Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-22 / 118. szám
1981. május 22., péntek IZÜClUl-TíTcI Aki nem hiszi, hogy nehéz, próbálja ki! Vidáman, értelmesen, tanulva Klubtalálkozó Kötegyánban Bepillantás két Csongrád megyei szakközépiskolába Az önismeret pokoljárása Az iparoskor hevenyészett színpadán — egy ki tudja már hogyan is hívták? — színész vagy illuzionista (?) erőlködött. Az első sorban egy 10 év körüli kisfiú várta szájtátva a csodát. Ami sehogyan sem akart megszületni. A gyerek fészke- lődött. s jobb híján azzal szórakozott, ami a sebtében ágyterítővei letakart asztal alól kikandikált: a „művész” agyontaposott cipőjének, boka fölött harangozó, felemás hosszúságú nadrágszárainak komikus látványával ... Az a kisfiú, aki negyven egynéhány esztendeje Kun- szentmártonban csalódottan hagyta el az előadás színhe- ylét — máig is sajnálva az akkor belépti díjként kifizetett két friss tojást! — Szabó Gyula volt. Az a Szabó Gyula, aki az elmúlt hét péntek délutánján maga lépett Békésszentandráson a pódiumra, hogy csodát csináljon. Az egykori kisfiú hajába már ősz szálak keveredtek, s jó ideje sokak által irigyelt és csodált színművész. De megmaradt egyszerűsége, s vele együtt az igaz emberségből, értékekből táplálkozó művészet iránti hite. A kocka megfordult: a csodaváróból varázsló lett, aki — a pódiumon egyedül állva — az „önismeret pokoljárásában” úgy vezette végig a nézőt, hogy közben mindnyájunkat szembesülésre kényszerített. Amit nyújtott, nem egyszerű irodalmi műsor, nagy alkotók műveinek ihletett tolmácsolása volt. Ennél sokkal több: önmaga — az ember és a művész — minden álszemérem nélküli kitárulkozása. Emlékképeket villantott fel arról a szegény kunszentmártoni tanyasi kisfiúról, aki valahogy később is megmaradt mások szószólójának, a közösség ügyeinek lelkes' képviselőjeként. Aki sohasem tagadta meg az Alföld paraszti életéből sarjadó gyökereit, s akiben éppen ezért maradhatott meg tisztán osztályosai szigorú erkölcse. Hogy valaki önmagát merje műsora középpontjába állítani, hogy életén szépítés- és hazugságmentesen tudjon végiglapozni: nagy erkölcsi, művészi, s mindenekelőtt emberi bátorságra vall. De mindez még nem lenne elég ahhoz, hogy A szentendrei szabadtéri néprajzi múzeumba kerül a dunapataji sövényfalú parasztház, amellyel a négyszáz éves Duna menti település jellegzetes építkezési formáját mentik meg az utókornak. A régi szoba-kony- hás házikó falait egykor a nézők úgy érezzék a vele töltött másfél óra után — mint ahogy a maroknyi közönség Békésszentandráson érezte —, igazi csoda, varázslat részesei voltak. Ehhez az is kellett, hogy fesztelen beszélgetése a közönséggel, azonosulása a maga választotta versek, írások hangulatával, mondanivalójával .olyan meggyőző és megrázó erejű, legyen, amire csak igazán nagy művészek képesek. Póztalanul, az istenáldotta tehetség, belső fűzből táplálkozó Ragyogásával. Szabó Gyula az önkitárulkozáson kívül még másra is vállalkozott: üzenetre. Hogy merjük vállalni a magunk gondjai mellett a nagyobb közösség, hazánk, az emberiség gondjait. Ahogyan ő — felvállalva Juhász Ferenc Az írástudók hűsége című művének gondolatait — aggódik az egyetemes emberiséget fenyegető atomháborús katasztrófa miatt, úgy várja el mindenkitől a minden tettéért felelős gondolkodást. Tiszta, belülről jövő, hatásos agitáció ez. Amit műsorának befejező, humoros „történelmi visz- szatekintése” sem tudott feloldani. (Vagy tán nem is akarta?) A címadó vers, Petőfi Sán- dór Színészdal-a. A másik fölvállalása Szabó Gyulának. „Miénk a hatalom Az emberszív felett: Idézni egyaránt Mosolyt vagy könnyeket. Mi szép, mi szép, mi szép A mi föladatunk! Legyünk büszkék rá, Hogy színészek vagyunk! Szabó Gyula nem véletlenül választotta önálló műsorának címéül a Színészdalt. Nem véletlenül és méltán. Nem a figyelmetlenség felejtette el velem neve mellé odaírni a kiváló művész kitüntető címet. Mert ennél, úgy érzem, többet ér, ha csak ennyit írok a neve mellé: Szabó Gyula SZÍNMŰVÉSZ. Így, csupa nagybetűkkel. S ne felejtsem megköszönni neki, hogy az országban folyó vitához: — Kell-e a pódiumművészet a közönségnek vagy nem? — minden nyilatkozatnál többet érőn szólt hozzá: felejthetetlen, nagyszerű művészetével. S akik ebben segítették — műsora közreműködőit — is dicséret illeti ezért. B. Sajti Emese vesszőből fonták, s kívül-be- lül törekes sárral tapasztották be, faszegecselésű tető- szerkezetét pedig náddal borították. A házról pontos tervrajz készült, s ennek alapján építik fel a skanzenben. Mi tagadás, elkéstünk. A kötegyáni művelődési ház, a könyvtár és a klubház közös udvarán már teljes az üzem. Megvolt a megnyitó; azt mondják, a különböző ülőalkalmatosságokon elhelyezkedő, vagy éppen a betonon, egy-egy szőnyegen kuporgó lányok és fiúk, hogy Endrényi Lászlóné, a járási hivatal közművelődési felügyelője nagyszerű és rövid megnyitót mondott. Hiszen ő a járási klubtanács titkára is. Aztán kezdődött a műsor stílszerűen, a „Western-sa- loon” feliratú építmény előtt. Mert a kötegyáni, sokszorosan kitüntetett ifjúsági klub öttagú zenekara magyar népzenén kívül cauntryt is játszott. A hétágra sütő nap alatt meglehetősen kiizzadtak a fekete cowboykala- pokban, de a klubtalálkozó hálás közönségének tapsa ezért is kárpótolt. Kékegyi Mihály és Pusztaszegi Ferenc, a szabadkí- gyósi szakmunkásképző iskola tanulói pantomimszámaikban a vasút és a fogorvosi vizit kellemetlenségeit játszották el nekünk. Nos, erre szokták azt mondani, hogy mindenki dőlt a nevetéstől! S ha jó nyomon indul el a kocsi, azt már nehéz onnan kizökkenteni. A hangulat csak fokozódott, igaz, néhány árnyalattal komolyabb, de ugyancsak a vérbő humor köntösébe öltöztetve. Gazsy Endre békéscsabai tanár Kivilágos virradatig címmel amolyan „fiatalok a görbetükörben” jellegű összeállítást hozott a kötegyáni klubtalálkozóra. A mindenkit érdeklő témákról, az illemről és a szerelemről, a „lehetőségekről” (igen, így: mert az idézőjel nagyon sokat jelenthet!). más egyébről pattogtak föl a poénok, szóltak a humoros, de \imondatlanul is nevelő célzatú történetek. A gyors ebéd után amolyan protokolláris, de igen kellemes „műsorszám” következett: az elmúlt évi megyei és járási klubpályázatokon a legsikeresebben sze-. replő, a legjobb munkát végzett közösségek köszöntése, a díjak átadása. A házigazda klub ismét aranykoszorút kapott; Ungvári Mihály klubvezető Csürke Katalintól, a megyei klubtanács titkárától vette át a zászlószerű diplomát. A Sarkadi Cukorgyár Radnóti Klubja lett a járás legjobbja; az oklevelet Jánki József, a járási KlSZ-bizott- ság titkára adta át Kurta Éva klubvezetőnek. No, és a KISZ KB dicsérő oklevelét is. Az ünnepélyes pillanatokat játék követte: ötletes, fergeteges, már amennyire a helyszűke megengedte. Zsákban futás (már aki belefért a szűk szájú zsákokba . ..), csokievés „csak úgy”, zsiráfrajzolás bekötött szemmel, és így tovább. A két csapat egyformán jó volt — így a díjak is egyformák voltak. A közönség kapott többet: kiválóan szórakoztunk. Aztán jöttek az újabb programok, szinte vég nélkül. Lassan a tavaszi nap is elfáradt, a könyvárus könyvei és a büfés árui is elfogytak, a diszkóban is kimelegedtünk. És indult az utolsó vonat hazafelé. Sokáig emlékezni fogunk még erre a kiválóan rendezett, minden pillanatában igazán fiatalos, csodás hangulatú klubtalálkozóra. És bizonyára hosszú életűek is leszünk, amennyiben igaz a mondás: aki naponta egyet nevet, egy nappal tovább él. És mi nagyon sokat nevettünk! Kép, szöveg: (Nemesi) (Tudósítónktól) Az elmúlt hetekben a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szervezésében hat-hat 7. osztályos megyénkben tanuló utazott Csongrádra és Szentesre, hogy megismerkedjen a faipari, valamint a mezőgazda- sági szakközépiskolával. Céljuk kettős volt: pályaválasztási döntésüket megelőzően összegyűjteni minél több információt, majd hasznosítani, és érdeklődő társaiknak továbbadni. Megbízatásukat átérezve, tollal és jegyzetfüzettel felvértezve lépték át a szakközépiskolák küszöbét, és meg- illetődötten tekintettek körbe, miközben gondolatukban ezernyi kérdés fogalmazódott meg: Szeretnék-e itt tanulni? Hogy kerülhetnénk ide? Elég-e akarnom? Mit kellene ezért tennem? Milyen tantárgyakból szükséges javítanom? Hányán szoktak jelentkezni ? Van-e felvételi elbeszélgetés? Kapnak-e más megyéből való tanulók kollégiumi elhelyezést? Mit ,és hogyan tanulnak a szakközépiskolások? A vendéglátók mindezekről részletesen szóltak. így Csongrádon megtudták a tanulók, hogy a középfokú képzési célú faipari szakközépiskolába jó tanulmányi eredményű, matematikát, fizikát szerető, barkácsolni kedvelő, pontos és kitartó fiúkat várnak. Ez utóbbi két tulajdonság főként a rajzórákon méretik meg, ugyanis a rajzkészítés fortélyainak elsajátítása és precíz alkalmazása a faipari szakerm bér tevékenységének alapja. Bizonyságul egy rajzórát is meglátogattak a gyerekek, s miközben a rajzgépeket tanulmányozták, majd a „bátrabbak” kipróbálták, a szaktanár a rajzkészítés és -olvasás fontosságát támaszé itta alá érdekes faipari példák segítségével. Meglepettséggel teli csodálattal tekintettek a tanulók a tanterem Ezeréves temetőre bukkantak Pécs főterén, a Széchenyi téren. A város területén ez az első összefüggő temetkezési hely a X. századból. A most meghálált temető, valamint a környékén korábban előkerült, azonos időből származó házak és sírok maradványai tanúsítják, hogy már a kora Árpád-kori magyarok is a mostani belváros területét foglalták el, már akkor is a jelenlegi helyén volt a város- központ. szekrényeire és polcaira, amikor megtudták, hogy mindezek az iskolában érettségizők vizsgamunkái. Ezzel a — tervrajzoktól a késztermékig — végzett munkával igazolják a mindenkori végzősök, hogy elsajátították az előírt faipari ismereteket. A Békés megyei általános iskolások kevésbé ismerik ezt a szakközépiskolát, amely a távolabb lakóknak kényelmes kollégiumot is biztosít. A szentesi szakközépiskola vezetői a dísznövénykertészet iránt érdeklődő hetedikeseket fogadták. A dísznövény- kertészet igen nagy érdeklődésre számot tartó szakma Békés megyében, ahogyan erről az ott tanuló megyénk- beliek száma is tanúskodik. A felvételi elbeszélgetést vezetőknek tehát nincs könnyű dolguk, amikor a legrátermettebbeket választják ki a jó tanulmányi eredményű, az élővilágot és kémiát tudó, a növényeket és virágokat kedvelő, gyűjtő és ápoló nyolcadikosok közül. A felvett tanulókat a jól felszerelt iskola és a kényelmes kollégium virágokat szerető, jó esztétikai és színérzékelő, művészeti stílusokat megismerni kívánó, alkotó fantáziájú szakemberekké formálja, akiknek munkája virágtálak ösz- szeállítása, virágágyak megtervezése és elkészítése, vagy fákkal, díszcserjékkel telepített parkok gondozása, ápolása lesz. Az iskola tangazdaságában éppen heti gyakorlatukat töltő, palántákat dug- ványozó, valamint a szín- nompás gerberákat és kálá- kat nagv hozzáértéssel ápoló szakközépiskolásokkal találkoztak a látogatók. Mindkét iskolalátogatásról sok új ismerettel, és érzelmileg gazdagodva térhettek haza a tanulók, hogy lelkiismeretes tanulással, s erre buzdítva társaikat is, jogot szerezzenek arra, hogy megfontolt döntés után a választott szakközépiskola tanulói legyenek. R. E. A leletek jelzik: közemberek nyugszanak itt. A legérdekesebb tárgy, ami a csontvázak mellől előkerült, két S végű hajkarika, ezek egy tíz év körüli kislány ékszerei voltak. A lelet azért nagy jelentőségű, mert Pécs történeti múltjának legkevésbé ismert szakasza éppen a kora Árpád-kor, holott ez az az idő, amikor az új hazára talált magyarság birtokba veszi az ősi római várost, a hadani Sopianaet. , Sövén/falú ház a szentendrei skanzenben Árpád-kori temetőre bukkantak Pécs főterén MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Gondolatok az ifjúságról. 8.37: Clifford Curzon zongorázik, a Bécsi filharmonikus vonósnégyes sjátszik. 9.33: Száll az ének. 10.05: Hétszinvirág. 10.35: Füst Milán versei. 10.40: Az NDK néphadseregének központi zenekara játszik. 11.00: A színház haditudósítója. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: . . . Szóval. foci. 15.10: Magyarán szólva . . . 15.25: Barangoló Dominó. 16.05: Fiatalok a seregben. 17.13: Népdalgyűjtőúton Bartók Béla nyomában. 17.36: Hangulatjelentés. 18.01: Bárdos Eajoss kórusművei- böl. 19.15: Katia Ricciarelll és Piaci-' do Domingo operakettősöket énekel. 20.00: Országos bolgár vers- és prózamondó verseny. 21.30: Népdalok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Szimfonikus zene. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.36:' Magnósok, figyelem! 9.21: Harminc perc alatt a Föld körül. 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Népi muzsika. 13.15: Magyar művészek operett- és daljátékfelvételeiből. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Disputa. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Halló Berlin! Halló Budapest! 19.33: Világtörténelem dióhéjban. 20.00: Régi nóta, híres nóta. . 20.33: Egy estém otthon, (ism.) 21.18: Köszönöm a beszélgetést! 21.42: örökzöld dallamok. 22.40: Dalok a Vietórisz-, ‘táncok a Kájoni kódexből. 23.15: Leonard Bernstein zenés játékaiból. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió 9.30: A hugenották. 10.30: Milos Sadlo gordonkázik. 11.05: Mahler: ni. szimfónia. 13.05: Kamarazene korabeli hangszerekkel. 14.25: A bibliás ember. 15.10: Simonffy András: Kompország katonái. 15.20: Pierre Monteux vezényel. 16.11: Világújság. 16.31: Bemutatjuk új felvételeinket. 16.41: Tip-top parádé. 17.11: Vladimir Horowitz zongorázik. Közben: 18.03: Megújhodásra várva. 18.28: A zongorahangverseny folytatása 19.05: Emlékirat és valóság. 19.35: Hangfelvételek felsőfokon. Közben: 20.29: Elmélet és gyakorlat az államigazgatási jogban. 20.48: A Hangfelvételek felsőfokon című műsor folytatása. 21.52: Berg: Wozzek. SZOLNOKISTŰDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Fizet-e a föld? Riporter: Balogh György. (A címben feltett kérdésre ezúttal nem technológiai, hanem üzleti megközelítésben keres választ a riporter.) 17.55: Népi hangszerszólók. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. TV. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskola tévé. Történelem. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.30: Deltácska. (f.-f.) 9.05: Környezetismeret. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.30: Pityke őrmester, (ism.) 10.05: Környezetismeret. (Ált. isk. 4. oszt.) 10.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 13.35: Iskolatévé. Deltácska. (ism., f-of.) 13.55: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) (ism.) 14.20: Környezetismeret. (Ált. isk. 4. oszt.) (ism.) 15.35: Elő múzeum. 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Stan és Pan, az oxfordi diákok, (f.-f.) 17.10: Reklám, (f.-f.) 17.15: Hipp-hopp. 17.45: öt perc meteorológia. 17.50: Reklám, (f.-f.) 18.00: Segitség! Segítség! (f.-f.) 18.30: Reklám, (f.-f.) 18.35: Bábolnai termelési rendszerek a Szovjetunióban, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Néhány első szerelem története. (ism.) 21.20: A fele sem igaz! (f.-f.) 21.50: Jövőnk titkai, (f.-f.) 22.50: Tv-hiradó 3. 23,00: Reklám, (f.-f.) II. MŰSOR 16.45: Televíziós gyermekműsorok és gyermekfilmek szemléje. Kőszeg, 1981. Kétszer kettő gyakran öt. 17.15: Az egylábú esernyőmadár. 17.25: Csokonai. 18.35: öt perc meteorológia, (ism.) 18.40: Pulzus. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Országos bolgár vers- és prózamondó verseny. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Reklám, (f.-f.) 21.55.: Jean-Christophe. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.30: Német nyelvű adás. 18.35: A volánnál. 18.50,: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Történelmi eseménynaptár. 20.15: Denniyson bíró küldetése. Amerikai játékfilm. 21.55: Könnyűzene. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.45: Leskovac: az Ifjúság-staféta fogadása Szerbiában. 17.45: Napszárnyúak. 18.15: A fiatalok szava. 18.45: Zsebkabaré. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Tito Jugoszláviájának megteremtése. 21.00: Jó estét — show. 22.10: Zsarolás az Atlanti-óceánon. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: A szántóföldtől az asztalig. 19.55: Ma este. 20.00: Népi muzsika. 20.45: Huszonnégy óra. 21.10: A világ, amelyben élünk. SZÍNHÁZ 1981. május 22-én, pénteken este 19.00 órakor. Békéscsabán: JUTALOMJÁTÉK KlSZ-bérlet. 1981. május 22-én, pénteken délután Gyulán: A HÉTPETTYES LOVAG MOZI Békési Bástya: minden előadáson: Piedone Egyiptomban. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Kaszkadőrök. Békéscsabai Kert: A fekete kard románca. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A cigánytábor az égbe megy,“ 4, 6 és 8 órakor: A nagy zsákmány. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A fáraó I., II. rész. Gyulai Erkel: Nick Carter, a szuperdetektív. Gyulai Kert: örült nők ketrece. Gyulai Petőfi: Ripacsok. Orosházi Béke: Hintónjáró szerelem. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Az emberevő medve, fél 6 órakor: Harmadik típusú találkozások I., II. rész. Szarvasi Táncsics: Az első nagy yonatrablás. Szabó Gyula Színészdal-a
