozik a bizottságban. Ezenkívül a párt, a KISZ, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és a szakszervezet delegáltjai. A módszer bevált: úgy érzem, így igazságosan tudjuk elosztani a rendelkezésre álló lakásokat... — Ügy hallottuk, hogy olykor emelt hangon beszélnek itt az ügyfelekkel. — Engedjék meg, hogy erre én válaszoljak — szólal meg, az egyik társadalmi bizottsági tag. — Itt bizony emberfeletti türelemre van szükség. Gyakran maguk az ügyfelek provokálják ki, hogy elveszítsük a türelmünket. Jön egy ügyfél, talán nincs is igaza, de annál hangosabb. Itt kiadja a mérgét, mi előbb szépen vála- szolgatunk, később esetleg emeltebb hangon, ö elmegy, utána újabb ügyfél érkezik, akinek halvány fogalma sincs arról, hogy előtte már felbosszantottak. Vele újból mosolyogva kell beszélnünk. Az ember gyomra csak úgy remeg ilyenkor az idegességtől ... — A lakásigénylők mintegy 70 százaléka békéscsabai — magyarázza Monoriné. — A gép kidobja a vidékiek igényét, is. Mi azonban arra törekszünk — úgy gondolom helyesen —, hogy először a békéscsabai igénylők kapjanak lakást. Hiszen Dobozról, Békésről, Űjkígyósról, és más vonzáskörzetben levő helységből igen jó az autóbusz-közlekedés. Egyébként a leghálásab- bak a fiatal fizikai dolgozók. Ök hónapok múlva is megismerik az embert az utcán, köszönnek, és ez nagyon jól esik. ök azok, akik néhány nap múlva visszajönnek, és csak annyit mondanak könnyes szemmel: Köszönjük . . . Aki kijelenti, hogy mindegy hányadik emelet, annak tényleg nagy szüksége van a lakásra. Mái; az arcokról leolvassuk: kivel állunk szemben. Monoriné a IV. és az V. ötéves tervet „asszisztálta” végig lakásügyben. Kiderült, hogy 10 év alatt ötezer 52 lakást adtak át. Minden akta legalább háromszor megfordult a lakásügyi főelőadó kezén. Osztályvezetői engedéllyel hazavitte az írógépet, éjszakánként írta a lakáskiutalásokat, mert napközben az ügyfelekkel kellett foglalkoznia. Az új lakástulajdonosok viszont — joggal várták a gyors kiutalást. — A legszebb évünk 1978 volt, mert akkor 932 családot sikerült új lakáshoz juttatni — emlékezik Monoriné. — Szívem szerint azt kívánom az utódomnak, hogy minél több állami, szövetkezeti és OTP-társasházat utalhasson ki. Ary Róza