Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-17 / 114. szám
o Vendégünk volt a zrenjanini Tosa Jovanovics Népszínház társulata Békéscsaba jugoszláviai testvérvárosa, Zrenjanin, a mi megyeszékhelyünkhöz lélekszámban, földrajzi fekvésben, sok más egyébben is hasonló, festői szépségű bánáti kisváros. A két település színháza között is régi, és egyre fejlődő kapcsolat alakult ki az elmúlt évek alatt: a héten a zrenjanini Tosa Jovanovics Népszínház társulata viszonozta a Jókai Színház tavalyi látogatását; Békéscsabán és Battonyán mutatták be Gogol: Revizor című vígjátékát. A vendégek vezetőit, magister Nikola Med- vedevet, a Tosa Jovanovics Népszínház igazgatóját, Jódat Dezsőt, Zrenjanin nagyközség végrehajtó tanácsa tagját és Izelle Károlyt, a népszínház dramaturgját, a zrenjanini Madách Amatőrszínház vezetőjét (helyi elnevezéssel: szervező titkárát) szerdán délelőtt, hivatalában fogadta Fekete Jánosné, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettese. A szívélyes, alkotó légkörű, baráti eszmecserén jelen volt dr. Keczer András, a vendéglátó színház igazgatója és Rencz Antal, színházunk főrendezője is. A résztvevők ezt az alkalmat használták fel arra, hogy a két színház, a két település kapcsolatairól a sajtó képviselőit, rajtuk keresztül a nagyközönséget is tájékoztassák. • 1981. május 17.. vasárnap Fogadás a városi tanácsnál. Balról: Fekete Jánosné, Izelle Károly, Jodal Dezső és magister Nikola Medvedev Fotó: Gál Edit Először Fekete Jánosné adott tájékoztatót Békéscsaba fejlődéséről, az elmúlt ötéves terv eredményeiről, a következő tervciklus elképzeléseiről és lehetőségeiről, különös tekintettel az oktatási és közművelődési — ezen belül is a művészeti — tervekről. A vendégek nevében Jodal Dezső köszönte meg a baráti fogadtatást. „Először járok Békéscsabán; nagyon sok benyomás ért, megannyi élményt szereztem itt-tartóz- kodásunk ideje alatt. Mi hasonló problémákkal élünk, hasonlóak az adataink,' mutatóink is. Jugoszláviában szintén most fogadják el az új népgazdasági terveket. Békéscsaba szép város, nagyobb, mint Zrenjanin. Külön öröm a számunkra, hogy a csabaiak megértették a Revizor előadásának kísérletjellegét, a nyelvi különbözőség ellenére minden jellemző mozzanatnál „vették a lapot”; a kiváló közönség nagyszerű fogadtatásban részesítette a társulatot" — mondotta a zrenjanini tanács képviselője. A Tosa Jovanovics Népszínház igazgatója Békéscsaba ismerője, hiszen most harmadízben járt itt. Legutóbb 1979-ben, mint színi- kritikus kísérte el a vendégjátszó színház társulatát, most már igazgatójaként jött hazánkba, városunkba. „Ügy hiszem, a két intézmény közötti kapcsolat már több mint barátság. Kapcsolataink mindenben lehetőséget adnak arra, hogy a továbblépést meghatározzuk, hogy a két település, a két nép még jobban megismerhesse egymást, hogy ezzel is szolgálhassuk országaink régi és szilárd alapokon nyugvó barátságát. A mi sajátos eszközeinkkel.” Mag. Medvedev ezután részletes tájékoztatást adott a zrenjanini színház munkájáról, műsoráról, terveiről, a jugoszláviai település közművelődési-művészeti életéről, a hét közművelődési intézmény munkájáról. A Tosa Jovanovics Népszínház — amely a városka főterén áll — szerb-horvát nyelven játszó társulatból és magyar és szerb-horvát nyelvű bábszínházból áll. A bábosok — az elmúlt évben vendégszerepeitek Békéscsabán, megyénk más településein — évente négy új játékot mutatnak be, 120 előadást tartanak. A nagyszínháznak az idei évadban hét bemutatója volt, illetve lesz. A 170 előadás közül csak ötvenet tartanak Zrenjaninban, a többit a környező települések színpadain tartják. Ezenkívül a színháznak az is feladata, hogy nagyvállalatoknál szerepeljen, műsorokat adjon. Természetesen a köztársaság és a jugoszláv néphadsereg napján, valamint május elsején, a munka" ünnepén szintén nagyszabású programokat rendeznek, külön műsort adnak elő. A Tosa Jovanovics Népszínház — magyarországi megfelelőt használva — repertoárszínház. Évente hat új darabot mutatnak be, de átlagosan tizenkét művet tartanak műsoron. Természetesen azokat, amelyeknek a legnagyobb a közönségsikerük. így a Revizor már negyedik éve „fut”. Van olyan színpadi produkciójuk — általában mai szerzők művei, amelyek népi ihletésűek —, amelyeknek előadásszáma megközelíti vagy meg is haladja a kettőszázat. A színház a helyi és a tartományi . érdekközösséggel (megfelel a mi tanácsainknak — a szerk.) együtt különös gondot fordít arra is, hogy ösztönözze az írókat a napi aktualitású művek megírására. A -fiataloknak pályázatokat írnak ki. Zrenjaninban hat szövetségi tag író él és alkot. Közöttük van a kifejezetten csak drámaírással foglalkozó Milan Tu- torov is, akinek eddig alkotott 12 művéből ötöt mutattak be, igen nagy sikerrel. A népszínház most egy igen érdekes kísérletre készül (a zrenjanini színház többek között a kísérletezéseiről is nevezetes — a szerk.): Jaroslav Hasek világhírű regényét, a Svejkel mutatja be — megfelelően átdolgozva. Ezt a munkát egy fiatal költőre, Radivoj Sajtinacsra bízták, a vígjáték új címe: Svejk a háború előtt és a háborúban. A rendező vendégként a belgrádi Oliver Viktorovics, a bemutató tervezett időpontja a hónap vége. Még erre az évadra tervezik a szovjet Grigorij Gorin Fenoménok című társadalmi komédiájának bemutatóját is, valamint Tutorov Életünket népeink szabadságáért című drámáját, amely az 1942-es bánáti eseményeket, az illegalitás éveit, a megpróbáltatásokat dolgozza föl. A megannyi újat feltáró tájékoztatót követően a résztvevők úgymond ötletbörzét tartottak. Hiszen ennek a beszélgetésnek az is feladata volt, hogy a továbblépés lehetőségeit feltárja. Az elmúlt napokban Békéscsabán tartózkodott egy zrenjanini tanácsi delegáció is, amely a két település általános együttműködésének kérdéseit volt hivatott megbeszélni a békéscsabai partnerekkel. Részükre, mintegy ajánlásként hangzottak el a színházi kapcsolat elmélyítését, .színesítését szolgáló ötletek. Mag. Medvedev véleménye szerint szívesen látná a zrenjanini, elsősorban a gyermekközönség a nemzetközi hírű békéscsabai Napsugár bábegyüttes előadásait. Szeretnének nagyszínházukhoz darabokat is kapni, amelyek mai magyar szerzők művei, s amelyet esetleg békéscsabai rendező állítana színpadra Zrenjaninban, a Jókai Színház tervezőinek segítségével. Természetesen ez kölcsönös lenne, ahogy dr. Keczer András véleményéből, javaslataiból kiderült. Ö azt a lehetőséget vetette föl, hogy a két színház tapasztalatcserére — hiszen egymás műhelymunkáját alig ismerik — küldjenek egymáshoz művészeket, szakembereket. Izelle Károly a magyar nyelven játszó amatőrszínház munkájáról adott tájékoztatást. A professzionista szinten dolgozó társulat évente három új művet — elsősorban a jugoszláv irodalom kortárs szerzőinek darabjait és a klasszikusok jelentős alkotásait — tűz műsorra, és körülbelül harminc önálló előadást tart. Ebből tízet a környező magyar ajkúak lakta településeken. A hazánkban is nagy sikerrel játszott komédiának, a Dundo Marójának előadását az újvidéki tévé is filmre vettte, ezzel az előadással fesztiválokat nyertek. A Madách Amatőrszínház is szívesen fogadna békéscsabai vendégrendezőt, sőt: az 1978-as vendégjátékuk után mihamarább szeretnének Békéscsabára, megyénkbe jönni. Rencz Antal azt javasolta, hogy viszonzásként a megyeszékhely amatőrstúdiója szívesen játszana Zrenjaninban; 1982 első hónapjaiban már kész lesz Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékának előadása. A felsoroltakon kívül természetesen még igen sok, konstruktív javaslat hangzott el. Ezek megvalósítására szinte minden lehetőség adott. A két település vezetői — az érvényes államközi egyezmények és tervezetek keretein belül — határozzák majd meg a cserék, a vendégszereplések rendjét. Ahogy dr. Keczer András mintegy összefoglalóként mondta: „Ügy érzem, megtaláltuk azt a szálat, amelynek segítségével a konstruktív és alkotó együttműködést zavartalanná tehetjük, gyümölcsözően továbbfejleszthetjük." Nemesi László A Szent Benedekről elnevezett szerzetesrend magyarországi főapátsága a Dunántúlon, a Szent Márton hegyen található. Az első magyar benedekrendi apátságot, 996-ban még Géza fejedelem alapította. I. István idején a magyarországi be- nedekrend központja: főapátság lett. Többször átépített templomának egyes részei I. István idejéből valók. Híres az iskolája; s gazdag könyvtára pedig értékes történeti és levéltári anyagot őriz. Fotó: Martin Gábor
