Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-20 / 116. szám

1981. május 20., szerda Szomszédolás Megyei lapszemle KISZ-koogresszus előtt II lakás — életszükséglet Ezzel a címmel rendsze­resen jelentkezik majd la­punk, amikor is a Csongrád megyei Hírlap, a Szolnok megyei Néplap, a Dél-Ma- gyarország és a Hajdú-biha­ri Napló hasábjain olvasot­takból készítünk összeállí­tást. Főként jó kezdeménye­zésekről, jelentős esemé­nyekről, érdekes történetek­ről számolunk be megyénk olvasóinak. riOcnourAtjtiecnsOi/triKi A Hajdú-bihari Naplóban olvastuk, hogy átadták az országban elsőként Debrer cenben a fiatal házasoknak kialakított könyvtárat és klubot. A Kartács utcán le­vő garzonház földszintjén kapott helyet a társas élet­forma kialakítására és ápo­lására, hogy elűzzék a „tár­sas-magányt” ... A Hajdúsági Iparművek fiatal vezető tervezője nagy fába vágta fejszéjét. Meg szeretné oldani a tartályhe­gesztéseknél keletkező füstgáz kiszűrését. Fél sikerrel járt vállalkozása, mert az alkal­mazható svéd szűrő ugyan jól működött, ám az embe­rek nem vállalták a kezelé­sét. Azonkívül kiderült, hogy sokba is kerül ez a beren­dezés, hiszen gyakran kell cserélni. Feladja a tervező- mérnök? A válasz: nem. Keres, kutat egy ennél jobb megoldást. Debrecenben húsz éve mű­ködik a megyei tanács gyér— mekszemgondozó intézete. Évente 48—50 ezer 18 éven aluli beteg fordul itt meg. Az. országban egyedülálló berendezésekkel vizsgálják a szem betegségeit. ; Megyénkben is jól ismer­tek a Debreceni Ruhagyár termékei. Az elmúlt évben — a korábbi esztendők in­gadozó termelése és ered­ménye után — jól alakult az árbevétel: 175 millió fo­rinttal haladta meg a terve­zettet. Tavaly a Szovjetunió­ba 9,4 millió forintért érté­kesítették termékeiket. Vál­takozó a siker a tőkés pia­cokon, a hazai anyagok mi­nősége és a szállítási határ­idő bizonytalansága miatt. Igen kedvező azonban az el­múlt öt év hazai mérlege. A 770 millió forintos árbevé­telt 104 millióval szárnyalták túl. A Dél-Magyarország be­számol a KlSZ-küldöttérte- kezletekről. Hallhatták a küldöttek a helyi problé­mákat felvető érdekes gon­dolatokat, azonban az újság­író hozzáteszi: „Lehetett volna vitatkozni arról, hogy miért nem alakult ki szoro­sabb kapcsolat a Szegeden működő hat felsőoktatási intézmény hallgatói között; milyen elképzelések vannak az alapszervezeti élet rugal­masabbá, nyitottabbá téte­léhez; miért nem ismerik a szegediek a lakásügyi társa­dalmi bizottságok munkáját; hogyan lehetne segíteni a naponta ingázó fiatalok hely­zetén, miféle lehetőségek állnak rendelkezésre az ér­dekvédelmi tevékenység tar­talmasabbá tételére; hogyan kellene megteremteni a köz­hasznú társadalmi munkák sorát, hogy az világos, min-/ denki számára érthető le­gyen, és még sorolhatnám.” Az egymást követő járási, városi és megyei küldöttér­tekezletek felszólalásai tük­rözték a megnövekedett kö­vetelményeket. s ez azért ió jel, mert valami elkezdődött — teszi hozzá végül az új­ságíró. Hány lakás osztható az idén? Szegeden a tanács 366 bérlakást oszthat szét, közü­lük kilencvenet a nagv csa­ládosoknak, a szövetkezeti elosztású 160 lakásból 50-et kapnak a több gyermekesek, OTP-s lakás 850 épül. 595 tanácsi elosztásra kerül, 45 minőségi cserével, 100 a munkáslakások száma. A la­kásépítő szövetkezet az idén 290 otthont épít. Egy hét = öt nap címmel a Szegedi Kábelgyár főmér­nöke arról beszélgetett az újságíróval, miként érinti majd a gyárat az ötnapos munkahétre való átállás. Az elmúlt évek alatt a mennyi­ségi szemléletet sikerült a jó minőségű munka szemlé­letére átváltani, most a munkaszervezéssel igyek­szenek megteremteni a jú­lius 1-i áttéréshez a feltéte­leket. Tervezik — többek között —, hogy szombaton javítási munkákkal küszö­bölik ki a hét közben előfor­dult hibákat. A megoldásra több variációt dolgozott ki a gyár veztősége, ezek közül kiválasztják a mindenki szá­mára megfelelőt, azért, hogy ne jelentsen ez visszalépést a gyár életében. Ak 140 fart* SZOLNOK MEGYEI A Szolnok megyei Néplap kedden számolt be a hétfői gyermekváros-avatásról. Űj otthont építettek 400 állami gondozott gyereknek, 180 millió forintos költséggel. Pozsgay Imre művelődési mi­niszter beszédében elmondta, hogy a gyermekvédelem a társadalom ügye. Az a gon­doskodás is, amellyel Szol­nok megyében ezt az otthont megteremtették az ÁÉV dol­gozói. Ebből az alkalomból kitüntetéseket is adtak át az intézmény létrehozásában aktívan segítőknek. Gyógyító szervezés cím­mel három részes cikksoro­zatot közöl a lap, amelyben a MÁV Szolnoki Járműja­vító Üzem, a Kunmadarasi Vas- és Elektromos Szövet­kezet és a Jászberényi Ap­rítógépgyár munka- és üzem- szervezéséről tudósít gz új­ságíró. Az első színhelyen gondot jelent az alkatrészel­látás egyenetlensége, és így megdrágul a raktárterület, „kényszertárolóvá” válik. A második éve létrejött szervezőcsoport kezét meg­kötik az adottságok, arról nem szólva, hogy a több milliós beruházás végén kapcsolódtak be a munkák­ba. Olykor a szervezőcso­port foglalkozik a targonca­járat szervezésével, sőt a szikvízellátással is, más kérdés — fűzi hozzá a szer­ző —, hogy tudná-e alkal­mazni az üzem ezt a szel­lemi kapacitást „nemesebb” feladatok ellátására. A leg­újabb munka, a személygép­kocsi-javítás hálóterves elemzése tanúskodik arról, hogy igen. Hamarosan szá­mítógépet is alkalmaznak, hogy az utazó bizonylatok ne nehezítsék a folyamatos munkát. A vas- és elektromos ipari szövetkezetben a termékek piaci görbéje felfelé ível, mégis lassú a két éve ter­vezett változás, a fejlesztési lehetőségek szűkössége mi­att. Sajnos, az is tény, hogy ma még nem általános a piackutatás, a gazdasági, a szervezési, a műszaki hely­zet elemzése. A kunmadara- siak felismerték, hogy a jó üzemszervezés döntő lehet gazdasági előrejutásukban. Az aprítógépgyárban öt éve húzódó dolog a számító- gépes tervezés, sőt, szó volt nemzetközi együttműködés­ről is a gyár részvételével. A gazdálkodás és külföldi értékesítés során kiderült, hogy nélkülözhetetlen a szá­mítástechnika a termelésben. Ezért a gyár az irányításban kívánja rendhagyó módon alkalmazni a számítógépet. Jelenleg a modellezéssel dol­goznak, és 1982-ben már a gép segítségével szeretnék a termelést irányítani. Sz. J. Gyomai gyermeknap A jövő hét végén, vasár­nap a gyomai általános is­kola pedagógus KlSZ-alap- szervezete megrendezi a gyermeknapot. A gyomai pi­actéren gyülekeznek reggel a gyerekek, ahol a színpadon a Körösmenti táncegyüttes gyermekcsoportjai tartanak bemutatót, majd táncra hív­ják a közönséget. Ezután az iskolai irodalmi színpad és a bábegyüttes lép fel, majd könyvről csokiért vetélked­hetnek a gyerekek. A já­tékparkban ügyességi fel­adatokra vállalkozhatnak, birkózóbemutatót láthatnák, s egv-egy menetre a sző­nyegre is léphetnek1 a bát­rabbak. A program egyik kedves mozzanata lesz, hogy a Körös holtágán vitorlásha- jó-modell bemutatót tarta­nak, rendeznek kerékpárver­senyt az ovisoknak, aszfalt­rajzversenyt mindenkinek. Új strandok, kikötök Strandok, kikötök épülnek a Velencei-tónál a Közép-dunántú­li Vízügyi Igazgatóság szakembe­reinek munkája nyomán. Az el­múlt években a déli part men­tén dolgoztak, ezután került sor Velence környékére. Átala­kult, megszépült a táj, itt, az északkeleti kanyarulatnál is: a fürdető tisztás környékén — ahol évekkel ezelőtt még másfél méter vastag üledék, iszapréteg borította a medret, s valóságos vízinövény-erdők, szúnyogmilli- árdok riogatták el a fürdőzőket — ötszáztízézer köbméter isza­pot kotortak ki. Elkészült a tó­part egyik legnagyobb hajóki­kötője, mólójánál nemcsak hor­gászladikok, a sétahajók is ki­köthetnek. Kiépült ezeregyszáz méter partfal, s hamarosan bir­tokukba vehetik a fiatalok az ifjúsági üdülőközpont Kiváló vízminőségű strandját is. A kis­gyermekeknek korlátokkal, ka­paszkodókkal, vasrácsokkal ke­rítettek el a nagy víztől két me- dencényi, homokkal feltöltött, hatvan centiméteres, illetve egy­méteres mélységű fürdőhelyet. A déli partíven, Velencefürdő- nél kikotortak negyven hek­tárnyi pusztuló nádat, eltávolí­tottak nyolcszázezer köbméter iszapot. Ezen a szakaszon két kilométer hosszan építettek part­falat, kikötőt mélyítettek a ha­lóknak, csöndes vizű öblöket vájtak a horgászladikoknak. Vannak, akik kétszer hal­nak meg. Bogdán Sándor, a testőrség egykori őrmestere számára a második még hát­ra van. Az elsőt, az előrelát­hatólag különlegesebbet, a történelmit pecsétes írással lehet igazolni. Holttestét szemtanúk látták, s hivata­los papír megállapította: „A partizánok ellen vívott harc­ban életét áldozta a hazáért.” Minden szabályszerű. Még­is lebbentsük fel a titok fátylát, hogyan született ez a dokumentum egy mindmáig élő emberről, hogyan lehet valaki „hősi halott”, és kik voltak azok a „partizánok”. Bogdán Sándor mindenre pontosan emlékezik. Annak a napnak történetét senki se felejti el, aki átélte, aki ki­bírta. 1944. október 15-én reggel a budai vár Deák-csarnoká­nál állt őrt. 191 cm magasan, 110 kilósán, rajta a romanti­kus fantáziával megálmodott testőregyenruha, kezében a jellegzetes alabárd, a köpe­nye alatt pisztoly, mögötte, a falban e célra kialakított fül­kében, géppisztoly és kézi­gránátok. Horthy Miklós kor­mányzó szobáját őrizte. Az itt álló Bogdán Sándor huszonnégy éves korára sa­ját egykori környezetéhez vi­szonyítva elképzelhetetlen karriert futott be. Nyolcgyer­mekes parasztcsaládban lát­ta meg a napvilágot, tízéves korára teljesen árva, ezután Ne kergessünk ábrándo­kat. Egy vagy akár több rendelettel nem lehet egy csapásra elrendezni a dolgo­kat. A lakáshasználatba-vé- teli díj megemelése, a tető­tér-beépítésre és otthorikor- szerűsítésre adható OTP-hi- telek növelése, a félkész és kész fglházakciók kezdemé" nyezése nem juttat lakáshoz minden rászorulót. S arra sincs garancia, hogy e pa­ragrafusok megjelenésével egy időben a pályakezdő és családot alapítani szándéko­zó fiatalok — akik most a szülők szoba-konyhájában, esetleg méregdrága albérlet­ben, egyetemi-kollégiumi ke­gyelemszobában húzzák meg magukat — saját otthonuk­ba költözhetnek. De azért, valami már van... és még inkább: lesz. Mindenki jól jár Valamikor a hatvanas évek közepére tehető, hogy a tarthatatlan helyzetek meg­változtatására a KISZ lakás- építési akcióba fogott. Ha­marosan kiderült: egy tár­sadalmi-politikai szervezet­nek nem feladata a lakás­építés, noha a szervezésben, az ötletek megszületésének segítésében jelentős mozga­tóerő lehet. Az eddig meghozott és ér­vényben levő rendelkezések következetes végrehajtása, és azok mind nagyobb, nyilvá­nos társadalmi ellenőrzése, már egy lépés a megoldás felé. A jövőre nézve szám­talan remeknek tűnő, meg­valósítható ötlet született többek között az egyeteme­ken, tervezőintézetekben, vá­rosi és megyei KlSZ-szerve- zetekben. A lényeg: önkén­tes társadalmi segítséggel föl kell mérni a beépíthető te­tőtereket, s ezekről pontos műszaki és pénzügyi statisz­tikát kell készíteni. Elsősor­ban az üzemi ifjúsági kol­lektívákat szándékoznak be­kanász, pásztor, majd cseléd. Évi bére nyolc mázsa búza; egy mázsa búza hat pengő, egy csizma tizenkét pengő. A felcseperedett fiú a nyomor elől menekülve sorkötelessé­ge előtt másfél évvel önként jelentkezett katonának. Így már képzett katona, amikor kitört a háború. Egységét a frontra vezényelték. 1942 őszén szabadságát töltötte szülőfalujában, Kenderesen, amikor odahaza volt a köz­ség legnagyobb birtokosa, aki nem más, mint maga Horthy Miklós. Ilyenkor a falut meg­szállja a csendőrség és a test­őrség, ellenőrzik az útvona­lakat, elővigyázatosságból letartóztatják a kommunista­gyanús egyéneket. Az egyik testőrtisztnek feltűnik a sza- badságos honvéd. A daliás termetű katona napok múl­tával beköltözött a budai Attila út 4—6. sz. alatt levő Bessenyei György testőrlak­tanyába. Bogdán hamar betanult a szolgálatba, pontos, köteles­ségtudó és néma. Még a test­őrség parancsnokának is megtagadta egy alkalommal a felvilágosítást a kormány­zó aznapi látogatóiról. Jutal­ma ötven pengő és két heti szabadság, mert a kormány­zóról semmit, senkinek nem lehetett mondani. Parancsno­kai bíztak benne, így több bizalmas szolgálat részese le­hetett. Gyakran kísérte ifjú Horthy Miklóst is. Ilyen uta­vonni a lakásépítő akcióba. Az IKV feladata a gépészeti munkák finanszírozása, a födém- és homlokzat elkészí­tése. a többi a leendő tulaj­donosé. Mindenki jól jár. A tanács megtakarít a fölújítá­si keretből, a fiatal pedig elfogadható összegért, meg­emelt hitellel lakáshoz jut. Uovanez elmondható a mű­emlék értékű vagy a város­képbe illő. tatarozást meg­érdemlő épületekre is. A külső munkát az állami szer­vek, a belsőt, akár nagyüze­mi kalákában, fiatalok vál­lalhatnák. Az ügykezelést megkönnyítené, ha fiatal szakemberek — építészek', közgazdászok, jogászok — alkalmi tanácsadó irodát nyitnának, s az érdekelte­ket ellátnák tanácsokkal, vi­szonylag egyszerű tervekkel és útmutatóval; mikor, mit, hogyan kell beszerezni. Az elvi építési engedélytől, költ­ségvetésen, anyagszükségle­ten át, egészen a lakhatási engedélyig, felvilágosítást, segítséget adnának. Termé­szetesen társadalmi munká­ban. Hitel, később törlesztve Az országban a lakások több mint hatvan százaléka magánerőből épül. Vagyis az új. érték több mint felét családi jövedelmekből fede­zik'. Mint tudjuk, alig több mint tízmillióan vagyunk, mintegy hárommillió lakás­ra. Ha így vesszük, még azt is mondhatnánk, hogy ná­lunk lakásbőség van. Csak­hogy: a lakások jelentős ré­sze nem ott van, ahol kelle­ne, (lásd az elnéptelenedő falvakat, stb.) nem azé, aki rászorulna, (nem egy száz négyzetméter körüli, régi, nagy lakásban élnek maguk­ra maradt öregek, s álmod­nak könnyen rendben tart­ható, takaros kis otthonról, kon többnyire nem kormány­zósági, hanem honvédségi kocsin mentek, és az útirányt a sofőr nem tudta, menet közben irányították jobbra, balra, előre. 1944. október 15-én nem so­káig tartott Bogdán reggeli szolgálata; leváltják, majd gyors átöltözés, és máris in­dulhatott az ifjú Horthy kí­séretében. A honvédségi terepjáró ko­csi volánjánál Vörös sza­kaszvezető ült, mellette ifjú Horthy Miklós, hátul Bog­dán, Tőkés törzsőrmester, Pál szakaszvezető. Gyorsan átér­tek Pestre, az ilyenkor szo­kásos irányítással hamarosan az Eskü tér 3 számú ház előtt állt meg a gépkocsi. Horthy, mielőtt kiszállna, halkan hátra szólt: „Ha há­rom percen belül sem jövök, gvertek fel értem, nehogy ránkmásszanak!” Vasárnap reggel 9 óra. A tér üres, csak az egyik pá­don gyönyörködik egy német katona az eléje táruló pano­rámában. Aztán a téren levő templomban vége szakadt az istentiszteletnek. A hívők ki- özönlenek a templomajtón, Bogdánnak feltűnik, hogy közöttük sok a fiatal, és mind azonos ballonkabátban, fu­rán, természetellenes testtar­tásban, zsebre dugott kézzel jár. Rossz sejtelmei lesznek. Felméri lehetőségeiket, ök összesen négyen vannak, ket­X. KONGRESSZUS 1981 akár garzonról) és nem olyan, amit ma otthonnak nevezünk (külvárosi, kom­fort nélküli, szoba-konyhák). Ahhoz, hogy a kis fizeté­sű fiatalok lakáshoz juthas­sanak, elsősorban pénz kell, és sok esetben több kellene, mint amennyi van... A Pénzügyminisztérium tájé­koztatása szerint a közeljö­vőben a kispénzű fiatalok olyan hitelt kaphatnak, hogy kezdetben alig valamit, ne­tán semmit se törlesszenek, viszont amikor már vala­mennyire megalapozták csa­ládi életüket, akkor kezdhe­tik visszafizetni a kölcsönt. Lehet majd az előtörlesztés­re is hitelt kapni. A pénz­ügyi szakemberek gondol­kodnak az állami telkek használatbavételi ' díjának csökkentésén és más nyújt­ható kedvezményen is. II társadalom támogatásával Mondhatni: eljutottunk odáig, hogy ma már az egész társadalom töri a fe­jét, hogyan lehetne az adott körülmények között is mi­hamarább lakáshoz juttatni a fiatal házasokat. Mert vi­tathatatlan, a lakás: élet- szükséglet. Minden bizonnyal a közelgő KlSZ-kongresszu- son is napirendre kerül ége­tő kérdésként a fiatalok la­kásproblémája, mely enyhí­téséért sokat tehet kezde­ményezéseivel a KISZ, szá­mítva a társadalom pártfo- golására, támogatására. Müller Tibor ten a kocsiban, míg a sofőr élénken vizsgálja a hibátlan motort, Pál pedig leült egy padra a közelben. A ballonosok közül többen — igazolva a balsejtelmeket — egyértelműen afelé a ka­pu felé haladnak, ahol az előbb Horthy eltűnt. Bogdán odasziszegi Tőkésnek: „Szállj ki és telefonálj, hogy baj lesz.” Közben előkészíti gép­pisztolyát. Tőkés alig lép néhányat, amikor tüzet kap. Hasra ve­ti magát, szerencséje van, csak köpenyét és cipője sar­kát lyukasztotta át a lövés. A későn ocsúdó Vöröst és Pált viszont eltalálják. Azon­nal összeesnek. Bogdán, akinek volt ideje fölkészülni, tüzel. Néhány ballonkabátos felbukik. A kapualjban az egyik ballo­nos széttárja a kabátját, alatta német egyenruha. Bog­dán nem méltatja. Még látja a német eltorzult arcát, de nincs ideje figyelni, rá is lő­nek, tárat is kell váltania. Az újabb tárat már nem si­kerül behelyeznie. Bal karja elernyed, jobbjával pisztolya után nyúl, de az a. karja is megsebesül. Kiugrik a kocsi­ból, fél, hogy az ott felhal­mozott Vécsey kézigránátok egy találattól felrobbannak. Kézigránát repül felé, sze­rencsére a német testvér túl hamar dobta el, még van annyi ideje, hogy visszarúg­ja. A robbanásra emlékszik. Aztán sokáig néma csend és sötétség. (Később tudja meg, hogy hat golyó érte a testét.) A svábhegyi SS-kórház ágyán tért magához, mellet­te két fegyveres SS-őc, Ahogy eszmélt, két idegen lépett hozzá, egy civil és egy német TBiténelmfiak tanúi Aki túlélte az „októberi vasárnapot”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom