Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-11 / 85. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TIINACS LAPJA 1981. ÁPRILIS 11., SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM Ülésezett a megyei pártbizottság Az MSZMP Békés megyei bizottsága 1981. április 10-én ülést tartott. A megyei párt- bizottságot Frank Ferenc elvtárs, a párt me­gyei bizottságának első titkára tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottságának 1981. március 26-i- üléséről. ^ A pártbizottság tudomásul vette a w nemzetközi helyzet értékeléséről adott tájékoztatót. Pozitívan fogadta a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXVI. kongresz- szusának társadalomépítő programját, amely a szovjet nép, a szocialista erők újabb ered­ményeinek forrása. Nagyra értékelte a XXVI. kongresszus legfontosabb világpoliti­kai problémák megoldását szolgáló építő jellegű javaslatait, a béke megőrzésére, az enyhülési folyamat fenntartására tett kezde­ményezéseit. Tudomásul vette a Központi Bizott- ■V.«' ságnak a lengyel eseményekről szóló értékelését, és kifejezésre juttatta bizakodá­sát a lengyel kommunisták harcával, ame­lyet a szocialista építés vívmányainak vé­delméért folytatnak. © A megyei pártbizottság kifejezte egyetértését pártunk és kormányunk külpolitikai törekvéseivel. Azonosította ma­gát a Központi Bizottság belpolitikai hely­zetünkre vonatkozó megállapításaival. Mun­kájával a XII. kongresszus határozatainak következetes végrehajtására törekszik. En­nek érdekében mozgósítja a megye kommu­nistáit, dolgozóit gazdaságpolitikai céljaink valóra váltására, és nagy figyelmet fordít a politikai, ideológiai és kulturális nevelő munkára, a szocialista életmód fejlesztésé­re. A pártbizottság tudatában van annak, hogy sikerei elsősorban saját munkánk eredményétől függnek. O A tájékoztatót követően a pártbizott­ság megtárgyalta dr. Haraszti János megyei pb-tag, megyei rendőrfőkapitány előterjesztésében a megye közrendjének és közbiztonságának helyzetét, és meghatároz­ta a további feladatokat. Az ülés személyi kérdés tárgyalásával és bejelentésekkel fejeződött be. Ünnepség az űrhajózás napja alkalmából Az emberiség első világűrben követe, Jurij Gagarin űrre­pülésének 20. évfordulója tiszteletére tegnap délután a Ma­gyar Tudományos Akadémia dísztermében emlékünnepséget rendezett az MTA Interkozmosz Tanácsa és a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság országos elnöksége. Pál Lénárd akadé­mikus nyitotta meg az ünnepséget, amelynek elnökségében foglalt helyet többek között Borbándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Apró Antal, az MSZBT elnöke, továb­bá politikai és állami életünk több más vezetője. Ott volt Valerij Muszatov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsé­gének követtanácsosa, valamint az lnterkozmosz-programban részt vevő szocialista országok nagykövetségeinek képviselői. Részt vett az ünnepségen az első szovjet—magyar űrpáros, Valerij Kubászov és Farkás Bertalan alezredes, valamint Magyari Béla kiképzett űrhajós is. A költészet napja Ebben az esztendőben Ma­gyarország és a világ tiszte­letadó emlékezéssel és a leg­nagyobbakat megillető mél­tó elismeréssel fordul Bar­tók művészete felé. Ma, a költészet ünnepnapján szel­lemének. műveinek megidé- zése mellett az a benső em­beri-művészi rokonság is ta- pinthatóbbá válik a szá­munkra, ami az ő eszmevi­lágát. szabadság- és humá­nus eszményét egybekapcsol­ja századunk magyar lírájá­ban Ady, József Attila és legméltóbb utódaik művének üzenetével is. Szerves foly­tonosság ez, amit szellemi­ségük egyik költőörököse, Nagy László így ismert föl Bartókról szólva: „Nekem példa és megváltás, mint a legfényesebb árvák: Ady és József Attila.” Ma, a magyar költészet ünnepén — József Attila születésnapján — ér­demes erre is gondolva töp­rengeni költészetről, jelen­létről, felelősségről. Bizonyos, hogy az infor­mációk befogadhatatlan ára­datában, a fokozódó szóinf­láció és az eluralkodó vers- dömping korában volna elég ok csak a veszélyekre fi­gyelni. vagy rezignáltan szemlélni a kiüresedések, a hitelvesztések kínzó sodrá­sát, netán csupán megálla­pítani a költészet iránti igé­nyek visszaszorulását. Ha ma mégsem elsősorban ezen tű­nődünk, nem az ünnepron­tás elkerülését, hanem ma­gát a költészetet, az iránta élő eleven és széles érdeklő­dést, a költészet létező tár­sadalmi hatását érezzük fon­tosnak. Mert van európai, világrangú költészetünk, van­nak költőink, akik a magyar líra több százados hagyo­mányának máig töretlen fo­lyamatában gyakorolják a szó hatalmát, vállalják a je­lenlét felelősségét, őrzik a közös vállalkozások gondját, alakítva szemléletünket és önismeretünket. A költészet ma is társadalmi ügy, és nemcsak közösségi eredete, hanem hatásának mértéke miatt is. Mit tehet ma kö­zösségért a költő? — kér­dezhetjük Szilágyi Domokos­sal, akinek „sóhaja vers, in­dulata magasság; sóhaja re­ménység, indulata költe­mény”. Azt, amit történel­münk valamennyi korszaká­ban fölvállalt a líra: hozzá­téve önmagát a környező vi­lághoz, egyén és közösség természetes egységében meg­közelítette és kifejezte a gon­dot, lehetőséget és a betel­jesülést vagy a hiányt; esz­ményt és erőt adva döntés­hez és kísérlethez, példát és modellt adva e megszólítás befogadóinak. A költészet nem csak esz­tétikai értelemben lehető­ség; hordozója a magasabb erkölcsiségnek, a jelen fele­lősségének is, esély a szóba vetett hitek megvalósulására is. Ha van valódi ítélet a költészetről, az alkotóról: az maga a vers, a kimondott szó. Ha meghallójától füg­getlen is az a körülmény, hogy maga az ember hol született, a költészetnek nagy a felelőssége abban, hogy érzi-e igazán. A költészet napján — év­fordulóktól függetlenül is — köszöntjük a költeményt és létrehozóit, akiknek hivatá­suk a szóval bánni: odaadás és felelősség. Csapody Miklós Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának t^g- ja, a Központi Bizottság tit­kára mondott ünnepi beszé­det, méltatva Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett 108 perces űrutazásának törté­nelmi jelentőségét. Emlékez­tetett arra, hgy a nagy tu­dományos világszenzáció, az ~ ember első űrrepülése óta mindössze két évtized telt el, s a világűr kutatásában ma már számos ország vesz részt, Gagarin óta nagyon sokan megfordultak a koz­moszban. A továbbiakban kiemelte: — A Szovjetuniónak a vi­lágűr meghódításában elért sikerei többet jelentenek, mint a tudomány és a tech­nika magas színvonalának bizonyítékait. A világ első szocialista országa alig négy évtizeddel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a tudományban és a techni­kában forradalmi jelentősé­gűt alkotott. A társadalom­ban bekövetkezett gyökeres változás nélkül elképzelhe­tetlen lett volna, hogy alig két emberöltő alatt eljusson egy ország a faekétől az űr­hajóig. Ehhez el kellett jut­nia a félfeudális viszonyok­tól a szocializmus, a kommu­nizmus építéséig. Ezután Korom Mihály szólt a szovjet űrkutatás utóbbi két évtizedben elért ered­ményeiről, hangsúlyozva, hogy a Szovjetunió sohasem akarta kisajátítani az űrku­tatás lehetőségét és hasznát. — A Szovjetunió gyümöl­csöző együttműködést valósít meg az űrkutatásban is, mindenekelőtt a testvéri szo­cialista országokkal. A szo­cialista országok részvétele az Interkozmoszban, a vi­lágűrkutatásban meggyőző­en bizonyítja a szocialista társadalomban, a testvéri or­szágok együttműködésében rejlő lehetőségeket — mon­dotta a KB titkára. Hozzá­fűzte: mindannyi unk meg­győződését is kifejezésre jut­tatta Leonyid lljics Brezs- nyev, az SZKP KB főtitká­ra, amikor a XXVI. kong­resszuson arról szólt, hogy a testvéri országok űrhajósai nemcsak' a tudomány és a népgazdaság érdekében mun­kálkodnak, hanem hatalmas jelentőségű politikai külde­tést is teljesítenek. A közös űrrepülések valóban szoro­sabbra fűzték népeink egy­ségét, barátságát, együttmű­ködését, erősítették a szocia­lista hazafiságot és interna­cionalizmust. A magyar nép néhány hét múlva, május 26-án ünnep­li annak a felejthetetlen napnak első évfordulóját, amikor a bajkonuri űrrepü­lőtérről felbocsátották a Szojuz—36 űrhajót, fedélze­tén Valerij Kubászov pa­rancsnokkal és Farkas Ber­talan kutató-űrhajóssal, Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan és a felkészülésben méltó társa, Magyari Béla kiképzett űrhajós, valamint szovjet társaik helytállásuk­kal és rokonszenves emberi magatartásukkal példaképpé váltak, szívünkbe zártuk őket. De büszkék vagyunk azpkra a magyar tudósokra, mérnökökre, munkásokra, katonákra is, akik közre­működésükkel hozzájárultak a magyar űrkutatási tevé­kenység sikereihez és az űr­repülések során felhasznált magyar műszerek kifejlesz­téséhez. Köszönetünket fe­jezzük ki ezúttal is a testvé­ri Szovjetuniónak, hogy a Magyar Népköztársaság ál­lampolgára űrrepülést hajt­hatott végre. Május 26. a magyar és a szovjet nép igaz barátságának kiemelke­dő dátuma. A továbbiakban Korom Mihály kitért arra, hogy az űrkutatás felgyorsította, új, minőségi szintre emelte a tudomány termelőerővé vá­lásának folyamatát, hangsú­lyozva, hogy az űrkutatással új lendületet nyert tudomá­nyoknak egyértelműen az emberiség közös gondjai megoldását kell szolgálniuk. — A világ ma válaszút elé került: engedik-e a világ népei, hogy a szélsőséges imperialista körök, a fegy­verkezésben érdekelt mono­póliumok, amelyek ma is­mét hidegháborús hangokkal mérgezik a nemzetközi lég­kört, pusztulásba sodorják az emberiséget, vagy pedig megálljt parancsolnak a két világrendszer között fennál­ló katonai erőegyensúly megbontására, a fegyverke­zési hajsza fokozására irá­nyuló imperialista törekvé­seknek, és az ember javára, a békés jövő építésére hasz­nálják fel a korszerű tudo­mány vívmányait. — Ugyanaz a rakéta, ugyanaz az űrszerkezet egy­aránt szolgálhat békés és háborús célokat. Felvihet az űrbe embert pusztító gyilkos eszközöket, atom-, hidrogén-, neutrontöltetet, és az ember javát szolgáló tudományos műszereket. Mi amellett va­gyunk, hogy a világűr is a békés együttműködés színte­re legyen. A szocialista or­szágok külpolitikájának egyik alapvető vonása a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok egymást gazda­gító, népeik javát szolgáló együttmunkálkodásának szorgalmazása, az együttmű­ködés fejlesztése különböző területeken. Ez konstruktív gyakorlati lépésekben, tet­tekben nyilvánul meg. A szovjet kommunisták közel­múltban tartott XXVI. kong­resszusa meggyőzően kifeje­zésre juttatta, hogy a szo­cializmus és a béke ügye el­választhatatlan. A Magyar Népköztársaság helyesli a '(Folytatás a 2. oldálo „Nem először köszöntőm Önöket a békéscsabai ifjúsá­gi ház színpadáról a Magyar Rádió nemzetiségi népzenei fesztiválja alkalmából. A rendezvény sikerét és létjo­gosultságát bizonyítja, hogy immár ötödik alkalommal lépnek a fesztivál közönsége és a rádió nyilvánossága elé a magyarországi nemzetisé­gek legjobb énekesei, hang­szeres szólistái, népzenei cso­portjai.” E szavakkal kezd­te megnyitó beszédét teg­nap, április 10-én este Araczki János Békéscsaba város Tanácsának elnöke a Magyar Rádió nemzetiségi népzenei fesztiváljának nyi­tóhangversenyén. Ezt követő­en beszélt többek között ar­ról, hogy a háromnapos ren­dezvényen együtt mutatkoz­nak majd be a hazánkban Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésé­vel tartott tegnapi ülésükön két témát tárgyaltak a fővá­rosi, a megyei és a megyei városi tanácselnökök: ele­mezték a szakszervezetek és a tanácsok sok irányú együttműködésének időszerű feladatait, valamint a soron levő teendőket az ifjúságpo­litika végrehajtásában. Az első téma vitaindítóját Prie­Az Állami Gazdaságok Or­szágos Központjának vezető munkatársai és megyénk ál­lami gazdaságainak vezetői tegnap, április 10-én Murony- ban, a Hidasháti Állami Gazdaság központjában ér­tékelték, vitatták meg az 1980-as gazdálkodási év eredményeit, és a további teendőket. Az ÁGOK érté­keléséből kiderült, hogy me­gyénk hét állami gazdaságá­ban az összkép kedvező. A hat állami gazdaság és a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát együttesen több mint 60 ezer hektárt művelt meg, 11 ezer embert foglal­koztatva. A 11 ezer állami gazdasági dolgozó az elmúlt esztendőben 3 és fél milliárd forintos termelési értéket állított elő. Legalább ilyen nagy jelen­tőségű az, hogy szemben az 1979-es évvel, tavaly vala­mennyi állami mezőgazdasá­gi üzemünk nyereséggel ter­melt. Az eredmény megha­ladja a 206 millió forintot., amely nemcsak a megelőző évinél, hanem az eredetileg tervezettnél is jóval több. élő nemzetiségek és az anyaországból meghívott népművészek. Végül vala­mennyi közreműködőnek si­keres bemutatkozást, a ven­dégeknek és a rádió hallga­tóinak pedig jó szórakozást kívánva, átadta a színpadot az est szereplőinek. A megnyitó hangversenyen csehszlovák, jugoszláv és román szólisták, egy NDK- ból érkezett együttes, vala­mint a hazánkban élő nem­zetiségi együttesek és szólis­ták legjobbja léptek fel. A program ma, szombatom este a délszláv és a német, hol­nap pedig a román és a szlo­vák bemutatóval folytatódik, mindkét nap délután 6 órai kezdettel. Képünkön: Tibor Koblicek (Csehszlovákia) ma­ga készítette hangszerén ját­szik Fotó: Gál Edit szol Olga, a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének és Ju­hász Ottó, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkára tartotta, a második kérdés­kört Barabás János, az Álla­mi Ifjúsági Bizottság titkára ismertette az Országházban rendezett tanácskozás részt­vevőivel. Az ülésen felszó­lalt Rácz Sándor, az MSZMP KB ’osztályvezetője is. Különösen figyelemre méltó e tekintetben a mezőhegye­si, az orosházi és a szarvasi gazdaság teljesítménye, míg a szeghalmi, a békéscsabai és a Gyomai Állami Gazda­ságban az előirányzott nye­reséget a dolgozó kollektí­váknak — tekintettel a rend­kívüli időjárásra, s részben a konkrét szervezési hiányos­ságokra, döntési hibákra — nem sikerült elérniük. Szót érdemel még a Hidasháti Ál­lami Gazdaság, ahol csak­nem megháromszorozták egy év alatt a nyereséget. A tegnapi minősítő tárgya­lások, amelyen Zsibók And­rás, az ÁGOK területi ki- rendeltségének vezetője el­nökölt, valamennyi állami gazdaság „vezérkarával” kü- lön-külön megvitatták a szö­veges értékelés megállapítá­sait, és együttesen foglaltak állást a feladatok megfogal­mazásakor. Az értékelés munkájában a megyei párt- bizottság képviseletében ifj. Klaukó Mátyás, a gazdaság- politikai osztály helyettes vezetője vett részt. K. E. P. Tanácselnökök értekezlete az Országházban Nyereséggel termeltek állami gazdaságaink

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom