Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-22 / 118. szám

1981. május 22., péntek o Éjszaka a Volán-telepen A kapun egymás után jön­nek ki a délutáni műszako­sok, fél tizenegyre szinte el­néptelenedik a Volán 8. szá­mú Vállalat központi mű­szaki telepe. Ez viszont csak látszat. Az udvaron katonás rendben sorakoznak az autó­buszok, tehergépkocsik, a pótkocsik. Ezeknek egy ré­szét még az éjszaka átvizs­gálják, ellenőrzik, kijavít­ják, hogy hajnalban vagy reggel biztonságosan kelhes­senek útara. — A békéscsabai központi garázsszolgálathoz 140 autó­busz, 270 tehergépkocsi, 130 pótkocsi és 18 rakodógép tar­tozik. Ezeknek a gépeknek a kifogástalan műszaki állapo- * tát kell garantálnunk, együt­tes értékük több százmillió forint — tájékoztat Máté Endre műszaki üzemvezető. Közben megtudom, hogy a vállalati szintű ellátásokhoz kis fődarabok felújítása is az üzem feladata. A nagyja­vítások, a tmk-munkák több­sége a nappali műszakban dolgozókra hárul, éjszaka csupán a következő napon útba induló járműveket vizs­gálják felül, kijavítják a gépkocsivezetők által észlelt kisebb hibákat vagy a felül­vizsgálat során feltárt meg­hibásodásokat. Persze, elő­fordulnak olyan esetek is, hogy azonnali, nagyobb ja­vításra is szükség van. Éjfél előtt pár perccel szinte egymás után érkeznek a helyi járaton közlekedő autóbuszok. Valamennyi megáll az üzemanyagkútnál, majd tele tankkal indul az udvarra. Az egyik 3-as helyi Járat vezetője Gbur János: — Délután 2-kor kezdtem, kollégámmal együtt ma 260 kilométert tettünk meg Csa­bán. Most 134 liter gázolajat tankoltam, kicsit túlfogyaszt a motor. — Akkor ráfizet a túlfo­gyasztásra ... — Az adagolóval van problémánk, a hibabejelentő könyvben jeleztük, így nem érinti a zsebünket. Amint a hatalmas csuklós begördül a kapun, máris a perselyforgalmi szolgálatte­vő, Frankó János veszi bir­sát szolgáló átcsoportosítá­sok esetében és így tovább. Egyoldalú, téves és rop­pant veszélyeket magában hordozó következtetés lenne úgy állást foglalni, hogy mi­vel a mélyebb, lényegibb ér­dekek a tulajdonosi xnivolt- ’ hoz kötődnek, az érdekek rangsorolásánál mindig ele­ve ezeket illeti az elsőbbség. Ellenkezőleg, különös gon­dosságot igényel a mérlege­lés. A cél a lehetőségek sze­rint ez esetben is az érdekek egyeztetése, az összhang biztosítása, amely a lehető­ségekhez mért maximális összhangot, a tulajdonosi és a munkavállalói érdekek együttes kifejezésre juttatá­sát, és ennek céljából szük­ség esetén bizonyos komp­romisszumot is igényel. AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍ­TÉSNEK szükséges feltétele az érdekek nyilvános képvi­selete. Ehhez szocialista vi­szonyok között is meghatá­rozott társadalmi, politikai szervezetek szükségesek. A munkásosztály tulajdonosi, hatalmi érdekeit mindenek­előtt a marxista-leninista párt és a szocialista állam juttatja átfogóan érvényre. Mivel a mélyben rejlő, lé­nyegi érdekek általában nem érzékelhetők közvetle­nül, felismerésükhöz és tu­datos számbavételükhöz szükség van egy elméletileg tudatos politikai erőre. A párt az, amely képes ezek­nek az érdekeknek a feltá­rására és megfogalmazására, tokába a járművet. Gyors, begyakorlott mozdulatokkal cseréli a tele perselyeket üresre. Ez előbbieket más­nap egy háromtagú bizottság bontja fel, és számolja ösz- sze a benne levő érmék ér­tékét. — Naponta mintegy 100 perselyből 160—180 kilo- grammnyi kétforintost ve­szek át súlyra, amit másnap számlálnak. Ilyenkor látni aztán csak igazán, hogy az utasok ötlete mennyire' ki­fogyhatatlan ... A kétforin­tost sok más egyéb tárggyal próbálják helyettesíteni — magyarázza Frankó János, miközben a garázs-gépkocsi­vezető ül a volán mögé. Az autóbusz a járműazo­nosítás után a mosóra, majd onnan a szerelőaknás felül­vizsgálatra gördül. — Mi is az a járműazono­sítás? — fordulok Baji End­re garázsművezetőhöz? — Ez egyelőre kísérleti jelleggel működő nyilvántar­tás. Minden autóbuszon van egy, más-más frekvenciával üzemelő, jeleket kibocsátó adóberendezés, mely jeleket a telepített vevőberendezé­sek vesznek, amit azután az azonosítóegységbe továbbíta­nak. Itt lyukszalagra rögzí­tik a szükséges adatokat, s a monitoron figyelemmel kí­sérhetjük, melyik jármű mi­kor és hol tartózkodik — magyarázza a művezető, s máris mutatja: egy gomb­nyomás, és megjelenik a kép­ernyőn a javítóban, a táro­lóban vagy a telepen kívül levő járművek rendszáma. — A javításokat számító­gépre kívánjuk vinni — ma­gyarázza Máté Endre, s még megtoldja: — A hibák jegy­zékét bekódoljuk, ezeket a számítógépbe tápláljuk, mely azután meghatározza a javítások sorrendjét. Ennek már egyik része ez a köz­pont — mutat körbe. A mosóban hatalmas ke­fék tisztítják a járműveket, az alvázat erős vízsugárral mossák, majd ezt követően takarítják a belsejét. A sze­arra, hogy tudatosítsa ezeket az osztály minél szélesebb tömegeiben. A munkavállalói érdekek jellegüknél fogva sokkal könnyebben felismerhetők és érzékelhetők, érvényesíté­sükhöz azonban a munkás- osztálynak is szüksége van bizonyos szervezetekre. Ezt a küldetést a szakszerveze­tek látják el: amikor egyik érdekvédelmi és érdekkép­viseleti funkciójukról szó­lunk, akkor ezen gyakorla­tilag a munkásosztály mun­kavállalói érdekeinek képvi­seletét és védelmét értjük. A SZOCIALIZMUS zavar­talan fejlődése szempontjá­ból létfontosságú, hogy az érdekképviseletre hivatott szervek jól lássák el hivatá­sukat. Ha a kommunista párt, a szocialista állam sze­repe meggyengül, vagy te­vékenységükben csökken a tulajdonosi-hatalmi érdekek következetes képviselte, ak­kor előbb-utóbb meggyengül a fejlődés tudatossága, ve­szélybe kerül a fennálló szo­cialista jellege. Ha viszont a munkavállalói érdekek kife­jezésére hivatott szervek nem teljesítik rendeltetésü­ket, akkor ezek az érdekek előbb utóbb felszínre törnek, ugyancsak gyengítve a hata­lom tömegbázisát, veszé­lyeztetve a fejlődés tudatos menetét. Ugyanakkor a kétféle ér­dek képviselete egyáltalán nem választható mereven relőaknára csak tiszta jármű gördülhet. Maczik Mihály garázs-gépkocsivezetőnek bé­késen engedelmeskednek a járművek. Elegáns mozdula­tokkal kezeli a volánt. — Harmincnégy évig vo­nalon dolgoztam — kezdi az ősz hajú férfi. — Két éve magas vérnyomásom miatt nem ajánlották a vezetést, ezért vállaltam el a garázs- szolgálatot. Időközben a vér­nyomásom rendbe jött, _de nem kértem magam vissza a járatra. Nyugdíjig hét hó­napom van hátra, s bizony érzem: elkoptam. Az ember reflexei ilyen korra lelassul­nak, s ha a reflexek lassab­bak, nehezebben engedel­meskednek, akkor az ember kezd félni — mondja, s a hatalmas jármű méltóságtel­jesen megáll a szerelőakna fölött. Prókai Károly szere­lő nyomban munkához is lát. — Átvizsgáljuk a kor­mányművet és annak kap­csolt részeit, a biztonsági be­rendezéseket, a rugókat, az ékszíjakat — mondja, mi­közben sorra vesz minden egyes idomot. A következő autóbusz Eger és Békéscsaba között közlekedik menet­rendszerűen. — A bal első rugója tö­rött — kezdi Kocsor Gábor diszpécser. — Ez az autó­busz nagyon rossz minőségű úton jár — int a fejünk fe­lett álló monstrumra, miköz­ben maga elé mormolja: '•— Hetente kell rajta cserélni a rugót. Nem nagy munka, két embernek alig három órába telik. Reggelre kész! — nyugtázza, s a busz máris a szerelőakna felé indul. Hajnalodik. A távolsági fuvarra rendelt tehergépjár­művek pilótái egyenként ér­keznek. Átveszik a gépeket, az okmányokat, felbőgnek a motorok, s indulnak a meg­rendelőkhöz, vagy az ország másik szegletébe. Amint de­reng, jönnek az autóbusz- vezetők is, majd négy -óra tájban egymás után indul­nak ki a telepről a járatok. A szerelők csendes éjszakai műszakot hagynak maguk mögött, mégis fáradtan men­nek az öltözőbe. Szekeres András szét. A szakszervezetek má­sik, nevelő ég gazdasági se­gítő funkciója voltaképpen nem más, mint a tulajdonosi érdek képviselete. S ha va­lóban igényt tartanak arra,*- hogy a munkásosztály szer­vezeteinek nevezhessék ma­gukat, akkor nem mondhat­nak le ez utóbbiak képvise- I letérői sem, nem rázhatják le magukról az ebből adódó felelősséget. Ugyanakkor a párt. az állam sem szorít­kozhat egyoldalúan csak a tulajdonosi érdekek képvise­letére, hanem nekik is szün­telenül szem előtt kell tarta­niuk a munkások munkavál­lalói helyzetéből fakadó szükségleteket. A történelem arra tanít, hogy nincs tra- gikusabb helyzet annál, ami- I kor megbomlik ez az egység. 1 A tulajdonosi és a munka- vállalói érdekek összhang­jának érvényesítésében, a mutatkozó ellentmondások feloldásában az egyetlen le­hetséges keret, forma, terep a szocialista demokrácia, ezen belül nem kis súllyal a munkahelyi demokrácia. Szocialista viszonyok között a demokratizmusnak az egyik legfőbb mércéje ép­pen az, hogy mennyire biz­tosít lehetőséget a munkás- osztály különféle objektív érdekeinek nyílt megjelené­sére, kifejezésére és egyúttal az eltéréseknek nagyobb konfliktusok nélküli optimá­lis megoldására. Gyenes László Békés megye a BNV-n A tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásár már évek óta a beruházási javak szakosított vására. Egy ilyen bemutatón gyakorlatilag a világkínálat látható egymás mellett, és így felmérhetjük, hol állunk mi most ezen a nagy nem­zetközi versenyen. Körösvölgyi László, a HUNGEXPO megbízott ve­zérigazgatója sajtótájékozta­tóján külön is felhívta a fi­gyelmet, hogy az egyre éle­sedő nemzetközi gazdasági versenyben, aki nincs résen, aki nem figyeli árgus szem­mel a világszínvonalat, és nem tesz meg mindent azért, hogy azt elérje, vagy a lehe­tő legjobban megközelítse, az bizony menthetetlenül le­marad. A hazai és a külföldi kiál­lítók jól tudják mindezt, amit bizonyít a BNV iránti óriási érdeklődés. Már a vá­sár futó áttekintésekor is látszik, hogy több a kiállító, mint tavaly, megtelt vala­mennyi fedett csarnok, és nem maradt hely a szabadté­ri kiállítóhelyeken sem. Nyolc szocialista, 26 tőkés or­szág és Nyugat-Berlin csak­nem kétezer kiállítója 40 ezer négyzetméter fedett és 43 ezer négyzetméter szabad területen mutatta be termé­keinek legjavát. Annak a felmérése, hcfgy a magyar ipar hogyan állja a nemzetközi versenyt, meg­haladná e rövid tudósítás ke­reteit. Szűkítve a kört és csak a megyénket is képvi­selő vállalatokra, üzemekre, szövetkezetekre figyelve megállapíthatjuk, hogy sokat léptünk előre tavaly óta. A Magyar Optikai Művek kor­szerű, ultracentrifugái pél­dául egyedülállóak a világon, és ehhez a battonyai gyár­egységben is készülnek al­katrészek. A Híradótechnikai Vállalat az olimpián is si­kerrel szerepelt nagyközössé­gi tv-antennarendszereken kívül kiállította az újonnan kifejlesztett, szinte „gondol­kodó” tápegységcsaládot, me­lyek elsősorban szovjet ex­portra kerülnek. Az AKG kemény polietilén csőhegesz­tő berendezéseivel és új konstrukciós tolózáraival aratott sikert. A HAFE haj­tóműveket, vezérlőberende­zéseket, festősorokat muta­tott be, a FORCON az NC- gépekhez alkalmas szerszá­mokkal szerepel. Modern ka­zánokat láthatunk a Békés megyei Vegyesipari Vállalat és az Orosházi KAZÉP standjain, a Szellőzőművek bemutatóján a sarkadi gyár­egység termékei is helyet kaptak. Mind-mind korszerű, színvonalas és exportképes termék. Megelégedettségre azonban nem lehet okunk, mert főleg az ipari elektronika alkalma­zása terén jó néhány ve • télytársunk előttünk jár. Elő­nyük nem behozhatatlan, és ez a mostani BNV nyilván ösztönzést ad, hogy nagyobb sebességre kapcsolva lerövi­dítsük az ehhez szükséges időt. A FORCON szerszámai az NC-gépekhez is alkalmasak Részlet a HAFE bemutatójáról Az Alföldi Kőolajipari Gépgyár termékei Az Orosházi KAZÉP új, nagy hatásfokú kazánjait mutatta be Kép, szöveg: Lónyai László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom